Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-25 / 291. szám

10 új Dunántúli napló Külföld 1993. október 25., hétfő A kis herceg szerzője Antoine de Saint-Exupéry és műve díszíti Franciaország új 50 frankos bankjegyét, amelyet október 20-án hoztak forgalomba. Saint-Exupéry légifelderítés során tűnt el 1944-ben, egy évvel A kis herceg megjelenése után, ame­lyet világszerte 40 nyelvre fordítottak le. Lengyel hősök A nemzeti hősöknek kijáró fogadtatásban részesült a varsói nemzetközi repülőtéren az az öt lengyel állampolgár, akik a na­pokban szabadultak egy New York-i börtönből az amerikai biróság felmentő ítéletét köve­tően. A Magyarországon varró­gépeiről ismert Lucznik, Len­gyelország egyik legnagyobb fegyvergyárának dolgozói, a családtagok és varsóiak mellett a miniszterelnök és a külügy­minisztérium képviselői, vala­mint Wojciech Jaruzelski tá­bornok, volt államfő üdvözölték a 19 hónapi börtöntől megviselt hazatérőket, akiket fogadott Jó­zef Oleksy, a Szejm marsallja. A fogadás, az érkezéshez ki­vonult emberek jelszavai, és az ártatlannak minősített vádlottak nyilatkozatai egyben tüntetés­nek is minősültek a lengyel kül­ügyminisztérium ellen, amely az érintettek, a lengyel közvé­lemény és sajtó véleményének túlnyomó része szerint is nagy mértékben felelős szenvedései­kért. Hogy mennyire szükség van a külügyminisztérium ma­gatartásának megmagyarázá­sára, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szóvivőjük bejelen­tette: „Fehér Könyvet” adnak ki, ismertetve a letartóztatott lengyelek kiszabadítása érde­kében tett erőfeszítéseiket. A lengyelek. valamennyien fegyvergyártó, illetve -keres­kedő cégek képviselői, akik egy amerikai provokáció áldozatai voltak. Az amerikai kormány ügynökei még 1991 végén fel­kerestek egy Ronald Hendron nevű amerikai fegyverkereske­dőt, és irakiaknak adva ki ma­gukat, jelentős fegyverszállit- mányt rendeltek tőle, hogy el­lenőrizzék, nem próbálja-e ki­játszani az ENSZ elrendelte embargót. Hendron ezután meg­jelent Lengyelországban, ahol 40 ezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt rendelt - a Fülöp- szigetek számára. A tárgyalásokat 1992 márci­usában Frankfurtban folytatták, ahol 10-én illegális fegyverke­reskedelem vádjával amerikai kérésre letartóztatták a hat len­gyel üzletembert. Később /»tű­ket kiadták az Egyesült Álla­moknak, hatodik társuk, Raj- mund Szwonder, a Lucznik igazgatóhelyettese ugyanis a börtönben szívinfarktust kapott, ezért hosszú kezelés után haza­engedték. Ekkorra már az egész len­gyel társadalmat lázba hozta az ügy, a Lucznik munkásai bi­zottságot hoztak létre Szwon­der támogatására és tüntetése­ket tartottak a varsói amerikai és a német nagykövetség előtt. A külügyminisztérium, úgy tűnt, hosszú időn át nem akart „belekeveredni” az ügybe, s ezért számos bírálat érte. A vádlottakat végül az amerikai esküdtszék felmetette, ugyanis semmi bizonyíték sem volt arra, hogy tudtak volna róla, miszerint a fegyverek igazi végcélja nem a Fülöp-szigetek, hanem Irak lett volna. Barabás T. János „Csak az egység mentheti meg Szerbiát” Feloszlatták a belgrádi parlamentet A szerb ellenzéki pártok fel­háborodott nyilatkozatokban ítélték el, hogy Slobodan Milo­sevic elnök szerda este felosz­latta a köztársasági parlamentet, s új választásokat írt ki a pravo­szláv Mikulásnapra, december 19-re. Megfigyelők emlékez­tetnek arra, hogy még egy év sem telt el a tavaly decemberi szavazás óta, s Milosevic elnök ismét az urnákhoz szólítja az ál­lampolgárokat, akik minden pártatlan felmérés szerint már rég elvesztették bizalmukat a politikai intézményekben, a pár­tokban és azok vezetőiben, s akik már tulajdonképpen csak azzal törődnek, hogy túléljék a téli fagyokat, a munkanélküli­séget, a pénztelenséget. A választópolgárok apatiája Slobodan Milosevic elnököt és a szocialistákat segíti. Az ellen­zék eddig abban reménykedett, hogy a parlamentben képes lesz döntést kicsikarni, létrejön egy átmeneti szakértői-koalíciós kormány, amely elősegítheti, hogy valamikor tavasszal tart­sanak választásokat, az ellenzék megerősödése után, akkor, ami­kor a téli nélkülözések már a szocialisták elleni szavazásra késztetik a polgárokat. Ehelyett Milosevic a parla­ment feloszlatását választotta, s ezzel feltárta a szerb demokrá­cia fölöttébb korlátozott voltát: amint veszélybe kerül a kor­mányzó erő hatalma, rögtön szélnek ereszti a parlamentet, s az ellenzék ezt csak tehetetlenül szemléli. Vojislav Seselj, a radikális párt elnöke, a Sainovic-kor- mány elleni bizalmatlansági in­dítvány kitervelője arról be­szélt, hogy a parlament feloszla­tása politikai botrány, példátlan esemény. „Milosevicet pánik kerítette hatalmába, elvesztette a fejét... megsértette az al­kotmányt, mert nem oszlathatja fel a parlamentet, miközben az a bizalmatlansági indítványról tárgyal. Csak amikor a vita már befejeződött, s megállapítják, hogy nem lehet kormányt alakí­tani, akkor lehet feloszlatni a törvényhozást, nem így” - mondta Seselj. Vojislav Kostunica, a Szer­biai Demokratikus Párt vezetője azt hangoztatta, hogy a szerbiai szocialista hatalom elismerte a realitásokat, azt, hogy nem ké­pes fenntartani a jelenlegi kor­mányt, újat pedig nem tud alakí­tani, s ezért elhatározták, hogy visszavonulnak, nehogy kisebb­ségben maradjanak mindenki­vel szemben. Vük Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom veze­tője - amint az várható volt - ki­jelentette, hogy nem vesznek részt ilyen választáson, s remé­nyét fejezte ki, hogy a szerb el­lenzék harmadszor már nem követi el ugyanazt a hibát. A szocialisták - mint emlékezetes - a 90-es, a 92-es választáson is meg tudták osztani az ellen­zéki pártokat. A szocialista párt most eléggé egyedül maradt, a szö­vetségi parlamentben ez már nagyon jól látható: nem tudták megszavaztatni jelöltjüket a Nemzeti Bank kormányzói tisztségére.Minden párt a szerb szocialisták ellen fordult. Egyedül a címer és a zászló ügyében volt közmegegyezés, s eszerint a Szerbiából és Monte- n gróból álló Jugoszlávia cím­erében lesz kétfejű sas és orosz­lán is, valamint a négy pravo­szláv „C” betű. Ez annak a rö­vidítése, hogy „Samo sloga Srbiju spasava” - „Csak az egy­ség mentheti meg Szerbiát”. B. Walkó György A kínai miniszterelnök Li Peng (j) és vendége Nurszultán Nazarbajev Kazasztán elnök egy vi­rágvázát tói arrébb, amely akadályozza tárgyalásukat október 19-én. Nazarbajev, országa hosz- szan határos az ázsiai óriással, kijelentette ismeri és tiszteli baráti kapcsolataik jelentőségét. Brüsszel építkezik Az Európa Parlament most át­adott székháza kívülről csupa be­ton, üveg és vasváz: a Brüsszel­ben sétáló túrista talán nem is méltatja figyelemre a pályaud­varra vagy hatalmas pálmaházra emlékeztető építményt, ha nem tudja, hogy ezentúl itt tartja ülé­seit a földrész egyik legtekinté­lyesebb intézménye. A120 milli­árd forintnak megfelelő valutáért megalkotott ülésterem és közvet­len környezete belülről annál fi­gyelemreméltóbb. Láthatóan nem takarékoskodtak semmivel: drága kárpit, parádés burkolat, nemes faanyag mindenütt. Az „európai szentély” felava­tása a hatalmas ráfordítások elle­nére balul ütött ki: az első ülésen a mikrofonok csődöt mondtak, s az erősítő berendezések híján a politikusok nem tudtak szót ér­teni. A képviselők azonban gyorsan napirendre tértek a kel­lemetlen közjáték fölött: szá­mukra fontosabbnak tűnt, hogy az 518 küldött mindegyike 2-2 hivatali helyiséget kapott, kor­szerű eleganciával berendezve. Az új brüsszeli székház mégis heves bírálatokban részesült, igaz zömmel nem azok részéről, akik lakni fogják. Más politiku­sok máris „európai székesegy­háznak” keresztelték el a parla­mentet, emlékeztetve mindenkit, hogy a beruházók 20 évre sú­lyos adósságokba keverték a Közös Piac országainak adófize­tőit. Holott egyelőre még azt sem lehet tudni, merre lesz majd az egyesülőben lévő földrész vég­leges politikai központja: az „eu­rópai politikai vándorcirkusz” ugyanis pillanatnyilag Luxem­burg, Brüsszel és Strasbourg kö­zött ingázik. Persze lesz majd egyszer „eu­rópai főváros” is, de annak he­lyéről az - egyelőre - 12 állam- és kormányfőnek még döntenie kell. A belga fővárosban - úgy tűnik - előre isznak a medve bő­rére, vagy éppen ösztönözni akaiják azokat, akik majd hatá­roznak, hogy essék Brüsszelre a választásuk. Mindenesetre egy­mást követik a nagyszabású építkezések. A parlament épüle­tének felavatása után máris 200 ezer négyzetméteres beton-üveg monstrum készül az Európai Közösségek miniszteri tanácsa számára. Toronyi Attila Kártérítés A japán és a brit kormány megállapodott abban, hogy ja­pán magánszervezetek, vállala­tok nyújtanak majd kártérítést azoknak a brit hadifoglyoknak, akiket a háború idején a japánok kényszermunkára kényszerítet­tek. Alapítványt hoznak létre és ez gyűjti majd össze a pénzt a nagy cégektől. A munkatáborok túlélőit képviselő brit ügyvéd Tokióban elmondta, hogy csak abban az esetben tekintenek el a pereske­déstől, ha az alapítvány megfe­lelő összeget tud mozgósítani, vagyis, ha a felperesek mind­egyike 20 ezer fontos kompen­zációhoz jut. A japán magánszektort azért kellett közreműködésre kérni a kártérítés ügyében, mert a há­ború után, 1951-ben aláírt San Francisco-i megállapodásban már jogilag lezárták a hadifog­lyoknak járó kártérítési ügyet. Ezt Hoszokava Morihiro és John Major brit kormányfő múlt heti tokiói tárgyalásán sem vi­tatta. Számos japán vállalat (köztük a Mitsubishi, a Nissan), amelyeknél annak idején brit hadifoglyok dolgoztak, már je­lezte, hogy hónapokon belül összeadja a pénzt. Atomleszerelés Franciaország 400 millió frankos segítséget nyújt Orosz­országnak a nukleáris robbanó­fejek megsemmisítéséhez. Erről írt alá megállapodást Párizsban Alain Juppe francia külügyminiszter párizsi látogar táson tartózkodó orosz kollégá­jával, Andrej Kozirevvel.A se­gélyt konténerekre és szerszá­mokra fordítják. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Honnan vesz fegyvert Bosznia? A tél közeledtével Boszniá­nak különösen sok nélkülözés­sel kell szembenéznie, de hadi­eszközökben nincs hiány. Pedig az ENSZ szigorú embargót hir­detett; Bosznia-Hercegovinába nem szabad fegyvereket szállí­tani. S most mégis kiderült, hogy az utóbbi másfél eszten­dőben, amióta háború dúl Boszniában s fegyverszállítási tilalom van érvényben, 850 millió dollár értékben érkeztek hadianyagok az országba. Honnan? A Welt am Sonntag értesülései szerint Panama és Bolívia a két legfontosabb át­menő állomás,:ide a FÁK álla­maiból, Csehországból, Auszt­riából (sőt a német lap Magyar- ország nevét is említi) érkeznek Latin-Amerikába a Kalasnyi- kovok, a föld-levegő rakéták, a páncélelhárító rakéták, Nyu- gat-Európából pedig a NATO— ban rendszeresített G3-as kézi­fegyverek. Onnan a veszélyes szállítmányokat visszairányít­ják a Balkánra. Panama barce­lonai konzulját a minap ezért váltották le tisztségéről, mert bebizonyosodott: hamis hajó­zási papírokkal fedezett egy 26 ezer géppisztolyból és 5000 pisztolyból álló küldeményt. Ezek az illegális szállítmá­nyok, amelyeket gazdag kül­földi bosnyákok vagy arab mil­liomosok fedeznek, biztosítják a fegyverszükséglet több, mint negyedét. Jelentős mennyiség áramlik humanitárius segélynek álcázva, illetve az illetékes szervek megvesztegetésével Horvátországon és Szlovénián át. Maga a horvát hadsereg is szállító, főleg olyan időszakok­ban, amikor muzulmánok és horvátok nem egymás ellen, hanem együtt a szerbekkel szemben harcolnak. Végül, de nem utolsósorban, nem hagyható számításon kí­vül,hogy a hajdani Jugoszlávia hadiipari központja éppen Boszniában volt. A mosztari re­pülőgépgyárat ugyan leszerel­ték, de Travniktól Zenicáig, Gradacactól Vitézig számos gyár épen maradt vagy könnyen helyreállítható volt. Maradtak .jugoszláv fegyverek” is, első­sorban a szarajevói Tito marsall laktanyában. Ha végkép hiány mutatkozik az utánpótlásban, a háború találékonnyá tesz: ösz- szeszedik a fel nem robbant lö­vedékeket vagy Szarajevóban a gépészmérnök hallgatók barká­csolnak muníciót, megfelelő biztonsági berendezések nélkül, életveszélyes feltételek köze­pette. Ezért, ha a tüzelőanyag, gyógyszer és élelem fogytán is, fegyvert valamennyi boszniai fél kerít magának. Réti Ervin 4 0 i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom