Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-28 / 294. szám

1993. október 28., csütörtök Gazdaság üj Dunántúli napló 7 Számítógépek a földhivatalokban A teljes átállás jövő év végére várható A pécsi hivatalban négy és fél millió adatot kell számítógépre vinni Fotó: Szundi György Mint hallom, a Phare-prog- ramnak nem mindenki örült egyértelműen a földhivatalok­ban. A 20-25 éve itt dolgozó munkatársak, akik „egyszer s mindenkorra” megszokták már a papírmunkát, kartonokat, dossziékat, javításokat, pecsé­teket, aláírásokat, megszeppent arccal fogadták az ICL-gépeket. Első gondolatuk ugyanis az új­rakezdés terhe volt - megta­nulni bánni a számítógépekkel. S talán csak másodszorra villant át rajtuk az a mérhetetlen adat­tömeg, amit a rendszerbe kell táplálni... A Phare-program keretében ugyanis az elmúlt hetekben a baranyai földhivatalokban is felszerelték a számítógép-rend­szert, az országos program ré­szeként a II. ütemben. A régió­ban egyébként csak Somogy kapott gépeket az I. ütemben. A pécsi és a körzeti hivatalokban egyaránt beszerelték a rend­szert. Értéke mintegy 60 millió forint, ebben benne van a szere­lés, a software, a biztonsági be­rendezések, az oktatás, az egyéb járulékos eszközök költsége is. Ha valaki arra gondolna, hogy a korszerű géppark mun­kába állása révén az ingat­lan-nyilvántartás azonnal egy­szerűsödik, rossz nyomon jár. „Mindössze” arról van szó, hogy papír helyett képernyőre kerülnek az adatok. Ez azonban roppant erőfeszítést kíván a földhivatalok munkatársaitól. Dr. Riegler Péterrel, a megyei földhivatal vezetőjével készített röpke számításunk eredménye: mintegy 4 és félmillió adatot kell a közeljövőtől a gépekbe táplálni. Egy-egy tulajdoni lapra ugyanis átlag 10-15 adatot kell felvinni - nagyon sokra persze jóval többet -, s Baranyában közel 300 000 tulajdoni lap van a hivatalokban. Az említett megszeppenésre azonban nem sok időt hagytak: a Phare-program szoros ütem­tervet írt elő, s ezt ellenőrizni is fogják. A tanulóidőszakot - ezekben a napokban van - kö­vetően az intenzív kiképzési pe­riódus következik, majd a tény­leges adatfelvitel, s ennek egy részével már ebben az évben készen kell lenniük a földhiva­taloknak. Munkájukat csak részben könnyíti, hogy ezek egy része a központi nyilvántartás­tól - ahol számítógépen vannak - lehívható. Ezzel együtt a tulajdoni lapo­kon bekövetkező bármilyen vál­tozást mostantól eleve gépre visznek. Minden baranyai hivatal egy teljes számítógép-rendszert ka­pott: 6-7 úgynevezett munkaál­lomás - számítógép - van ösz- szekötve a hivatal központi gé­pével. A teljes átállás - tehát amikor már minden adat mág­neslemezen lesz - a jövő év vé­gére várható. Az ügyfelek szempontjából látványos ug­rásra egyelőre nem lehet számí­tani: továbbra is óriási teher a földhivatalokon a kárpótláshoz kötődő adminisztráció. A ké­sőbbiekben azonban csökken az adatok átfutási, ebből követke­zően az ügyfelek várakozási ideje is. Annyi pozitívumot előre jelezhetünk, hogy az új nyilvántartási rendszer működ­tetése nem emeli meg az adat­szolgáltatási illetékeket. A Phare-programnak lesz egy harmadik üteme is: a térkép-ál­lomány számítógépre vitele. Ezzel teljessé válik a földhivata­lokban az ingatlan-nyilvántar­tás. Úgy tűnik, hogy a jövő év­ben már ezt a projektet is indí­tani tudják. Mészáros A. cégre nincs is akkora igény, meg nem is látnám át az elejétől a végéig a munkafolyamatokat. Start hitel felvételében gondol­kodtam, de a pénzügyekhez értő barátaim meggyőztek: akkora hasznot sehogy se lehetne el­érni, amiből tellene a törlesz­tésre, a kamatokra és a megélhe­tésemre. Ha meg mindezt sze­retném elérni, olyan drágán dolgoznék, hogy nem nyernék el egyetlen munkát se. Amit csak lehet, visszapörget a vállalkozásba, hogy a leg­szükségesebb eszközöket (cső- és keretes állványok, betonke­verők, vibrohenger, kéziszer­számok és gépek) ne kelljen méregdrágán bérelnie, és min­dig kéznél legyenek. Kölcsönt nem vett fel, nincs is szándéká­ban, az szerinte kész öngyilkos­ság.- Nem bánta meg a váltást?- Nem. Következetes marad­tam az igényességben, minő­ségben és határidőben. To­vábbra sem tűröm a munkahelyi ivást, lógást, hiányzásokat, ilyen esetben kétszer szólok, harmadszorra már ne is jöjjön az illető. Azt viszont vállalko­zóként már a saját bőrömön ér­zem, hogy mennyire kemény az adóelvonás és mennyire nem ösztönöz arra, hogy még és még többet dolgozzam. Ami meg­marad, az a pillanatnyi megél­hetésre elég, de másra már nem igen. Csak egy valamit sajná­lok, hogy 1973-ban Gájer Jó­zsef kőműves unszolására, hogy vegyem át a csapatát, nemet mondtam. Most már tudom, ak­kor kellett volna belevágnom. B. Murányi László Németh Imre negyvenkét éves szigetvári építési vállal­kozó az elmúlt huszonkét évé­ben építész technikusként, majd építész üzemmérnökként és magántervezőként is megta­nulta kivitelezői, építésvezetői és tanácsi építési előadói mun­kái során, hogy csakis tisztessé­ges munkát adjon ki a kezéből. Ezt az igényességet belsőépí­tész tervező és bonyolító édes­apjától örökölte. Tavaly márciustól építési vál­lalkozó. Nem panaszkodhat, van munkája, zömében a Szi­getvár környéki önkormányza­toknak dolgozik. Versenytár­gyalásokon elnyert munkaként újít fel kultúrházakat, épít új ra­vatalozót, kézilabdapályát, utat és vízműtelepet néhány saját emberrel és megbízható alvál­lalkozókkal. Meséli: a tervezéstől elte­kintve sosem szeretett íróasz­talnál ülni. Most aztán nyakába veheti a szűkebb-tágabb világot munkáért, anyagért, végzi a helyszíni tervezői és kivitelezői művezetést, egyeztet megbí­zókkal és alvállalkozókkal.- Ahol tervezőként is felkér­nek, azért nem számolok fel kü­lön díjat. így a munkám is biz­tosabb, és szívesebben valósí­tom meg az általam tervezett lé­tesítményt. Az esetleges módo­sításnál nem kell külön kikér­nem a tervező engedélyét, meg­beszélem magammal, és kész. Megkövetelem a határidőt és a minőséget, ezért tisztességesen fizetek. Elve: egyszer csinálni meg valamit, de azt rendesen. Ennek is köszönheti, hogy van mun­kája. A minap szentelték fel a teklafalui új katolikus templo­mot, melyet ő tervezett (a stati­A Teklafaluban nemrégiben elkészült templom is Németh Imre munkája Fotó: Szundi György kus tervező Csuzi András volt) és kivitelezett. A vasbetonvá­zas, ragasztott ívtartókkal épí­tett 116 négyzetméter alapterü­letű, sokszög alakú, kupolás templom sokáig hirdeti Németh Imre hozzáértését. Faggatom, nem álmodik-e valamiféle nagy építési kivite­lező cégről. Ezen jót nevet, már csak azért is, mert az indulásnál maga is ilyesmiben gondolko­dott:- Most már tudom, nagy Ausztria a magyaroknak is kedves Szeretünk utazni nyugati szomszédunkhoz Két-három évtizeddel ez­előtt Ausztria volt nekünk magyaroknak „a nyugat”. Manapság más a helyzet, ki­tárult a világ, s egyre többen fedezik fel a szomszédos or­szágot az év minden szaká­ban. A mind élénkebb ma­gyar-osztrák idegenforgalmi kapcsolatokról Kapus Györggyel, a budapesti Osztrák Idegenforgalmi Nemzeti Képviselet vezető­jével beszélgettem.- Mennyire népszerű Auszt­ria a magyarok körében?-A statisztikai adatok sze­rint fokozatosan nő az Osztrák Köztársaság tartományaiba lá­togató magyar turisták száma, egyre többen „felfedezik” az ország természeti, történelmi értékeit. Ez az emelkedés az elmúlt esztendőkben évente tíz százalék volt: tavaly 625 000 vendégéjszakát töltöttek ma­gyarok Ausztriában, az átlagos tartózkodás pedig 2,8 nap volt.- Ebben nyílván szerepe van a három éve működő kép­viseletnek. Mi az önök fel­adata?- Mindenekelőtt az, hogy népszerűsítsük az osztrák ide­genforgalom által nyújtott le­hetőségeket. Ezen belül sok magyar és osztrák utazási szervezettel tartunk kapcsola­tot, hogy a magyar utazók megismerhessék a valóban bő­séges és mindenki pénztrácá- jához igazodó kínálatot. Saj­nos ebben még mindig gátló tényező, hogy a magyar ide­genforgalmi struktúra nem igazán jó.- Többen mondják, hogy drága úticél Ausztria?-Ebben az összefüggésben Magyarország is drága, hiszen nézze meg, mennyibe kerül a szálloda, az étterem, a közle­kedés ... Szerintem azt fontos figyelembe venni, hogy az árért milyen színvonalú szol­gáltatást kap az ember. Amennyiben ezt nézzük, ak­kor Ausztria már egyáltalán nem nevezhető drága ország­nak, mert bárhová és bármikor utazik is valaki, a szó valódi értelmében kiszolgálják.-Ausztria, a hegyi ország elsőrangú, s közismert sítere­pekkel rendelkezik. Mit ajánl azoknak, akik nem síelnek?- Azt, hogy tanuljanak meg, mert csodálatos és nagyon egészséges kikapcsolódást nyújt. Aki viszont nem akar megtanulni, s az év más részé­ben megy Ausztriába, jókat ki­rándulhat, felkeresheti a nem ritkán közös történelmi, kultu­rális helyeket, sőt újabban olyan nyári falusi vakációt kí­nálunk magyar családoknak, ahol együtt lehet szülő és gye­rek, de szükség esetén, például néhány órás hegymászás ide­jére a kisebbekre vigyáznak is a háziak, sőt programot szer­veznek nekik. Az osztrák tartományok vár­ják a magyar vendégeket, s bárhová is mennek, nem fog­nak csalódni. Roszprim A volt államtitkár privatizál? A mezőgazdaságot is támogatja az FMKI Új bank, új hitelek? Sárossy László országgyűlési képviselőről, az MDF elnöksé­gének tagjáról az a hir járja, hogy privatizál. Megvásárolta a maga számára a Kertészeti Egyetem Tangazdaságát, befek­tetett Békés megyében és Kecs­keméten. Igazak a híresztelé­sek? - kérdeztük magától a ho­natyától.-Én még azt is hallottam, hogy egy lovardát is vettem ... De ilyen alapon holnap „kide­rülhet”, hogy dollárt hamisítok. Nem privatizálok és nem vásá­rolok. Az MDF Piacfejlesztési Alapítványának kuratóriumi tagja vagyok, az alapítvány el­készített egy tervezetet, amely­nek kivitelezéséhez szüksége volt valahol telephelyre. A Pri- vinfóban meghirdették a Kerté­szeti Egyetem soroksári tangaz­daságának részenkénti privati­zációját, aminek keretében el­adásra került a gazdaság Péteri majoija (egy irodaépület a hoz­zátartozó udvarrésszel). Ezt te­kintettük meg a kuratórium megbízásából és erre kívántunk pályázni az alapítvány nevében.- Ha már a pénzt említette: anyagilag rosszabbul járt, ami­óta elhagyta a politikai állam- titkári széket?- Hozzászoktam már, hogy nálunk mindenkit az érdekel, mi fői a másik fazekában, de ne­kem sincs mit titkolnom. Ál­lamtitkárként több volt a jöve­delmem, hozzáteszem azonban, hogy megválasztásomkor fo­galmam sem volt arról, hogy ez a poszt milyen fizetséggel jár. Ha valakit csak anyagi szem­pontok vezérelnek, javasolom, hogy eszébe se jusson politikai állást vállalni! Sokkal jövedel­mezőbb és lényegesen kényel­mesebb megélhetési lehetősé­geket talál azon kívül... A rendszerváltást követően a pri­vatizációba való bekapcsoló­dással komoly vagyonokat lehe­tett szerezni. Számomra viszont erkölcsileg összeegyeztethetet­len, hogy egy országgyűlési képviselő ezzel foglalkozzon. Új időszámítás kezdődött a Független Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (FMKI) életében. A szeptemberi köz­gyűléssel lezárult egy korszak, a tisztújítás után létrejött ka­mara már nem a régi, tagjai kö­zül alig tizen maradtak. Csatla­koztak viszont szép számmal újak, tagságuk létszáma ma már meghaladja a százhatvanat. Na­ponta öt-tíz belépőt regisztrál­nak. Fehérvári Tibor főtitkár bizakodó, nem tartja elképzel­hetetlennek, hogy a taglétszá­muk az év végéig eléri az ezret. A kamara vállalatokat és egyéni vállalkozókat egyaránt képvisel. Egyelőre a budapes­tiek vannak túlsúlyban, de a tes­tület arra törekszik, hogy a vi­déki vállalkozások is megfelelő teret kapjanak. Megkezdték a regionális szervezeteik kialakí­tását, Észak-Magyarországon Kazincbarcikán, az Alföld tér­ségében pedig Cegléden nyitot­tak irodát.- Számíthatnak-e a Kamara segítségére például a vidéki me­zőgazdasági vállalkozók?- kér­dem a főtitkártól.- Nem teszünk különbséget a vállalkozók között. A tőkehiány gondja ma éppúgy sújtja a kő­műves kisiparost, a könyvkötőt, mint a mezőgazdasági vállalko­zót. Ha sikerül bármit is lép­nünk a vállalkozások feltétel- rendszerének javításában, akkor azzal a mezőgazdasági vállal­kozók helyzete is kedvezővé vá­lik. Szeretnénk segíteni nem­csak a mezőgazdasági kisvál­lalkozókat, hanem általában a mezőgazdaságot, beleértve a szövetkezeti mozgalmat is, attól függetlenül, hogy ők önálló ér­dekképviseletekkel rendelkez­nek. Olyan átmeneti időszakban élünk, amikor a mezőgazdaság­ban az egyik legjobb üzleti lehe­tőséget az újtípusú szövetkeze­tek működtetése kínálja, mert segítségükkel az egyéni vállal­kozók is megerősödhetnek. Se­gítünk a mezőgazdasági vállal­kozóknak termékeik piaci elhe­lyezésében, szükség esetén kül­földi piacok felkutatásában.- Újfajta, kedvezőbb hitel- konstrukciót ígérnek. ..- Az egyik külföldi bank - a neve egyelőre maradjon titok­ban - a napokban kezdte meg hivatalos működését Magyaror­szágon. Az általuk ígért új hi­telkonstrukció kidolgozása már folyamatban van, a pénz ren­delkezésre áll. A bank elsősor­ban a kis- és középvállalkozá­sok támogatását célozza meg középlejáratú, legfeljebb 10 éves hitelekkel. ígérik, hogy a Kamara tagjai részére külön fel­tételekkel, kedvezményes hitel­csomagot alakítanak ki. újvári Francia részvények áron alul A francia kormányzat hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy pri­vatizációs programjának követ­kező lépése a Rhone-Poulenc vegyipari és gyógyszerészeti óriásvállalat magánkézbe adása lesz. A privatizálás már a követ­kező hetekben megkezdődik, ha a piaci helyzet ezt lehetővé te­szi, közölte Edmond Alphan- déry gazdasági miniszter. Eközben máris jelentős nyere­séget könyvelhet el az a 2,8 mil­lió francia, aki vásárolt a máso­dik legnagyobb francia bank, a két hete privatizált BNP részvé­nyeiből. Ezek darabját az állam áron alul, 240 frankért adta, míg azok a hétfői tőzsdei bevezetés­kor 283 frankot értek. Alphandéry szerint a BNP- akció sikere a privatizálási program felgyorsítására ösz­tönzi majd a jövőben a párizsi vezetést. > Németh Imre építési vállalkozó és tervező Miért nem kezdtem előbb?

Next

/
Oldalképek
Tartalom