Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-15 / 282. szám

1993. október 15., péntek üj Dunántúli napiö ll Mindenkinek van egy álma A hazai közéletben jóegypár dilettáns, csekély kapacitású, egyensúlyteremtésre alkalmat­lan személy nyüzsög. Távolról sem közömbös tehát, hogy jövő tavasszal ki foglalja el a mai magyar politikai hierarchiában erős hatalmi pozíciót biztosító miniszterelnöki bársonyszéket. Antall? Antall Józsefet sokan tartják hiú, öntelt és elfogult embernek, akit csak a családi régmúlt segí­tett valamelyest a vállalt fe­lelősség megértésében, nem pedig a saját politikai tapaszta­lata. A miniszterelnök mégis kiegyensúlyozottabbnak bizo­nyult, mint a párt, melynek né­miképp váratlan választási si­kere 1990-ben hatalomra jut­tatta. Másfelől az akkori választási siker nem volt független Antall külsőleg is tanáros, a percem­berkék között valamiféle meg­bízhatóságot sugárzó egyénisé­gétől. Ebből viszont az követ­kezik, hogy az MDF elnökének betegsége hátrányt jelent párt­jának is, amely pillanatnyilag amúgy sem számíthat választási győzelemre. A „pillanatnyilag” szó nagyon fontos. A vezető koalíciós párt végülis az eltelt három évben elsajátította a kormányzás alapfogásait, ele­gendő forrással és hatalmi esz­közzel rendelkezik az erőviszo­nyok módosításához. Az napról-napra nyilvánva­lóbb, hogy a kormány élni kí­ván ezekkel a lehetőségeivel és megkezdte a maga „korbács és mézesmadzag” kampányát. Az egyik oldalon ott a baloldal visszatérésével és anarchiával való. ijesztgetés, Boross Péter nyilatkozata arról, hogy ha nem az MDF marad a hatalomban, akkor az ország egy éven belül kormányozhatatlanná válik. A másik oldalon ott vannak az adományok, ígéretek és az elke­seredett erőfeszítések a klien­túra bővítésére: a lakásépítési támogatás összegének növelése, a százezreket vagyoni előnyhöz juttató negyedik kárpótlás kilá­tásba helyezése. Ki lesz a miniszterelnök? Képviselők egy csoportja a parlamentben Ha azonban a „pillanatnyi­lag” számszerűsíthető erővi­szonyok mégsem változnak meg alapvetően, akkor Antall Józsefnél ketten is esélyesebbek arra, hogy jövő tavasszal elfog­lalják a miniszterelnöki széket: Orbán Viktor, a közvélemény­kutatások szerint változatlanul nagy népszerűséget élvező Fi­desz elnöke és Horn Gyula, az ugyancsak felszálló ágban lévő MSZP elnöke. „Pillanatnyilag” mindketten húsz százalék feletti választási győzelemre számíta­nak, s egyikük pozícióját sem fenyegeti azonnali veszély. A sorsukat eldöntő napig azonban több mint fél év van hátra, s ilyen körülmények között szinte kényszerűség a lehetséges al­ternatívákról és riválisokról is beszélni. Antall augusztus 13-án, Né­metországból visszatérve beje­lentette, „egészségi állapota mi­att nincs szándékában és nem is indokolt lemondania”. Másfél hónappal később, amikor Le- zsák Sándor elfoglalta az MDF ügyvezető elnöki posztját, több­ször elhangzott: a párt új máso­dik embere, akinek neve szoro­san kapcsolódik a sikeres laki­telki induláshoz, „reméli”, hogy a Magyar Köztársaság minisz­terelnöke a 94-es választás után is Antall József lesz. Az ilyes­fajta remény nem bizonyosság. Mi történik, ha fél év múlva az MDF választást nyer, s Antall József mégsem vállalhatja a kormányzás terhét? Für Lajos kivált a párt elnökségéből. A kormányfői tisztségre Boross Péter és Lezsák Sándor pályáz­hat. Karizmatikus személyiség­nek egyikük sem mondható. Üj vezető egyéniségek megjele­nése így nem kizárt. A listák élén Sokkal egyértelműbbek a perszonális viszonyok a népsze­rűségi listák élén álló Fi- desz-ben. Orbán Viktornak egyetlen riválisa van, Fodor Gábor, akiről köztudott: harcos­társból bármely pillanatban ver­senytárssá válhat. Kövér Lász­lónk, a párt parlamenti frakci­óvezetőjének „felépítésére” a választásokig már nincs ele­gendő idő. Deutsch Tamás in­kább színes, semmint súlyos személyiségként vált ismertté. Vajon november elején, amikor megalakul a Fidesz Országos Választmánya (Fodor ennek el­nökévé kívánja jelöltetni ma­gát), a fiatal demokratákban lesz-e elegendő önuralom ah­hoz, hogy a párt sikere érdeké­ben félretegyék személyes am­bícióikat? Az a párt, melynek jelenleg Horn Gyula volt külügyminisz­ter az első embere, nem utolsó­sorban fegyelmezettségének és megfontoltságának köszönheti, hogy újra a hatalom esélyesei közé sorolják. Ennek a megfon­toltságnak a személyi döntések­ben is minduntalan nyomát lel­jük, s alighanem ennek köszön­hető, hogy Szűrös Mátyás, aki későn engedett szabad utat önálló politikai ambícióinak, megmaradhatott a párt vezetésé­ben. Ez a taktika azonban szinte kizárja, hogy az MSZP vezetői most, a kampány indulásakor Németh Miklós hazahívásával „újrakeveijék a kártyákat”. S kik még? Ettől persze Németh még megmarad „sötét lónak” a kor­mányfői derbyben, s persze nem ő az egyedüli. A bajuszta- lan szociológus - Pető Iván el­lenében az SZDSZ frontembe­révé egy bajuszos közgazdász - Kuncze Gábor lépett elő. Tor- gyán József még mindig re­ménykedik a kisgazdák egyesí­tésében és a vetélytársak kifá- rasztásában. A szociáldemokra­ták összefogásával Király Zol­tán próbálkozik. Az NDSZ szí­neiben a Beke Katával és Bíró Zoltánnal megerősített Pozsgay Imre sem „leírható”. Végül a si­keres vállalkozó és populista Palotás János sem hiányzik azon hazai politikusok listájá­nak alsó végéről, akik elméleti­leg tavasztól irányt szabhatnak a magyar hajónak. Bokor Pál Csatornázás 2010-ig Miután 1994-ig megoldják Magyarország lakosságának el­látását egészséges ivóvízzel, a szaktárca célul tűzte ki, hogy 2010-ig az ország települései­nek 70 százaléka csatornázott legyen - hangoztatta Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára Az ország minden kétezer la­kosnál nagyobb településére szennyvíztisztító berendezést terveznek építeni. Mintegy 12 ezer kilométer hosszú csatorna­hálózatot építenek ki, ami vár­hatóan 520-550 milliárd fo­rintba kerül. A költségek cim- zett és céltámogatásokból, a vízügyi és környezetvédelmi alapokból, az önkormányzatok és a lakosság pénzéből, vala­mint világbanki támogatások­ból, illetőleg az Európai Fej­lesztési Bank hozzájárulásaiból fedezhetők. A tárgyalások szerint a Vi­lágbank 21 kiemelt nagyváros költségeihez járul hozzá, az Eu­rópai Fejlesztési Bank pedig máris 700 ezer dollár segélyt adott, amiből három mintapro­jektet lehet kidolgozni Miskolc és Eger város, valamint Szolnok és a Tisza-tó térsége számára. Kőszeg és Szombathely között regionális csatornahálózatot építenek ki. NÉHÁNY UTUNK, AMIRE SZÍVESEN LÁTJUK Advent Salzburgban. 4 nap autóbusszal. Idő­pont: december 9. Elhelyezés: zuhanyozós szo­bában. Ellátás: félpanzió. Részvételi díj: 16.420 Ft/fő Karácsony Alsó-Ausztriában egyedülállóknak. 5 nap autóbusszal. Időpont: december 23. Elhelye­zés: St. Coronan zuhanyozós/WC szobákban. Ellá­tás: félpanzió. Részvételi díj: 21.950 Ft/fő Maldive-szigetek. 11 nap repülőgéppel. Időpont: december 24. Elhelyezés: kétágyas, zuhanyozós szobában. Ellátás: félpanzió. Részvételi díj: egyéni: 120.880 Ft/fő, csoportos: 126.090 Ft/fő (van idegenvezető). Felvilágosítás és jelentkezés irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában. HUNGARIAN TRAVEL COMPANY JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL iu Attila, * wuok uagy királya y\gyvékze5 < \ 5 EH, EUVÉKÉTÖL EULLADT HEG A UASZÉJóZAKA]AU\ d y jEjlsÓözülott TtA, Ellák veite át a hatalmai] mjcsakha ­V MÁK SAJÁT TESTVÉGEIVEL. Éö AZ AKDARIGH KIRÁLY VEZET­ETI VAZALLUS utEEKKEL TÁLALTA MAGATSZEMESEM. ; iAttila halála utáu eel&omlott a huu birodalom, melv ’■a Volga vidékétől Kajuáig-j az Al-Dulátói a 3alti \TEUGERIG TERJEDT. ^ ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom