Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-22 / 289. szám
1993. október 22., péntek Közélet üj Dunántúli napló 7 A közelgő tél valószínűleg ismét több munkát ad majd a biztosítótársaságoknak Fotó: Löffler Kinek üzlet a biztosítás? Beszélgetés a Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatójával Sok biztosítótársaság van jelen a magyar piacon, de az ember nem igazán látja köztük a különbséget. Mi ennek az oka? Van-e verseny a biztosítók között? Jó üzlet-e a biztosítás? Mi a jó befektetés? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Uzonyi Tamással, a hazánkban működő legnagyobb társaság, a Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatójával. Évente egyszer, „követő” formában? Nyugdíjemelés 43 kilométer Épül az autópálya Az Ml-es autópálya Győr-Hegyeshalom között épülő szakaszának alapkövét rakta le Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az új, koncesszióban épülő útszakasz elkészültével - 1995 végére - kétsávos autópálya köti majd össze Budapestet a nyugat-európai hálózattal. A Győr-Hegyeshalom között épülő autópálya 43 kilométer hosszú lesz, az úttal együtt nyolc csomópontot és 33 ezer négyzetméternyi hídfelületet épít meg a szaktárca által kiírt nemzetközi pályázat nyertese, az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. A munkálatok végeztével megkezdik a Mosonmagyar- óvár-Rajka közötti 15 kilométeres autópálya építését, miáltal Budapest és Pozsony között gyorsul majd meg a közlekedés. Az Ml-es szakasz és az Ml5-ös autópálya beruházásának teljes költsége 32 és félmil- liárd forint, melynek egyötödét az rt. alaptőkéjéből finanszírozzák, a fennmaradó részt kötvénykibocsátással, nemzetközi pénzintézetektől és hazai bankoktól fölvett hitelből teremtik elő. A magyar-francia-osztrák konzorcium projekt-vezetője, a Transroute International SA nagy nemzetközi tapasztalatokkal jött Magyarországra: Franciaországban például hétezer kilométer autópályát tervezett, finanszírozott, épített és működtet. A társaság tagjai még a legnagyobb francia takarékbank, a Bank Nationale de Paris, a magyar Országos Kereskedelmi és Hitelbank és az OTP, valamint a MÓL Rt. és az Állami Fejlesztési Intézet, továbbá a műszaki fővállalkozó Strabag Österreich és a Strabag Hungária is. A konzorcium szerződésben vállalta, hogy az építési munkákat magyar alvállalkozókkal végezteti el. A koncesszióban épülő 43 kilométer hosszú autópálya lesz az első, amelyen pályadíjat kell fizetni. A nemzetközi konzorcium 35 évre nyerte el a koncessziót, s a pályadíjak fedezik majd a beruházás költségeit és a vállalkozás nyereségét is. Mai értéken számítva az úgynevezett könnyűgépjárművek, személyautók 350 forintért használhatják az autópályát. Ez az összeg hasonló a nyugat-európai autópályákon alkalmazott díjakkal. Ki uralja a piacot?- Uzonyi úr! Beszélhetünk nálunk „biztosítási piacról”?-Feltétlenül, hiszen az elmúlt négy-öt év alatt számos biztosító társaság jelent meg nálunk, s ezzel párhuzamosan verseny - kezdetben durvább, ma már finomabb formája - is kialakult, és a biztosítottak érdeklődése is nőtt. Más kérdés, hogy ez utóbbit az anyagi lehetőségek korlátozzák.-Mennyire érzi igaznak azt az állítást, hogy bár több biztosító van, tulajdonképpen kettő határozza meg a piacot.-Úgy gondolom, ebben nagyon sok félrevezető megállapítás van, annak ellenére, hogy tény, a Hungária uralja a piac 40-45 százalékát, s az ÁB Aegon is 35-40 százalékban van jelen. Ugyanis sokan elfelejtik azt az alapvető okot, hogy e két nagy biztosítóba a tulajdonosok akkora tőkét fektettek, amely lehetővé teszi, hogy meghatározók legyenek. Hozzáteszem, megelégednék a biztosítási piac 35 százalékával, s ez lesz majd reális. Ehhez azonban az kell, hogy a többiek is tőkét hozzanak be, hogy kialakítsák országos szervezetüket, hálózatot hozhassanak létre.- Tehát beszélhetünk valódi versenyről? Erről ugyanis az „átlag” biztosított csak hall, olvas, de nem igen tapasztalja.-A biztosítás matematikára épül, ami azt jelenti, hogy árban nagy eltérés nem lehet. Árban eltérés lehet annyiban, hogy a tevékenységét milyen költség- hányadon tudja végezni. Ezért érzi azt az ügyfél, a partner, hogy mindegyik biztosító egyforma, nagy eltérések a díjakban nincsenek. Amire ajánlatos figyelni a biztosítottnak, hogy az adott biztosító mire nyújt fedezetet ... Egyre többet fizetnek-Panasztól hangosak a biztosító társaságok, ugyanakkor mi ügyfelek egyre többet kell, hogy fizessünk lakásunk, nyaralónk, kocsink, életünk biztonságáért.- Manapság az egész világon, így nálunk is, a biztosítás ráfizetéses, amiért mi biztosítók is felelősek vagyunk. Azáltal, hogy megindult valamiféle verseny, elkezdtük a díjakat lefelé vinni, mert ez a legkönnyebb, de csak addig, amíg nincs kár. Óriási kapacitás teremtődött, de az üzletek egyre rosszabbak lettek, aminek egyik fő oka a recesszió. Például, ahogy visszaesett a magyar külkereskedelem, úgy esett vissza a szállítmány-biztosítás. A díjemelés nem várathatott magára, a veszteség azonban maradt, s ezért most senkinek nem jó.- A Hungária Biztosító Rt. is rosszul áll?- A kötelező biztosítás bevezetésével egy óriási casco-állo- mányt vettünk át, emellett megváltozott a könyvelési rendszer, a tartalék rendszer, s mindent összevetve nagy veszteségbe „szaladtunk be”. A főrészvényesünk, az Allianz bár számított veszteségre, de nem ekkorára. Az lett a következmény, hogy egy nagyon kemény négyéves tervet írt elő: akkor finanszírozzzák a tevékenységet, ha 1994-re nyereséget produkál a Hungária. Jelenleg már a minimális nyereség határán állunk, s ha nem történik valamilyen katasztrófa, váratlanul nagy kárkifizetés, akkor bízom abban, hogy az előírtnál egy évvel korábban már megszüntetjük a ráfizetést.- Ezek szerint a biztosítókért azért nem kell könnyeket hullatni.- A biztosítók változatlanul átalakulásban vannak, jelentős mértékben a befektetés az, ami kiegyenlíti a biztosítás technikai veszteségeit.- Ez azt jelenti, hogy a biztosítóknál lévő pénzeket befektetik. Önök hogyan fialtatják a pénzt?- Manapság a legjobb befektetés az államkötvény. És a nyugdíj- biztosítás?- Mennyire érdekli a Hungáriát a nyugdíjbiztosítás?- Úgy gondolom, hogy ebben óriási lehetőségek lesznek, de majd később. Miért? Mert jól-rosszul, de működik a nyugdíj-rendszer, nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy saját magunk biztosítsuk öregkorunkat, s igazán a gazdasági körülmények sem kedvezőek.- Mit lát a cég legfontosabb feladatának?-Minél közelebb kerülni az ügyfeleinkhez, s korszerűsíteni a számítógépes rendszerünket, hogy gyorsabb, hibamentesebb legyen az ügyintézés. ígérhetem, a jövő évben már tapasztalhatók lesznek a változások. Roszprim Nándor A törvényi előírás világos: a járadékokat a nettó átlagkeresetekkel azonos mértékében kell esztendőről esztendőre emelni. A részleteket, a nyugdíjak karbantartásának hogyanját illetően azonban újra és újra fellángolnak a viták. A legfőbb probléma maga a számítási módszer. Eltérőek ugyanis a vélemények arról, hogy az előző évi tényleges vagy az adott esztendőben várható nettó átlagkereset növekedéséhez igazodva kell emelni a járadékokat. 1991-ben és 92-ben az állami költségvetésben tervezett növekedést vették figyelembe, az idén viszont előre meghatározottan a 14 százalékos emelést tartalmazta a tb-költségvetés. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság elkészíttette szakértőivel a nyugdíjemelés módosításának szakmai javaslatát, amelyet hamarosan megvitat az önkormányzat, s alkalmas időben-formában a parlament elé terjeszt. A társadalombiztosítási szakértők - a nyugdíjas érdekképviseletek álláspontjával egyezően - úgy vélik, hogy a jelenlegi kétszeri kötelező emelés „hátulütője”, hogy időpontja ugyan biztos, de hatálya nem. A jogszabály csupán márciust és szeptembert említi, de nyitott kérdés, hogy visszamenőleg az esztendő, illetve a félév első napjától érvényes-e az emelés. Kétszer két hónapot - januárt és februárt, illetve júliust és augusztust - le lehet Szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest nagyobb mértékben növekedtek a lakossági megtakarítások, ám a többlet elsősorban a készpénzállományban, valamint a lakossági devizabetéteknél alakult ki. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a bruttó megtakarítások szeptember végén elérték az 1198,4 milliárd forintot. Ez az augusztus végi állományt 24,8 milliárd forinttal haladja meg. Augusztusban egy hónap alatt közel 9,7 milliárd- dal, júliusban 13,9 milliárd forinttal, júniusban 18,3 milliárd forinttal, májusban pedig 10,6 milliárd forinttal növekedtek a megtakarítások. Az elmúlt hónapokban már megfigyelhető volt, hogy az átlagosnál gyorsabban bővült a devizabetét-állomány. Ez az irányzat szeptemberben különösen erőteljessé vált. A „nyelni”. (A legutóbbi, 4 százalékos emelés is csak szeptembertől érvényes.) A többféle értelmezés okán a szakértők szerint helyesebb a nettó átlagkeresetek tényleges évi növekedéséhez igazodó , az előző évi adatokat figyelembe vevő ún. követő rendszerű, évente egyszeri korrekcióval végrehajtott emelés. A számítások hitelessége miatt a „nyugdíjas esztendő” júliusban kezdődne és a következő év júniusáig tartana. A szakemberek véleménye egybecseng abban is, hogy egyértelműen szükséges megfogalmazni: kikre is vonatkozik az emelés és milyen mértékben. (A 93. január 1 után nyugdíjba vonultak körében sok félreértésre adott okot a tény, hogy kimaradtak az idei emelésekből.) A jogosultak körének pontos meghatározásával mindenki előre kiszámíthatná, hogy mennyivel emelkedik a járadéka. Állandó vitatéma a viszonylag kiugróan magas (30 000 forint körüli) nyugdíjak esetében a „plafon” alkalmazása, tehát az, hogy e járadékokat csak bizonyos összeghatárig emelik, s így a növekedés aránya az átlag alatt marad. A szakemberek következtetése: ez ugyan formálisan méltánytalan, de az emelések minimum és maximum határait egyelőre, a társadalmi szolidaritás elve alapján fenn kell tartani. lakossági devizamegtakarítások összege a IX. hónapban elérte a 197,5 milliárd forintot, 12,6 milliárd forinttal haladta meg az előző havit. Ebben szerepet játszott a forintleértékelés is. Áu- gusztusban a növekmény 5,8 milliárd forint volt, júliusban pedig 6,6 milliárd forintot tett ki. Júniusban és májusban viszont csupán 2-2 milliárddal növekedett a devizabetét-állomány. Ugyancsak látványosan emelkedett a lakosságnál lévő készpénz mennyisége. Míg augusztusban a készpénzállomány csak valamivel haladta meg a 300 milliárd forintot, szeptember végén ez az összeg már 312,7 milliárd forintot tett ki. Kissé csökkent a lakosság eladósodásának üteme. Az állampolgárok a bankoknak 229,6 milliárd forinttal tartoznak. Ez 2,4 milliárd forinttal haladja meg az augusztusi szintet. Csökken az eladósodás Megtakarítások devizában? Meddig szabad ...? Egyötödük kicserélődött Hogyan válasszunk polgármestert? A B-92 rádió nem nagyon ismert hazánkban. S ez nem is csoda, hisz a szerb adó hatósugara kicsiny, alig pár munkatársa van - mégis állandó harcban áll a belgrádi hatóságokkal. Pedig műsorán - a rockzene és a reklámok mellett ] - csak a BBC egyenes hírciklusait közvetíti, ám a jelek szerint ez is sok. Engedély híján sorozatosan bezárással fenyegetik, több munkatársát ismeretlenek összeverték, s kérdés, mennyire jelent gyógyírt a stábnak a pár napja ünnepélyesen odaítélt „Sajtószabadságért Díj”? Mit is akart kifejezni a kitüntetésről döntő amerikai bizottság, amikor - algériai, perui, vietnami kollégák mellett : - épp a szerb adót állította reflektorfénybe? Azt, hogy nemcsak a politikai ellenzék, a közéleti tevékenység érdemel méltánylást, hanem az a tény is, ha valaki a hiteles tájékoztatás eszközeivel harcol a közállapotok normalizálásaá- ért.Áligha véletlen, hogy a vezető nyugati lapok, köztük a tekintélyes Washington Post, amelyek Borisz Jelcin moszkvai „rendteremtését”, a tankok bevetését, ha nem is lelkesedve, de megértéssel fogadták, azonnal felhördültek, amikor az orosz elnök „nagy- takarítása” a sajtó megrend- szabályozására, lapok betiltására, részleges cenzúrázására is kiterjedt? Meddig szabad a sajtó? Hol az a pont, ahol a legmasszívabb kormányzat is rájöhetne, öngólt lő, ha bármilyen módon is megpróbálja „kézben tartani” a sajtót, s az ilyen fajta beavatkozásából nagyobb kára lesz, mint haszna. Elfojtott sajtóval sokféle lehet egy társadalom: fegyelmezett, még akár gazdagodó is - ám demokratikus semmiképp. Sz. G. A kérdésről, hogyan válasz- szunk polgármestert, megoszlanak a vélemények. A most hatályos jogszabály szerint a településen legtöbb szavazatot elért önkormányzati képviselők maguk közül választanak polgár- mestert. A gyakorlat nem minden esetben igazolta ennek helyességét. Dr. Skultéty Sándor államtitkárt, Jász-Nagykun-Szolnok -, Nógrád - és Pest megye köztársasági megbízottját kérdeztük: az eddig szerzett tapasztalatok birtokában hogyan módosítaná az ön- kormányzati képviselők és a polgármesterek választását?-A magam részéről eltöröl- nétn a listás választást. Ne egy-egy párthoz való kötődés, sokkal inkább saját értéke, rátermettsége, a polgárok bizalma alapján lehessen valaki önkormányzati képviselő. Jogászként nincs kifogásom a listás választás ellen, viszont abban biztos vagyok, hogy a képviselők felelőssége jobban érződne, ha nem pártlistán, hanem egyéni körzetben, a személyükre leadott szavazatokkal szereznének bizalmat. Személyre szóló választás esetén később azt lehetne mondani: amikor rád szavaztunk, nem ezt ígérted ...- Az ön által felügyelt három megyében milyen arányban cserélődtek a polgármesterek?- A képviselőtestületek által annak idején megválasztott 384 polgármester közül 67 új. Térségünkben sok a kis település, ahol nem függetlenítve, hanem korábbi munkájukat megtartva, társadalmi megbízatással dolgoznak a polgármesterek. Többnyire orvosok, tanárok. Mára kiderült, hogy nem mindegyikük tudott megbirkózni a feladatokkal, ezért úgy érezték tisztességesnek, hogy lemondjanak. Kisebb részük pártpolitikai okok miatt mondott búcsút a polgármesterségnek: nem tudott mit kezdeni egy olyan helyzettel, amikor saját pártjának elképzelései nem egyeztek meg a lakosságéval. Ha a pártjának adott igazat, ellene fordult a falu, ha a többség véleményét respektálta, megtámadta a pártja..*.- A polgármesterek választásáról mi a véleménye?- Ha szavazati jogom volna ebben a kérdésben, közvetlen választásukra mondanék igent: akkor a település összessége, és nem a képviselőtestület döntene személyükről. A polgármesterség a jegyzőével szemben nem szakmai munka, ahhoz nem kell feltétlenül államigazgatási végzettség. Sokkal többet nyom a latba az illető rátermettsége, képessége, tisztessége. A polgármesternek olyan köztiszteletben álló embernek kellene lennie, akit személyiségként többre tartanak a település többi lakosánál. Mégis csak furcsa, hogy például a hozzám tartozó megyékben eddig négy polgármester ellen indítottak büntető eljárást. Egyikük ügyében már meghozták az elmarasztaló ítéletet. Okirat hamisítás, vagyon elleni bűncselekmény, ittas vezetés miatt elmarasztalt ember - az én értékrendem szerint - nem lehetne polgármester.-E tisztség betöltéséhez ma nem szükséges erkölcsi bizonyítvány?-Nem. Ugyanakkor, ha valaki bármilyen szerény jövedelemmel járó vállalkozásba kezd, addig nem kapja meg a működési engedélyét, amíg az erkölcsi bizonyítványa meg nem érkezik. Ma gyakorlatilag a képviselő- testületben többségben lévő párt - pártok - tagjai jelölik, választják meg a polgármestert. És nem biztos, hogy minden esetben az arra legalkalmasabb személy mellett döntenek. Pedig a pártszempontoknál előbbre valók volnának a köz szempontjai. -szabói * * * H3>—e2
