Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-22 / 289. szám
1993. október 22., péntek Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Pécsett a Baranyatej Rt. Tüzér utcai új diszkont boltjában tejtermékek széles választékából vásárolhatnak a vevők Fotó: Löffler Gábor Részvénytársaság lett a Baranyatej A dolgozókra, termelőkre és a kereskedőkre is gondolnak a privatizáció során A jelek szerint utolsó fázisához közeledik a Baranya Megyei Tejipari Vállalat privatizációs folyamata. A cég a nyár folyamán részvénytársasággá alakult, és ezzel a gazdálkodási formaváltással az utolsó nagy akadály is elhárult a privatizáció menetének beindítása elől. A részvénytársaság vagyonával pillanatnyilag teljes egészében az Állami Vagyonügynökség rendelkezik. Áz ÁVÜ-vel egyeztetett elképzelések szerint a privatizációs akció során a vállalat vagyonának közel 25 százalékát a dolgozók jegyezhetnék olyan módon, hogy a részvények 50 százalékához térítésmentesen, ugyanilyen összegű részvénypapírhoz pedig aktuális árfolyamon juthatnak majd hozzá. A másik nagy, igényeinek kielégítésére váró csoport a baranyai tejtermelők közössége, akik privatizációs részvételüket saját körben szervezik. Ők az előzetes tervek alapján 25 százalék plusz egy részvény mértékben részesednek a felosztandó vagyonból. Ez a csoport a részjegyeket kárpótlási jegyekért is jegyezheti majd. A vagyontömegből megmaradó csaknem 50 százalékra az információk szerint még ebben a hónapban nyilvános pályázatot hirdet az ÁVÜ. A Baranyatej Rt. vezetésének eléképzelése szerint ebből a hányadból egy erős szakmai befektetőn túl részesedhetnének a vállalattal kapcsolatban álló kereskedelmi partnerek is. így a termelő - feldolgozó - kereskedő háromszög felállása egy biztonságos üzemmenetet és piaci stabilitást eredményezhetne a cég számára. Az elmúlt években szerény nyereséggel dolgozó vállalat vezetői kiegyensúlyozott^ kapcsolatot alakítottak ki az Állami Vagyonügynökséggel. Ennek ismeretében komoly remény van rá, hogy néhány hónapon belül zökkenőmentesen lebonyolódik a Baranyatej Rt. privatizációja. Kaszás E. Szigorítások és könnyítések a hazai adózásban Az Országgyűlés e heti sajtótájékoztatóján Remport Katalin, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az adózás jövőre szóló szigorításairól, illetve kezdeményeiről adott áttekintést. A személyi jövedelemadót illetően a következő újdonságok hangoztak el. Száztízezer forint éves jövedelemhatárig az állampolgárok nem fizetnek adót; a következő adókulcs 20 százalék lesz, míg a 35 százalékos elvonás a 220 ezer forintnál magasabb jövedelmeket érinti majd, amely eddig 300 ezernél kezdődött. A változás annyi, hogy 1994-től az adóalapból levonható a társadalom-, valamint az egészségbiztosítási hozzájárulás éves összege. Tény azonban az is, hogy a közismert néven „alkalmazotti kedvezmény”, azaz a havi ezer forint megszűnik. Ettől eltekintve a megmaradó összeg - ebben az adósávban- mintegy 15 ezer forinttal emelkedik. A maximális adókulcs 44 százalék lesz, ami az 1 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelmekre vonatkozik majd a jövőben. Természetesen - mutatott rá a továbbiakban a képviselő- szükséges megszüntetni az adókikerülés különböző módozatait is, ezért 1994-től például a természetbeni juttatásoknál szigorításokat vezetnek be. Megadóztatják azt a gazdálkodó szervezetet, amely lízingelt személygépkocsit juttat valamelyik „főnöknek”, vagy, egyfajta végkielégítés gyanánt, nagyértékű ajándékot vásárol munkatársainak, netalán külföldi jutalomutazást fizet be dolgozóinak. Az érintettek viszont nem is tudják, hogy eképpen ők járnak rosszul, mert vállalatuk, társaságuk utánuk nem fizette be a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezet ezt az összeget költségként elszámolhatja. A lakásvásárlók, és -építők helyzetén könnyít az az intézkedés, miszerint a hiteltörlesztő részletet 50 ezer forintig levonhatják az adóalapból. A képviselő őszintén elismerte: ez a mérték igen csekély. Érdekes „fejlemények” várhatóak a tandíjkötelezettségnél is, melyet, mint ismeretes, a köz- és a felsőoktatási törvény 1994-től ír elő. Ez az összeg, ami nyilvánvalóan elsődlegesen a szülőket érinti, szintén levonható az adóalapból. Itt viszont, tekintetei a gyarapodó magán- és alapítványi iskolákra, felső határt állapítanak meg. Sokat vitatott kérdés a devizakamatadó alkalmazása is, amely 1994-től 8 százalék lesz, ami annyit jelent, hogy a „tulajdonos” 100 külföldi pénzegységre nem 108, hanem 107,2-őt kap kézhez. Remport Katalin e téma kapcsán megemlítette: az elképzelések szerint az a cél, hogy ez a levonási arány a jövőben közelítsen a forintmegtakarítások kamatadójához, amely jelenleg 18 százalék... Hozam a Prémium Alap után Átalakulnak az IKM-hez tartozó költségvetési intézmények Az Illetékhivatalok országos találkozója Pécsett Zárt ajtók mögött tartott országos találkozót Pécsett a Hunyor Szállóban október 18-20 között a megyei Illetékhivatalok vezérkara. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy az új Illeték Törvény elfogadása esetén közvetlenül megtárgyalják a szükséges tennivalókat, de a hét eleji parlamenti vita ebben a kérdésben nem vezetett eredményre. Végül is olyan szakmai aktualitásokat vitattak meg, mint a privatizációs vagyonértékelés, a forgalmi értékmegállapítás, valamint az illetékek számítógépes feldolgozása. Eladó baranyai vendéglők A pécsi Sopianae Vendéglő és Misi falatozó, valamint a komlói Hangulat Eszpresszó bérleti jogát árverezik november 23-án 9 órától a pécsi Szli- ven Étteremben. Az üzleti árverést tartó Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a vételár kiegyenlítésekor elfogad E-hitelt és a kamattal növelt névértékű kárpótlási jegyeket. A vendéglátó egységek kikiáltási ára 1,6-7,5 millió forint között változik. Olasz cipőüzem Göcsejben Megvásárolva és újjáépítve a helyi felszámolt tsz egyik volt telephelyét, cipőfelsőrész üzemet hozott létre Kustánszegen a veronai Assantex cég. Női-férfi csizma- és cipőrészeket készítő harminckilenc dolgozóval már meg is kezdték a háromhónapos próbatermelést, amely közben november második feléig további nyolcvan - zömükben a környék kisebb varrodáiból átvett - alkalmazott állhat munkába. Az olasz cég jövőre termelő- és raktárcsarnokot emel, majd három éven belül - Göcsej legnagyobb gazdasági egységeként - 500 embernek munkát adó cipőgyárat épít. Növekvő forgalom a kiskereskedelemben A kiskereskedelmi forgalom értéke az év első nyolc hónapjában 1174 milliárd forintot volt, folyó áron számolva ez 21 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az összehasonlító áron számított forgalom ugyanakkor 1,5 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A csökkenés az élelmiszer-kiskereskedelemre, a gyógyszerforgalomra, valamint a munkahelyi vendéglátásra jellemző elsősorban. Az iparcikkekből, tüzelő-építő- és üzemanyagból a forgalom mennyiségében is jelentősen meghaladta a múlt év azonos időszakának értékesítését. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1993. október 21. Pénznem vételi közép eladási Angol font 144,83 146,23 147,63 Ausztrál dollár 64,81 65,43 66,05 Belga frank (100) 270,69 273,02 275,33 Dán korona 14,58 14,71 14,84 Finn márka 16,99 17,19 17,39 Francia frank 16,74 16,88 17,02 Gör. drachma (100 40,58 41,00 41,42 Holland forint 52,65 53,08 53,51 ír font 138,41 139,71 141,01 Japán yen (100) 90,03 90,63 91,23 Kanadai dollár 73,57 74,27 74,97 Kuvaiti dinár 324,37 327,12 329,87 Német márka 59,23 59,71 60,19 Norvég korona 13,52 13,64 13,76 Olasz lira (1000) 60,64 61,28 61,92 Osztrák sch. (100) 842,02 848,82 855,62 Portugál esc. (100) 57,09 57,64 58,19 Spanyol pes. (100) 73,48 74,24 75,00 Svájci frank 66,87 67,41 67,95 Svéd korona 12,24 12,37 12,50 USA dollár 97,03 97,81 98,59 ECU (Közös Piac) 112,28 113,26 114,24 Évi bruttó 16 százalék hozamot fizet 1993 első féjévére a Prémium Befektetési Álap. Az összeget október 25-étől egy hónapon keresztül vehetik fel a befektetők. A Prémium Alap jegyzési időszaka 1992. november 9-től december 15-ig tartott. Török Mihály, az Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. munkatársa az MTI-nek elmondta: elégedettek az első féléves hozam szintjével. A betéti kamatok szintje ugyan meghaladja a most fizetett hozamösszeget, az előző félévben azonban a kamatok jóval alacsonyabbak voltak. A második félévre a Prémium alapnál a jelenleginél jóval magasabb hozamra számítanak. Az ugyancsak az Inves- tor-MKB által indított Bonus Befektetési Alap jegyzése jelenleg is tart, a Bonus-jegyeket június 30. óta lehet megszerezni, jegyzésük utolsó napja december 3. A jegyzéshez kárpótlási jegyet is fel lehet használni. A befektetési jegyek kibocsátási tájékoztatójában az alapkezelők 350 millió forintos minimális alaptőkét jelöltek meg, ennél azonban már jóval több elfogyott a papírokból. Az eddig vásárolt Bonus-jegyek névértéke a héten megközelítette a 600 millió forintot, s csak töredéke kelt el kárpótlási jegyért. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vizsgálja annak módozatait, hogy a felügyelete alá tartozó költségvetési háttér- intézményeket szervezetileg racionalizálják. Az átalakítások tervezete már elkészült, egyeztetések után, legkésőbb december végéig benyújtják jóváhagyásra a kormányhoz. Az IKM-hez jelenleg még 29 költségvetési intézmény tartozik. Köztük például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az ágazati minőségellenőrző intézetek, a vidéki intéző bizottságok, több tanbánya, a Szénbányászati Szerkezetátalakító Központ, szociális- és gyermekintézmény. Mindezek fenntartására a tárca 1993-ban 2,3 milliárd forintot kapott a költségvetésből. Időközben azonban a feladatok változtak. Idei év során megalakult például a Magyar Bányászati Hivatal, a Hadiipari Hivatal főosztályként került a minisztérium hatáskörébe és ide sorolták az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Irodát is. Locsmándi Béla, az IKM szakigazgatási főtitkára az MTI-nek elmondta: az intézdelemből talán még nyereségre is futná. A csődegyezség meghiúsulásával azonban tovább növekedett a Carbon bizonytalan helyzetének kilátástalan- sága. Elképzelhető, hogy valamelyik hitelező meggondolja magát, s kéri a vállalkozás felszámolását. Mindenesetre a dolgozókkal ményrendszer felülvizsgálatának jelentőségét jelzi, hogy a jelenlegi 5800 dolgozóból álló létszámot mintegy 4100-ra kívánják csökkenteni a következőben. A minisztérium a jövő évi költségvetési tervezet szerint 2,26 milliárd forintot kap intézményei fenntartására. Az átalakításoknál egyes intézményeknél megvizsgálják az önálló működés, gazdasági társaság alakításának lehetőségét, másokat önkormányzati kezelésbe adnak. Az idei évben 10 millió forint végkielégítés kifizetésére számít az IKM. ismertették a jelenlegi helyzetet, s azt is, hogyan képzelik el a könnyűipari vállalkozás jövőjét. Hogy a tájékoztatót hallgatva ki mire gondolt, azt sűrű homály fedi. Mindenesetre a szalagokon folyik a termelés, az emberek dolgoznak, és a szállítások is rendre megtörténnek ... Békéssy Gábor Megrendelés van, a Carbon Rt. kapacitása egy évre lekötött Csődbe jutott a csődegyeztetés Egyre nehezebb helyzetbe kerül a komlói Carbon Rt. A 330 milliós visszafizetetlen adóssága miatt a társaság kezdeményezte a csődeljárás megindítását. A július 22-én megindult egyeztetési tárgyalások viszont nem jártak sikerrel, a szeptember közepén megtartott első csődegyeztetési tárgyaláson egyik kereskedelmi bank meghiúsította az egyezséget. Hogy ezek után felszámolás lesz-e a részvény- társaság sorsa, pillanatnyilag nem lehet tudni, hiszen még egyik hitelező sem kérte az eljárás megkezdését. Sokak szerint a német partner vitte „táncba” Carbont, ígért fűt, fát, boronát, de leginkább pénzt, mégpedig tőkeemelés formájában, amivel a körmükre égett, régi hitelek visszafizetését fedezni tudták volna. A partner azonban, még mielőtt ígéreteit teljesíteni tudta volna, balesetet szenvedett, élet-halál közötti állapotában nemigen tud foglalkozni a Carbon ügyeivel. A hitelezők meg csak szorongatták a jobb sorsa érdemesült vállalatot, fizetni viszont nem tudott, s az adósságok súlya alatt összeroppant a vállalat gazdálkodása. A megindult csődeljárás után a jelenlegi vezetők végigjárták a hitelező bankokat, s a tárgyalások alapján úgy tűnt, már az első csődegyeztetési megbeszélésen zöldágra vergődik a Carbon sorsa. Ráadásul a vállalat jelenlegi vezetői a Kossuth Holdinggal közösen kidolgoztak egy csődegyezségi javaslatot, amelyben a hitelezőknek felajánlott visszafizetési formákat vázolták fel. Maradéktalanul kiegyenlítették volna tartozásukat, a késedelmi kamatokra viszont már nem tellett volna a vállalati büdzséből. Egy rossz gazdasági helyzetben lévő vállalat anyagi viszonyaihoz képest viszont nem is adtak eleve elfogadhatatlan ajánlatot. Minden rendben is lett volna, a hitelezők az előzetes tárgyalások alapján hajlottak a megegyezésre. Amikor azonban ténylegesen is létrejött a megbeszélés, az egyik nagyhitelező, nevezetesen a Magyar Hitelbank képviselője közölte, nem fogadja el a Carbon javaslatait, ez viszont a csődtörvény értelmében azt is jelentette, egyezségről a továbbiakban szó sem lehet. Ezek után már azon dolgoznak a cég jelenlegi vezetői, hogy a hitelezők részbeni kielégítésére valahonnan pénzt tudjanak szerezni. Hitelt a dolog természeténél fogva nem kapnak, ezért a meglévő vagyonuk értékesítésével próbálnak adósságuk szorításán enyhíteni. Imre Csaba gazdasági igazgató azt bizonygatja, hogy a még meglévő kisüzemek eladásával lélegzethez jutnának, természetesen, ha a hitelezők további feltételeket nem szabnának. Ezek az üzemek legtöbbje bérmunkával jól ellátott, köztük olyan is van, amelyiknek a következő két évre van kapacitását lekötő megrendelése. Ha a többszáz milliós hitel nem volna... - sóhajtanak fel a cég irányítói mostanság. Mert a központi gyáregységnek is van elég munkája, a bevételből el is tudnák tartani magukat, a jöveMegrendelésre dolgoznak a varrodában Fotó: Löffler Gábor
