Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-26 / 292. szám
8 új Dunántúli napló Közélet 1993. október 26., kedd A Szigeti városrész új részletes rendezési terve Nyugat felé terjeszkedik Pécs centruma A jelenleginél kedvezőbb településkörnyezeti viszonyok megteremtése a cél A Rákóczi úton szinte állandó a csúcsforgalom Fotó: Szundi György Piacgazdasági alapismeretek „Határtalan” vállalkozók A Kárpát-medence országaiban az állami tulajdon lebontásával párhuzamosan mind nagyobb teret nyer a magántulajdon, az újdonsült vállalkozóknak az alapismeretek elsajátításával kell kezdeniük tevékenységüket. Ebben nyújt segítséget számukra a Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége.- Sajnos, a vállalkozók legtöbbször nincsenek tisztában sem a saját országuk, sem pedig a nemzetközi jogi normákkal - mondja Várkonyi József, a szövetség ügyvezető elnöke. - Ebből következően az üzletembereknek jelentős veszteségeket kellett már elkönyvelniük. Előfordult barter-üzletek esetében, hogy a szerződésben szereplő csereárut azért nem szállította le a határon túli partner, mert saját országának vámjogszabályai nem tették lehetővé! Épp azért szervezünk tanfolyamokat a kezdő vállalkozóknak, hogy az ilyen teljesíthetetlen szerződések meg se születhessenek a felek között.-Mit tanulhatnak ezeken a tanfolyamokon az résztvevők?- Piacgazdasági alapismereteket. A tíznapos kurzusokon pénzügyi, külkereskedelmi, banki, vállalkozói ismereteket nyújtunk. Előadóink neves szakemberek: az engedélyezésről, a befektetésekről a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának munkatársai, az adózásról az APEH elnökhelyettese, a vámrendelkezésekről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka tájékoztatja hallgatóinkat. A kurzus végén vizsgázni kell a tanultakból.- A magyarországi adózás miért fontos a határon túl élőknek?-A térség országai mind a piacgazdaság útjára léptek, elvileg bármelyikben hasznosíthatók az itt elhangzottak. Sokan szívesen alapítanának vegyesvállalatot, akkor pedig fontos, hogy tisztában legyenek a magyarországi adózás szabályaival.-A tanfolyam idején találkozhatnak egymással az esetleges jövendőbeli partnerek?- A kurzus végén mindig meghívunk néhány hazai vállalkozót. Hogy kiket, az attól függ, milyen szakmából jöttek a tanfolyam résztvevői.-Hányán és kik vettek részt eddig a tanfolyamokon?- A tanfolyamok felénél tartunk, így több mint 200 hallgató végzett már. Ukrajnából 3 csoportot fogadtunk. Szlovákiából szintén 3 csoportot vártunk, de az érdeklődésre való tekintettel egy negyediket is beiktat- tunk.Az erdélyiek 5 csoportban érkeznek. Decemberben pedig a Vajdaságból fogadunk egy 25 fős csoportot. Domi Zsuzsa Középkori hagyomány szerint egy városnak azon külterületi része, amelyen át a legközelebbi jelentősebb településhez vezet az országút - illetve arra nyílott a hajdan fallal körbekerített városnak a kapuja -, annak a településnek a nevét kapta, amely felé a városmagtól számítva esik. így történt ez Pécsett a Szigeti városrész esetben is, amely már régen nem külváros: a történelmi városcentrumhoz kapcsolódó belváros nyugati negyede. Pécsi, megyei, vagy éppenséggel regionális jelentőségű intézményei miatt számottevő mértékben városközponti funkciókat is betölt. Ez a szerepe a történelmi belváros zsúfoltsága és műemléki védettsége miatt egyre növekszik. Miképpen területének értéke is városszerkezeti és ingatlanforgalmi szempontból egyaránt. Ezen értékeknek el-, illetve felismerésével készült a Szigeti városrész új részletes rendezési terve, amelyet október 14-én fogadott el Pécs Közgyűlése. Értékmegóvás A területi meghatározás pontosításra szorul: ez a részletes rendezési terv a teljes Sziget városrésznek a József Attila utca - Madách Imre utca - Petőfi utca - Kodály Zoltán út - Klimó György utca - Kórház tér - Rákóczi út és Szabadság út által határolt részére, vagyis a történelmi városmaghoz kapcsolódóra vonatkozik. Éppen ezért alapvető városépítészeti feladatként jelöli meg a városszerkezet történeti és esztétikai értékeinek megóvását, kibontását. Hasonló program ez idáig csak a történelmi belvárosra készült Pécsett. A korábbi tervekhez, elképzelésekhez képest az azokban túlnyomónak mondható teljes bontás és átépítés helyett a lakóterület rehabilitációját, a lakókörülmények javítását tűzi ki célul, mégpedig a város- szerkezet és a beépítési jelleg megtartásával. A Szigeti városrész ezen része az új részletes rendezési terv szabályozása szerint a jelenleginél is inkább lakó- és intézményi terület lesz. Az itt lévő ipari, szolgáltatóipari és raktár jellegű létesítményekben az eredeti funkciók csak akkor folytathatók, ha a tulajdonosok környezeti hatástanulmánnyal igazolják, hogy a tevékenységük következtében előálló káros környezeti hatások a megengedett mérték alá csökkenthetők. Különösképpen érinti ez a Cipőipari Szövetkezet Madách Imre utcai üzemét, a A MÉH Vállalat Hungária úti telepe pedig csak irodai és a szolgáltató funkciókkal tartható fenn. Zajszint és levegő' A környezetvédelmi szempontok különös hangsúlyt kaptak az új szabályozásban, s nemcsak a levegőminőség ha- támormái, de a zajkibocsátási határértékek is. A városrész átépítésének kiviteli terveinél például akusztikai szaktervezést is megkövetel a szabályozás. A forgalmi zaj elleni védelem érdekében pedig minden új beépítésnél és épületrekonstrukciónál érvényesíteni kell a szabvány által meghatározott határértékeket, továbbá gondoskodni kell a környezetben megengedett zajterhelési határértékek betartatásáról. A szabályozási előírások például a messze legforgalmasabb, s ehhez képest szűk keresztmetszetű Hungária útra vonatkozóan kimondják, hogy ott földszinti lakások nem létesíthetők, s az épületek lakófunkcióit fokozatosan zajra kevésbé érzékeny közösségi funkciókkal kell felváltani. S ha már szóba került a közlekedés és a Hungária út: ezt az utat szélesíteni, s egyben fásítani fogják. Emiatt a Hungária út jelenlegi építési vonala déli irányban módosul. A Garay János - Jászai Mari utca - Hungária út - Kórház tér által határolt tömbbelső feltárásával kíván a szabályozás helyet adni az Uránia Mozihoz kapcsolódó pihenő és várakozó tereknek, vendéglátó létesítményeknek, illetve gépkocsiparkolóknak. Szükségesnek látja ebben a tömbben egy kétszintes gépkocsitároló létesítését, amely a Jászai Mari utcáról nyílna. Tömbbelsólí és parkolók Jellemző vonása a rendezési szabályozásnak a tömbbelsők feltárása, hasznosítása. Például a már előbb említett módon további kétszintes gépkocsiparkolók számára. Még a következő tömbbelsőknek szántak ilyen funkciót: Attila utca - Kodály Zoltán út által határolt tömbben földalatti parkolót a játszótér fölé, a Hungária út - Kóczián Sándor utca- Alkotmány utca által határokban kétszintes parkolót, s ugyancsak ilyet a Garay János - Petőfi - Jászai Mari utcák és a Hungária út által határolt tömb belsejében. Ezen a környéken maradva, érdekesség, hogy a Garay János és Szendrey Júlia utcák találkozásánál teret terveznek, s ezzel összefüggésben a Garay utca 3. számú telekre egy új épületet. A szabályozás azt is előírja, hogy a Szendrey Júlia utcában a kórház területén keresztül biztosítani kell a gyalogosforgalmat. A Hungária út mellett - mint a városközpont további átszel- lőzési csatornáit - fásítani rendeli a szabályozás a Petőfi és a Klimó György utcát is. Ugyanez a javaslat a Szendrey Júlia utca strandfürdő felőli oldalára is. A zöldfelület növelése egyébként is általános cél. Erre módot leginkább a tömbbelsőkben lát a részletes rendezési terv. Ugyanakkor a tervezett parkolóhelyek fásításának is nyomatékot ad, mivel a burkolatok feletti lomb- koronaszintben biológiailag aktív felülettel számottevően csökkenthető a közlekedés okozta légszennyezés mértéke. A szabályozás minden részletkérdésére nem lehet kitérnünk, de néhány érdekességet még érdemes még kiemelni. A rendezési terv állást foglal abban, hogy Megyei Kórház várható további bővítése - a korábbi elképzelésekkel ellentétben - ne érintse a Garay János utca északi, valamint a Hőgyes Endre utca keleti oldalát. A Megyei Bíróságtól, valamint a KSH irodaháztól északra eső terület felhasználásaként részben új irodaház építését, részben a strand bővítését javasolja a szabályozás. A József Attila út mentén pedig üzletsor építhető, s ehhez a többszintes épületek földszinti lakásainak igénybevétele is szükséges. Városkép-védelem A műemlékek, a műemlék jellegű, illetve a városképi jelentőségű épületek magasabb szintű jogszabályban előírt védelmének hangsúlyozásán túl településszerkezeti jelentőségű területként az utcahálózat, a telekszélességek és a beépítés jellege tekintetében helyi védelem alá helyezte önkormányzat a Garay J. utca- Alkotmány utca - Attila utca - Klimó György utca - Kórház tér által határolt területet. Önálló épületként, illetve objektumként a József Attila 8. számú épületet, az Uránia mozi, a Modem Magyar Képtár épületét, valamint az Idegklinika kertjét és a Zsolnay emlék- szobrot; összefüggő épületegyüttesekként pedig a Tábor utca 2-12 és 1-9 számú házait, a Tábor és a Bartók Béla utcák által alkotott „teret”, valamint a Sánc utcát. Védettséget kap a Kórház téri minarett A végére maradt, ami a rendezési terv elején, az általános előírásoknál szerepel. A városrész lakóterületként jelölt területein - a meglévő tömbtelkek kivételével - egyedi telkek alakíthatók ki, a meglévő és tervezett magastetős épületek tetőterei pedig beépíthetők. Az I. építési övezetben, ahol tömbtelkes a beépítés, annak sűrűsége miatt új lakóépület nem helyezhető el. A II. építési övezetben a lakóépületek utcai homlokzata 3 és 14,5 méter között változhat a kialakult utcaképi állapotnak, illetve ezen magassági határokon belül a tervnek az egyes tömbökre vonatkozó javaslatai szerint. Dunai Imre A városrész központja, a Zsolnay szobor Növényvédelmi tanácsadó Növényvédő szerek forgalmazása, felhasználása A növényvédőszerek forgalmazási kategóriái a 9/1993.(1. 30.) FM. rendelet (1993. február 7-én lépett hatályba) megváltoztatta a forgalmazási kategóriákat, valamint a vásárlásuk, felhasználásuk feltételeit. Az idei kiszereléseken már az alábbi forgalmazási kategóriák szerepelnek, melyek néhány helyen félreértéseket eredményeztek. A „nagyüzemi szerek” helyett „1. forgalmi kategóriába” tartozó szerek jelölése lépett. Ebbe a csoportba tartozó növényvédőszerekkel való bármely tevékenység felsőfokú növényvédelmi szakképesítéshez illetőleg nagykereskedelmi forgalmazási jogusultság kötött. A nagykereskedelmi egységek azonban „I. forgalmi kategóriába” tartozó növényvédő szert csak akkor árusíthatnak, ha felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert alkalmaznak. Növényvédelmi vállalkozás létesítése esetén a vállalkozónak nem kell e rendeletben előírt szakképesítéssel rendelkeznie, de ilyenkor megfelelő képesítésű alkalmazottat kell foglalkoztatnia. A „II. forgalmi kategóriába” tartozó növényvédőszerek gyakorlatilag megegyeznek a korábbi elnevezés szerinti „feltételes forgalmú” szerekkel. Ezek már kiskereskedelmi egységekben árusíthatók, az eladónak pedig legalább - a Földművelésügyi Minisztérium által - más jogszabályban elrendelt 80 órás szaktanfolyami, továbbá egy toxikológiai (méregkezelői) tanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie. „II. forgalmi kategóriába sorolt szert kizárólag saját célú felhasználásra azok vásárolhatnak, akik legalább 80 órás szaktanfolyam anyagából sikeres vizsgát tettek. Akik közép- vagy felsőfokú szakképesítésüek, illetőleg a növényvédelem című tárgyból főiskolai, vagy egyetemi szigorlatot tettek, az e kategóriába tartozó szereket nemcsak saját célra vásárolhatják, hanem vállalkozóként szolgáltatási tevékenységet is folytathatnak. „III. forgalmi kategóriába” tartozó szerek a tulajdonképpeni szabadforgalmú termékek. Ezek árusítása növényvédelmi képesítéshez nem kötött, de az áruda tulajdonosának vagy alkalmazottjának legalább toxikológiai tanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie. A „Ill.for- galmi kategóriába” tartozó szert saját felhasználási célra, szak- képesítés nélkül, gyakorlatilag bárki vásárolhat. Ezekkel szolgáltatás végzéséhez azonban legalább középfokú növényvédelmi szakképesítés szükséges. A fentiekből értelemszerűen következik, hogy —felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy mindhárom forgalmi kategóriába sorolt szert jogosult forgalmazni, - kivéve az I.forgalmi kategóriás szerek kiskereskedelmi egységből való árusításának tilalmát.- Középfokú növényvédelmi szakképesítésű egyén kiskereskedelmi árudában jogosult II. és III. forgalmi kategóriájú szereket forgalmazni, illetőleg saját célú felhasználásra és szolgáltatásra vásárolni, alkalmazni.- Alapfokú növényvédelmi szakképsítésű személy (vagyis legalább 80 órás szaktanfolyamos, illetőleg növényvédelmi- betanított-és szakmunkás) jogosult kiskereskedelmi árudában II. és III. forgalmi kategóriájú szerek értékesítésére, de mint felhasználó kizárólag saját célra vásárolhat. Aki csak méregkezelői (toxikológiai) tanfolyamot végzett kereskedő, az kizárólag ÜL forgalmi kategóriába sorolt szereket árusíthat, illetve használhat fel saját célra. Czigány Csaba Ausztriakönyvtár Debrecenben Az Osztrák Köztársaság Külügyminisztériuma 1989 óta létesít úgynevezett Auszt- ria-könyvtárakat a kelet-kö- zép-európai országoknak főként azokban a régióiban, ahol nem működik osztrák kulturális intézet. Szerdán Debrecenben Erich Kussbach, Ausztria budapesti nagykövete immár a térség hu- szonhetedik, hazánk - Szeged, Szombathely, Pécs és Budapest után - ötödik Ausztria-könyv- tárát avatta fel a Kossuth Lajos Tumányegyetemen (KLTE). Az egymillió schilling értékű, több mint háromezres könyvállományt a KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában, külön gyűjteményként helyezték el.
