Új Dunántúli Napló, 1993. október (4. évfolyam, 268-297. szám)

1993-10-01 / 267. szám (268. szám)

1993. október 1., péntek uj Dunántúli napiö 11 Az Antenna Hungária az izraeli Israel Aircraft Industries Ltd. segítségével magyar műhold fel­lövését tervezi 1996-ra. A MAGYARSAT elnevezésű távközlési műhold szolgáltatásai kiterjed­nének a tv és rádió műsorszórásra valamint közszolgálati igényeknek megfelelő hang- és adatvi­telre. Több, mint remény! Elektronikus szem vakok számára? Egy Minuteman = 50 hirosimai bomba Ezer mérföld halál a sivatagban Előítéletek Mr. Collett aprócska vi­deokamerával járja a vi­lágot. Beül egy londoni kis­kocsma (a híres "pub"),pári­zsi bisztró, patinás zürichi cukrászda vagy éppen egy római kávéház valamelyik meghitt sarkába és ultramo­dern japán minimasinájával feltűnés nélkül megörökíti a körülötte kavargó életet. A szikár, szemüveges, fi­atal férfiú a lélektan búvára: Peter Collett az oxfordi egyetem pszichológiai tan­székének neves professzora. Mint mondja, munkája egy­ben a hobbyja is.Van, aki bélyeget gyűjt, ő előítélete­ket. íme, egy csokor a sok­éves gyűjtés terméséből: A spanyolok megbízha­tatlanok, a késés Európa- bajnokai. Franciaország jel­képe, Marianne sűrűn he­lyettesíti a napi fürdést go- molygó parfüm-felhővel és vastag smink-réteggel. A németek precízek, de ag­resszívek és az atomkor­szakban is javíthatatlan sznobok. A professzor egyik ön­magáért beszélő példája egy stuttgarti adat. A Mercedes- birodalom „fővárosában” a telefonkönyv tanúsága sze­rint összesen 41 konzul van és ebből a túlnyomó többség - pontosan 36 - helyi német üzletember. Ezek az urak szép pénzt fizetnek azért, hogy valószínűtlenül távoli déltengeri szigetecskék, vagy kis országok "tiszte­letbeli konzuljaiként" fe­szíthessenek. A professzor külön vizs­gálat tárgyává tette az autó­zással összefüggő előítéle­teket. Eszerint a németek szívesen mutogatnak csú­nyákat a „rosszul” (néha csak másképp) vezető kül­földieknek. Ez olyannyira igaz, hogy a minap jogsza­bály született és ennek ér­telmében a mutogatás „személyiség-sértő”, tehát büntethető szabálysértés. Az olaszok a zöld fény felvilla­nását követő négy másod­percig várnak türelmesen az előttük lévő kocsi indulá­sára, a németek nyolc má­sodpercig. Bethesdában (USA) egy szemészeti klinika orvosai pa­rányi elektródákat ültettek vak betegük agyába. A beteg azóta érzékel színeket, sőt egyes be­tűket is, mint amilyen például az „M” vagy az „R”. A kísérletnél az orvosok ab­ból a feltevésből indultak ki, hogy a vak agyában a látóköz­pont továbbra is képes az elekt­romos jelekké átalakított fényt regisztrálni. Látó emberek ese­tében ez a látóideg útján törté­nik, amely a szembe érkező fényt elektromos impulzusok formájában továbbítja, amit az agy ismét színekké és fénylő pontokká alakít át és képekké fűz össze. A kísérletek vezetője, dr. Terry Hambrecht abból indult ki: „Ha sikerül parányi mikro- chipeket közvetlenül az agy lá­tóközpontjába beültetni és eze­ket áram alá helyezni, akkor a vakoknak is érzékelniük kell.” A beteg koponyájának hátsó részén egy 2x5 centiméteres nyílást vésett és a szabaddá tett nagyagykéregbe 2 milliméter mélyen 38 mikroszkópikus mé­retű parányi elektródát ültetett be: ezek vastagsága alig éri el egy hajszál vastagságának egy- harmadát. A mikrochipek mindegyikét leheletvékony aranyhuzalok kötik össze, ame­lyek a koponya nyílásából kie­melkednek. Amikor az orvosok ezekre a drótocskákra elsőízben két mikroamper áramot adtak (ez egy hatvan wattos izzó műkö­désbe hozásához szükséges áramerősségnek mintegy egy- milliomodnyi része), a páciens arcán a hitetlenkedő csodálko­zás kifejezése jelent meg. Ka­vargó színeket „látott”. Kéket, vöröset, bíbort, sárgát. Amikor a kutatók csak egyes huzalokat helyeztek áram alá, a kísérleti személy csak egyes színeket lá­tott. Ilyenformán sikerült a látás szempontjából szerepet játszó egzakt pontokat az 'agyban szinte „neurológiai térképként” lokalizálni. A kísérlet tudományos sikert akkor hozott, amikor a „térkép” négy, egymás fölött elhelyez­kedő pontját meghatározták és a mikrochipeket a huzalokon keresztül aktiválták. Ekkor va­lóra vált a legvérmesebb remé­nyük: a kísérleti személy látott egy „M”-betűt, s később ugyanez a kísérlet egy „R”-be- tűvel is sikerült. „Ez úgy működik, mint az eredményjelző tábla a sportsta­dionokban - magyarázza dr. Terry Hambrecht. Ahogyan ott meghatározott izzólámpák az áram hatására világítani kezde­nek és különböző betűkké áll­nak össze, úgy ingereljük itt a mikrochipek segítségével a lá­tóközpont egyes pontjait, fosz- féneket hozva létre, amelyeket az agy színként vagy képként értelmez.” A szakértők most egy mini tv-kamera alkalmazására ké­szülnek. A kamera lencséje ál­tal felvett világosabb és söté- tebb fényekből álló képet elekt­romos impulzusokká alakítják át és az agyba beültetett „illeté­kes” elektródákhoz továbbítják. „Egy ilyen mini-kamera szem­üvegként viselhető” - mondja a kísérletvezető. „Odalent Délen”, az új-me­xikói rőt sivatagon is keresz­tül húzódik az Interstate 25 nevű autóút, amit egy szakíró a minap „ezer mérföld halál­nak” nevezett. Ez az új-mexikói Las Cru- cestől a wymoingi Buffalóig vezető 1606 kilométer (ezer mérföld) ugyanis az amerikai atomarzenál múltja, jelene és jövője. Itt van a „Fehér Homok Rakéta-Ranch”, a legmoder­nebb fegyverek próbaterepe, ami - nem tévedés - tízszer akkora, mint Berlin(!). Ettől 27 kilométerre található Los Alamos, ahol 1945. július 16-án a csodálatos agy tröszt, amelynek két magyar, Ed­ward Teller és Neumann Já­nos is tagja volt, felrobban­totta az első kísérleti atom­bombát. A hidegháborúnak vége, de Los Alamos 2000 épületének 18 ezer lakója ma is katonai programokon dolgozik. Itt nincs szegénység, munkanél­küliség. Az út mentén, Colo­rado Springs közelében van a NÓRÁD, az amerikai légvé­delmi parancsnokság 700 mé­ter mélyre ásott szuperbun- kere, az amerikai biztonsági rendszer idegközpontja. Ami­kor épült, atombomba-biztos­nak kiáltották ki. A mai atom­fegyverek az egész hegyet Eredményesen lehet kezelni a bőrdaganatokat az ún. fotodi- namikus gyógymóddal. Ennél az eljárásnál a daganatszövetbe fényérzékeny festékanyagokat juttatnak. Ezek a rákos gócban feldúsulnak. Lézer hatására a festékanya­gokban erős sejtmérgek kelet­keznek, amelyek elpusztítják a bőrdaganatot. A regensburgi és ulmi egye­tem bőrgyógyászati klinikáinak szakorvosai most számoltak be a gyógymód első kísérleteiről. Bazaliomát és orsósejtes karci- nomát kezeltek ilyen módon. megsemmisítenék. 26 ezer négyzetméteren szinte mini­város működik itt a föld alatt. Colorado állam székhelyén, Denverben újabban napiren­den vannak a tüntetések: az emberek az egészségüket fél­tik, amióta megállapították, hogy az atomipar hulladéka évtizedek alatt lassan, de biz­tosan megfertőzte „a Szik­lás-hegység metropolisának” ivóvizét. A Rocky Flats nevű szigo­rúan őrzött katonai objektum ugyanis alig több, mint húsz kilométerre van Denver fel­hőkarcolóitól. Márpedig Rocky Flatsben plutónium­mal, „a világegyetem legmér­gezőbb anyagával” dolgoz­nak. 1988-ban a tiltakozások nyomán egy FBI-vizsgálat el­rendelte az ottani Rockwell gyár ötezer embert foglalkoz­tató üzemének „fokozatos be­zárását”. A költözés várható költsége: egymilliárd dollár. Közel a coloradói határhoz, Wyoming déli részén meg­annyi óriás szivarként mered a kék ég felé tíz Minuteman- III. rakéta silója. Voltaképpen ez a halálút méltó végállo­mása. Ennek a fegyvernek a pusztító ereje az ötvenszerese a „Kövér Emberének”. így hívták (Fat Man) ugyanis a Hirosimára ledobott bombát. Michael Landthaler, a regens­burgi egyetem bőrgyógyászati klinikájának professzora a keze­lés első lépéseként a beteg tes­tébe hamatoporphyrin fényér­zékeny festékanyagot fecsken­dezett, ami hemoglobin-szár­mazék. 48 óra múlva követke­zett a lézerbesugárzás. Az eljárás során azonban fel­léphet egy mellékhatás: a beteg érzékennyé válik az ultraibolya sugarakra. Ezért a betegeknek kerülniük kell a napfényt, kü­lönben hólyagok képződnek a bőrön. A legtöbb esetben ez a reakció hat hét után elmúlik. Új gyógymód a bőrrák ellen <1-4 -J if) K isi H <ä Az UTAK/ a KÉT SZARUY KOPPAL EGYMASUAK. ÄZ OóZTRO&ŐTOK LLSZÁUT INDULATTAL IRTJÁK A VÍZI­LÓTOKAT Testvek testvek elleu harcol a Deere is kemelyeli osz­togatja A CSAPÁSOKAT, AMIKOR EGY KYÍLVESSZŐ A ÜGY PILLÁIVÁ TRA MEG-HJOG, X>E AZTÁU MEGRAGADJA A UYÍL VESZ- / _ ^ SZŐ KIÁLLÓ. TOL­LAS vEgEt Ers LETÖRI. J)) Dicsőség /> százok Iátsueuek* í A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom