Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-18 / 285. szám
1993. október 18., hétfő új Dunántúli napló 9 Orovicza Mátyás a pécsudvardi határban Fotó: Kóródi Gábor Oroviczáék földszeretete ismét a régi Gazdálkodunk, amíg megéri „Körkörös védelem” A magyar katonai diplomáciában fontos fejlemény, hogy több korábbi dokumentumhoz hasonlóan megszületett a szlovák-magyar katonai megállapodás, amely hivatalos formában is rögzíti a két honvédelmi minisztérium együttműködési szándékát. Körkörös fenyegetettség vagy biztonság? Ezek a szak- kifejezések jól ismertek a politikusok és a katonák körében. Első összetételében azt az állapotot jelöli, amikor egy államnak azonos időben több ellenséges érzületű szomszéd fenyegetésével kell szembenéznie. A Pozsony és Budapest közt kidolgozott egyezmény azonban a pozitív, vagyis a másik kifejezést testesíti meg. Inkább egyfajta „körkörös biztonság” érzetét erősítheti, hiszen a Szlovákiával létrejött szerződés nem az első a sorban. Az okmány hasonló tartalmú azokhoz, amelyeket hazánk korábban más környező országokkal (például Romániával is) aláírt. Nyitott égbolt szerződés? Posztgraduális tisztképzés? A határ közelében végrehajtott próbarepülések szabályozása? A megállapodásnak természetesen rengeteg apró szakmai részlete van, ám a „laikus közvélemény” számára sokkal lényegesebbnek tűnik a mögöttes tartalom. Az, hogy a meglehetősen ingatag keleteurópai közegben sikerült legalább e téren tisztább viszonyokat teremteni. Ettől a ki- sebb-nagyobb érdekellentétek, súrlódások persze nem tűnnek el, de a kapcsolatok javítása - különösen egy olyan kényes területen, mint a katonai viszonyrendszer - tán épp ezért fontos. így válhat a Pozsonnyal kötött megállapodás az önsúlyánál sokkal jelentősebb egyezménnyé. Sz.G. Bevetésre váró titkos fegyverek? Adómérséklés További jelentős adómérséklésre számíthatnak a vállalkozók. A társasági adó 40-ről 36 százalékra mérséklődik, de ezentúl számos olyan új kedvezmény is lesz, amelyek ösztönzik a befektetéseket, az általános gazdasági célokhoz kapcsolódó vállalkozásokat. Ugyanakkor a kormány tervei szerint bevezetik a minimumadót. A személyi jövedelemadóban egyrészt változnak az adósávok, másrészt az adóalapból kikerül a nyugdíjjárulék - hangzott el a parlamenti ülésen. Felderítő tengeralattjárók Oroszország azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy atommeghajtású tengeralattjáróik mind gyakrabban megsértik az ország parti vizeit, felderítést végezve - közölte az orosz haditengerészet. A hivatalos moszkvai bejelentés szerint az év eleje óta havi átlagban legalább nyolc nukleáris meghajtású tengeralattjáró hatolt be orosz felségvizekre csak a Ba- rents-tenger térségében. A tengeralattjárók felderítő-tevé- kenysége az utóbbi időszakban inkább felerősödött, semmint gyengült volna - idézte az ITAR-TASZSZ a jelentést, országnevek említése nélkül. Csontátültetés Állatcsontok emberi szervezetbe való beültetésével kísérleteznek a kínai Hszian város katonai kórházában - jelentette az Új Kína hírügynökség. - Eddig több, mint száz páciens szervezetébe ültettek be „megfelelően előkészített” állatcsontokat. A tapasztalatok kedvezőek - írta a kínai hírügynökség. Nem tért ki azonban arra, hogy milyen állatok csontjait használták fel erre a célra, sem arra, hogy mit jelent a „megfelelő előkészítés”. Az sem világlik ki a jelentésből, hogy milyen kóresetekben használható eredményesen ez a transzplantáció. Fokhagymaszag A fokhagymás ételek iránti erős vonzódása juttatóit vissza a kiéli börtönbe egy szökött rabot Németországban. A rendőrség emberei bukkantak rá a 28 éves férfira egyik rokona lakásán, Flensburgban. A nyomozóknak feltűnt, hogy az egyik szekrényből átható fokhagymaillat terjeng. Ott rejtőzött a szökevény, akit már több mint három hónapja körözött a rendőrség. Hogy mi mindenen ment át a nyolcvanhetedik évében járó Orovicza János, ez a halk szavú, vékony dongájú paraszt ember? S vajon belülről mi hajtja, hogy immár harmadszor is újrakezdi a nulláról? A föld szeretete, amibe belenőtt, amit eltanult a szüleitől? S mi készteti a hatvanadik évében járó fiát, Orovicza Mátyási, hogy az aránylag biztonságos nyugdíjas éveire ismét gazdálkodó legyen a saját földjén? Immár harminc hektáron. Baranyában három éve a legelsők között vették ki a pécsudvardi határban részaránytulajdonukat az újpetrei tsz-től. Tizennyolc hektáron kezdték ismét elölről a földművelést, állatok, gépek és pénz nélkül. A fiú feleségének a szülei földje után kapott kárpótlási jegyek révén idén újabb 12 hektáros területtel gyarapodtak. Az apa 33 katasztrális hold földjén gazdálkodott az ötvenes évek elején. A „Beadási könyv” előoldalán ott a piros „K„ betűs megkülönböztetés (kulák), a füzetecskében pontokba szedve a beadási, adózási és mindenfajta más kötelezettsége. Ha be- legebedt is, köteles volt az előírt mennyiségű búzát, vagy annak megfelelő kenyérgabonát, takarmányt, napraforgót és burgonyát, szarvasmarha vagy sertéshúst, 11,5 M fokos bort, tejet, baromfit és tojást beszolgáltatni. Azt is előírták, hogy mit, mekkora területen köteles vetni, ráadásul még 45 ezer forint adót is köteles volt fizetni. Az ezerféle kemény kötelezettség sem tudta végképp elvenni kedvüket a földtől.- Túléltük valahogy, s ahogy Matyi fiam is kénytelen volt beállni mellém, szépen gyarapodtunk - meséli az apa. Pécsudvardon elsőként vezettük be az ipari áramot, hidroforral megoldottuk a ház és a gazdaság vízellátását, volt lóvonta- tású kaszálógépünk, darálónk, morzsolónk, szecskavágónk. Aztán az 1960-as téeszesítéssel mindenünk odalett. Harmadszor járt már így életében. A harmadikos gimnazista fiút politikai okokból 1951-ben kizárták Baranya összes középiskolájából. Szekszárdon érettségizett, rá három évre. Agro- nómus-álmait is meghiúsította az a piros „K” betűs megbélyegzés. Gazdálkodott apja mellett.- A téeszesítéskor apámék csak azzal a feltétellel léptek be a közösbe, hogy én a csaladommal elköltözhettem a faluból, Pécsre. Mentős lettem. Apám már traktoros brigádvezetőként a tsz-egyesítések idején követett minket, a pince- gazdaságnál helyezkedett el - emlékezik. Elvégezte a mentőtiszti tanfolyamot, majd az egészség- ügyi főiskolát és mentőtisztként 1975-től két éven át dolgozott az orenburgi gázvezeték építésénél. Hátuk közül rosszindulatú daganatok miatt négyen már nem élnek - három éve maga is rokkantnyugdíjas lett. Akkor jött a lehetőség, ismét földjük lett.- Gépek nélkül vágtunk bele. Az nagy segítség, hogy a reménypusztai szövetkezet gépei jó pénzért minden munkát elvégeznek. Csak növénytermesztéssel foglalkozunk. A föld szeretete ismét hatalmába kerítette apát és fiát. De csak ezért érdemes volt-e ismét belevágni?- Csak addig csináljuk, amíg nem számít bele a személyi jövedelemadóba. Nem vagyok vállalkozó, nem is akarok az lenni. Ha eltörlik a kistermelői adómentességet, feladom - vélekedik Orovicza Mátyás. - Ha a műveltetésre fordított pénzt bankba tenném, biztosan fialna, így óriási rizikó a jégverés, az aszály, a növényi kártevő, lutri a fémzárolt vetőmag, a vegyszerek hatóanyaga, minden.-Azok a gazdák, akik visz- szakapták a 10-20-30 hektárt, saját géppel szeretnének dolgozni, de arra nincs pénzük. Miért nem kaphatnak hosszúlejáratú kölcsönt minimális kamattal, hogy gépesíthessék gazdaságukat? - kérdi az apa.- Legalább 80 lóerős traktor kellene, ami elvisz három ekefejet, meg kukorica és aprómagos vetőgép, meg talajművelő gép, hogy ne függjünk senkitől. Az időben elvégzett talajmunka a jó termés felére garancia, tehát azzal már elkerülhető a csőd. A betakarításban és vegyszerezésben a reménypusztai szövetkezet gépei továbbra is a segítségünkre lesznek a pénzünkért - véli Orovicza Mátyás. Az általuk megtermelt kukoricát, napraforgót a malomiparnak értékesítik, a borsót a bólyi kombinátnak, természetesen állami vádőáron. Jövőre már búzát is termesztenek, hogy teljes legyen a vetésforgó. Ánnak idején nem a gép és eszköznélküli földművelésbe nőttek bele. Örülnek a földnek. Mégis mindketten állítják: mindenáron nem kell. Reménykednek, hogy az ígéretek után végre kézzel fogható támogatást is kapnak a földművelők, az állattartók. Anélkül csak addig csinálják, amíg nekik is megéri. És utána? Murányi László Élénken vitatkoznak a politikusok arról, hogy mire illik és mire nem illik felhasználnia a kormánynak a költségvetési politikát, illetve magát a gazdaságot. Többen szóvá is tették már aggályukat a Parlamentben: nem szabad megengedni, hogy a kormány a költségvetés amu- gyis törékeny és sérülékeny egyensúlyát kockára tegye bizonyos választási megfontolások miatt! Kortes szándékú adóelengedéssel, adókedvezményekkel, a vállalatoknak mentőkötélként odadobott támogatásokkal, a'fogyasztóknak nyújtott árszubvenciókkal nem volna szabad veszélybe sodorni a gazdaságot. Ez az aggodalom arra a nemzetközi tapasztalatra épül, miszerint az újonnan hatalomra kerülő pártok a nélkülözhetetlen, ám népszerűtlen gazdasági intézkedéseket igyekeznek kormányzati időszakuk első fel- ére-háromnegyedére összpontosítani, hogy a választásokat megelőző félévben olyan népszerű intézkedéseket tehessenek, amelyek a választók jövedelmét növelik.Hogy ezek néhány esztendő múltán súlyos tehertételként nehezednek-e az ország gazdaságára, vagy sem. Az áralakulásból, az előzetes költségvetési tervezetekből és a gazdaságpolitika kereteit meghatározó olyan nemzetközi megállapodásokból - ilyen a Valutaalappal történt szerződés, vagy a Világbankkal kötött energiafejlesztési megállapodás -, nem az tűnik ki, mintha a kormány a fent vázolt, népszerűséget szülő államháztartási és gazdaságpolitikai lépésekre készülne. De az ellenzéki politikusok mégis óvatosak. így aztán most egy másik intés váltotta fel az előbbi aggályt: tartózkodjék a kormány az olyan gazdaságpolitikai lépésektől, amelyek huzamos időre elköteleznék az országot, a későbbi új kormányt! Miért vállalna magára egy kormány jövőt torzító terheket? Hogy megnehezítse utódja helyzetét? Hogy csapdát állítson neki? De mi történik akkor - amit sokan nem zárnak ki -, hogy változatlan összetételben, vagy más felállásban a mai koalíció hatalmon marad, illetve valamely jelenlegi kormánypárt az új koalícióban helyet kap? Ebben az esetben a teljesíthetetlen terheket vállaló párt - ha továbbra is kormányon marad - saját jövőbeni nehézségeit növelné. Rövid távon amúgyis nehéz az ezer oldalról behatárolt költségvetésen lényeges változásokat végrehajtani. A választások küszöbén legfeljebb arról lehet szó, hogy a kormány kerülje a választók szemében ellenszenves, botrány-gyanús lépéseket. Ezért nyilván lassul majd a privatizálás, nem kerül sor a köz- tisztviselők ezreit érintő államigazgatási racionalizálásokra. Ami pedig a bevezetőben említett vitát illeti? E vádak és aggodalmak a választási harc fegyverkészletéhez tartoznak, s talán legközelebb majd éppen azok ássák elő őket, akik most felháborodottan tiltakoznak e „titkos fegyverek” bevetése ellen. Bácskai Tamás A magyarok korán halnak Minden bajnak, a korai halandóságnak, a gyakori szív- és érrendszeri betegségnek a sok evés-ivás, a mozgásszegény életmód az oka. Tudta, és meg is írta mindezt a Mária Teréziától nemesi rangot nyert székely tisztiorvos, Kibédi Mátyus István is. Az 1700-as években munkálkodó tudós háromezer oldalas kötetben adta közre Ó és új dia- etetica című enciklopédiáját. Tanításai ma is időszerűek. Ezért is tartják „elődjüknek” a nemrég alakult Magyar Elhízásellenes Alapítvány kurátorai. S éppen Kibédi Mátyus Istvánt ábrázoló éremmel kívánják elismerni olyan termékek, élelmiszerek, italok és más produktumok (netalántán még olcsó edzőcipők, ruhák) gyártóit, forgalmazóit, akik ily módon járulnak hozzá az alapítvány céljaihoz. Miről is van szó? - kérdeztük dr. Halmi László professzort, az alapítvány elnökét?- Ijesztő a statisztikánk, mely arról tudósít, hogy a magyarok korán halnak. Á születéskor várható élettartam más európai országokkal összehasonlítva Magyarországon a legrövidebb. S hogy ennek mi az oka? Nos, a szív- és érrendszeri meg az anyagcsere betegségek felettébb nagy térhódítása. Az ok a genetikai kódon kívül az egészségtelen életmódban, a zsíros, cukros, felesleges kalóriákat tartalmazó étkezésben, a mozgásszegény életvitelben rejlik. Ez tizenhétezer emberre kiterjedő vizsgálat szerint, minden harmadik hazánkfia túlsúlyos vagy elhízott. Áz orvosokból, diétetikusok- ból és „civilekből” álló elhízásellenes alapítvány éppen a bajok megelőzését, a betegségek életmód váltással történő megelőzését propagálja. Ezért üdvözlünk minden ilyen irányú törekvést.-A napokban odaítélték az első emlékérmet és oklevelet. Miért éppen a Queen light üdítőital család lett a nyertes?-Többféle élelmiszer indult a „versenyben”, amelyben az alapítvány 23 kurátora szavazott és nagy többséggel a Queent választották. Az indokok között az íz-skála változatossága szerepelt (nem mindegy, hogy a diétázó mindig más-más ízű üdítőt ihat). Az ital természetes anyagokat tartalmaz, nincs utóíze, Aspartammal van édesítve és kevés kalóriát tartalmaz. Javára írható, hogy a gyártó cég garantálja a folyamtos ellátást. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN (kádár)
