Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-13 / 280. szám

1993. október 13., szerda uj Dunántúli napló 7 Gazdaság Egy jó ötlet, egy jó v állalkozás. A KELE & Co. reklámügynökség színes reklámtáblákkal telepíti be a Pécsi Pezsgőgyár toronyépüjetét. Fotó: Löffler Gábor Az üzleti siker titkai és kulcsfigurái Pécsi szuper-menedzser képzés a pszichológia segítségével Az ipari miniszter az erőmű-bánya társaságokról A tárca támogatja a térségi fejlesztési terveket Hogyan legyünk vállalkozók? A Pécsi Kisvállalkozás-fej­lesztési Központ az Ipartestület­tel közösen két napos szeminá­riumot szervez október 21- 22-én kezdő, illetve újrakezdő vállalkozók részére Pécsett az Iparosházban. A tanfolyam hallgatói megismerik az ér­vényben lévő jogi, társadalom- biztosítási, könyvvezetési, munkavédelmi előírásokat. Szó lesz még a hitelfelvételi lehető­ségekről, az üzleti terv készíté­sének alapkövetelményeiről. Bővebb információ Pécsett az Iparosházban kérhető. Romániában befektetőknek A Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara Bukarestből megkapta a külföldiek romániai beruházá­sát szabályozó legrfisebb tör­vény angol nyelvű szövegét. A kamara ajánlja a törvényt a Romániában befektetni szándé­kozó üzletembereknek, társasá­goknak, mivel tartalmának is­merete számos kellemetlenség­től megóvhatja őket. Informáci­óval szolgál: Králik Ivánná a (72) 413-040 számon. Új hazai adatbázis külföldiek számára Az Országos Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából és tá­mogatásával megkezdte a hazai kutatási fejlesztési szféráról tá­jékoztatást nyújtó angol nyelvű szolgáltatásainak fejlesztését. A nemzetközi ajánlásoknak meg­felelően épülő új adatbázis első­sorban a külföldi érdeklődők színvonalas és ingyenes tájé­koztatását szolgálja majd a jö­vőben. Orosz Eximbank Az orosz kormány rendeletet bocsátott ki az Export-Import Bank létrehozásáról. Az intéz­kedéssel az orosz külkereske­delmi kapcsolatok további fej­lesztését, illetve állami támoga­tását szeretnék biztosítani. Az 51 milliárd rubel alaptőkéjű bankot zárt részvénytársaság formájában kívánják megalapí­tani, amelyben a többségi rész­vénycsomag az állam kezében marad. Az intézmény ex­port-import műveleteket finan­szíroz majd, hiteleket és garan­ciát ad partnereinek. Amerikában az állampolgá­rok többségének saját pszicho­lógusa van. Nem csupán stá­tuszszimbólumból, hanem mert ebben a gazdag, kiegyensúlyo­zott országban az emberek négyötöde megtérülő befekte­tésnek tekinti a rendszeres ön­ismereti és személyiségfejlesztő munkát. Mi, magyarok, ott még nem tartunk, hogy „egészséges” polgáraink lelki tanácsokra pénzt áldozhatnának, de ennek a tudományágnak az élet szá­mos területén fantasztikusak a felhasználási lehetőségei, al­kalmazása egyre sokrétűbb. Mi az üzleti siker titka? Mi­lyen tudatosan alkalmazott módszerek és született lelki adottságok, valamint szuggesz- tív praktikák eredményezhetik a biztos győzelmet a gazdasági élet legkülönbözőbb területein? Ezekre a kérdésekre keresi a vá­laszt, s az üzleti világ kulcsfigu­ráit a pécsi központú, országos hálózattal rendelkező Magic Management International Tár­saság, Rácz Lajos pszichológus és több más szakember vezeté­sével. Mágikus menedzsereket ke­resnek, olyan személyeket fel­kutatva és kiképezve, akik, mint egykor törzsfőnököknek a va­rázslók, különleges képessége­ikkel, tiszta fejjel és biztos kéz­zel reménytelen helyzetben is megmutatják a kivezető utat al­kalmazóiknak. Az igazán sikeres üzletembe­rek a mesterségbeli tudás fölött rendelkeznek valami plusszal, amit a menedzselés művészeté­nek lehetne nevezni. Tudat fe- etti elemeket használnak, az emberek befolyásolásának kifi­nomult módszereit. A Magic Management vállalkozás ezeket építi be képzési rendszerébe. In­telligencia-, személyiség-, veze­tői, vállalkozói tesztek, illetve döntési készséget mérő próbák segítségével vizsgálják a jelent­kezőket. A* pályázóknak to­vábbképzési lehetőséget ajánla­nak, ily módon magasabb pozí­ciók ellátására is felkészítik a vállalkozókat. A cég szolgálta­tásait többségében vegyesválla­latok, világcégek veszik igénybe, olyanok, mint a Gene­ral Motors, Philips, Amstel, de magyar közép és nagyvállalatok is, mint például a MATAV. Más kérdés, hogy egyelőre nem azért jönnek a vezetők, hogy saját hibáikat kiszűrjék, inkább a külső tanácsadó segít­ségét kérik. Legjobb embereiket hozzák ide csoportos trénin­gekre, kulcsfiguráik közti ér­zelmi, értelmi kötődések kiala­kítására, hogy team-szinten ér­vényesüljön a feladatmegoldá­soknál a pozitív gondolkodás. Minden csoportnál bekövetke­zik, hogy kinyílnak az emberek, konfliktuskezelő kultúrájuk so­kat javul. Olyan légkör jön létre, melyben egymás becsü­lése válik fontossá. Csőd szélén álló cégek számára is kínál „team-újraélesztő” programot a menedzser-iroda, hiszen kiégett emberekkel új életet kezdeni, még jókora tőkeinjekcióval is reménytelen. A vállalkozás most újabb te­rületen kísérletezik, a felsőfokú intézményeket járják sorra. Pá­lyakezdő fiataloknak kínálnak adatbankba vételt és karrierta­nácsadást, felmérve a végzős diákoknál, ki mire alkalmas, vá­lasztott pályája mely részén próbáljon szerencsét. Természetesen képlet nincs az üzleti sikerre. Az azonban ön­magáért beszél, hogy a tanács­adó cég már azon gondolkodik, az általuk képzett kiváló képes­ségű menedzserek némelyiké­vel később önálló vállalkozáso­kat indít, finanszírozást is vál­lalva, mert ez tuti biznisznek ígérkezik. Mészáros B. E. A pécsi Hantarex Industry Részvénytársaság gyáravató- ján vendégeskedő Latorczai János ipari miniszter látoga­tása alkalmával szívesen állt lapunk rendelkezésére, és rö­vid interjú során adott tájé­koztatást a tárca energiapoli­tikai elképzeléseiről.- Az eddigi vizsgálatok egyértelműen azt bizonyították, hogy a végrehajtott bá­nya-erőmű integrációk a remélt várakozásokat teljesítették. A kedvező tapasztalatok arra buz­dítanak bennünket, hogy az or­szág további két nagy régiójá­ban hasonló típusú erőmű-cél- bánya összevonásokat hajtsunk végre. Ezek a borsodi térség, a borsodi és a tiszapalkonyai erőműrendszerre épülve, illetve Tatabánya környéke, a 'helyi szénbányák, valamint a vértesi és bánhidai erőműkomplexum leendő közös működése. A bor­sodi összevonásra már folya­matban van a kormány előter­jesztés elkészítése, de rövidesen hasonló stádiumba kerül az észak-dunántúli vertikumok in­tegrációját célzó előkészítő munka is.- Konkrétan a mecseki bá­nyatársulás hogyan váltotta be a hozzá fűzött reményeket?- Örömmel mondhatom, hogy az új szervezeti forma egyértelműen igazolta várako­zásainkat. A paraméterekben javulás tapasztalható, a költség- hányad csökkenése jól nyomon követhető. Minden esetben - így a mecsekinél is - az össze­vonások eredményeképpen pusztán a szervezési intézkedé­sek megtétele után a megtermelt villamosenergia költsége fajla­gosan csökkent.-Az ön elődje, Szabó Iván Pécsi látogatása alkalmával a születendő kamarai törvényről folytatott beszélgetést dr. Tol- nay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. A rövidesen parlament elé kerülő tervezet ma már nem tartalmaz bizonyta­lan tényezőt. A kamarai szerve­zet a kereskedelmi és iparkama­rák, valamint a szakmai szövet­ségek különböző funkciói miatt várhatóan kettéválik majd. Az 5-8 éves együttműködési ciklust jelzett az erőművek és a hozzá­juk kapcsolódó bányák szá­mára. A javuló adatok tükrében ön hogy látja ezt a kérdést?- A geológusok által jelzett szénvagyont tekintve úgy gon­dolom, hogy valóban körülbelül 2000-ig van realitása a komlói bánya és a pécsi erőmű együtt­működésének. A kormány energiapolitikai koncepciójának értelmében azonban a jövőben több erőművön bizonyos fokú feljavítást hajtunk végre. Ennek függvényében egy-egy térség­ben az említett időnél hamarabb is bekövetkezhet más energia- hordozóra való átállítás lehető­sége. Bár az én meggyőződé­sem szerint a magyar villamos- energia-termelés területén még nagyon sokáig igen komoly sze­repet fognak betölteni a széntü­zelésű erőművek, hisz vannak olyan modem technológiák, amelyek segítségével e téren is komoly mértékben javíthatók a fajlagos költségek.- A lassan fölbomló Mecseki Szénbányák szellemi potenciál­ján Baranyában kialakulóban van egy térségi fejlesztési prog­ramot menedzselő, elképzelése­ivel támogató szerveződés. Mi a véleménye erről?-Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak a regionális fejlesztési főosztálya foglalko­zik ezzel a területtel amellyel megítélésem szerint a helyi erők rendkívül jó kapcsolatot tarta­nak fönt. A tárca messzemenő­kig támogat minden, a regioná­lis válságok megoldására irá­nyuló reális elképzelést, amik­hez a saját lehetőségeinkhez mérten a lehető legtöbbet igyekszünk hozzátenni. Kaszás Endre előbbiek a 150 éves jogfolyto­nosságot megőrizve várhatóan a közjogi kamarák bázisai lesz­nek, míg a szakmai szövetségek az ország messze legerősebb munkaadói szervezetévé ala­kulhatnak. A törvény által elő­térbe kerülő új kamarai funk­ciók és feladatok ismeretében a jogszabály megszületése valódi gazdasági rendszerváltást eredményezhet majd. Születés előtti órában a magyar kamarai törvény Tavaszig ismét bizonyíthatnak a nagymányokiak Parázs lendületben a „Parazsat” gyártó üzem Az alapanyag és a technológia biztosított a minőségi termék gyártásához Március l-jével leállt a fel­számolás alatt álló Mecseki Szénbányák FA. nagymányoki brikettgyára. Akkor még úgy nézett ki, hogy végleg. A gyár azóta sem talált vevőre. Szep­tember elején újra indult a bri­kettgyártás - egyelőre csak egy hónapra. Szeptemberben a gyár­tást végző maYer-balogh Gép­gyártó és Kereskedelmi Kft. 1994. március végéig újabb le­hetőséget kapott. Százhúszan egy időre fellélegezhettek: van ismét munkájuk. Balogh András gépészmér­nököt, a brikettgyár főmérnö­keként érte a gyár leállítása. Se­hogy se tudott beletörődni, hisz ő bábáskodott a gyár majd évti­zedes, hétszázmilliós rekonst­rukciójánál. Mi lesz vele, hisz ez a végzettsége, ehhez ért? És mi lesz a gépüzem szakmai tu­dásban igencsak elismert gárdá­jával és a brikett-gyártókkal? A termelés leállításával két­százuk jelene, s jövője vált kér­désessé. Egy helybeli asszonyság, aki megmutatja, merre van á bri­kettgyár, szomorú mert ismét szénpor lep mindent a környé­ken, mégis boldog, mert száz­húsz férfiembernek ismét mun­kát, tehát kenyeret ad az üzem. S ez a finoman mindent beterítő szénpor a völgyben lévő gyár környékén mégis csak az életet jelenti! Ki tudja, meddig? Mindenesetre március 1 -jé- vel a bérelt gépműhelyben dol­gozni kezdett a szakemberek legjavát együtt tartó, fele-fele részben magyar-német érde­keltségű maYer-balogh gép­gyártó és kereskedelmi kft. Gerhard Mayer gépgyártó pia­cot hozott, s a hazai bankok hi­telezési tétovaságát áthidalandó anyagiakkal is segítette az újra­kezdést. Nagy teherbírású, könnyen szerelhető acél épület állványait kezdték el gyártani - sikerrel. Önbizalmukat vissza­nyerve egy osztrák céggel kö­zösen megpályázták a bere- mendi BCM Rt. egyik soron lévő nagy környezetvédelmi be­ruházását, aztán a svéd Sibab cég mobil épületállványzatának gyártását is. Mindkettőnél bíz­nak a számukra kedvező dön­tésben. Közben, német tapasztala­tokra alapozva pályázták meg a helyi brikettgyártás újrakezdé­sét. A Szászvári Bányatársulás és a Dél-TÜZÉP Rt. is bízott bennük. Maguk se gondolták: a dön­téstől számított egy héten belül ismét életet leheltek a néma gyártósorokba. A munkahelyi érdekeltség, lám, csodákra ké­pes. Indulásukkal jól járt, a he­lyieken kívül a szászvári bányá­szok, a vasút, az áramszolgál­tató, a kereskedő, a fuvaros, te­hát mindenki. A környéken is­mét megpezsdült a munkára alapozott élet.- Partnereink megelőlegez­ték az újraindulásunk költsé­geit, amiket márciusra talán si­kerül letudnunk - mondja Ba­logh András, aki egyben a gép­gyártó kft. ügyvezetője és min­denesként a brikettgyár veze­tője. Meg akarják csak azért is mu­tatni, hogy lehet jó minőségű, piacképes brikettet gyártani! A nagymányoki Parázs névre ke­resztelt termékük szinte minden egyes darabjában ott az élet- és bizonyításvágyuk. A bérek a teljesítménytől függőek. Meg­szüntettek minden nélkülözhető munkahelyet a gyártásban, ad­minisztrációban, irányításban. A termelés lelke az átgondolt, megelőző karbantartás. Hogy fölöslegesen egy percet se állja­nak a gépek. Mindent aláren­delnek a racionális gazdálko­dásnak, hogy életben maradhas­sanak akár március után is. Ezért fáradoznak azon is, hogy a gépek, berendezések gyártá­sát, javítását, felújítását maguk végezzék az érdektelen külső cégek helyett. Remélik, ’ ha gazdaságosan termelnek, s a piacukat is visz- szahódítják, sőt újabbakat is megnyernek, a szászváriakkal együtt talán tulajdonosaivá is válhatnak munkahelyüknek. Murányi László Folyamatosan töltik fel a szállításra váró vagonokat Fotó: Löffler Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom