Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-24 / 281. szám (290. szám)

Rohanás, ötezer lóerővel a semmibe Mi leszel fiam, ha nagy leszel? Mozdonyvezető? Még nem is oly régen, ha megkérdeztek egy átlag fiú­gyermeket, mi lesz, ha netalán nagy lesz, az esetek nagy részé­ben az volt a remélt válasz, hogy mozdonyvezető. A világ azonban változott, ma már az esetek zömében az a válasz, hogy mindegy, csak sok pénzt lehessen keresni. A változó vi­lág ellenére azért ma is akadnak mozdonyok és mozdonyveze­tők, sőt, a MÁV szerint lega­lábbis, mintha túl sokan is len­nének az utóbbi időben. A mozdonyok pedig kicserélőd­tek, eltűntek az egykor megcso­dált pöfögő, fújtató gőzcsodák, s eltűnt a mindent felülmúló, erőtől duzzadó 424-es, gyer­mekkorunk legfélelmetesebb és legcsodálatosabb, legyőzhetet- lennek tűnő gépszömye. Máté János, aki rendszerint a Pécs-Budapest útvonalon jár, 1976- ban gyakornokként kezdte Pécsett a szakmát. 1977- ben vizsgázott, mint dí­zelmozdony vezető. Eleinte „Dáciával” járt, majd M 62-sel tehervonatozott. 1985-től aztán, a november végi villamosítás óta villanymozdonyt vezet. Mint mondja, sokkal könnyebb vezetni, mint a dízelt. Nincs például sebességszabályozási gondja, csak beállítja a 100 ki­lométert, s a szerelvény he­gyen-völgyön át tartja a sebes­séget. A V 63-as, a „Gigant” tiszta, kényelmes. Még gyakor­nokként, a hathónapos műhely- gyakorlat során közelről is megszemlélhette a gőzmoz­donyt, segédkezett a szerelők mellett, de a gőzgép vezetésé­nek élménye kimaradt az életé­ből. Pedig oda kellett az igazi tudomány. A gép minden rezdü­lését érezni kellett, a vezető és a mozdony szinte egy testként működött. Mint Máté János mondja, ha akkora a köd, hogy az orrunk hegyéig sem látunk, akkor is menni kell. Eleinte ez szokatlan volt, de ma már mindennapos dolog. A tejfehér semmibe, az ötezer lóerővel száguld a vonat, s egy berendezés folyamatosan közvetíti a jelzők színképét. Ez nagy biztonságot ad. Nyirkos, vizes időben megnövekszik a fékút, 100 kilométeres sebes­ségnél a szokásos 400 méter he­lyett 600-ra is nőhet. Bár a kor­szerűbb kocsikon már alkal­maznak csúszásgátló berende­zést. Télen csak akkor van baj, ha a hó több, mint tizenöt cen­timéter, vagy ha hóakadály képződik valahol. Ilyenkor a hómaró végigmegy a pályán, vagy a mozdony megpróbálja áttörni a hóakadályt. Valamikor régen még előfordult, hogy úgy kellett a mozdonyt kiásni. De ez az utóbbi években nem fordult elő, igaz hó is alig esik. Egyszer élte át a kisiklás élményeit, még gyakornok korában, egy rutinos mozdonyvezető mellett. Nem volt különösebb érzés, csak kissé döcögött a mozdony. A felelősség, mint mondja, egyforma a teher, illetve a sze­mélyvonat vezetésnél, hiszen egyik esetben nagy értékű ter­het, a másik esetben a legna­gyobb értéket, az embert szállít­ják. A szakmai felkészültség mindkét esetben fontos. Cs. L. Máté János 1976-ban gyakornokként kezdte a szakmát Elveszett órák, nyakláncok, kulcscsomók és illúziók Tizenkét becsületes megtaláló Aranyláncot, dollárt még nem találtak. Fotó: Tóth László Személyi jogok korlátozása? Bizsutlan diákok A vállalkozó-jelölt legyen elegáns Pécsi diáksikerek A környezeti oktatás támoga­tására létrehozott nemzetközi alapítvány (EMLA) pályázatán sikerrel szerepeltek a JPTE hallgatói. Féléves ösztöndíjat nyert három természettudomá­nyi szakos és egy jogászhall­gató. Az egyetemisták környe­zetvédelmi oktatásban és kuta­tásban vesznek részt, országo­san egyeztetett környezetvé­delmi gondokat kell megolda­niuk, elsősorban a már meglévő és tervezett nemzeti parkok problémáira koncentrálva. Egyéves a Magyar Suzuki A magyarországi Su- zuki-gyártás megkezdésének első évfordulóját ünnepelte szombaton a Magyar Suzula Rt. 1992 októberében többéves előkészítés után kezdődött meg az autógyártás Esztergomban. Az első születésnap alkalmából szombaton az ország vala­mennyi Suzuki-kereskedője nyitva tartott. Budapesten, a XVI. kerületi Veres Péter út 169. szám alatt megnyílt az or­szág 82. Suzuki-autószalonja. 90 kilogramm heroin Csaknem 90 kilogramm hero­int találtak az országba belépő török állampolgárok mikrobu- szában pénteken délután a nagy­laki határátkelőhelyen a vám- vizsgálat során - közölte a Vám és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága szombaton az MTI-vel. Az ellenőrzést végző pénzügyőrnek feltűnt, hogy a mikrobusz alja eltér a megszo­kottól. Az átvizsgálás során 164 csomagban, több mint 86 kilo­gramm heroint talált. A rejtek­hely felfedezését követően a tö­rök család 17 éves fiú tagja egy késsel a pénzügyőr felé szúrt, de a támadót lefegyverezték. Mondom magamban: ebben az évben Pécsett összesen 12 esetben hoztak be talált tárgyat a városháza talált tárgyak osztá­lyára. Utóbbi tulajdonképpen nincs is, hiszen mint azt dr. May Gábor a Hatósági Iroda ál­talános igazgatási osztályveze­tője említette, az idevonatkozó törvények legutóbbika a talált tárgyak témakörét az önkor­mányzatok jegyzőjének hatás­körébe utalják, s a pécsi jegyző - okosan - az ügyfélforgalmi irodára testálta a dolgot. Ide, és az összes település önkormányzatához be lehet te­hát szolgáltami a közterületen talált tárgyakat. Természetesen ugyanitt lehet jelezni azt is, ha elveszít valaki valamit. Mind a behozott tárgyról, mind az elveszett és bejelentett tárgyról jegyzőkönyvet vesznek föl, s bizonyos idő alatt egy­másra találhat a becsületes meg­találó és a peches elvesztő. Pé­csett ebben az évben összesen 12 darab talált tárgy került be az ügyfélszolgálathoz. (Tavaly se több.) Arra pedig, hogy a talált tárgy és a gazdája egymásra ta­láljon, kevesen emlékeznek. Az okok bizonyára nem ab­ban keresendők, hogy gondosan vigyázunk értékeinkre. Inkább abban - remélem én -, hogy ke­vesen tudják, hogy hova vigyék, hol keressék a dolgokat. A köz­területen talált holmit három hónapig őrzik, majd - ha igényt tart rá a megtaláló - átadják neki. A Polgári Törvénykönyv szerint egy év után a becsületes megtaláló tulajdonjogot szerez a tárgy fölött. Addig azonban nem, sőt nem is adhatja el. Ki­vétel minden szabálynál van: nagy értékű holmi esetében leg­följebb megtalálói jutalomfa tarthat igényt. A nem közterületen talált holmit - vonat, busz, egyéb nyil­vános épületek és tartózkodási helyek -, a buszvezetőnek, a MÁV-nak vagy ahol találták, az épület gazdájának kell leadni. Azok hasonlóképpen kötelesek azt megőrizni, s egy idő után - ha nem jön érte senki - a bizo­mányin keresztül értékesíteni. (Megpróbálni értékesíteni.) A pécsi 12 becsületes megta­láló által behozott talált holmi között táska, bérlet, jogosítvány, kulcscsomó akad. S talán az el­mondottakból kikövetkeztethető: aranynyaklánc, gyémánttal kira­kott szelence vagy dollárral meg­tömött pénztárca nincs. De nem is lehet. Mert egy régi törvény szerint, az arannyal, platinával vagy a külföldi fizetőeszközzel más a helyzet. Mert ha netán ilyet talál az ember, a Magyar Nemzeti Bankba kellene bevinnie. Kozma F. Az első benyomás hajlamosít az ítélkezésre. Ha mondjuk olyan iparos toppan be hozzánk csapot, gázt javítani, festeni vagy bármilyen szolgáltatást végezni, akinek füle tele van csingilingivel, netán biztosító­tűvel, bizsuval, sokan megria­dunk és inkább egy „normális” külsejű iparost választunk ma­gunknak, arra gondolva, hogy aki a külsőségekben ilyen, az milyen lehet a munkájában? Pedig nem biztos, hogy a látszat alapján minden esetben helye­sen döntünk. Na, persze, az sem biztos, hogy mindenkit elriaszt az ilyen, a fiatalok körében oly divatos külső. A kaposvári Építőipari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző igazgatóhelyettese, Kiss Péter, a tanári kar egyetértésé­vel hadat üzent a szélsőséges megjelenésnek, s a diákokkal is megbeszélve fogalmazták meg: a jövő iparosa, vállalkozója ne viseljen semmiféle mütyürt, bi­zsut, ékszert se az elméleti, se a gyakorlati foglalkozásokon. Az indokok kézenfekvőek: iparosok lesznek, az iskola és a gyakorlat helyszíne számukra munkahely, ahol a szigorú bale setvédelmi előírásokat is be kell tartani. Arról nem is szólva, hogy hajdan mindenki felnézett az iparosokra, tehát a presztízs visszaszerzése érdekében ildo­mos a látszatra, az első benyo­másra is adni. Beszélgettem kaposvári és pécsi diákokkal, azt tudakolva, mennyiben sérti személyiségi jogaikat az ilyen tiltó kérés. Meglepődtem, hogy legtöbbjük egyetértett vele, mondván, aki a mütyürökkel érzi magát teljes embernek, az viselje azokat szabadidejében. . M. L. Aki kedveli a bizsut, az viselje - szabadidejében Fotó: Tóth Főzzünk változatosan! Télapóként tért haza a gépkocsifeltörő Összesen mintegy félmilliós értéket cipelt magával éjszakai begyűjtő' kőrútjairól Savanyúság télire. Aki le­maradt a paprika és uborka elte- véséről, még készíthet télre sa­vanyúságot. Jó erre a célra a di­ónál nagyobb méretű hagyma is, amit félbevágva tartósíthatunk, önállóan, vagy karfiollal, cse­resznyepaprikával vegyesen. Megbízható felöntőlé: 1 liter hi­deg vízhez öntünk 1 deci 20 szá­zalékos ecetet, (10 százalékos­ból 2 deci kell 9 deci vízhez) 1 evőkanál sót, 6 evőkanál cukrot, 1 deka szalicilt, és jól elkever­jük. Kiforrázott üvegekbe rakjuk a hagymát, karfiolt vagy bármi­lyen savanyúságnak valót. ízlés szerint szórunk bele fűszereket, mustármagot, koriandert, borsot, szegfűborsot, babérlevelet. Készíthetünk csak karfiolt, ez esetben a liternyi felöntőlében keveijünk el egy késhegynyi kénport. A hidegen eltett sava­nyúságot légmentesen lekötjük. A hideg lével zöldparadicsomot is tartósíthatunk, de forrázva, más ízesítéssel is. Egy liter vízbe teszünk 1 szál kaprot, 1 meggy­falevelet, 1 szőlőlevelet és jól ki­forraljuk. Leszűrjük, adunk hozzá 1 evőkanál sót, 6 evőka­nál cukrot és 3 deci 10 százalé­kos ecetet. Szórunk bele ízlés szerint szemes borsot, szegfű­borsot, mustár-és korianderma­got, valamint 1 szem szegfűsze­get. Felforraljuk a levet, és le- szűijük róla a fűszereket. Lefor­rázzuk vele az üvegekbe tett pa­radicsomot, és lefedés nélkül hagyjuk állni másnapig. Akkor leöntjük a lét és ismét felforral­juk. A fűszereket elosztjuk az üvegekbe és az ecetes lével le­forrázzuk a zöldparadicsomot. Lekötjük, és száraz gőzben hagyjuk kihűlni. T. E. Alaposan feladta a leckét a komlói rendőröknek K. J. 19 éves helybeli lakos, aki szep­tembertől kezdve a kenderesi városrészben módszeresen fosz­togatni kezdte az autókat. A mindig néhány napos pihenőt is tartó bűnöző kezdetben rendre kicsúszott kezükből, a rendőr­járőrök eleinte csak jegyző­könyvezni tudták az általa elkö­vetett gépkocsifeltöréseket. Végül a macska-egér játékot megunva komolyabb akciót szerveztek a nyomozók. Feltér­képezték az ismeretlen elkövető addigi működési területét és ok­tóber 13-án (mint utóbb kide­rült, a bűnöző számára szeren­csétlen napon) a szokásosnál jóval nagyobb figyelőakciót szerveztek. Lassan már hajnalodott, ami­kor a portyázó rendőrök végre K. J. nyomára bukkantak. Az egyik járőr arra lett figyelmes, hogy sportcipős láb lóg ki egy az utcán parkoló Awia kisteher­autó alól. Az igazoltatott fiatal­ember azonban nem kívánta rögtön feladni magát. Mint mondotta: egy kutya elől mene­kült az autó alá. Az „állati mese” ellenére a rendőrök úgy vélték, hogy a kutya helyett in­kább ők okozták az éjszaka vándora számára a riadalmat, már csak azért is, mert a támadó vérebek elől az emberek általá­ban nem bújnak kocsi alá. Gyanújuk beigazolódott, ugyanis a fiatalembernél - át­vizsgálása során - speciális csavarhúzót, álkulcsot és ko­rábbi lopásaiból származó dol­gokat találtak. Mint utóbb kide­rült, azon az éjszakán már túl volt három gépkocsifeltörésen, még a lábán lévő sportcipő is lopásból származott. Jó néhány dolgot a közelben lakó nagy­mamájánál raktározott el, a holmik legfontosabb rejtekhe­lye egy lakóház pincéje volt. A kitartó nyomozás eredmé­nyeképpen mintegy 300 lopott holmi került elő. Köztük több CB-rádióval, adóvevőkkel, ér­tékes szerszámokkal. Ez utób­biak a Dédász feltört autójából származtak, míg például egy erőszakkal felnyitott lakókocsi­ból étkészlettől a serpenyőn át a csupor lekvárig szinte minden mozdítható tárgyat hazacipelt a fiatal gépkocsifeltörő. A kihallgatások során ironi­kusan meg is jegyezte, hogy begyűjtő kőrútjairól sokszor úgy tért haza, mint egy télapó. Szakmájában (szobafestőként) alig dolgozott egy-két hónapot. Inkább a technika érdekelte. Az eltulajdonított rádiós magnókat, az egyéb eszközöket nemegy­szer apró darabokra szerelte szét, hogy megismerje műkö­dési elvüket. Különösen az oda-vissza játszó magnó tech­nikai megoldása jelentett szá­mára fontos kutatási területet. A fiatalember egyébként nem volt ismeretlen a rendőrnek, ugyanis nevéhez fűződött a sásdi gazdabolt és a sporttelep feltörése is. E két ügyben már javában folyt ellene az eljárás. Balog Nándor 1993. OKTÓBER 24., VASÁRNAP Új VDN 5 * 1 i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom