Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-13 / 280. szám

2 uj Dunántúli napio 1993. október 13., szerda © ÓRA A NAGYVILÁGBAN O New York: Csehország a NATO teljes jogú tagja kiván lenni - jelentette ki hétfőn a CNN amerikai hírtelevizíónak adott nyilatkozatában Josef Zie- leniec cseh külügyminiszter. Az ENSZ Közgyűlésének üléssza­kán részt vevő politikus hangsú­lyozta: „be akarunk lépni az eu­rópai földrész biztonsági rend­szerébe és úgy véljük, ezt a jo­got biztosítani kell számunkra”. Csehország számára a teljes jogú NATO- és EK-tagság lét- fontosságú - mondta Zieleniec. O Tokió: Észak-Korea hozzá­járult ahhoz, hogy egy amerikai kongresszusi képviselő átkel­hessen a panmindzsoni szigo­rúan őrzött fegyverszüneti öve­zeten, így jusson át a KNDK-ból Dél-Koreába. Gary Ackerman demokrata párti kép­viselő hétfőn találkozott Phen- janban Kim ír Szén észak-ko­reai vezetővel, ő az első ameri­kai politikus, akivel kivételt tet­tek a panmindzsoni átkelés en­gedélyezésével. O New York: A tagállamoknak támogatniuk kell a világszerve­zetet, ha nem akarják, hogy sa­ját maguk kényszerüljenek a vi­lág csendőrének, a világ seriff­jének a szerepére - jelentette ki hétfőn Butrosz Gáli. Az ENSZ főtitkára újságíróknak nyilat­kozva arra utalt, hogy Washing­ton a minap bírálta az ENSZ Szomáliái békefenntartó misz- szióját és bejelentette, hogy március 31-ig kivonja csapatait Afrika szarváról. O Tallinn: Észtország és Lit­vánia vezetői elégedetlenek az Európa Tanács múlt hét végi bécsi csúcsértekezletével. Előbb Mart Laar észt miniszter- elnök, majd hétfőn este egy nyi­latkozatában Algirdas Brazaus- kas litván államfő minősítette túlságosan belterjesnek az ET jövőbeni szerepével, más euró­pai szervezetekhez való viszo­nyával foglalkozó értekezletet. A két politikus egybehangzóan azt kifogásolta, hogy a tanács­kozás nem fordított kellő fi­gyelmet a balti térségre, a lett­országi és észtországi orosz csapatok kivonására. A Tokióba érkezett Jelcint fogadta Akihito japán császár is Jelcin Japánban Oroszország tiszteletben tartja a Szovjetunió által koráb­ban kötött nemzetközi szerző­déseket, és kapcsolatait Japán­nal a ,jog és az igazságosság” alapján kívánja javítani - fej­tette ki Borisz Jelcin orosz ál­lamfő Hoszokava Morihiro ja­pán kormányfővel folytatott to­kiói tárgyalásán. Japán számára fontos mindennek a rögzítése, hiszen ezeknek az elveknek az alapján szeretne megoldást ta­lálni az évtizedes japán-orosz területi vitára. A kedd délelőtti történelmi, első orosz-japán tárgyaláson ígérte meg Jelcin mindezt, amire Hoszokava Morihiro ja­pán kormányfő azzal válaszolt, hogy Japán igyekszik mihama­rabb Oroszország rendelkezé­sére bocsátani azt a mintegy 4,6 milliárd dolláros segítséget, amit a szigetország már koráb­ban felajánlott. A plenáris ülésen Jelcin saj­nálatát fejezte ki a mintegy 600 ezer japán hadifogoly szibériai internálása, sokak halála miatt, „embertelen tettnek” nevezve a háború után történteket. Hoszo­kava kormányfő szerint Jelcin elnök „őszinte” megnyilatko­zása segít a Japán és Oroszor­szág közötti megbékélésben. Hoszokava Japán támogatásáról biztosította Jelcin demokratizá­lási törekvéseit, a politikai és gazdasági reformokat és mél­tatta azt, hogy az orosz állam­főnek sikerült helyreállítania az országban a rendet. Ugyanakkor sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy a múlt heti moszkvai katonai összecsapás halálos áldozatokkal járt. A hét­főn háromnapos látogatásra Ja­pánba érkezett Borisz Jelcint és feleségét reggel az állami ven­dégház kertjében fogadta Aki­hito uralkodó és Micsiko csá­szárné. Az ellenzéki szerepre kény­szerült Liberális Demokrata Párt egyes képviselői még azt is kifogásolták Jelcin útja előtt, hogy az ellenzékével „elfogad­hatatlan,, módszerekkel leszá­moló orosz vezető egyáltalán ta­lálkozik a japán uralkodóval és kezet szorít vele. Végül is Jelcin kedden talál­kozott a japán uralkodóval a császári palotában és ez alka­lommal is „mély sajnálatának” adott kifejezést amiatt, hogy a szibériai munkatáborokban mintegy 60 ezer japán hadifo­goly vesztette életét. Milliárdokat dobunk ki? Csodálom a magyar gaz­daság erejét, amiért a Hágai Nemzetközi Bíróság dön­tése előtt meg tudja magá­nak engedni a nagymarosi körgát elbontását - nyilat­kozta hétfőn a TA SR szlo­vák hírügynökségnek Dó- minik Kocinger, a bősi erőmű építésének és üze­meltetésének szlovák kor­mánybiztosa. Kocinger úgy vélekedett, hogy nagymarosi körgát el­bontásáról szóló döntéssel milliárdokat dobnak ki az ablakon és ezt az összeget még tovább növelik a likvi­dálás költségeivel. Nyilat­kozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy „egyelőre még nincs szó a Dunakiliti- nél felépült zsilip elbontásá­ról, és döntsön a nemzet­közi bíróság akármelyik fél javára is, a kárrendezés ké­sőbb sokkal bonyulultabbá válik.” Kocinger szerint „Szlovákia a károkat máris enyhíteni tudja azzal, hogy egy évvel ezelőtt ideiglene­sen üzembe helyezte a víz­lépcső bősi fokozatát. AZ bemutatja különleges kódolatlan adását gyerekeknek TAPSI HAPSI ÉS VENDÉGEI BOLONDOS DALLAMOK PÉNTEK Új műsorunkat október 14-töl minden csütörtökön, pénteken és szombaton délután 5 órai kezdettel tekinthetik meg, és mindhárom részt együtt vasárnaponként reggel 8 órakor megismételjük. Bemutató: október 13-án 1b:30 Látható: a 10. szórakoztató csatornán (Mecsek Tv. Szív Tv, Tv4 stb..) és az HBO csatornán. Szlovákiában az államfő nem írja alá a névtörvényt Ismét a parlament elé kerül? Az Új Szó című pozsonyi lap kedden megjelent értesülése szerint Michal Kovác szlovák államfő várhatóan ismét nem írja alá a parlament által másod­szor újratárgyalt névtörvényt. Michal Kovác szándékát az in­dokolja, hogy a vitatott törvény nem felel meg az Európa Ta­nács ajánlásainak. A szlovák köztársasági elnök ezt Helmut Sesser német kül­ügyi államtitkárral folytatott hétfői megbeszélésén nyílvání­totta ki. Az információt Sesser a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetővel történt hétfői találkozón mondta el, azt követően, hogy Michal Ko­váccsal találkozott. Ismeretes, hogy az idén nyá­ron elfogadott eredeti névtör­vényt a magyar nemzeti kisebb­ség kedvezően fogadta, de Vla­dimír Meciar miniszterelnök azt nem írta alá és az újratárgyalta- tást indítványozta az államfő­nek, aki ennek megfelelően járt el. Az újratárgyalás során a névtörvény igen kedvezőtlenül módosult, így a szlovák államfő várhatóan ismét a parlament elé viszi az ügyet, mert fontolóra vette az érintett kisebbség kifo­gásait. Vivien Leigh kesztyűje 33 500 dollárért s Árverésen a filmcsillagok jelmezei Vivien Leigh kesztyűje az „Elfújta a szél” című filmklasz- szikusból 33 350 dollárért, Er­rol Flynn jelmeze a „Blood Ka­pitányból” 31 050 dollárért kelt el egy jelmezárverésen, a ren­dező cég minden várakozását felülmúlva. Az Errol Flynn viselte erek­lye hozta a legnagyobb megle­petést. Az árverési cég a mű­vész filmbéli kellékeiért valaha kínált legmagasabb összeget kapta, noha előzőleg mindössze 5-7 ezer dollárt remélt a neve­zetes ruhaegyüttesért - jelen­tette a Reuter. Az est legna­gyobb csalódását Chaplin „A diktátor”-ban viselt katonazub­bonya okozta azzal, hogy a várt 15-20 ezer dollár helyett csak 10 925 dollárért talált gazdára. „A Muzsika hangja” című mu­sicalben szereplő gyerekek ru­hadarabjai 1500-2500 dollár bevételt várva kerültek kalapács alá. A nem kis meglepetésre értük adott 19 550 és Julie Andrews ruhájára áldozott 12 650 dollár a legemlékezetesebb filmek közé juttatta a Trapp család megzenésített történetét. Ma­gángyűjtők kollekciójába került még Clark Gable heringcsontos zakója és haditengerész-zubbo­nya szintén „Az elfújta a szél” című filmből. Napirenden az ország jövő évi költségvetése Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén a napi munka megkezdése előtt ismertették Göncz Árpád köztársasági el­nök levelét, amelyben javasolja dr. Trócsányi Lászlót az állam- polgári jogok országgyűlési biz­tosának, általános helyetteséül dr. Tóth Juditot, adatvédelmi biztosnak pedig dr. Majtényi Lászlót megválasztani. Szabó Iván pénzügyminiszter ezután összevontan tartotta meg expozéját az 1994. évi költség- vetésről, a személyi jövedele­madóról, a társasági adóról, va­lamint az illetékről szóló törvé­nyek módosításáról. Az 1994-es gazdaságpolitika három fő célja: a külső és belső egyensúly fenntartása, a gazda­sági növekedés megalapozása és a törekvés az infláció féken- tartására. E három feladat közül a stratégiai cél a növekedés megalapozása, azonban a konk­rét helyzetben a másik két cél ezzel egyenértékű. - A kor­mány gazdaságpolitikája elé vá­ratlan akadályt emelt a jegy­bank legutóbbi kamatemelése - hangoztatta a pénzügyminisz­ter. Mint elmondta: a folyó fize­tési mérlegben várható 2-2,5 milliárd dolláros deficit a jegy­bank szerint, a belföldi felhasz­nálás és a fogyasztás elfutásá­nak következménye. Ezt kíván­ják visszaszorítani a kamateme­léssel. Ezzel szemben a kor­mány úgy látja, hogy nem a ha­zai keresletet kell korlátozni, hanem az export ösztönzése a megoldás. A kamatemelés, a társadalombiztosítás profiltisz­tításának az idei végrehajtása, valamint a hitelkonszolidáció összesen 100 milliárd forinttal növeli meg a központi költség- vetés jövő évi hiányát, amely így 249,9 milliárd forintról 349 milliárd forintra nő. Az infláci­ónál a fogyasztói árak növeke­dését 16 és 22 százalék között tartja reálisnak a kormány, mi­közben törekszik az alsó határ érvényesítésére. Az adótörvényekről Szabó Iván elmondta, hogy az ez évi intézkedések után sem az álta­lános forgalmi adó, sem a fo­gyasztási adó szabályozásában nincs szükség nagyobb változta­tásokra. A már elfogadott jöve­déki szabályozáson felül az él­vezeti cikkeknél és a tüzelő­anyagoknál lesz átlagosan 10 százalékos mértékű adóemelés. A jövedelemadók területén egyrészt további jelentős adó- mérséklésre számíthatnak a vál­lalkozók. A társasági adó 40-ről 36 százalékra mérséklődik, de ezentúl számos olyan új ked­vezmény is lesz, amelyek ösz­tönzik a befektetéseket, az álta­lános gazdasági célokhoz kap­csolódó vállalkozásokat. Ugyanakkor a kormány tervei szerint bevezetésre kerül a mi­nimumadó. Ennek oka, hogy a pénzügyminiszter szerint a költ­ségelszámolást nem lehet nor­matív módon szabályozni és Magyarországon a piacgazda­ság még nem érte el azt a szin­tet, hogy a költségeket az adózó és az adóhatóság megállapodá­sára lehessen bízni. Ennek ha­tása a vállalkozásoknál ezer fo­rint korrigált árbevételre vetítve 7,20 forint, az egyéni vállalko­zóknál a jövedelmi sávtól füg­gően 0-8,80 forint adót jelent. A személyi jövedelemadóban egyrészt változnak az adósávok, másrészt az adóalapból kikerül a nyugdíjjárulék. Az új adótábla szerint - mondta Szabó Iván - az adómentes sáv alá tartozó jö­vedelem emelkedik és csupán az egymillió forint feletti jöve­delemmel rendelkezőknek nő az adóterhelése. Az illetéktörvény megváltoz­tatása a vagyonszerzés arányá­ban kívánja megszabni az ille­tékek összegét. Ugyanakkor nem változik a csak lakásnak minősülő vagyontárgyak meg­szerzésére vonatkozó öröklési és ajándékozási illetékek rend­szere. A bizottsági elnökök arról számoltak be: általános vitára alkalmasnak találták üléseiken a törvényjavaslatot. A képviselő- csoportok vezérszónokainak felszólalásaiból kitűnt: a kor­mányzati oldal - ha korrekciók­kal is - támogatja a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, ám az ellenzék teljességgel el­fogadhatatlannak tartja azt. A költségvetési törvényjavaslat vitáját elnapolták. Baranyai borok bemutatója Stájerban (Folytatás az 1. oldalról) Stájer tartomány bemutatko­zása, ezúttal pedig a baranyai­aké a grazi Karl Francis Egye­temen. A kamarai kiállításon Szél Ágnes fotóművész megyénk legnevezetesebb épületeit, sző­lőkultúránkat, boros pincéink hangulatát mutatta be képein. A PANNONVIN és villányi vál­lalkozók (Molnár Tamás és Polgár Zoltán) néhány palack nemes nedűt is elhoztak Grazba. A baranyai bemutató­nak az a célja, hogy felvezesse az 1996-os Pécsi Borvilágkong­resszust, s osztrák turisztikai szakembereket vonzzon a Dél-Dunántúlra. A grazi program további ré­szeként délután dr. Síkfői Ta­más, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara főtitkára osztrák üzlet­embereknek tartott előadást és kerekasztal-beszélgetést a stá­jer-baranyai gazdasági kapcso­latokról, ma pedig a Pécsi Nemzeti Színház balettkara ad este műsort. Mészáros Endre Kedvezőtlen felhangok (Folytatás az 1. oldalról) gyakorlathoz, amikor is a ki­sebbségekkel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató sze­repét. A magyar külügyminiszter akkor visszautasította ezt az ot­romba feltételezést. Azonban a kialakuló jó légkör megóvása érdekében nem adott nyilvános­ságot ennek a vádaskodásnak. Most viszont a Dimineataban közölt Iliescu-beszéd éles kiro­hanást tartalmaz a jelenlegi ma­gyar politika ellen, és már meg­haladottnak remélt kliséket ele­venít fel. A román elnök nem kevesebbet állít, mint hogy Ma­gyarország szervezetileg és po­litikailag gyámkodni akar a szomszédos országokban élő magyar kisebbségi szervezetek fölött. Emellett a lap ez alka­lommal nyilvánosan is megis­métli azt a gondolatot, hogy a magyar magatartás a Hitler által folytatott gyakorlathoz hasonla­tos. Iliescu elnök szerint a ma­gyar kisebbség autonómia-tö­rekvése szegregációt jelent, és az így keletkezett helyzetben „elegendő egyetlen szikra és egész Európa lángba borul”.- Mindennek ellenére - szö­gezte le a külügyi szóvivő - a magyar kormány úgy véli: le­hetséges kétoldalú kapcsola­tunknak kedvező irányt adni. Lehetséges az, hogy egész régi­ónk integrálódjék az európai struktúrákba. Lehetséges to­vábbá, hogy a 10-20 évvel ez­előtti szlogeneket kihagyjuk szótárunkból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom