Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-03 / 270. szám
Novembertől jönnek a zsíros falatok Váradi György sínen van Összehívtak Európából 36 kosárlabdabírót. A legjobbakat látta vendégül a FIBA, a nemzetközi szövetség az Athén melletti Halkidában. Azokat, akiket a nemzeti szövetségek játékvezetői testületéi az adott országban a legkiválóbb játékvezetőnek tartanak. Mindenhonnan egy-egy szürkeruhás (amíg a futballban a tetőtől-talpig feketében működnek közre a játékvezetők, addig kosárlabdában a szürke a divatszín) vett részt a továbbképzésen. Magyarországot a pécsi Váradi György (36 éves) képviselte.-Ez annyit jelent, hogy te vagy a legjobb magyar kosárlabdabíró? - kérdezem tőle. Sejtelmes mosolygás a válasz, ami alighanem igent jelent a kérdésre. Várdai György a többiekkel elméleti- és gyakorlati bemutatón vett részt 5 napon keresztül. Teszteket is ki kellett tölteniük. Reggeltől estig okították őket, különösen nagy súlyt helyezve a játékvezetők fizikai állapotára. Merthogy a FIBÁ-nál úgy tartják: a bírónak ugyanolyan kondival kell rendelkeznie, mint a játékosnak. (Már csak a kérdés, hogy az „energiatakarékos” játékosok, vagy az állandó mozgásban lévők jelentik a mércét? - H. L.) Nem volt személyre szabott minősítés, nem adtak oklevelet, meg egyebet, csak az egész tanfolyam videóra felvett anyagát elvitték a FIBA-központba. Ahol - ha kielemezik - okosabbak lehetnek tőle. Egy biztos, bármilyen vélemény is alakul ki a nemzetközi szövetségben Váradi Györgyről, az biztos, hogy sínen van. Egy hónap alatt öt FIBA-mecs- cse volt, illetve lesz. A héten kétszer fújt európai kupamérkőzésen Szófiában, legközelebb Kijevbe szól a küldése. Novembertől pedig jönnek a zsírosabb falatok. Amik a nagy csapatok nagy mérkőzéseit jelentik az európai kupaküzdelmekben. Horváth László Mészárosnak is szerencséje lesz vele? Akinek mindenhol vannak kémei „Atom Anti” és a pizzák A kanadai Hamiltonban folyó cselgáncs-világbajnokságon Kovács Antal (a népszerű „Atom Anti”), a Paksi Atomerőmű SE versenyzője a 95 kg-os súlycsoportban aranyérmet nyert. Kovács révén a magyar cselgáncs-sport első vb-babér- jának örvendhetett. Kovács eddig négy világversenyen lépett tatamira, s mind a négyszer érmes lett. Két EB-bronza mellett ő a sportág első magyar olimpiai aranyérmese (1992, Barcelona). Hangyási Lászlóval, a magyar férfiválogatott vezetőedzőjével madarat lehetett volna fogatni. Érthető: Kovács Antal az ő tanítványa a Paksi Atomerőmű SE-ben.- Számítottak az aranyéremre?- Kovácsban mindenféle eredmény „benne van” - nyilatkozta a szakember. - Most már elmondhatjuk, Kovács Antal minden idők legeredményesebb magyar cselgáncsozója, hiszen junior EB-n és vb-n, továbbá felnőtt EB-n, vb-n és olimpián egyaránt begyűjtött érmeket.- Mi a következő cél?-Én elsősorban az 1996-os atlantai olimpiára gondolok. Nagyon örülnék, ha kétszeres ötkarikás győztes lenne.-Hogyan ünnepeltek?- Jól összeszoktunk már, így az eredményhirdetés után megettünk fejenként három adag hatalmas pizzát... A pizza a hobbink.-Ezúttal is eltört a mécses, mint az olimpián, ahol Kovács Antal valósággal zokogott a Himnusz hallgatása közben?- Ugyanúgy végigverte a világot, mint Barcelonában. Méghozzá teljesen tiszta technikával, nem amolyan „nyögvenyelős” mérkőzésekkel. így persze jogos volt, hogy újra sírdogált egy kicsit a világ tetején. Pécsre úgy került, hogy segíteni jött. Azon szorgoskodik, hogy Mészáros Ferencet a belga Lokeren kölcsönadja a PMSC-Fordannak. Ezért beszélt a piros-fekete vezetőkkel, „Mészt”-ve 1, közben találkozott a régi ismerőssel, Róth-tál is. Azon igyekezett, hogy a két klub illetékeseit egy asztalhoz leültesse, és ez sikerült is neki. A PMSC-Fordan vezetői a héten Lokerenben jártak. Mircea Petescu - merthogy róla van szó - 51 éves. Bár nem tartja magát annak, de mégiscsak menedzser. Romániában született, a fut- ballkarrieijét is ott kezdte, de most Hollandiában él. 1973-ban került ki a tulipánok országába. Később edzője lett több ottani első osztályú csapatnak, így a Sparta Rotterdamnak, a Go Ehead Eagles-nek és a Telstar- nak. Most már nem trénereske- dik, hanem játékosok kiközvetítésével foglalkozik. Ha egy klub futballistát akar szerződtetni, kikéri előtte Petescu úr cége, az IMAM - amely reklámiroda is, kapcsolatban van a magyar labdarúgó válogatottal - véleményét. De az IMAM maga is felajánl olyanokat, akiket maga hajt fel. ő vitte ki Kiprichet a Feye- noordhoz, Szalmát az ugyancsak holland Fortuna Sittard- hoz. De külföldi szerződéshez juttatott több román focistát is. így került Hagi a Real Madridhoz, Popescu a PSV Eindho- venhez, Sabau a Feyenoordhoz, Munteanu a Circle Bruges-höz. Most Hámori útját egyengeti, szeretné, ha az MTK-s játékos egy jobb nyugati csapathoz kerülne. Kémei mindenhol vannak. Ők feltérképezik a kiválasztott játékost, de Petescu úr is látogatja a mérkőzéseket, a csapatokat, ahonnan meríteni lehet. Főleg Romániában, de Magyar- országon is. H. L. Lesz-e munkája a nullásgépnek? Egyedülálló lehetőség kapujában áll a Ferencváros jégkorong együttese. A csapat a jövő hét végén BEK-selejtezőn lép jégre Székesfehérvárott és ha kiharcolja a továbbjutást - amire megvan az esélye -, páratlan bravúrt hajthat végre a magyar jégkorong történetében. Az öt selejtező csoportból a csoportelsők automatikusan továbblépnek és hozzájuk csatlakozik a legjobb öt második. E két lehetőség valamelyikét kell megragadnia az FTC-nek. A székesfehérvári csoport favorit] a természetesen a Sparta Praha együttese, amely szinte megegyezik a cseh válogatottal. Az ő csoportelsőségükhöz nem férhet kétség. A 2. helyre pályáznak a zöld-fehérek és ehhez a Steaua Bucures- tit kellene legyőzni, amely tulajdonképpen azonos a román válogatottal. Mellette a török Ankara a másik, de verhető rivális. Az FTC-csapattagok megegyeztek, hogy ha sikerül a továbbjutás, Mihók Béla szakosztályvezetővel egyetemben „megkopasztják” magukat, azaz egyenfrizurát csináltatnak. Akkor lenne munkája a nullásgépnek ... A Surbek név fogalom „Drago, Drago, Drago!” - skandálta a szép számú horvát szurkolótábor a Harkányi Művelődési Házban, a Magyarország - Horvátország Európa Liga mérkőzés helyszínén. A buzdítás a ma már 48 esztendős többszörös világ- és Eu- rópa-bajnok Dragutin Surbek- nek szólt. Annak a Surbeknek, aki 550 mérkőzésen szerepelt a volt Jugoszlávia válogatottjában, és mindezek mellett a világ legerősebb bajnokságában, a német ligában is eltöltött 15 esztendőt. Surbek közvetlen, barátságos ember - tapasztalhatták a harkányi mérkőzés szervezői is. Mindenkivel szóba állt, nyilatkozott a sajtó munkatársainak, autogramot osztogatott a gyerekeknek, de emellett egyszer sem feledkezett meg arról, amiért tulajdonképpen idejött, azaz a válogatott mérkőzésről. Háromszázas, végig tomboló nézősereg előtt bizonyította, hogy még ma is képes eldönteni egy válogatott mérkőzést.- Szívből játszom az asztali- teniszt, az életemet jelenti. Amíg bírom, addig oda fogok állni az asztal mellé és megpróbálok győzni. Az eredményeimmel szeretném továbbra is bizonyítani, hogy még nem lehet leírni, s talán a játéktudásom sem kopott meg annyira. A fiam, ifj. Dragutin Surbek adott erőt ahhoz, hogy öt év után újra megpróbáljam nemzeti színekben. Remélem, ha én befejezem az aktív sportolást, akkor ő méltó utódom lesz. Koller Zoltán Új néven a zalai kosarasok Nevet változtatott a zalaegerszegi NB I-es férfi kosárlabda csapat: a jövőben ZTE-Zalahűtő néven lép pályára az együttes. A zalai gárda 40 millió forintból gazdálkodik évente, amely már önmagában is bizonyítja: vérmes szándékaik vannak a népszerű labdajáték hazai jövőjét illetően. Ezt bizonyítja a jugoszláv edző, Stefan Tot szerződtetése, akinek szakmai tudásával mind a hazai, mind a nemzetközi mezőnyben előrelépés várható az együttestől. Kártérítés a jéghokisnak Érdekes ügyben döntött a St. Gall kantoni központi bíróság. A testület 20 ezer svájci frank kártérítést ítélt meg egy román játékos részére, akitől a svájci jégkorong-liga megtagadta az első osztályban való szereplés jogát. A román jéghokis még 1990-ben aláírt egy svájci élvonalbeli klubhoz. A liga szabályai szerint viszont csak olyan játékosok szerepelhetnek az első osztályban, akik politikailag „rendben vannak”. A román játékost menekültnek nyilvánították, és így a második vonalban kényszerült játszani. A bíróság szerint a liga ezzel korlátozta a jégkorongozó jogait, és megítélte a kártérítést. Torna edző (is) lett Edzőségre adta a fejét a németországi Regensburgban, az amatőr ligában futballozó egykori PMSC-labdarúgó, Torna Árpád. Az ott egy éve játszó hátvéd a klubjának ificsapatát edzi. Meddig menetel még a Debrecen? Nem kétséges, minden szempontból óriási meglepetés a Debrecen remek helytállása a labdarúgó NB I-ben. Garamvölgyi Lajost, a DVSC vezetőedzőjét kérdezte az MTI munkatársa: meddig tart még ez a nagyszerű sorozat?- Már äz MTK ellen is mindenki azt várta, hogy „kipukkad” a „Löki”, szerencsére nem ez történt - válaszolta a szakember, aki - akárcsak csapata - szintén újonc az NB I-ben. - Egyszer bizonyára bekövetkezik az első vereség, de remélem, erre minél később kerül sor. Talán még nem a Kispest-Honvéd FC elleni vasárnapi mérkőzésen.-Mi volt a célkitűzésük az NB I-es rajt előtt?-Újoncként mi más is lehetett: a bennmaradás!- Változott a prognózis a győzelmek után?- Papíron nem, de ilyen nagyszerű sorozat után joggal várható el, hogy a biztos bennmaradás mellett minél jobb eredményt éljen el a csapat. Hatalmas dolognak tartanám, ha az első nyolc hely valamelyikét sikerülne megszerezni.-A veterán Gracsov kivételével csupa fiatalból áll a DVSC.- Igen, a Hungária körúton például hat, 20 éven aluli játékos is pályán volt. Mivel ez a gárda nyerte meg a bajnokságot az NB II-ben, így értelemszerűen rájuk építettem az első osztályban is. Ha sikerül ezeket a labdarúgókat még pár évig együtt tartani, jó csapat alakulhat ki Debrecenben.-Mire számít ma a Kispest ellen?-Szeretnénk elkerülni a vereséget. A döntetlennel is elégedett lennék. Most olyan fut- ball-lázban ég a város és környéke, hogy például a mai, Kispest elleni mérkőzésre már hétközben elfogyott az összes jegy. LELÁTÓ Csodára várva A helyzet változatlan, a magyar csapatok ezúttal is csak beköszöntek az európai kupákban és az MTK kivételével máris búcsúztak. így van ez évek óta, egy-egy csapatunk még eljut a második fordulóig, majd számunkra véget érnek a küzdelmek. Az elmúlt években ilyeknnkor még reménykedtünk: talán majd jövőre sikerül, talán kifogunk egy-két könnyű ellenfelet az első fordulóban. Almainkból nem lett semmi és az elmúlt év nyarán már odáig jutottunk, hogy az UEFA Kupában is csak egy magyar csapat indulhatott. A politikai változások azonban közbeszóltak, több nagy ország szétszakadt és az újonnan létrejött államok - mivel önálló eredményeik korábban nem voltak a kupákban - mögénk kerültek a rangsorban. Itt szerencsére idén ismét két csapatunk indulhatott az UEFA Kupában. Ha viszont ez így megy tovább, akkor a magyar csapatoknak előselejtezőt kell vívniuk majd azért, hogy a táblára kerülhessenek. A mostani sorsolásnál júliusban felcsillant a remény, három csapatunk is olyan ellenfelet kapott, melyeket a hagyományok alapján legyőzhettek volna. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a hagyományok ránk már nem érvényesek, a magyar klubcsapatok számára egy osztrák, vagy egy ciprusi ellenfél is túlságosan nagy falat. Emlékszem, ha izlandi vagy ciprusi ellenfelet kapott magyar csapat húsz-huszonöt évvel ezelőtt, akkor csak az volt a kérdés, hogy milyen különbségű lesz a győzelem. Mostanság a futottak még mezőnyébe tartozó csapatok játékosainak szeme felcsillan, ha a sorsoláskor magyar ellenfelet kapnak. Ez van, mi is a futottak még közé tartozunk és az ellenfelek, akik egykoron azért fohászkodtak, hogy kerüljenek el bennünket, most arra vágynak, hogy kifogjanak egy magyar csapatot, mert az biztos továbbjutás. Évek óta keressük az okát, ennek a gyenge szereplésnek és képtelenek vagyunk megtalálni a választ. Az utóbbi időben a pénz hiányára hivatkozunk. Nem vitás, ez is meghatározó a kudarcokban. A minap a televízóban megszólaltatták Gellei Imrét az egyetlen továbbjutó magyar csapat, az MTK edzőjét. Elmondta, hogy az előző bajnokságban jól szereplő csapatából kivált három kulcsjátékos és nem tudták pótolni őket. Eladták külföldre Balogot és Keresztúrit, Zsib- orás pedig váratlanul elhunyt. A riporter megkérdezte, hogy a két eladott játékosért kapott pénzzel mit csináltak. A válasz az volt, hogy felélte a klub. Másutt is adanak el játékosokat, de helyettük vesznek újakat. Vezető nagy európai klubok is túladnak egy-egy sztáron, de a pénzen vásárolnak két-három fiatal tehetséget, akik rövid idő alatt pótolják a távozót. Amíg a magyar csapatok azért adják el a legjobbjaikat, hogy néhány hónappal meghosszabbítsák létüket, addig nem is remélhetünk jobb eredményeket. Tudom, most feltehetnék a kérdést, hogy honnan szerezzenek pénzt a klubok. Sajnos, a választ senki sem tudja, mégcsak sejteni sem lehet. Nemcsak a pénzen múlhat a jelenleginél jobb szereplés, hiszen vannak amatőr csapatok is a nemzetközi kupákban. Ott azonban merőben más a játékosok hozzáállása, mint nálunk és abban sem bízhatunk, hogy ez megváltozzon. Nem marad más hátra, mint várni a csodát, hátha egyszer bekövetkezik. Gesztenyével fejbe dobták a kapust A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) fegyelmi bizottsága 10 ezer márkás pénzbüntetéssel sújtotta a Mönchenglad- bach csapatát, egyben elrendelte a szeptember 11-i, Karlsruhe elleni kupatalálkozó újrajátszását. A DFB megsemmisítette a Mönchengladbach 5-3-as győzelmét, s a Bundes- liga-mérkőzést október 27-én, semleges pályán ismét le kell játszani. A Karlsruhe azért óvta meg az összecsapást, mert 2-0-ás vezetésüknél, a 46. percben a nézőtérről gesztenyével fejbe dobták kapusukat, Oliver Kahnt, aki helyett már csereembert sem tudtak beküldeni a pályára. A Karlsruhe szerint ezért veszítettek. A Mönchengladbach valószínűleg fellebbezést nyújt be a DFB döntése ellen. Ezt a mai napig még nem tette meg. Német futballcsapatok keleti viszontagságai Hétközben, az európai labdarúgó kupafordulóban a dort- mundi játékosok félig-meddig polgárháborús környezetben, a Kaukázus lábánál játszották UEFA Kupa-visszavágójukat a Szpartak Vlagyikavkaz ellen. A Dortmund azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy lemondja a mérkőzést, kiejti magát a küzdelemből, ám ez eltiltást vont volna maga után. A játékosok és a kísérők 13 órás repülés után érkeztek meg az egykori Ordzsonikidzébe, egy IL-18-ason tették meg az utat, egyszeri rosztovi leszállással. A Borussia két szakácsot, élelmet, edényeket, evőeszközt is vitt magával, s biztos ami biztos alapon állítólag benzint is, hogy legyen üzemanyag hazafelé. A német csapat városba vezető útját rendőrkocsik biztosították, a kereszteződéseket biztonsági okokból lezárták.A játékosokat csak üggyel-bajjal lehetett lecsendesíteni. „Ha lenne bennünk tartás, oda sem repülnénk. Bár a futball brutális üzlet, nincs kedvem hősként meghalni” - jelentette ki a Borussia válogatott játékosa, Matthias Sammer, még az elutazás előtt. A keleti viszontagságok nem csak a Borussiát sújtották a visszavágókon: a német bajnok Bréma is különbuszt indított útnak Minszkbe - élelemmel, ágyneművel és segélyjavakkal megrakva - hogy a játékosok semmiben ne szenvedjenek hiányt. 1993. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Új VDN 11 *