Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-27 / 293. szám
1993. október 27., szerda Gazdaság új Dunántúli napló 9 A magas színvonalú divatkesztyűket a Vadász utcában készítik Fotó: Löffler Gábor Csőd utáni próbaévben alapozzák a jövőt MHB mentőkötél a Hunornak Partnertalálkozót tart az Agroker Rt. Üszögpusztán A pécsi Agroker Kereskedelmi és Szolgáltató Részvény- társaság október 28-án 10 órától partnertalálkozót tart az üszögpusztai Kastélyszálló Étteremben. A rendezvényen dr. Kelemen László vezérigazgató ismerteti a cég jövő évi üzletpolitikáját, kapcsolati rendszerét, s bemutatkoznak az egyes üzletágak is. Kelendő a turistavaluta Az idén háromnegyedév alatt több mint 300 millió dollárt vásároltak a magyar állampolgárok éves dollárkeretük terhére, majdnem kétszer annyit, mint az elmúlt év azonos időszakában. Szeptember 30-káig 308,8 millió dollárt adtak el a valutalapok terhére, azaz a magyar állampolgárok csaknem 30 milliárd forintot költöttek turistava- luta-vásárlásra. Ezt a lehetőséget 1,7 millióan vették igénybe, így egy személy átlagosan mintegy 180 dollárnyi konvertibilis valutát vásárolt az általában lehetséges 350 dolláros keretből. Részvényjegyzés kárpótlási jegyért Lezárult az Első Kárpótlási Jegy Befektető Rt. részvényeinek jegyzése. A részvényt- jegyzőktől 100 százalékos árfolyamon vásárolták meg a kárpótlási jegyeket a forgalmazó helyeken, azzal a feltétellel, hogy a kapott pénzen EKJB-részvényt vásárolnak. A 100 milliós tételnek csak 80 százaléka fogyott el, de nem lesz hosszabbítás, hogy az Rt.-t még idén béjegyezhessék. A részvényeket nem veszi vissza a cég, és az esetleges tőzsdei bevezetést is csak 2-3 év múlva tervezik. T anulmány kötet az adórendszerekről Sajtóbemutatón mutatták be az MTA Szociológiai Intézet kiadásában megjelent Adózás, adórendszerek, adóreformok című tanulmánykötetet. A Szociálpolitikai Értesítő sorozatban megjelenő könyv az első magyarországi komoly összefoglalója az adózás formáiról a fejlett piacgazdaságokban megjelent írásoknak. Különös hangsúlyt kaptak az állam túlzott újraelosztó szerepét elutasító elméletek. Ezek eddig kevéssé voltak ismertek a volt szocialista országokban. A kötet szerkesztője Semjén András. Harmadik éve elsőszámú vezetőként nap mint nap meg kell küzdenie a Hunorért, mely tavaly csődöt jelentett. 960 ember sorsa az ő munkabírásán, hozzáértésén, reménykedésén, bizakodásán is múlik. Horváth Ferencné, a pécsi Hunor Kesztyű és Bőrruházati Rt. vezér- igazgatója harmadik éve minden idegszálával a cég túlélésére, talpon maradására és várva-várt megerősödésére összpontosít. Sokan már leírták a Hunort, ő azért is meg akatja mutatni, és hisz is benne, hogy lesz, kell legyen jövőjük. Ebben a hitében igazán jó, sőt, legjobb partnere a cég kollektívája és a részvény- társaság majd 60%-át tulajdonló Magyar Hitelbank (MHB) Rt. Az MHB-nak köszönhetik a bizalmat az újrakezdéshez, a lehetőséget, hogy a tavalyi csődhelyzet után új alapokról indulva bizonyíthassanak.- A bank is fut a pénze után, de mivel érdemelték ki a kockázatvállalásukat?- A tavaly kidolgozott csődprogramunkkal. A piacunk nagyrésze megmaradt, termelésünk 80%-a, mintegy félmilli- árd forint értékű az exportunk. Elvesztett partnereinket igyekszünk visszahódítani és újakat szerezni. Az MHB vállalta a működésünk finanszírozását, a túl nagy hitelterhünk átütemezését. Ézzel lényegében meghagyta az életterünket. A Hunor helyzete kicsiben olyan mint a magyar gazdaságé. A volt szovjet piacra futtatták fel többezer dolgozót foglalkoztató céggé, mígnem összeomlott az egész. Három éve megszűnt az exporttámogatás, a termeléshez szükséges pénzt csak negyven százalék fölötti kamatra lehetett felvenni. Ezzel egy időben megkezdődtek a kiválások, a vagyon- és piacmegosztások. A sort a Penta kezdte 650 emberrel és a Hunor-Skandinávia Kft-t folytatta 70-80 emberrel. Közben nem csak a bőripar került mélypontra. Tartozásaik fejében a Magyar Külkereskedelmi Bank tulajdonába ment át mindenestül a Vince utcai központi gyártelep. Jöttek a leépítések: a 370 alkalmazottból talán ha kétszázan vannak, a fizikai állományból a konkurencia elcsábított vagy száz emberüket. Minden rosszban van valami jó. Megkezdődhetett az újraé- pítkezés. A lecsökkent Vince utcai termelőegységet kiköltöztették a pécsi Vadász utcai bőrruházati gyár egyik szintjére, ahol a jól áttekinthető és szervezhető munkafolyamatnak köszönhetően csökkentek a gyártási költségek és ez az árakban sem utolsó szempont. Közös irányítás alatt termel a pécsi és a siklósi gyáruk. A cég két éve nyerte el az önálló külkereskedelmi jogot. Fő termékük továbbra is termelésük majd kétharmadát kitevő kesztyű. A sport és hatósági kesztyűket zömében Siklóson, a magas színvonalú divatkesztyűket a Vadász utcában készítik, mindkét termékcsaládot gyártják a sellyei és a sásdi telepükön (ez utóbbi helyen munkásokat is felvesznek). A jól jövedelmező és biztos piacú siklósi és dombóvári cipőfelsőrész gyártás teszi ki a Hunor árbevételének majd ötödét. A bőrruházat évek óta csak kis nyereségtartalmú bérmunkát végez német és olasz megrendelőknek. Szeretnék ismét indítani a több hasznot hozó saját termelést, ha lesz rá pénzük.- Nem tart a kudarctól?- Meg kell találnunk azt, amiben mi vagyunk a jobbak. A munkaellátottságunk a szakmánkból adódóan még nem egyenletes, azon vagyunk, hogy ne legyenek üresjáratok. Jövőre szeretnénk elérni anyagiakban is, hogy a legjobb szakembereinket megtarthassuk. Idén bizonyítaniuk kell. Murányi László s •• Az AVU „malmai” lassan őrölnek Három szövetkezet részvénytársaságot alapítva vevő lenne Szigetváron Három szövetkezet - a nagy- peterdi, a drávafoki és a szentlőrinci - ez év májusában a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Vállalat AVÜ által eladásra meghirdetett malmai közül megvásárolta a szigetvárit. A szerződést megkötötték, de az AVÜ Igazgatótanácsának döntése még hiányzik. A banki hitel megvan, amit a pénzintézet a végtelenségig nem tud tartalékolni. A jóváhagyást követő 15 napon belül pedig fizetni kell. A malom üzemeltetésére a három szövetkezet részvénytársaságot kíván létrehozni. Az alapító okirat megvan.-Furcsa volt maga a pályázati kiírás is, mert a harkányi üdülőt teljes egészében kárpótlási jeggyel lehetett kifizetni, míg az összes többinél csak a vételár 20 százalékig volt felhasználható - mondja Tantos Dezső, a szentlőrinci szövetkezet elnöke. - Annak idején még arról volt szólt, hogy a vagyontárgyakat teljes egészében kárpótlási jeggyel lehet megvenni, hogy a feldolgozóipar jelentős része a termelők kézbe kerüljön. Ez valahogy nem így valósult meg ... A szigetvári malmomért a három szövetkezet 50 millió forintot ajánlott fel a meghirdetett 83 millióval szemben, mert tudomásuk volt róla, hogy annak könyvszerinti értéke 40 millió alatt van. A pályázatok felbontása után derült ki, hogy rajtuk kívül más jelentkező nincs. A Gabonaforgalmi Vállalat az alacsony ár miatt érvénytelennek nyilvánította a pályázatukat. A kiírás szerint azonban ehhez csak az AVÜ-nek volt joga. Megkeresték az AVÜ ebben illetékes igazgatóját és a tárgyalások során arra az egyezségre jutottak, ha a kiírás szerinti ár 80 százalékát megajánlják, akkor megkötik velük a szerződést. A három szövetkezet 67,5 millió forintos ajánlatot tett, ebből 54 milliót készpénzben és 13,5 milliót kárpótlási jeggyel kívánnak kifizetni.- 1993. július 30-án aláírtuk az adásvételi szerződést - folytatja Tantos Dezső. - A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalt igazgatójának elmondása szerint ez 48 órán belül a Vagyonügynökség kezében volt. Azóta sem szóban, sem írásban nem kaptunk választ. Az AVÜ igazgatótanácsának jóváhagyása hiányzik. Már két hónapja lehetne malma a három szövetkezetnek. Forgalmazhatnának, hiszen piacokkal rendelkeznek. Vállalták a szigetvári és a szentlőrinci sütőüzemek ellátását. Az ajánlataikat sorra kénytelenek visszavonni.-A búzánkat, ami az idén termett már ebben a malomban szerettük volna megőrletni - mondja a drávafoki szövetkezet elnöke, Varga László. A szentlőrinciek tárolót béreltek, hogy legyen hova tenni a terményüket, aminek nagy részét már eladták az ország különböző pontjaira. A malom raktárai pedig üresen állnak.- Kevés búza termett ezért biztos, hogy ez az év kiesett - mondja Tantos Dezső. - Fizethetjük az embereket, mert vállaltuk, hogy senkit nem küldünk el, és a hiteleket. A fizetéssel is gondban vagyunk, mert ugyan a kárpótlási törvény úgy rendelkezik, hogy a kárpótlási jegyek az állami vagyon privatizációjában kamattal növelt névértéken használhatók fel. A szerződéskötéskor pedig közölték velünk, hogy csak tőzsdei áron vehetik figyelembe. A terveik között szerepel, hogy kibővítik a szentlőrinci pékség tevékenységét, hogy ne csak kenyeret, hanem mást is süssenek. Bevonnák az áfészt is, amelynek már adott a bolthálózata, szállítanának magánboltokba is, elképzelhető a leendő részvénytársaság is alapít üzleteket-Állítólag cél, hogy a mamut- vállalatok megszűnjenek. Ennek ellenére a Baranya Megyei Sütőipari Vállalatot az veheti meg, aki a meghirdetett összeg kétharmadát kifizeti. Ez egyedül Baranyában van így, más megyékben egyenként hirdették meg a sütödéket. Meg akartuk venni a szigetvári és a szentlőrinci sütöde részvényeit az önkormányzati és a munka- vállalói kivételével, de elutasították a pályázatunkat. Sz. K. A húszmilliárd régi ügy Intézkedések banki visszaélésekkel szemben A pénzügyminiszter bejelentése, miszerint húszmilliárdos visszaélésre bukkantak a bankszférában, kisebb vihart kavart pénzügyi körökben. Aztán később igyekezett mindenki magyarázkodni, tulajdonképpen nem nagy ügyek ezek, hiszen a forgalomhoz képest elenyésző a korrupciós húszmilliárd, meg aztán nem is újkeletű leleplezések alapján került felszínre a kereskedelmi bankoknál elkövetett csalások sorozata: két-há- rom éves, többségében már a nyomozati és vádemelési szakaszon is túljutott bűncselekményekről van szó. Mindezt megerősíti Lehóczky Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, aki elmondja, hogy a 20 milliárdból 13 milliárdot jelentett a nagy vihart kavart Ybl Bank csődje. Ott ugyanis az történt, hogy csak bizonyos vállalkozói körbe helyezték ki a tőkét, akik nevezetesen azonosak voltak a bank tulajdonosaival. Ezek a vállalkozások nem tudták kitermelni a felvett kölcsön árát, milliár- dok maradtak visszafizetés nélkül, s az Ybl Bank, kis pénzintézet lévén, megfelelő tartalékok híján fizetési kötelezettségeit nem tudta teljesíteni. A bank pénzügyi összeomlása magával rántotta a Gyomaend- rődi Vállalkozói Takarékszövetkezetet, valamint az Általános Vállalkozási Bankot is, amin egyátalán nem lehet csodálkozni, hiszen a három pénzintézetnél ugyanaz volt a tulajdonosi struktúra, egymásnak garanciát adva finanszírozták a nem egyszer megalapozatlan vállalkozásaikat. Sajnos ma is megvan a korrupció veszélye, hiszen éppen a legnagyobb kereskedelmi bankoknál - a főosztályvezető megállapítása szerint - a leggyengébb a belső ellenőrzés. Az Ybl Bank korrupciós ügyének felgöngyölítése után ugyanis kiderült, néhány nagy kereskedelmi bank vidéki fiókvezetői baráti körben fedezetlen váltókat fogadtak el. Mindez nem kis veszteséget jelentett, hiszen az összeg mintegy 7 milliárd forintra rúgott. Arra a kérdésre, hogy az ilyen esetek megelőzésére mit tesz a bankfelügyelet, valamint a kereskedelmi bankok ellenőrzési jogkörével felhatalmazott jegybank, Lehóczky Zoltán azt válaszolja: természetesen intézkedéseket tettek az ellenőrzések gyakoriságának növelésére. A jegybankban létrehozták a bankellenőrzési főosztályt, amelyik a bankfelügyelettel közösen ezentúl rendszeresen ellenőrzi a pénzintézeteket. A számlakap- csolataikat naponta vizsgálják, figyelik az átutalások alakulását. Az MNB-nek az az eltökélt szándéka, hogy a bankok iránti bizalom megőrzése érdekében még egyszer a betétesek veszteségét előidéző bankcsődre ne kerüljön sor - szögezte le a pénzügyi vezető. Töröcskei István, a fiókvezetők korrupciós ügyeiben egyik érintett kereskedelmi bank, a Magyar Hitelbank ügyvezető igazgatója elmondja, hogy két fiókintézményüknél, a kiskőrösinél és a szekszárdinál történtek jelentős visszaélések. A fiókvezetők baráti körben osztogattak, a benyújtott váltóknak nem vizsgálták meg a fedezetét, emiatt jelentős veszteségek érték az MHB-t. Hogy mennyi ez az összeg, arra az igazgató nem tudott válaszolni, hiszen még jelenleg is folynak a vizsgálatok, a fiókvezetők ellen viszont bűnvádi eljárást indítottak. Hogy csak figyelmetlenségből eredt-e a hűtlen kezelés, vagy a vezetők anyagilag is érintettek voltak az akció lebonyolításában, arra még nem lehet egyértelműen válaszolni. Az viszont biztos, a fiókvezetők tudták mit csinálnak, hiszen döntésükön múlt a váltók leszámítolása. Békéssy Gábor Támogatás földtulajdonos, vállalkozó munkanélkülieknek A termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatási programot fogadott el a napokban a kormány. A támogatás lényege, hogy azok a regisztrált munkanélküliek, akik termőfölddel, illetve annak használati jogával rendelkeznek és főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet kívánnak végezni, 200 ezer forint kamatmentes támogatásban részesülhetnek a Foglalkoztatási Alap terhére. A kamatmentes tőkejuttatást három év türelmi idő után négy év alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni. A pályázatokat legkésőbb jövő év február 28-ig lehet benyújtani. A kedvezményes program 1994 végéig tart. A támogatást a feltételek megléte esetén azok a megyei munkaügyi központok folyósítják. őrölni való lenne, mégsem dolgoznak a malomban k í 4 <
