Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-26 / 292. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. október 26., kedd Az olvasó véleménye Nesze neked szolgáltatás! A Városgondnokság idén október 19-től november 30-ig hirdette meg Pécs város általános- és középiskolásainak az őszi nagytakarítást a közterületi parkjaiban. A város szebbé tételében mintegy 30 iskola tanulói vesznek részt. Képünkön a Petőfi utcai Általános Iskola felsős diákjai szorgoskodnak az uránvárosi kiserdőnél és garázssornál. Fotó: Bolkovics László Hová ültessük a gyümölcsfát? Az elmúlt napokban az esti TV híradóban egy új postaépület átadásáról számoltak be, és a riporter beszélgetett a posta ott megjelent egyik főtisztviselőjével. Feltette neki a kérdést, hogy az épületben az új emblémák mellett csak „Posta” felirat van és elmaradt a megszokott „hivatal” megjelölése, kérdezvén, hogy miért van ez ígyA kérdezett elmondta, hogy a posta a jövőben mint szolgáltató vállalat kíván a gazdasági életben résztvenni, ezért kerülik el a rosszemlékű „Hivatal” megjelölést, kerülni akarják a hivatali jelleget és a közönség mind jobb kiszolgálására törekednek. A történet: október 18-án egy belvárosi társasház I. emeletén jelzett a kaputelefon és a kapunál egy csomagkihordó postai alkalmazott azzal, hogy a címzettnek csomagja érkezett. Címzett: Azonnal nyitom az elektromos zárat. Postás: Ne nyisson semmit, ha kell a csomag, akkor hozzon magával 40 Ft-ot és jöjjön le a csomagért. Címzett: De hát eddig a csomagokat mindig felhozták a lakásba. Postás: A csomagokat csak házhoz szállítjuk és nem a lakásba. Címzett: Nézze, én lemegyek a csomagért, de akkor nem adok semmi borravalót. Postás: Nincs szükségem a maga borravalójára. Mindezek utána címzett - aki egy idősebb asszony A Kozármislenyi Baráti Társaság idei, nyolcadik rendezvénye játszani hívta a falu gyerekeit október 16-án délután az általános iskolába, ahol Benkő Csabáné, a Fehérhegyi Általános Iskola napközis tanára mutatta be nekik, hogy mi mindent lehet „alkotni” a természet őszi ajándékaiból. Falevelekből, különféle növények terméseiből ügyes kezekkel készítették, ragasztották a szép őszi képeket. Kukorica csuhából pedig a tanárnő segítő keze nyomán szebbnél-szebb csuhébabák formálódtak a gyerekek örömére. A kicsiket kísérő felnőtteknek Szabóné Neubauer Szilvia pécsi virágkötő tartott szárazvikénytelen volt lemenni a kapuhoz és átvenni egy jelentéktelen súlyú csomagot. A kiválóan szolgáltató postás pedig öntudatosan elvonult. Eddig a történet, melyből néhány következtetés levonható, illetve kérdés feltehető: a. / Kár, hogy a csomagkihordó nem látta, illetve hallotta a kérdéses híradót, mert ugyan honnan is értesülhetett volna a posta új üzleti stratégiájáról. b. / Mi történik akkor, ha a címzett például egy igen idős, netalán beteg ember, aki a kézbesítési díjat sem levinni, sem a csomagot felhozni nem tudja? c. l De mi az eljárás olyankor, ha a csomagot olyan házba kell kézbesíteni ahol nyitva van a kapu és nincs kaputelefon, a házak többségükben ilyenek. Lehet, hogy ilyen esetben a postás felkiabál a III. emeletre a címzettnek, hogy jöjjön le a csomagért, vagy esetleg kaviccsal dobálja meg az ablakát, hogy értesítse a csomag érkezéséről? El lehet persze képzelni egy olyan ügyes megoldást is, hogy a posta a „jobb szolgáltatás” érdekében, csomag érkezése esetén a címzettet egy levelező lapon értesíti - feltüntetve azt, hogy a csomagot melyik „szolgáltató hivatal”-ban veheti át és mennyi pénzt hozzon magával, a kézbesítési díj és a levelezési költség kiegyenlítésére. Ez lenne aztán a valódi „szolgáltatás”, illetve a közönség kiszolgáltatása a postának. Név és cím a szerkesztőségben rág-kötészeti bemutatót. Néhány szárított, színezett növény, színes szalag, gyertya- és a kis kosárkák, mély és lapos kerámiatálak szemet gyönyörködtető asztali díszekké alakultak. Közben hasznos tanácsokat is kaptak a résztvevők az anyagok, színek, formák összhangjáról és arról, hogy a körülöttünk lévő terméseket, virágokat hogyan tudjuk egy kis ügyességgel és fantáziával mi magunk is felhasználni hasonló díszek készítésére. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt kellemes, élményekben gazdag délutánt teremtett a két foglalkozásvezető. Kozármislenyi Baráti Társaság Válaszra vár a lakóközösség A következő levél Pécsről, Szabolcs-bányatelepről érkezett 88 aláírással: Az elmúlt három és fél év alatt mindössze kétszer történt, hogy az önkormányzati képviselőnkkel fórumon, fogadóórán találkozhattunk, holott megbeszélni valónk, megoldásra váró közös feladatunk lenne elég. A szabolcs-bányatelepi terület lakosságának összetétele változik. Az elköltözött idős emberek helyébe fiatal családok jönnek gyerekeikkel. Ám azok minden más lehetőség híján az utcának, az utca minden ártalmának ítéltek, mert a terület szociálisan, kulturálisan teljesen kifosztott. Megszűnt működni a művelődési-ház, nincs könyvtár, hiányzik a sportpálya, a közbiztonságról nem is szólva. Hiába kérünk ugyanis rendőrőrsöt, mely lakóhelyünkön köztudottan szükséges, s ami korábban itt mindig is volt. Mintha az egyre szépülő városközponttól elérhetetlen messzeségben élnénk, ameddig nem ér el az Önkormányzat szeme. Kivel működjünk hát együtt? Kinek a hathatós támogatásában bízhatunk? Erre kér választ: a szabolcs-bányatelepi lakóközösség „HÁT” ország?! Olyan nyomasztó érzésem van, mely szerint „HÁT” országban élek. Az okozza ezt a furcsaságot, hogy mind sűrűbben hallom a következő mondatkezdést: „HÁT”. Sajnos, ez a bevezető szó nemcsak a közvetlen környezetemben hangzik el. Egyre gyakrabban hallani a tévében, rádióban, jelesebb riporterektől is. Amikor meghallom ezt a mondatkezdést, az jut eszembe - beszélgető partnerünk egyáltalán megmondja-e majd az igazat? Ugyan, minek kertelnie? Korrektebb, ha mindjárt belevágunk mondanivalónk lényegébe! Az a tapasztalatom, hogy érdemes. Szívesebben hallgatom én is azt a beszélgetőpartnert, aki mondandóját lény egretörően, röviden mondja el, s nem bizonytalan kezdéssel: „HÁT”, hogy is, mint is, merjem, érdemes-e? Igen! Merjük! Ne rejtsük véka alá véleményünket. Megfontoltan, nem bizonytalanul, mondjuk végre ki: „HAT” nélkül, „HÁT”-ha valaki meghallgatja. Százsöné Sokan érdeklődnek olvasóink közül, hogy a telekhatártól mekkora távolságra ültethetnek szőlőt, gyümölcsfát, díszcserjét. Alábbiakban közöljük az erre vonatkozó tudnivalókat: A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától (telekhatártól) belterületen és külterületnek a zártkerten belüli részén: szőlő, valamint három méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény), esetén 0,50 méter; a három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén egy méter; három méternél magaMáris közügy lesz, ha nyugdíjastársaim elgondolkodva olvassák az én idei kis szomorú történetemet. Manapság a reklám csak úgy folyik a tévén, rádión, sajtón keresztül, de nem mindegy, hogy melyiket szívleljük meg. A velem történtek után az a reklám ragadott meg, mely így szól: „Biztosítás biztonság”. íme a történet: Még a téli zord napok egyikén leforráztam a lábamat. Sajnos a sok szenvedés mellett még anyagilag is nehéz helyzetbe kerültem. Naponta kellett a Honvéd Kórház égési osztályára bejárnom. Mentőre várva többször rosszul lettem, így kénytelen voltam taxit fogadni. Mondanom sem kell, hogy hat hétig tartó súlyos állapotom miatt több ezer forintot kellett kiadnom. A biztosító a szokásos 500 forintot fizette, jogszabályra hivatkozva. Még kis sem hevertem az ijedelmet újabb kár ért bennünket. Betörtek a lakásunkba és közel 200 000 forint kár keletkezett. sabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint bokor (élősövény) esetén két méter. A rendelet belterület, zártkert, külterület közt differenciált. A falvak és városok közötti megkülönböztetés a telepítési távolságok tekintetében nem jellemző. A telepítési előírások betartása mindenki számára egyaránt kötelező. Azok figyelemmel kísérése a polgármesteri hivatalok feladata. Az egy éven belül facsemete átültetés szakmai szempontból indokolt, azonban ennek ellenére a szakszerűtlen Mivel „csak” pénzt és ékszereket vittek el, így a biztosító nem fizetett semmit, mert mindent még külön is biztosítani kellett volna (pénzre semmilyen biztosítás nincs). Sajnos a pechek sorozata nem szűnt meg, mert egy hónap múlva nagy mennyiségű vízel- folyás történt csőtörés miatt. A kárunk 15000 forint. Ismét felkerestük a biztosítót, mert a kötvényen határozottan fel van tüntetve, hogy „vízkár”. Igen- ám, de sokféleképpen lehet az igazságot magyarázni. Ugyanis kioktattak, hogy az udvaron lévő nyomócső nem a lakás tartozéka. Holott szerintem e nélkül nem lehetne a lakásban víz. Tehát ismét nem fizettek semmit. A háromszor ért károm után rezignáltan gondolok a reklám szövegére. 40 éve van lakásbiztosításom, mely évenként emelkedett. Most ismét értesítést kaptam, hogy januártól emelés lesz. Arra az elhatározásra jutottam, hogy lemondom az általátelepítés esetén bármikor végrehajtható. A helyi polgármesteri hivatal szakigazgatási szerve határozattal dönt az előírást megszegő tulajdonos terhére, a facsemete áthelyezéséről, esetleges kivágásáról. Amennyiben a kötelezett határidőre nem végzi el a facsemete átültetését, úgy azt a helyi polgármesteri hivatal elvégezteti és a költségeket a tulajdonosra áthárítja. Az államigazgatási eljárás lefolytatása után, ha a sérelmeket nem orvosolták, lehetőség van a határozat bírósági úton való megtámadására. nos háztartási biztosítást. Ugyanis ha csak árvíz, földrengés, tűz esetén fizetnek (ami szerencsénkre 40 éve nem volt) a kis nyugdíjamból miért fizessek évenként ezreket. Olyan csekély az a bizonyos kör, amire vonatkozik a biztosítás, például, ha kitörik egy ablak, vasaláskor kiég egy ruhadarab, leesik egy csempe stb. Hát ezért kérdőjelezem meg a reklám szövegét, illetve annak igazságát, hogy „Biztosítás biztonság”. Ezek szerint a sima háztartási biztosítás csak egy értéktelen papír, ha nem kötök mindenre még külön biztosítást. Lehet, hogy jobban jártam volna, ha a másik reklám szövegét fogadom meg: „Tegye pénzét takarékba”. Gondolom, ha 40 év alatt biztosításra befizetett pénzem takarékban lett volna, most a kamatokból is fedezni tudtuk volna idén keletkezett kárunkat. Úgy gondolom, hogy a leírt történetem nem egészen magánügy. F. F.-né, Pécs Őszi játszóház Magánügy - vagy talán mégse? Jogi tanácsadó Nagy G. kérdése, hogy mikor lehet a munkabérből levonást eszközölni. A Munka Törvénykönyvének 161. §-a szerint a munkabérből levonni csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján lehet. A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra á bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. B. L.-né pécsi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy mi a túlmunka. A túlmunka a munkavállaló rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő előzetesen munkanapokra nincs beosztva, a munkaidőkereten felül végzett munka a túlmunka. Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munka. Ha a munkavállalót a heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell adni a munkavégzést követő hónap végéig. (MT. 127. §.) L. T. és B. K. kérdezi, hogy ki kérhet előnyugdíjat. A foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított 1991. évi IV. törvény 30. §-ában meghatározottak szerint a munkanélküli előnyugdíj megállapítását kérheti, ha: a./ az öregségi nyugdíjkorhatás betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik; b./ legalább 180 napja (6 hónapja) munkanélküli járadékban részesül, vagy legalább 180 napon át munkanélkülijáradékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejáratát követően egy éven belül az a./ pont szerinti életkort betöltötte és e törvény alapján munka- nélküli ellátásra nem jogosult; cJ az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és d./ részére megfelelő munkahely biztosítására, a képzés lehetőségét is beleszámítva, nincs kilátás. Az előnyugdíj megállapítására a társadalombiztosítási szabályok az irányadók azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betötéséig az előnyugdíj összegét a Munkanélküliek Szolidaritási alapjából át kell utalni a társadalombiztosítási szervnek. A rendelkezések szerint szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli kereső tevékenységet folytat és ebből a jövedelme havi összege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet. T. V. élettársi közösségben él. Ez idő alatt különböző vagyontárgyakat szereztek. Kérdése, hogy a szerzemények milyen módon oszlanak meg közöttük. Polgári Törvénykönyvünkben meghatározottak szerint az élettársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és férfi - együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködésük aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is. Tóth L.-né férje súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul. Nincs kire bíznia. Azt kérdezi, hogy munkáltatójától kérhet-e és mennyi időre fizetés nélküli szabadságot? A hatályos munkajogi szabályok szerint a munkavállalónak - kérelmére a tartósan (előreláthatóan harminc napot meghaladó) ápolásra, vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi- A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának kell igazolnia. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha, és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs (1992. évi XXII. tv. 139. §.). S. I.-né jelenleg gyes-en van. Munkába szeretne állni. Ha újból megszakítja munkavégzését, akkor újra kap- hatja-e a gyest? A többször módosított 10/1982. /IV. 16/ MT. sz. rendelet 5. §. /2/bekezdése szerint az anya, illetőleg az apa a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megszakíthatja; a munkavállalás érdekében tör- téntő megszakítást harminc nappal előbb kell jelenteni a foglalkoztatónak. A 22/1989. /VII. 31./ SZEM. rendelet 7. §. 121 bekezdése szerint a fizetés nélküli szabadságnak - egy naptári évben egyszer - munkába állás, vagy munkaviszony (tagsági viszony) létesítése céljából történő megszakítás esetén a gyermekgondozási segély a fizetés nélküli szabadság további idejére is jár. Tájékoztatásul még elmondjuk, hogy a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli, illetve díjazás nélküli szabadságnak a gyermekgondozási segélyben részesülő, vagy a házastárs, illetőleg az eltartó halála, vagy tartós (legalább 30 nap időtartamú” megbetegedése, katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, élet- közösség megszakítása, újabb gyermek születése miatti megszakítás esetén a gyermekgondozási segély, a további fizetés nélküli szabadság idejére is jár. Nem számít a gyermekgondozási segély fentiek szerinti megszakításának az, ha az anya helyett az apa veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ebben az esetben az apának a gyermekgondozási segélyre irányuló igénybejelentését az anyával együttesen kell előterjeszteni. S. Á. I i i 4
