Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)
1993-10-14 / 281. szám
1993. október 14., csütörtök üj Dunántúlt napló 7 Hazánk Második Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központja kezdte meg működését Pécsett. Az új létesítményben - százhúsz szakmában - ezerkétszáz embernek nyílik lehetősége arra, hogy különböző fokú képesítést szerezzen. Fotó: Kálmándy Ferenc Trendváltozások a munkaerőpiacon Kifelé az alagútból Lecke Európáról? A közös nyelvet együtt tanuljuk Felvidéki találkozó A Felvidékről, Jókáról várnak vendégeket a hétvégén a somberekiek. A Jókáról 45 évvel ezelőtt idetelepítetteket keresik fel egykori falubelijeik. A háromnapos találkozó pénteken fogadással kezdődik. Szombaton 17.30-kor közös kulturális műsort adnak a sombereki művelődési házban, majd bál következik a Granáriumban. Vasárnap 8.30-kor az ugyancsak a Felvidékről idetelepített Ravasz Csaba plébános mutatja be a szentmisét. T öbbnemzetiségű Társadalom Díja A Magyar-Román Baráti Társaságnak ítélték oda az 1993. évi Többnemzetiségű Társadalom Díját. A rangos díjjal a pécsi társaság öt esztendős munkáját és a nemrég sikeresen lezajlott magyar-román polgárfórumot ismerték el. A társaság vezetői október 29-én Budapesten ünnepélyes keretek között veszik át a díjat a Nyitott Társadalom Alapítvány kuratóriumától. 10%-os a munkanélküliség Nyugat-Európában Az Európai Közösségek brüsszeli bizottságának hivatalos adatai szerint hat év óta a legmagasabb munkanélküliséget jegyezték fel a közösség államaiban augusztusban. A UPI ismertetése szerint a Tizenkettek körében tapasztalható munkanélküliségi átlag 10,4 százalékos, s június óta változatlan. Ez kb. húszmillió munkanélkülit jelent. A nők körében átlagosan 12,1 százalékos a munkanélküliség és növekvő tendenciájú, a férfiak körében viszont valamelyest csökkenő. A 25. életévüket még be nem töltött fiatalemberek körében minden száz közül 18-an nem találnak állást, a nők közül pedig húszán állnak sorban hiába. A legnagyobb munkanélküliség Spanyolországot sújtja: 21,2 százalékos. Utána Franciaország és Olaszország következik 10,9- 10,9 százalékkal. Helyi rádió- és tévéstúdiók Csaknem 200 kérelem érkezett a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz helyi rádió- és tévéstúdiók alapítására. A minisztérium várhatóan a jövő hét végén hozza nyilvánosságra a kérelmezők nevét, illetve azt, hogy melyik közhírré tett frekvenciára tartanak igényt. Augusztus utolsó napján - eddig terjed most a statisztika - 675 ezer munkanélkülit tartottak riyilván az országban, de mivel a nyilvántartottak száma sosem egyezik a tényleges állástalanok számával, a kiegészítő adatok ismeretében úgy tűnik: mindent egybevetve 900 ezer munkanélküli van ma Magyar- országon. Ez elég vigasztalan szám, fontos tehát megállapítani, hogy a növekedés az értékelhető összes jelek szerint véglegesen megállt. Csökkenés A trendváltozást jelző folyamatok ezúttal fontosabbnak tűnnek a napi adatoknál. Az augusztus végi 675 ezer nyilvántartott munkanélküli 30 ezerrel kevesebb a februári csúcsnál. A statisztikusok szempontjából ez szinte közömbös: hazánkban februárban a munkanélküliségi ráta elérte a 13 százalékot, s ma is ugyanannyi. Az érintettek és főként a gazdasági helyzet értékelése oldaláról viszont nagyon is nagy a jelentősége annak, hogy a regisztrációból egy hónap alatt kikerült munkanélküliek száma most már folyamatosan meghaladja az új munkanélküliekét. Augusztusban 33,4 ezer ember veszítette el a munkáját, s ez kevesebb, mint az év bármely más hónapjában. Igaz, ebben a számban nincsenek benne a pályakezdők, akik a munkaerőhivatalnál „kezdik a pályájukat”. Ők azonban csak a tanév befejezését követő néhány hónapban rontják a statisztikát, s az utóbbi két hónapban már nem tudták „elnyomni” a február óta tartó csökkenési irányzatot. Igény A munkaerőhelyzet hosszútávú alakulásában meghatározó tényező, hogyan alakul a gazdaság munkaerőszükséglete, s ebben a tekintetben is van bíztató jel. Augusztusban 112 gazdálkodó szervezet jelentette be, hogy elbocsátásokra készül (a foglalkoztatási törvény előír ilyen bejelentési kötelezettséget, hogy a munkaerőhivatalok tudják, mi vár rájuk). A bejelentés 9437 fő tervezett elbocsátására vonatkozott, s itt 7,6 százalékos csökkenés mutatkozik az egy hónappal korábbihoz, s ami még fontosabb: az év eddigi részében a tavalyihoz képest 50 százalékkal kevesebb elbocsátást jelentettek be. Az eddig bejelentett létszámleépítési tervek összegezéséből pedig arra lehet következtetni, hogy az év végéig még 32 ezer fő veszti el munkáját. Ez pedig 46 százalékkal kevesebb lenne, mint tavaly. Vagyis: a tervezett tpunkahely-megszűnések tekintetében is túl vagyunk a mélyponton. Eközben a betöltetlen álláshelyek száma is nőtt: a júliusi 61 ezerről augusztusban 67 ezerre. Minthogy a szezonális munkalehetőségeken már túl vagyunk, ez szintén a trendváltozás egyik jeleként értékelhető. Szürke zóna Az Országos Munkaügyi Központ statisztikáinak meggyőző erejét persze mindig csökkenti az a tény, hogy nagyon keveset tudunk a „szürke zóna” helyzetéről, arról, hogy a nyilvántartásból kilépettek mit csinálnak. Ebben az évben ugyanis a tavalyi 103 ezerrel szemben már több mint 200 ezer ember esett ki a nyilvántartási rendszerből, ebből csak augusztusban 28 ezer fő. Ezek az emberek sem munkanélküli segélyben, sem szociális ellátásban nem részesülnek, átképzési tanfolyamokon sem vesznek részt, s elhelyezkedésükről sem lehet tudni. Ez persze nem azt jelenti, hogy valahol a magánszférában nem folytatnak kereső foglalkozást, vagy nem fogtak kisvállalkozásba. Ennek valószínűsége azonban csekély. Azt lehet mondani, hogy legjobb esetben alkalmi munkákból élnek. Ezért valószínűleg nem túlzó az a becslés, mely szerint a nyilvántartott és nem nyilvántartott munkanélküliek együttes száma mégiscsak megközelíti a 900 ezret. A 675 ezer nyilvántartott munkanélküliből segélyben csak 365 ezren részesültek, de a munkanélküli segély már régen nem egyedüli formája az állás nélküliek támogatásának. A segélyben részesülők a nyilvántartottak 55 százalékát alkották. További 15 százalék kapott jövedelempótló támogatást az ön- kormányzatoktól, 30 százalék már csak a nyilvántartásban volt benne, de érdekes, hogy ők sokkal gyakrabban fogadják el a munkaerő hivatalok ajánlatát, mint azok, akik a munkanélküli segéllyel a pénztárcájukban még válogatnak. A Északkeleten A három legrosszabb helyzetű megyében továbbra is 20 százalék feletti a munkanélküliek aránya. Ezek: Nógrád, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg. A keleti országrész egyébként is dominálja a munkanélküliségi statisztikákat, miközben a Dunántúl összes megyéire csak a munkanélküliek egynegyede jut. (Baranya megyében gyakorlatilag stagnált a helyzet 60 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma). Jókai Géza Az Európa Tanács hétvégi csúcsértekezlete újból feladta számunkra a leckét: megért- jük-e, melyek azok az irott-irat- lan elvek és szabályok, amelyek alapján másokkal együtt mi is alakíthatjuk földrészünk új arculatát? Bécsben ugyanis most talán minden korábbinál világosabbá vált, hogy aki nem tud eléggé „európaiul” - a többség közös érdekeinek nyelvén - az könnyen megbukik. Megkérdőjelezheti-e például ma bárki a politizáló Európában, hogy a kisebbségek helyzetének korszerű rendezése a békés együttélés, a kontinens stabilitásának egyik kulcsa? Ezúttal félreérthetetlenül kiderült, hogy józan ésszel nem, mert ezzel hátrányos helyzetbe kormányozza saját országát. Ezért születhetett meg a bécsi nyilatkozat, amely kimondja, hogy Európa reményeit a megosztottság örvendetes megszűnte után nem veszélyeztetheti semmiféle területi követelés, agresszív nacionalizmus és intolerancia. Egymástól eltérő időpontok kerültek nyilvánosságra az országgyűlési képviselők jövőre esedékes általános választásáról. A dátum kitűzésére egyedül jogosult köztársasági elnöknek az április 3-ától augusztus 2-ig terjedő időszakot javasolta az Országos Választási Bizottság elnöke, a kormány álláspontját tartalmazó miniszterelnöki levélben a május 3. és augusztus 2. közötti időpontról esik szó. A választás időpontjára vonatkozó két javaslat közötti egy hónapos különbség az Alkotmány különböző értelmezéséből ered - jelentették ki a szakértők. Az egyik javaslat szerint a kiinduló pont az előző választás, a másik viszont az Ország- gyűlés alakuló ülését vette figyelembe. Melyik a helyes, melyik felel meg a törvény betűjének? Mint ismeretes, alkotmányértelmezéssel kapcsolatos döntésre csak és kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Az Országgyűlés működésével kapcsolatban az alaptörvény 20. paragrafusa leszögezi: a képviselőket négy évre választják. A 28. paragragus szerint az A német alkotmánybíróság elutasította a maastrichti szerződés ellen panaszt tevők keresetét. A „reprezentatív panaszosok” - Manfred Brunner, az EK-biztos Martin Bangemann volt kabinetfőnöke, a zöldek négy európa parlamenti képviselője és egy bonni minisztériumi tisztviselő - kifogásolták, De mit vállal fel ténylegesen az elvek megvalósítása érdekében az európai közösség? Sok vita és huzakodás, az érdekek kulisszák mögötti egyeztetése után konkrétan annyit, hogy a miniszteri bizottság dolgozza ki a kisebbségi jogok kötelező normáit. Ami vitathatatlanul fontos előrelépés, de azt is jelzi, hogy a nemzeti kisebbségek számunkra oly fontos ügyében még csak alakul Európa közös nyelve. A járható politikai ut ezért alighanem továbbra is az marad, hogy az új nyelvet a szomszédokkal együtt tanuljuk, de úgy, hogy azt az európaiak többsége rokonszenvvel, ne pedig aggodalo mmal használja. Túlságosan lassú ez a tanulási folyamat? A sikeres külpolitika olykor lehet a sebesség függvénye is. A Bécsben feladott lecke talán most az, hogy minél előbb tanuljunk meg szót érteni a kisebbségi politika közös nyelvén. Kocsis Tamás új Országgyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik és az azt követő negyedik év fordulóján jár le, de az új parlament megalakulásáig a régi testület hivatalban marad. Lehetséges tehát kettős hatalom? Kik törvénykeznek a választás után és még az új Országgyűlés megalakulása előtt? A hivatalban lévő, lejárt mandá- tumú képviselők sebtiben el fogadhatnak-e olyan - esetleges politikai indíttatástól sem mentes - törvényt, amellyel lehetetlen helyzetbe hozhatják az éppen megalakulásra váró parlamentet? Alkotmányjogászok szerint erre nincs módjuk. A hivatalban maradás nem jelenthet tényleges törvénykezést. A képviselők összehívásáról csak a köztársaság elnöke dönthetne, és csakis rendkívüli, az egész ország sorsát meghatározó halaszthatatlan - például a hazánk biztonságát veszélyeztető - kérdésben. A még hivatalban lévő honatyák tehát nem szüntethetnének meg régi és nem alkothatnának új törvényeket. A „kettős hatalom” kialakulása tehát kizárt. -szhogy az 1991-ben tető alá hozott, 1992 februárjában aláírt, s a német parlament által már ratifikált maastrichti szerződés- csomag sérti Németország szuverenitását és államiságát. Az alkotmányos panasz miatt Németország mindeddig nem tudta letétbe helyezni Rómában a ratifikációs okmányt. Kettős hatalom? Reprezentatív panaszosok Minél előbb valós tulajdonoshoz kerüljenek a földek Ki fizeti a földkiadó bizottságokat? Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ), baranyai képviselő napirend előtti felszólalása az Országgyűlés hétfői ülésén. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt hét végén Hidas községben jártam egy földkiadási ügyben, ahol a polgármester asszony panaszáradata fogadott és jelezte, hogy nincs pénzük a földkiadó bizottság működtetésére, nincs pénzük a levelezésre és az utaztatásra. Mire hazaértem, otthon várt Pécsvárad körjegyzőjének levele - vaskos levele -, amelyben tudomásomra hozza, hogy eddig hány fórumot keresett meg a földkiadó bizottság működésének problémájával, hány levelet írt és hány levélre nem kapott választ. Önök nyilván emlékeznek rá, hogy itt, a Parlamentben is többször szóba került ez a kérdés. Először Nagy András képviselőtársam április 27-én intézett kérdést a földművelési miniszterhez, utána pedig szeptember elején Nagy András és Fodor István képviselőtársunk interpellált ugyanebben a témakörben ugyanehhez a miniszterhez, amely választ a tisztelt Ház nem fogadta el. Tisztelt Ház! A helyzet az, hogy egy törvény az önkormányzatokat jelölte meg, mint olyanokat, amelyeknek finanszírozniuk és támogatniuk kell a földrendező és földkiadó bizottságok működését. Ebben a törvényben a bizottsági vita kapcsán még nem tuduk megmondani, hogy mennyi lesz ez a pénz, mennyi lesz az igény, de az már az ön- kormányzati bizottság vitája során, akkoriban kiderült, hogy nem lesz kevés ez a pénz. A Kárpótlási Hivatal egy kérdőivet küldött az önkormányzatoknak, amelyben ők jelezték az igényeiket. Kétezer önkormányzat válaszolt, e kétezer önkormányzat összesített adatai alapján durván 800 millió forint az a pénzösszeg, amelyre az idén szükség lenne ahhoz, hogy a földkiadó bizottságok a működésüket folytatni tudják. Ezzel szemben az idei pótköltségvetésben 100 millió forintot tervezett be, illetve fogadott el az Országgyűlés, és ennek a 100 millió forintnak a legnagyobb része most a földrendező bizottság működését fogja szolgálni, a földrendező bizottságok költségeit kezdi el a kárpótlási Hivatal visszamenőlegesen kifizetni ebből a pénzeszközből. Ezen az összegen kívül mintegy 40 millió forint állt rendelkezésre az érdekegyeztető fórumok költségeinek viselésére. Ez összesen 140 millió forint, a 800 és a 140 millió forint között egy óriási összeg van még, amelyre nincsen pillanatnyilag fedezet a költségvetésben és úgy tűnik, az elutasított interpelláció után kialakult mező- gazdasági bizottsági vitában, hogy megoldás sem kínálkozik arra, hogy ezt a pénzt valahonnan előteremtsék. Azt gondolom, hogy nem lehet megtenni azt, amit már sok esetben megtettünk, hogy az önkormányzatokra hárítjuk ennek az ügynek a finanszírozását, nem várhatjuk el az önkormányzatainktól, hogy fizessék, különösen nem várhatjuk el a kisfalvaktól, ahol másra sincs pénz, nemhogy arra, hogy különböző hivatalokat fizessenek és finanszírozzanak. Azért kértem ma szót napirend előtt, mert nemcsak az a két község érintett ebben az ügyben, amelyet felsoroltam, hanem minden magyar település, mind a 3200 önkormányzat, és azt gondolom, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy a földkiadás végre elinduljon és a földkiadás lehetőleg minél előbb lezáruljon. Azt gondolom, mindannyiunk érdeke az, hogy a magyar- országi földek valós tulajdonoshoz kerüljenek minél előbb és nem szabadna hátráltatni finanszírozási problémákkal ennek a kérdésnek a megoldását. Azt gondolom, hogy állami költségvetési szinten az 5-600 millió forint, amely hiányzik pillanatnyilag, nem egy akkora összeg, amivel ezt a folyamatot érdemes lenne megállítani vagy blokkolni. Azt javasolnám, hogy az érintett tárcák: a föld- művelési tárca, a pénzügyi tárca, a Belügyminisztérium és a Kárpótlási Hivatal mielőbb üljön le egy egyeztetésre és próbáljanak javaslatot tenni arra, hogy honnan kerül elő ez a pénz. Ugyanis azt tapasztalom, hogy bár a költségvetési bizottság még nem tárgyalta az elutasított interpellációt, az odakerülő miniszterek, illetve kormányhivatalnokok széttárják a kezüket és azt mondják, hogy az ő tárcájuknál nincs ekkora forrás. Tehát a javaslatom az, hogy ennek a négy területnek a gazdája mielőbb egyeztessen és nyújtson be egy olyan javaslatot a Parlament számára, amellyel ezeket a költségeket elő lehetne teremteni. Zárójelben jegyzem meg, hogy a jövő évi költségvetésben sem találhattam olyan összeget, amellyel visszamenőleg pótolni lehetne az önkormányzatok által felvállalt kérdésköröket. Tehát azt gondolom, hogy mindenképpen sürgős intézkedésre van szükség és ebben kérném az érintett tárcák vezetőinek pozitív hozzáállását.
