Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-21 / 288. szám

1993. október 21., csütörtök ) aj Dunántúli napiö 3 Tények a könyvpiacról Siklóson sem olvasnak az emberek? A könyvek átlagára ma 500-600 forint körül mozog, ami még nem is magas összeg a 100 forintos kenyérárhoz ké­pest. Más kérdés, ha a siklósi könyvesboltban tapasztalt fél­ezer forintos árakat a fizetések­hez viszonyítjuk. Mindemellett szomorú tény, hogy miután a közelmúltban bezárt Harkányban az a kis házi bolt, amelyben könyveket is le­hetett vásárolni, a dél-baranyai terület csupán egyetlen egy olyan üzlettel rendelkezik ahol könyveket árulnak. Ez az üzlet a bevezetőnkben említett siklósi könyvesbolt. Természetesen a postán, az újságos pavilonoknál ugyanúgy megtalálhatja a vevő a szerel­mes regényeket, mert mint az eladók megjegyezték: nekik azt éri meg forgalmazni, hisz az emberek azt veszik. Siklóson a felszámolásra ítélt Téka utódjához, a Budapesti Könyvesház ■ Kft.-hez kerülő boltot három éve bezáratta az áfész. Hogy a végleges meg­szüntetésre nem került sor, az a két eladó hölgy utánajárásának, és az ügyet támogató siklósi jegyzőnek köszönhető. így tud­ták az üzletet 1991-ben újra megnyitni. Sajnos a könyvek iránti ke­reslet meglehetősen lanyha. A szeptemberi jó forgalom után ebben a hónapban ismét vissza­esett a kereslet. A tapasztalatok szerint az őszelő mellett a no­vember és a december bizonyul még jó hónapnak. De milyen könyvet is keres­nek? Olcsót, válaszol nevetve az egyik hölgy. Szomorú tény, hogy a szótárak és a kötelező irodalom megy a legjobban a lektűr mellett. Bár tavaly óta új­ság is kapható a könyvesbolt­ban, igazán ez sem lendítette fel a forgalmukat. Elgondolkodtató adat, hogy míg pár éve a harminc forintos könyvárak mellett havi egymil­liós forgalmat bonyolítottak le, ma, amikor egy szépirodalmi válogatás is pl. 270 forintba ke­rül, nem érik el ezt az összeget egy átlagos hónapban. Egyszó­val a jelek szerint ez az egyetlen könyvesbolt is bőven elégnek bizonyul. Siklóson sem olvasnak tehát az emberek? A válasz talán az lehet: bár lenne miből, nincs miből... Szabó A. Szeptemberben három százalék A szezonális hatásoktól elvo­natkoztatva az ipari termelés volumenindexe augusztusban, júliushoz képest 0,4 százalék­kal, a kiskereskedelmi eladá­soké 3,5 százalékkal csökkent. Az ipari termelői árak ugyaneb­ben az időszakban az előző hó­naphoz képest 1 százalékkal, a belföldi értékesítési árak 0,7 százalékkal, míg a fogyasztói árak ennél jóval nagyobb mér­tékben, augusztusban 1,8, szep­temberben pedig 2,9 százalék­kal emelkedtek - állapítja meg a KSH közleménye. A Központi Statisztikai Hiva­tal szerint nő a vállalkozókedv, a jogi személyiségű gazdasági társaságok száma augusztusban 1115—tel, szeptemberben pedig 1172-vel nőtt. Tovább nőtt a külkereske­delmi passzívum, mégpedig 15 milliárd forinttal, az állami költségvetés hiánya pedig 9 mil­liárd forinttal. A lakosság pénzbevétele a megelőző esztendőhöz képest kisebb ütemben emelkedett, re­álértéke eközben viszont 4-5 százalékkal csökkent. (MTI) A jövő fényképezőgépe Nem kell vegyszer, film és fotópapír a kép előállításához Tegyük fel, este nyolc órakor Budapesten az Üllői úti pályán a PMSC focicsapata a mérkőzés utolsó percében berúgja a győ­zelmet jelentő gólt, és ezt az eseményt egy fotóriporter meg­örökíti digitális fényképezőgé­pével. A rögzítés után fél órával már a kész sportoldal a fotóval együtt mehet a nyomdába. Ha a feltételezés első része manapság utópiának is tűnik a folytatás nem az, ilyen ma Ma­gyarországon már egy-két szer­kesztőségben létezik. Még a Compfair számítás- technikai szakkiállítás ideje alatt összeült Kiskunmajsán a MUOSZ fotóriporter tagozata, hogy megismerkedjen a kiállí­táson is bemutatott digitális fényképezőgéppel. A Kodak DCS200 Ci Digitá­lis kamerája az első ilyen jel­legű berendezés mely alkalmas a sajtófotózásra, és merőben új eljárást képvisel. A dolog lé­nyege és egyben újdonsága az, hogy a hagyományos fényképe­zőgép, Nikon F801-es hátlapja helyére szerelt Kodak kiegészí­tés lehetővé teszi a film nélküli fotózást, ugyanis a kép digitali­zált formában egyből a beépített mágneslemezre (winchesterre) kerül. Ezután egy speciális szoftver és összekötőkábel segítségével számítógépre vihetők tovább- feldolgozásra az elkészített ké­pek, ha szükséges innen akár ki is nyomtathatók papírra. A ki­nyomtatott kép minősége a nyomtató felbontásától, minő­ségétől függ. Egyszerre ötven fotó rögzíthető a nyolcvan megabájtos merevlemezre. A gépbe szerelt ún. tömbösített CCD fényérzékelő 1580x1012 képpont felbontásra képes, ami gyakorlatilag egy 28x18 centi- méteres vagy ennél kisebb mé­retű színes vagy fekete-fehér kép kidolgozását teszi lehetővé jó minőségben. Az eljárás előnyeit könnyű belátni. Nem kell filmet és ké­pet előhívni, fixálni vegyszeres módszerrel (tehát környezetba­rát!), időben sokkal gyorsabban - a számítógépes csatlakoztatás után szinte azonnal - megjele­níthető a produktum, mindezek mellett a hagyományos, már meglévő objektívek továbbra is használhatók. Hátrányaként ta­lán annyi említhető, hogy a gyorsexponálás 2,5 kép/sec fél­percnyi megszakításokkal le­hetséges, mivel a memóriából időnként merevlemezre kell írni az információt. Mindezek után az, hogy ma még Magyarországon ezekből a gépekből mindössze három da­rabot használnak valószínűleg az árának tudható be, amely nettó egymillió körüli, igaz ez tartalmazza az alapgép árát is. Ha viszont a vegyszer-, film-, fotópapír-, és egyéb laborkölt­ségeket leszámítjuk már most belátható időn belül megtérül egy ilyen beruházás. Ami még örvendetesebb a Kodak kamera piaci megjelenése után több vi­lágcég saját fejlesztésű hasonló berendezés megjelenését ígéri, és ez a versengés csak a fel­használók, vagyis a mi javunkat szolgálja, mivel ennek mindig árcsökkentő, minőségjavító ha­tása van. Nem nehéz megjósolni, hogy amit a bemutatón láttunk az a jövő fényképezőgépe, vagy ah­hoz nagyon hasonló. Puskás Gábor Eljött a boldog verések ideje Beszélgetés Kányádi Sándor eredélyi magyar költővel Kányádi Sándor, erdélyi ma­gyar költő két napig Pécsett tar­tózkodott, előadott, beszélgetett az olvasókkal, s rendhagyó iro­dalomórát tartott középiskolá­soknak. A rendkívül sok hu­morral, iróniával átszőtt óra után beszélgettünk vele a Szi­várvány Gyermekházban.-Mennyiben segítette Önt a humor élete során ?- Amit az órán mondtam az öniróniáról, vagyis az önma­gunkon is mosolyogni tudás tu­dományáról, azt én egy egész­séges, felnőtt ember egyik jel­legzetes kritériumának tartom. Nem mindenkiben van meg ez az adottság, de az a szerencsés, akiben megvan. A népek, nem­zetiségek esetében is fontos, hogy a saját hibáikon is tudja­nak mosolyogni, önmagukat is ki tudják nevetni. Ez a felnőtt­ség mércéje. Ez az, ami a túlé­lésben is segít.-Mint említette is, ez a ké­pesség nem mindenkinek adatik meg. Megtanulható?- Szerintem kifejleszthető, mint minden más. Mint ahogy írni, olvasni mindenki megta­nítható. Hogy mosolyogni tud­junk önmagunkon, ez a mi or­szágunk lakóira is ráférne, s nem akarok más országok bel- ügyeibe beleavatkozni, de az egész magyar mivoltunkra is rá­férne, ha ilyenformán gondol­kodnánk.- Vannak azért olyan élet­helyzetek, amikor az ember an­nak is örül, hogy él egyáltalán. Amikor talán már az önirónia sem működik.- Ha mindent komolyan vesz az ember, akkor belebolondul. Nekünk nagyon sokat jelentett, mikor már csak röhögni lehetett dolgokon, sőt önmagunkon is. Nem vagyok optimista ember a szónak abban az elkoptatott ér­telmében. A tragikus életérzés viszi előre igazán a világot. An­nak van katartikus ereje is. Az optimizmus, kiváltképp a kincs­tári, szerintem dekadencia. Maga az élet tragikus, hiszen megszületünk, élünk - és ki előbb, ki később - meghalunk. A jó közérzethez, és hangsúlyo­zom, a felnőttséghez feltétlen szükséges az, hogy önmagunkat is tudjuk olykor kívülről nézni.- Egyik versében ezt írja: „hogy túl korán születtem, /ez az én tévedésem. ” Lehet-e egyáltalán jó korban születni?-Isten tudja. Mindenki ab­ban reménykedik, hogy a jövő jobb lesz. Vagy arra gondol, hogy a múlt milyen szép volt. Én is azt mondom, hogy hiába esett a múltam a legsötétebb időkre, az mégiscsak gyönyörű volt. Fiatalok voltunk, s az már többé vissza nem jön. És akár­milyen szép is ez a szabadság, már nem olyan az íze, mintha fiatal koromban lett volna. Ak­kor volt egy bizonyos fajta hi­tem, ami most nincs meg. De öreg magyar betegség folyton a múlton rágódni. Schöpflin György mondta egyszer, hogy ha egy francia leül egy angollal beszélgetni, nem Trafalgárral kezdi a beszélgetést, hanem ar­ról, hogy mi lesz holnap.- Valójában milyenek Er­délyben a változások?-Sokan azt mondják, hogy nincs nálunk semmi változás. Dehogynem. Például, az a fajta költészet, amelyet mi művel­tünk, amikor mindent metafo­rákba csomagoltunk, hogy el lehessen mondani fájdalmat, örömet, szinte fölöslegessé vált, mert van közélet. Azt már nem kell versbe csomagolni, amit az utcasarkon is el lehet kiabálni, és újságban is, rádióban is el le­het mondani. De, nekem nem voltak illúzióim a változással kapcsolatban; akkor azt mond­tam, hogy eljött a boldog veré­sek ideje. Mindenki meghök­kent, hogy’ mondhatok ilyes­mit. Egészen más ugyanis, ha az ember ki van kötözve egy karó­hoz, fel van peckelve a szája és úgy verik, vagy maga elé tudja kapni a karját. De azért van út­levél, lehet közlekedni, bár ez is megfosztja az embert attól az korábbi nagy örömtől, hogy út­levelet harcol ki magának. Mert akkor kunszt volt utazni. De vál­tozás az is, és ez nagyon szo­morú, hogy mi ott lassan kivér- zünk. Azt mondta Csíkban az esperes négy éve, hogy nincs semmi baj Sándor, hatszázat ke­reszteltem, kétszázat temettem. Tavaly már sírva mondta, hogy megváltozott az arány. A ko­lozsvári Farkas utcai gyönyörű templom tiszteletese huszonöt év alatt ezerkétszázzal többet temetett, mint keresztelt, s a megkereszteltek több, mint a fele elment. Sok minden múlik tehát rajtunk is, és nem varrható minden, mondjuk a polgármes­ter nyakába.- Kányádi Sándor sajátos le­leménye a némavers. Mi is az valójában?- Némavers, amikor az enke- falográf egyenesei húz. A né­mavers antológiája az, amikor torkodba csomósodnak a ki nem mondható szavak. Cseri László INTACT ’94 az energiatermelésről Az energiatermelés és -fel- használás, illetve ezek környe­zetvédelmi vonzata lesz a té­mája a a Környezetünkért Egyesület által harmadízben megrendezésre kerülő INTACT Nemzetközi Környezetvédelmi Kongresszusnak és Kiállítás­nak. Ismert, hogy hazánkban a pa­zarló energiagazdálkodás a jel­lemző. Éppen ezért a fórumra kutatókat, fejlesztőket, oktató­kat, gyártókat és az energiataka­rékos eszközök előállítóit egy­aránt meghívták. A jövő év március 22-25. közötti buda­pesti rendezvényen jelentős he­lyet biztosítanak a megújuló energiaforrások ismertetésének is. Elmaradt tájékoztató a bankrablásról Elmaradt a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerda reggelre összehívott, délelőtt 11 órára meghirdetett rendkívüli sajtótájékoztatója a csaknem 92 millió forintos bankrablással kapcsolatban. Bodrácska János vezérőrnagy, budapesti rendőr- főkapitány időközben úgy dön­tött, hogy az ügy teljes lezárá­sáig, azaz a pénz maradéktalan előkerüléséig, illetve a bankrab­lással gyanúsított harmadik személy, Kovács Zoltán elfogá­sáig nem adnak tájékoztatást. Sógor Zsolt, a BRFK szóvi­vője azonban még a hírzárlat el­rendelése előtt nem cáfolta azo­kat az információkat, amelyek szerint már több mint 20 millió forint megkerült, illetve őri­zetbe vették a Budapest Bank egyik biztonsági őrét - aki fel­tehetően segített a bankrablók­nak és a már korábban előze­tes letartóztatásba helyezett Krausz Péter barátnőjét. Ütóbbi - feltételezhetően - szintén köz­reműködött a bűnügyben. A BRFK szóvivője azt sem cáfolta, hogy a sajtótájékoztató összehívása után, illetve a hír­zárlat elrendelése előtt Bod­rácska János személyesen tár­gyalt Pintér Sándor vezérőr­naggyal, az országos rendőrfő­kapitánnyal. (MTI) A bal oldali kép Läufer László hagyományos módon készült felvétele, a jobb oldali pedig Nagy Gáboré, aki a három magyarországi digitális gép egyik felhasználója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom