Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-03 / 270. szám

Novembertől jönnek a zsíros falatok Váradi György sínen van Összehívtak Európából 36 kosárlabdabírót. A legjobbakat látta vendégül a FIBA, a nem­zetközi szövetség az Athén mel­letti Halkidában. Azokat, akiket a nemzeti szövetségek játékve­zetői testületéi az adott ország­ban a legkiválóbb játékvezető­nek tartanak. Mindenhonnan egy-egy szürkeruhás (amíg a futballban a tetőtől-talpig feke­tében működnek közre a játék­vezetők, addig kosárlabdában a szürke a divatszín) vett részt a továbbképzésen. Magyarorszá­got a pécsi Váradi György (36 éves) képviselte.-Ez annyit jelent, hogy te vagy a legjobb magyar kosár­labdabíró? - kérdezem tőle. Sejtelmes mosolygás a vá­lasz, ami alighanem igent jelent a kérdésre. Várdai György a többiekkel elméleti- és gyakorlati bemuta­tón vett részt 5 napon keresztül. Teszteket is ki kellett tölteniük. Reggeltől estig okították őket, különösen nagy súlyt helyezve a játékvezetők fizikai állapo­tára. Merthogy a FIBÁ-nál úgy tartják: a bírónak ugyanolyan kondival kell rendelkeznie, mint a játékosnak. (Már csak a kérdés, hogy az „energiatakaré­kos” játékosok, vagy az állandó mozgásban lévők jelentik a mércét? - H. L.) Nem volt személyre szabott minősítés, nem adtak oklevelet, meg egyebet, csak az egész tan­folyam videóra felvett anyagát elvitték a FIBA-központba. Ahol - ha kielemezik - okosab­bak lehetnek tőle. Egy biztos, bármilyen véle­mény is alakul ki a nemzetközi szövetségben Váradi György­ről, az biztos, hogy sínen van. Egy hónap alatt öt FIBA-mecs- cse volt, illetve lesz. A héten kétszer fújt európai kupamérkő­zésen Szófiában, legközelebb Kijevbe szól a küldése. No­vembertől pedig jönnek a zsíro­sabb falatok. Amik a nagy csa­patok nagy mérkőzéseit jelentik az európai kupaküzdelmekben. Horváth László Mészárosnak is szerencséje lesz vele? Akinek mindenhol vannak kémei „Atom Anti” és a pizzák A kanadai Hamiltonban folyó cselgáncs-világbajnokságon Kovács Antal (a népszerű „Atom Anti”), a Paksi Atome­rőmű SE versenyzője a 95 kg-os súlycsoportban aranyérmet nyert. Kovács révén a magyar cselgáncs-sport első vb-babér- jának örvendhetett. Kovács eddig négy világver­senyen lépett tatamira, s mind a négyszer érmes lett. Két EB-bronza mellett ő a sportág első magyar olimpiai aranyér­mese (1992, Barcelona). Hangyási Lászlóval, a ma­gyar férfiválogatott vezetőedző­jével madarat lehetett volna fo­gatni. Érthető: Kovács Antal az ő tanítványa a Paksi Atome­rőmű SE-ben.- Számítottak az arany­éremre?- Kovácsban mindenféle eredmény „benne van” - nyilat­kozta a szakember. - Most már elmondhatjuk, Kovács Antal minden idők legeredményesebb magyar cselgáncsozója, hiszen junior EB-n és vb-n, továbbá felnőtt EB-n, vb-n és olimpián egyaránt begyűjtött érmeket.- Mi a következő cél?-Én elsősorban az 1996-os atlantai olimpiára gondolok. Nagyon örülnék, ha kétszeres ötkarikás győztes lenne.-Hogyan ünnepeltek?- Jól összeszoktunk már, így az eredményhirdetés után meg­ettünk fejenként három adag ha­talmas pizzát... A pizza a hobbink.-Ezúttal is eltört a mécses, mint az olimpián, ahol Kovács Antal valósággal zokogott a Himnusz hallgatása közben?- Ugyanúgy végigverte a vi­lágot, mint Barcelonában. Még­hozzá teljesen tiszta techniká­val, nem amolyan „nyögvenye­lős” mérkőzésekkel. így persze jogos volt, hogy újra sírdogált egy kicsit a világ tetején. Pécsre úgy került, hogy segí­teni jött. Azon szorgoskodik, hogy Mészáros Ferencet a belga Lokeren kölcsönadja a PMSC-Fordannak. Ezért be­szélt a piros-fekete vezetőkkel, „Mészt”-ve 1, közben találkozott a régi ismerőssel, Róth-tál is. Azon igyekezett, hogy a két klub illetékeseit egy asztalhoz leültesse, és ez sikerült is neki. A PMSC-Fordan vezetői a hé­ten Lokerenben jártak. Mircea Petescu - merthogy róla van szó - 51 éves. Bár nem tartja magát annak, de mégis­csak menedzser. Romániában született, a fut- ballkarrieijét is ott kezdte, de most Hollandiában él. 1973-ban került ki a tulipánok országába. Később edzője lett több ottani első osztályú csapatnak, így a Sparta Rotterdamnak, a Go Ehead Eagles-nek és a Telstar- nak. Most már nem trénereske- dik, hanem játékosok kiközvetí­tésével foglalkozik. Ha egy klub futballistát akar szerződ­tetni, kikéri előtte Petescu úr cége, az IMAM - amely reklá­miroda is, kapcsolatban van a magyar labdarúgó válogatottal - véleményét. De az IMAM maga is felajánl olyanokat, aki­ket maga hajt fel. ő vitte ki Kiprichet a Feye- noordhoz, Szalmát az ugyan­csak holland Fortuna Sittard- hoz. De külföldi szerződéshez juttatott több román focistát is. így került Hagi a Real Madrid­hoz, Popescu a PSV Eindho- venhez, Sabau a Feyenoordhoz, Munteanu a Circle Bruges-höz. Most Hámori útját egyengeti, szeretné, ha az MTK-s játékos egy jobb nyugati csapathoz ke­rülne. Kémei mindenhol vannak. Ők feltérképezik a kiválasztott játékost, de Petescu úr is láto­gatja a mérkőzéseket, a csapa­tokat, ahonnan meríteni lehet. Főleg Romániában, de Magyar- országon is. H. L. Lesz-e munkája a nullásgépnek? Egyedülálló lehetőség kapu­jában áll a Ferencváros jégko­rong együttese. A csapat a jövő hét végén BEK-selejtezőn lép jégre Székesfehérvárott és ha kiharcolja a továbbjutást - amire megvan az esélye -, pá­ratlan bravúrt hajthat végre a magyar jégkorong történeté­ben. Az öt selejtező csoportból a csoportelsők automatikusan továbblépnek és hozzájuk csatlakozik a legjobb öt máso­dik. E két lehetőség valame­lyikét kell megragadnia az FTC-nek. A székesfehérvári csoport favorit] a természetesen a Sparta Praha együttese, amely szinte megegyezik a cseh válo­gatottal. Az ő csoportelsősé­gükhöz nem férhet kétség. A 2. helyre pályáznak a zöld-fehé­rek és ehhez a Steaua Bucures- tit kellene legyőzni, amely tu­lajdonképpen azonos a román válogatottal. Mellette a török Ankara a másik, de verhető ri­vális. Az FTC-csapattagok meg­egyeztek, hogy ha sikerül a to­vábbjutás, Mihók Béla szakosz­tályvezetővel egyetemben „megkopasztják” magukat, azaz egyenfrizurát csináltatnak. Akkor lenne munkája a nullás­gépnek ... A Surbek név fogalom „Drago, Drago, Drago!” - skandálta a szép számú horvát szurkolótábor a Harkányi Mű­velődési Házban, a Magyaror­szág - Horvátország Európa Liga mérkőzés helyszínén. A buzdítás a ma már 48 eszten­dős többszörös világ- és Eu- rópa-bajnok Dragutin Surbek- nek szólt. Annak a Surbeknek, aki 550 mérkőzésen szerepelt a volt Jugoszlávia válogatottjá­ban, és mindezek mellett a vi­lág legerősebb bajnokságában, a német ligában is eltöltött 15 esztendőt. Surbek közvetlen, barátsá­gos ember - tapasztalhatták a harkányi mérkőzés szervezői is. Mindenkivel szóba állt, nyi­latkozott a sajtó munkatársai­nak, autogramot osztogatott a gyerekeknek, de emellett egy­szer sem feledkezett meg arról, amiért tulajdonképpen ide­jött, azaz a válogatott mérkő­zésről. Háromszázas, végig tom­boló nézősereg előtt bizonyí­totta, hogy még ma is képes el­dönteni egy válogatott mérkő­zést.- Szívből játszom az asztali- teniszt, az életemet jelenti. Amíg bírom, addig oda fogok állni az asztal mellé és meg­próbálok győzni. Az eredmé­nyeimmel szeretném továbbra is bizonyítani, hogy még nem lehet leírni, s talán a játéktudá­som sem kopott meg annyira. A fiam, ifj. Dragutin Surbek adott erőt ahhoz, hogy öt év után újra megpróbáljam nem­zeti színekben. Remélem, ha én befejezem az aktív sporto­lást, akkor ő méltó utódom lesz. Koller Zoltán Új néven a zalai kosarasok Nevet változtatott a zalaeger­szegi NB I-es férfi kosárlabda csapat: a jövőben ZTE-Zalahűtő néven lép pályára az együttes. A zalai gárda 40 millió forintból gazdálkodik évente, amely már önmagában is bizonyítja: vér­mes szándékaik vannak a nép­szerű labdajáték hazai jövőjét il­letően. Ezt bizonyítja a jugo­szláv edző, Stefan Tot szerződ­tetése, akinek szakmai tudásá­val mind a hazai, mind a nem­zetközi mezőnyben előrelépés várható az együttestől. Kártérítés a jéghokisnak Érdekes ügyben döntött a St. Gall kantoni központi bíróság. A testület 20 ezer svájci frank kártérítést ítélt meg egy román játékos részére, akitől a svájci jégkorong-liga megtagadta az első osztályban való szereplés jogát. A román jéghokis még 1990-ben aláírt egy svájci élvo­nalbeli klubhoz. A liga szabá­lyai szerint viszont csak olyan játékosok szerepelhetnek az első osztályban, akik politikai­lag „rendben vannak”. A román játékost menekültnek nyilvání­tották, és így a második vonal­ban kényszerült játszani. A bí­róság szerint a liga ezzel korlá­tozta a jégkorongozó jogait, és megítélte a kártérítést. Torna edző (is) lett Edzőségre adta a fejét a né­metországi Regensburgban, az amatőr ligában futballozó egy­kori PMSC-labdarúgó, Torna Árpád. Az ott egy éve játszó hátvéd a klubjának ificsapatát edzi. Meddig menetel még a Debrecen? Nem kétséges, minden szem­pontból óriási meglepetés a Debrecen remek helytállása a labdarúgó NB I-ben. Garamvölgyi Lajost, a DVSC vezetőedzőjét kérdezte az MTI munkatársa: meddig tart még ez a nagyszerű sorozat?- Már äz MTK ellen is min­denki azt várta, hogy „kipuk­kad” a „Löki”, szerencsére nem ez történt - válaszolta a szak­ember, aki - akárcsak csapata - szintén újonc az NB I-ben. - Egyszer bizonyára bekövetke­zik az első vereség, de remélem, erre minél később kerül sor. Ta­lán még nem a Kispest-Honvéd FC elleni vasárnapi mérkőzé­sen.-Mi volt a célkitűzésük az NB I-es rajt előtt?-Újoncként mi más is lehe­tett: a bennmaradás!- Változott a prognózis a győzelmek után?- Papíron nem, de ilyen nagyszerű sorozat után joggal várható el, hogy a biztos benn­maradás mellett minél jobb eredményt éljen el a csapat. Ha­talmas dolognak tartanám, ha az első nyolc hely valamelyikét si­kerülne megszerezni.-A veterán Gracsov kivéte­lével csupa fiatalból áll a DVSC.- Igen, a Hungária körúton például hat, 20 éven aluli játé­kos is pályán volt. Mivel ez a gárda nyerte meg a bajnokságot az NB II-ben, így értelemsze­rűen rájuk építettem az első osz­tályban is. Ha sikerül ezeket a labdarúgókat még pár évig együtt tartani, jó csapat alakul­hat ki Debrecenben.-Mire számít ma a Kispest ellen?-Szeretnénk elkerülni a ve­reséget. A döntetlennel is elé­gedett lennék. Most olyan fut- ball-lázban ég a város és kör­nyéke, hogy például a mai, Kis­pest elleni mérkőzésre már hét­közben elfogyott az összes jegy. LELÁTÓ Csodára várva A helyzet változatlan, a ma­gyar csapatok ezúttal is csak beköszöntek az európai ku­pákban és az MTK kivételével máris búcsúztak. így van ez évek óta, egy-egy csapatunk még eljut a második fordulóig, majd számunkra véget érnek a küzdelmek. Az elmúlt évek­ben ilyeknnkor még remény­kedtünk: talán majd jövőre si­kerül, talán kifogunk egy-két könnyű ellenfelet az első for­dulóban. Almainkból nem lett semmi és az elmúlt év nyarán már odáig jutottunk, hogy az UEFA Kupában is csak egy magyar csapat indulhatott. A politikai változások azonban közbeszóltak, több nagy or­szág szétszakadt és az újonnan létrejött államok - mivel önálló eredményeik korábban nem voltak a kupákban - mö­génk kerültek a rangsorban. Itt szerencsére idén ismét két csapatunk indulhatott az UEFA Kupában. Ha viszont ez így megy tovább, akkor a ma­gyar csapatoknak előselejtezőt kell vívniuk majd azért, hogy a táblára kerülhessenek. A mostani sorsolásnál júli­usban felcsillant a remény, há­rom csapatunk is olyan ellen­felet kapott, melyeket a ha­gyományok alapján legyőzhet­tek volna. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a hagyomá­nyok ránk már nem érvénye­sek, a magyar klubcsapatok számára egy osztrák, vagy egy ciprusi ellenfél is túlságosan nagy falat. Emlékszem, ha iz­landi vagy ciprusi ellenfelet kapott magyar csapat húsz-hu­szonöt évvel ezelőtt, akkor csak az volt a kérdés, hogy mi­lyen különbségű lesz a győze­lem. Mostanság a futottak még mezőnyébe tartozó csapatok játékosainak szeme felcsillan, ha a sorsoláskor magyar ellen­felet kapnak. Ez van, mi is a futottak még közé tartozunk és az ellenfelek, akik egykoron azért fohászkodtak, hogy ke­rüljenek el bennünket, most arra vágynak, hogy kifogjanak egy magyar csapatot, mert az biztos továbbjutás. Évek óta keressük az okát, ennek a gyenge szereplésnek és képtelenek vagyunk megta­lálni a választ. Az utóbbi idő­ben a pénz hiányára hivatko­zunk. Nem vitás, ez is megha­tározó a kudarcokban. A mi­nap a televízóban megszólal­tatták Gellei Imrét az egyetlen továbbjutó magyar csapat, az MTK edzőjét. Elmondta, hogy az előző bajnokságban jól sze­replő csapatából kivált három kulcsjátékos és nem tudták pó­tolni őket. Eladták külföldre Balogot és Keresztúrit, Zsib- orás pedig váratlanul elhunyt. A riporter megkérdezte, hogy a két eladott játékosért kapott pénzzel mit csináltak. A válasz az volt, hogy felélte a klub. Másutt is adanak el játékoso­kat, de helyettük vesznek úja­kat. Vezető nagy európai klu­bok is túladnak egy-egy sztá­ron, de a pénzen vásárolnak két-három fiatal tehetséget, akik rövid idő alatt pótolják a távozót. Amíg a magyar csapatok azért adják el a legjobbjaikat, hogy néhány hónappal meg­hosszabbítsák létüket, addig nem is remélhetünk jobb eredményeket. Tudom, most feltehetnék a kérdést, hogy honnan szerezzenek pénzt a klubok. Sajnos, a választ senki sem tudja, mégcsak sejteni sem lehet. Nemcsak a pénzen múlhat a jelenleginél jobb sze­replés, hiszen vannak amatőr csapatok is a nemzetközi ku­pákban. Ott azonban merőben más a játékosok hozzáállása, mint nálunk és abban sem bíz­hatunk, hogy ez megváltoz­zon. Nem marad más hátra, mint várni a csodát, hátha egy­szer bekövetkezik. Gesztenyével fejbe dobták a kapust A Német Labdarúgó Szövet­ség (DFB) fegyelmi bizottsága 10 ezer márkás pénzbüntetés­sel sújtotta a Mönchenglad- bach csapatát, egyben elren­delte a szeptember 11-i, Karls­ruhe elleni kupatalálkozó újra­játszását. A DFB megsemmisí­tette a Mönchengladbach 5-3-as győzelmét, s a Bundes- liga-mérkőzést október 27-én, semleges pályán ismét le kell játszani. A Karlsruhe azért óvta meg az összecsapást, mert 2-0-ás vezetésüknél, a 46. percben a nézőtérről gesztenyével fejbe dobták kapusukat, Oliver Kahnt, aki helyett már csere­embert sem tudtak beküldeni a pályára. A Karlsruhe szerint ezért veszítettek. A Mönchengladbach való­színűleg fellebbezést nyújt be a DFB döntése ellen. Ezt a mai napig még nem tette meg. Német futballcsapatok keleti viszontagságai Hétközben, az európai labda­rúgó kupafordulóban a dort- mundi játékosok félig-meddig polgárháborús környezetben, a Kaukázus lábánál játszották UEFA Kupa-visszavágójukat a Szpartak Vlagyikavkaz ellen. A Dortmund azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy lemondja a mérkőzést, kiejti magát a küz­delemből, ám ez eltiltást vont volna maga után. A játékosok és a kísérők 13 órás repülés után érkeztek meg az egykori Ordzsonikidzébe, egy IL-18-ason tették meg az utat, egyszeri rosztovi leszállás­sal. A Borussia két szakácsot, élelmet, edényeket, evőeszközt is vitt magával, s biztos ami biz­tos alapon állítólag benzint is, hogy legyen üzemanyag haza­felé. A német csapat városba vezető útját rendőrkocsik bizto­sították, a kereszteződéseket biztonsági okokból lezárták.A játékosokat csak üggyel-bajjal lehetett lecsendesíteni. „Ha lenne bennünk tartás, oda sem repülnénk. Bár a futball brutális üzlet, nincs kedvem hősként meghalni” - jelentette ki a Bo­russia válogatott játékosa, Matthias Sammer, még az el­utazás előtt. A keleti viszontagságok nem csak a Borussiát sújtották a visszavágókon: a német bajnok Bréma is különbuszt indított út­nak Minszkbe - élelemmel, ágyneművel és segélyjavakkal megrakva - hogy a játékosok semmiben ne szenvedjenek hi­ányt. 1993. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Új VDN 11 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom