Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-15 / 282. szám

1993. október 15., péntek új Dunántúli napló 21 —i A téli bezárás anyagi és erkölcsi romlást okoz Pécsvárad váráért kiált Bezárják télre a pécsváradi várat - röppent fel a hír már az augusztus 20-i városavató ün­nepség előtt, amely hol is zajlott volna másutt, mint a történelmi falak között, ahonnan a hely neve is ered. November 16 - március 15. között az üzemel­tető Mecsek Tourist szünetelteti az István Király Szállót, a kon­ferenciatermeket és a múzeu­mot. Pedig ma is jönnek a turis­tákkal teli buszok, de a konyha már csak reggelit ad, a téli meg­rendelések elől a szálló elzárkó­zik, noha érdeklődnek konfe­renciák rendezői, szállóvendé­gek. Vétek János, a kirendeltség eddigi vezetője új állást tölt be november 1-jétől. Szeptember utolsó napjaiban még beszél­tünk vele októberben már sza­badáságát töltötte. A dolgozók egy része is más munkahely után nézett, mások csökkentett munkaidőben, kényszerszabad­ságon töltik a telet, s el vannak keseredve. Többnyire helybe­liek, akik nemcsak munkahely­nek tekintették a pécsváradi vá­rat. A nemzeti örökség része Siklós és Szigetvár várának sorsára, vagyis a fokozatos le­romlásra van ítélve vajon Pécs­várad is? Pedig itt minden új: öt éve 1988-ban nyitották meg a szállodát, múzeumot, konferen­ciaközpontot az országos Szent István-ünnepségek fénypontja­ként. Miközben a honfoglalás 1996-os évfordulójára és a vi­lágkiállításra készülünk, vajon kivonhatjuk-e a forgalomból, akár időlegesen is egyik legjele­sebb Szent István-kori műem­lék-együttesünket? A további kérdés, hogyan le­het fenntartani és működtetni egy kiemelkedő történelmi épü­letegyüttest. Kézenfekvő a vá­lasz: a mellette működő szállo­dával és étteremmel. A dolog azonban csak látszatra ilyen egyszerű. Mert a szálloda és a múzeum érdeke - és persze be­vétele is más. Ez nem most, a recesszió idején derült ki, ha­nem már a megnyitáskor. 1990. decemberében pedig még inkább, amikor a Nemzeti Örökség részévé nyilvánították a pécsváradi várat mintegy 50 hazai történeti emlékkel, köztük Siklós, Szigetvár várával együtt. 1992. májusában egy kormányrendelet az állami tu­lajdonból ki nem adható műem­lékek közé sorolta az említett várakat. Kezelőjük a Kincstári Vagyonkezelő Rt., használójuk a Baranya Megyei Idegenfor­galmi Hivatal, melynek igazga­tója, Szőnyi János elmondta.- 1992 májusa óta nem tud­tuk elérni, hogy a Kincstári Va­gyonkezelő RT. leüljön velünk A parlamenti ciklus végének és a következő választások ide­jének közeledtével egyre gyak­rabban kerül szóba a három esz­tendővel ezelőtt megválasztott parlamenti képviselők további sorsa. Egy dolgot lassacskán már-már mindenki tud: ahogyan a munkahelyét vesztő dolgozó, úgy a választásokon addigi mandátumát elveszítő ország- gyűlési képviselő is végkielégí­tésre jogosult. Támadják is őket ezért rende­sen. Kérdés:joggal-e? Az alábbiakban arra próbá­lunk választ keresni, vajon mi szól a mellett, hogy a mandá­tumától búcsúzó, s régi hivatá­sát folytató, esetleg új pályát vá­lasztó (választani kénytelen) képviselő végkielégítést vehes­sen fel? Nos, a leggyakoribb érv a végkielégítés ellen, hogy a par­lamentből kikerülők végső so­ron saját maguknak köszönhe­tik, ha nem választja őket újra a megtárgyalni ezen objektumok kezelésének, a terhek viselésé­nek módját és mértékét. Megyei intézmények lévén Baranya közgyűlése két alkalommal is állást foglalt, eszerint lemond ezekről az objektumokról, in­gyenes kezelésre sem vállalja a várakat, mivel ez nemcsak az üzemeltetés, hanem a helyreállí­tás, a kölcsöntörlesztések, adók terhét is jelentené. Hiszen itt megyei jogi személy nem tulaj­donos, senkinek sincs a kezében egy megállapodás.- A szálloda, konferencia- központ és múzeum téli bezá­rása tetemes erkölcsi és anyagi károkkal fenyeget. Miért döntöt­tek mégis emellett?-Télen kevés a szállóven­dég, nem lehet leválasztani ré­szeket, fűteni kell a teljes házat. Ennél olcsóbbnak találjuk a szezonális szüneteltetés és a ta­vaszi helyreállítás költségeit. Lecsökkent a vendégforalmunk a délvidéki háború miatt, kiseb­bek a bevételeink. Pécsvárad várát azonban mindaddig üze­meltetni fogjuk, amíg az érde­keltek megoldást nem találnak. A jogszabály szerinti tulajdonos a magyar állam, a kezelő Ál­lami Vagyonkezelő Rt., amely­től elvárjuk, hogy leüljön ve­lünk tárgyalni.- Felelős őrzés, amit jelenleg teljesítünk ezekben a várakban, így Pécsváradon is - fogalmazta dr. Szűcs József, a Baranya nép. Mondván: ha „rendesen” képviselték volna választókör­zetük érdekeit, minden bizony­nyal megtarthatták volna man­dátumukat. S ha nem választják őket újra, a formális logika sze­rint egyenes út vezet azon konk­lúzióig, mely szerint a válasz­tóknak elegük van a képviselő személyéből, s ezért szavazzák le őt a négy év elteltével. E logika szerint nincs annál nagyobb igazságtalanság, mint ha azért kap valaki - általában a félmillió forinthoz közelítő - végkielégítést, mert nem kell már választóinak. Vérmérséklet kérdése, hogy a fenti, látszólag egyértelmű igazság után hajlandó-e az em­ber az ellenérveket is meghall­gatni, vagy sem? Én azt hiszem, mindenkép­pen érdemes. A politikatudomány mérték­adó művelői ugyanis egybe­hangzóan állítják: a politikus­nak visszavonulási lehetőséget kell biztosítani. S ha nem így Megyei Közgyűlés elnöke. - Rossz érzés, hogy sorsukat el­sősorban a megyén kérik szá­mon. Ugyanis nem mi vagyunk a tulajdonosok, és ezen kívül a kötelezettségeink sem tisztázot­tak. Vagy átvenné a tulajdonos, azaz a magyar állam ezeket a nemzeti kincseket, és jó gazda módjára törődne velük - erre azonban attól tartok, se pénz, se apparátus. Vagy pedig átadná az önkormányzatoknak üzemel­tetésre, de hozzájárulva a fenn­tartásukhoz, lévén ezek tör­vénnyel védett nemzeti értékek. Engem is aggodalommal tölt el e várak sorsa, nevezetesen a nemrég felújított pécsváradi váré, s úgy érzem ismét aktuális szorgalmaznunk e helyzet tisz­tázását. Nem megfelelő színvonal Amúgy az István Király Szálló 27 kétágyas, fürdőszobás szobájával, 3 lakosztályával, a konferenciatermekkel, a törté­neti múzeummal, valamint Kí­gyós Sándor emlékkiállításával, László Károly Bali-szigeti szo­borgyűjteményével, a Mecsek Tourist szállodaláncának egyike. Sokan vélik úgy, helyi, önálló menedzseléssel jobban működhetne. A Mecsek Tourist viszont arra esküszik, a köz­ponti információs hálózattal az eddigi keret a működőképes. van, annak a politikusi garnitúra minősége, azaz végső soron maga az ország látja kárát. A parlamenti képviselők ugyanis - általában - a képzettebb réte­gekből rekrutálódnak, a legtöbb esetben tehát biztos egziszten­ciát kénytelen valaki otthagyni, ha képviselőségre adja fejét. A négy év leteltével viszont egyál­talán nem biztos, hogy vissza is térhet az addigra már más által betöltött állásába, teszem azt, otthagyott egyetemi tanszékére, arról nem is szólva, hogy a négy év szakmai szempontból, mi­több a karriert tekintve is rend­kívül nagy idő. Hiszen ennyi év alatt mindenről le lehet késni - a szakmai riválisok pedig óriási előnyre tehetnek szert. Ha tehát a társadalom nem biztosítja képviselőinek a tisztes visszavonulást - Pokol Béla szavaival élve: a „puhára esést” -, nagy a valószínűsége annak, hogy a jobb képességű, tanult emberek kétszer is meggondol­ják, vállalják-e a négyéves Szinte alig volt reklám a Pécstől 19 kilométerre, szép természeti környezetben, történelmi miliő­ben fekvő szállodának. Akik megfordultak ott, a helyet di­csérik, az ellátásról viszont sok elmarasztaló véleményt hallani öt év óta. Pécsről kijáró alkal­mazottai különösen az étterem­nek szereztek rossz hímevet a megnyitás percétől fogva - mi­közben körülöttük a városban sorra nyílnak és virágoznak a magánvendéglők. Helyi bérlő is szívesen üzemeltette volna a legexponáltabb helyen lévő ét­termet, de maradtak az állami alkalmazottak, közalkalmazotti jogviszonyban, kötelező mun­kaidőben - sajnos állami szín­vonallal. Kívülálló gazdasági szakemberek és a várban meg­forduló vendégek egyöntetű vé­leménye, hogy a gondok a nem megfelelő színvonalú üzemelte­tésből erednek. A Mecsek Tourist persze nem öt éve kezeli ezt a várat, hanem évtizedek óta, amióta az erdőgazdaság kivonult innen. Milliói fekszenek a felújításban, a szálloda kialakításában: ma is kölcsönöket törleszt, majd öt­millió forintot. A Mecsek Tou­rist komplexum és privatizá­lásra vár - erre azonban nincs lehetőség, amíg a fenti vagyon - és használati ügyek tisztázat­lanok. Az olajfűtés teszi legin­kább drágává a telet, holott 1989 óta ott az olcsóbb gáz. Sok szakmai kiesést, s az esetleges újra-nem-választás kockázatát. Máskülönben pedig azt is ér­demes végiggondolni, vajon az újra-nem-választás biztos, hogy a képviselő eredménye-e? Sok esetben ugyanis nem az övé. Egy népszerűségét vesztő párt tagja, képviselője ugyanis bármennyire szívén viselte is választói sorsát, nagy valószí­nűséggel akkor sem választják újra, ha a feje tetejére áll. S eb­ben az esetben rajta kívülálló okokból kerül veszélybe a maga, s családja egzisztenciája is. A nemzetközi gyakorlat e probléma feloldására sokféle megoldást kínál. Franciaor­szágban például a tapasztalatok szerint még a „felfelé való bu­kástól” is védik a politikusokat. Az ottani szabály szerint ugyanis, ha valakiből minisztert csinálnak, le kell mondania képviselői státuszáról, s mivel a bársonyszék igencsak ingatag ülőalkalmatosság, a francia mi­niszterek a legtöbb esetben egy-egy nagyváros polgármes­teri tisztét is megtartják a bár­vendég elmaradt a délvidéki háború miatt, most viszont már azért pártolnak el törzsvendé­gek, mert a bezárást megelőző változásokkal romlik az ellátás színvonala. S a rossz hír szár­nyon jár. Helyből működtetni Míg a jelenlegi használók, üzemeltetők a hely hátrányait ecsetelik, a helybeliek az elsza­lasztott lehetőségeket sorolják, így Kakas Sándor Pécsvárd vá­ros polgármestere:-Pécsváradon kiváló tárgyi feltételek mellett üzemeltettek sikertelenül egy ragyogó szál­lodát és egy Szent István kori történelmi együttest. Egy nem­rég felújított komplexumot. Úgy érezzük, azért mert nem tekintették magukénak a várat az 1988-as megnyitás öt éve alatt. A téli bezárás terve meg­döbbentette a város polgárait. Öt éve látjuk a Szent István Ki­rály szálló és a pécsváradi vár működését, és a helyi sajátosá- gok ismeretében úgy véljük, az sokkal hatékonyabb, sikeresebb lehetett volna és lehetne. Éspe­dig nem Pécsről, hanem helyből működtetve, magán érdekelt­séggel. Ez természetesen az ál­lami üzemeltető teljes kritikáját jelenti. Sérelmesnek tartom, hogy a történelmi emlékegyüttes to­vábbi sorsáról a pécsváradi ön- kormányzattal senki tárgyalást nem folytatott, nem kérdeztek meg bennünket, mit tudnánk tenni az ügy érdekében - amiről mi ettől függetlenül tájékozód­tunk a Köztárasági Elnök Hiva­talában és a Belügyminisztéri­umban. A Megyei Közgyűlés tagja­ként sem sejtettem, hogy a be­zárás lehet a megyei kezelésben álló pécsváradi vár sorsa. A vá­ros polgárai az elmúlt öt évben nagyon sokat tettek lakhelyü­kért. Ennek eredménye a vissza­nyert városi rang. Ébből a pezs­gésből feltűnően kimaradt az István Király Szálló. A vár és maga Pécsvárad nem volt szív­ügyük, ezt kellett tapasztalnunk. Mi azonban nem szeretnénk visszasüllyedni az 1988 előtti állapotba, nem szeretnénk, ha ezek a kapuk újra bezárulnának, és Pécsvárad jelképéről az itt élő polgárok fölött döntenének. A város meg kívánja keresni azt, aki mindenki megelégedé­sére, a Szent István-i helyhez méltó „üzemelést” tud biztosí­tani. Gállos Orsolya sonyszékkel egyetemben. Hogy kormánybukás esetén legyen hová visszavonulniuk. Magyarországon ma még hi­ányzik az az intézményi rend­szer, mely a politikai élet első vonalából kibukók számára az igazi hátországot biztosítaná. Nyugaton a pártok alapítványa­inak, s a pártapparátusokban lévő állásoknak tömege várja a parlamentből kikerülő politi­kust, míg nálunk azért nem egé­szen ez a helyzet. Tehát mielőtt begőzölnénk, s hallgatnánk - nem szeretem használni a szót, most mégis használni vagyok kénytelen - a demagógiára, gondoljuk végig milyen politikusokat akarunk a fejünk fölé. Mert a végkielégí­tésről szóló vita a leendő képvi­selőjelölteket is elriaszthatja, no, meg azokat is, akik eddig is legjobb képességük, s meggyő­ződésük szerint tették a parla­mentben a dolgukat. Ráadásul: - néhány kiragadott példa bár­mennyire is az ellenkezőjét lát­szik bizonyítani- értünk. Pauska Képviselői végkielégítések i _____________________*•. S záztagú német kórus Pécsett Hétfőn hangverseny azIH-ban Száz tagú német férfi és női kórus vendégszerepei szom- bat-vasámap-hátfőn Pécsett. A Lenau Gyermekkórus vendégei Beindersheimből Rhein­land-Pfalzból érkeznek. Szombaton 18.00 órakor a Székesegyházban a misét éne­kelik, majd félórás hangver­senyt adnak. Vasárnap közreműködnek a fél 10 órás német nyelvű misén a Belvárosi templomban. Hétfőn este 7 órakor az Ifjú­sági Házban lesz az énekkari ta­lálkozó, ahol a beindersheimi kórus (vezényel Willi Eckrich) és a Lenau Gyermekkórus (kó­rusvezető Hohmann Anette) lép fel. A beindersheimi énekegyesü­letet 1847-ben alapították. Gaz­dag hagyományokkal rendel­kező férfi karát két éve egy női kórussal egészítették ki. A száz énekes repertoárja nem csak klasszikus, de német és más népdalokat, templomi énekeket is magába foglal. Beindersheim több mint 2000 éves, 3000 lakosú falu Lud- wigshafen-Frankental körzeté­ben Rheinland-Pfalz tarto­mányban. Az istentiszteletekre és a hangvesenyekre mindenkit sze­retettel meghívnak. Vállalkozások Legnépszerűbb a bt. Többezemyi gazdasági szer­vezet csődje ellenére jó ütem­ben szaporodnak a vállalkozá­sok. A KSH legutóbbi kimuta­tása szerint augusztusban a tár­sas vállalkozások száma több mint kétezerrel nőtt a július végi adatokhoz képest. Az újonnan alakult cégek közül 1251 úgy­nevezett jogi személyiségű gaz­dasági szervezet, amelynek 92 százaléka korlátolt felelősségű társaság. Az új cégek 85 száza­léka kis létszámú, 8-10 főt fog­lalkoztató egység. Augusztus­ban 136 cég megszűnését re­gisztrálták a statisztikusok, kö­zülük hét céget felszámoltak, 47 abbahagyta tevékenységét, 82 pedig más gazdálkodási formát választott. Az újonnan alakult és megszűnt társas vállalkozá­sok „egyenlege” augusztus vé­gén: 79 746 működő cég. Az „életképesek” többsége keres­kedelemmel, illetve javító szol­gáltatásokkal foglalkozik, de számuk jelentős az ingatlanpia­con és más, szolgáltatás jellegű üzletágakban is. A Cégközlöny adatai szerint a csődtörvény életbelépésétől augusztus végéig 2931 jogi személyiségű szervezet ellen indítottak eljárást. Közülük 885-öt felszámoltak, 1051 cég megegyezett a hitelezőivel, 40 vállalat esetében pedig valami­lyen más okból szűnt meg az el­járás. Gyakran éppen azért, mert a hitelező kérelmére a bí­róság visszavonta a felszámo­lási végzést. Továbbra is a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti tár­saság - legalábbis a jogi szemé­lyiség nélküli gazdálkodók kö­rében. Az országban 90 975 gazdál­kodó szervezet 66 százaléka a betéti társasági formát válasz­totta. Még mindig jelentős arányt képviselnek (17 száza­lékkal) a gazdasági munkakö­zösségek, bár a jogszabályok szerint ez a forma már megszű­nésre ítéltetett. A jogi személyi­ség nélküli gazdasági szerveze­tek legszívesebben kereskede­lemmel, javítással foglalkoz­nak, de felfutóban az ingatlan- piaci tevékenység is. Újdonság, hogy egyre több társaság kezd vállalkozásba az egészségügy, a szociális szféra, valamint az ok­tatás területén..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom