Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-10 / 248. szám (247. szám)
1993. szeptember 10., péntek üj Dunántúli napló 9 Mohácsi körkép Elismerés az igazgatónak Eredményes munkásság Debreczeni Lajosnak, az 502-es számú Radnóti Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójának most a szeptember nem a szokott tanév eleji ünnepséget jelentette. Az 1949 óta pedagógusként és 1970-től ennek az iskolának az igazgatójaként lezárult élete munkás éveinek egy szakasza. Nyugdíjba vonult. Az oktató-nevelő tevékenységének, a tanügyi igazgatásban szerzett tapasztalatainak eredményességét jelzik azok a sikerek, melyeket tanulói értek el a szakmai, tantárgyi versenyeken. Munkáját mindig a szervezettség, rendszerezettség jellemezte, igyekezett minden körülmények között biztosítani a zavartalan nevelő-oktató munkát. Külön figyelmet fordított a kulturális képzésre, iskolai énekkar, irodalmi színpad, tánccsoport és vonzó programokat nyújtó ifjjsági klub szolgálta e célokat az irányítása ideje alatt. Elismerésre méltóan fejlesztette, bővítette, majd újjávarázsolta az iskolát, sikeresen szervezte éveken át a beiskolázást. A színvonalas szakmai oktatás és a gyakorlati képzés érdekében jó kapcsolatot alakított ki és tartott fenn a vállalkozókkal, az üzemekkel, vállalatokkal. Mint pedagógus, számos kitüntetést kapott, s idén a tanévnyitó ünnepségen Kuti István polgár- mestertől 44 évi munkásságának elismeréseként átvette a Szolgálati Emlékérmet. Tárlat A Mohácsi Művészi Társaság és a Bartók Béla Művelődési Központ közös szervezésében nyitja meg ma, szeptember 10-én 17 órakor a Kossuth Filmszínház emeleti kamaratermében Kovács József költő, a társaság elnöke azt a tárlatot, amelyen Boris Salamaha, Bo- dony János, és Kedves János festők, Grebenár Andor, Jaku- becz György szobrászok, valamint Szigeti Szabó János grafikus munkái láthatók. Az ünnepélyes megnyitón archív felvételről közreműködik Latinovits Zoltán, továbbá Ócsai Judit zongorán és Máthé Balázs költő. A kiállítás szeptember 26-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig látogatható. Az oldalt írta: Berta Mária „Mi nem ebben a városban élünk?” A téma ismét a kábeltévé Mohács három díszpolgárát köszöntötte Göncz Árpád A város képviselőtestülete két évvel ezelőtt hozott határozata alapján a Mohácsért tevékenykedő, kiemelkedő életutat bejárt személyeknek díszpolgári cím adományázával ismerik el munkásságukat. A csata- évfoduló napján rendezett ünnepi önkormányzati ülésen a rendeletnek megfelelően idén hárman részesültek a megtisztelő címben. Az oklvelek át- nyújtását megelőzően a jelenlévők előtt Kuti István polgármester mutatta be a kitüntetetteket. Kövesi Józsefné A közel 60 éves pedagógusi pályájának nagyobb részét a Kisfaludy Károly Gimnáziumban töltötte. Ica néni, így ismerik és tisztelettel emlegetik tanítványok százai, a város lakói. Pályafutása kezdete óta kiemelkedő szakmai felkészültségről, egyetemes műveltségről tett tanúbizonyságot. Részese volt több országos pedagógiai kísérletnek és tagja a minisztérium módszertani munkaközösségének. Diákjai rendszeresen eljutottak a tanulmányi versenyek országos döntőjébe, meghatározó szerep jutott számára iskolája versmondóinak felkészítésében, a sok arany érm, megyei és országos győzelem, a Ka- zinczy-érmek és más rangos helyezések megszerzésében. Még ma is irodalmi színpadot, a nyelvművelő kört, valamint szakkört vezet. Éveken át szervezte és irányította a magyar nyelv és irodalom munkaközöségét. Munkásságáért több alkalommal részesült elismerésben. Mohácsi Regős Ferenc A mohácsi születésű művész a város első milleneumi ösztöndíjasaként amikor 1943-ban elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát Budapesten, a szülőhely iránti hűsége és szeretete jeléül vette fel a „Mohácsi” előnevet. Már művésznövendékként elnyerte az országos Képzőművészeti Egyesület aranyérmét és az országos festészeti nagydíjat. Művésztanári pályája során számos hazai és világverseny elismerését kapta meg. Műveit országos kiállításokon, egyéni tárlatokon, valamint nemzetközi bemutatókon láthatta a nagyközönség, alkotásait honi és külföldi múzeumok, képtárak, közületek és magángyűjtemények őrzik. 1984-ben a híres bécsi Graphische Sammlung Albertina vásárolta meg Lovak című garfikáját a páratlan értékű lórajz gyűjteménye számára. Irodalmi és művészi folyóiratokban, országos lapokban eddig közel 2000 rajza jelent meg. Móricz Zsigmond társaként megalapozója volt a híres mezőtúri Badár Balázs Múzeumnak, elsőnek fogott hozzá a II. világháborút után a búsájá- rás hagyományának felélesztéséhez és Művészinasok címmel a Televízió felkérésére az első képzőművészeti vetélkedő forgatókönyvét írta 1963-ban. Mohácstól soha nem szakadt el, nem csak nevével, munkásságával is öregbíti a város híme- vét.Mohács három díszpolgárát az ünnepélyes testületi ülésen Göncz Árpád köztársasági elnök is köszöntötte. Bojtár László Talán egy látványos karrierről mondott le Bojtár László, amikor olyan zenei világ mellett kötelezte el magát, amely közérthető és jószerével mindenkié. Zeneszerződi munkásságát egy évvel ezelőtt, a Fogadalmi templomban adott jubileumi orgonahangversenye alkalmából méltatták utoljára Mohácson. Sokan ismerik szerzeményeit, a mesejátékok zenéjét, a népdalkantátákat, a gyermekoperákat, hangszerekre írott darabjait, karműveit. Az általa írott darabok hazánk számos zenei rendezvényén szólalnak meg, s a rádió rendszeres sugárzója műveinek. Vallásos ihletésű művei külön is említést érdemelnek, hiszen ötven éven át gyakorló egyházszemély volt, mint kántor. Helytörténeti munkásságát publicistaként ismerhette meg Mohácson és a térségen kívül a megye is. Főleg a város zenei múltjáról óriási ismeretanyaggal rendelkezik, s az ilyen jellegírásai a helyi és regionális lapokban rendszeresen megjelennek, s közülük többet közölt a Magyar Rádió. A Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnö- keként, mint igazi lokálpatrióta segítőkészen tevékenykedik. A minap a város déli, családiházas részéről, a Drágfi és Árpád utcákban lakók nevében keresett meg három hölgy, hogy panaszuknak végre az újságban is helye legyen. Sérelmeik sorolását azzal kezdték, hogy ők úgy érzik, mintha nem is Mohács lakói lennének, hiszen tisztességes utat még soha nem építettek feléjük, a Drágfi utca egy szakasza talán még a török hódoltság idejéből maradt kővel van kirakva, amelyiken se nyáron, se télen nem lehet közlekedni. A szennyvízcsatorna nem ér el hozzájuk, de a legfőbb kifogásuk, hogy még a kábeltelevíziós vételi lehetőséget sem biztosítják a számukra. Fölemlegették azokat az önkormányzati üléseket, ahol a képviselők pénzt adtak a törzskábel kiépítésére, akkor hát nekik hogy nem jutott abból a vezetékből semmi? Mint mondták, már négy alkalommal végigjárták a házakat a Hunyadi-Jókai utcák és a Duna határolta negyedben, a lakók többsége vállalta volna az egyik építőközösség által ajánlott 13500 forintos költséggel járó munkát is, igaz később kaptak egy másik árajánlatot, ami 9500 forintról szólt, de ígéreten kívül eddig semmi nem történt. Most meg azt hallják, valami engedélyen akadt el az ügyTöbbször foglalkoztunk már a mohácsi kábeltévé ügyével és valóban az a köztudat alakult ki, mi szerint a városban a törzskábel kiépítésének befejezését követően minden lakó, aki ezt igényelte, ráköthetett a rendszerre. Nos, mint kiderült, nem így van. Az önkormányzat által biztosított 3,5 millió forintért a törzskábel ugyan lefektetésre került, de az a már korábban meg volt öt úgynevezett kisközösségi rendszert kötötte össze, s ezzel lehetővé vált az egységes műsor továbbítása az egész városban. A törzskábelről a leágazásokat két kivitelező és fenntartó felőségére bízták. Egy korábban született egyezség alapján a főutcától délre eső lakásokba a Kábeltelevíziós Pjt., míg az attól északi területen a valamikori gelkás stábból alakult VIDI Kft. kapta az új bekötések lehetőségét. S hogy miért késlekedett eddig a panaszosok lakóhelyén a munka? A pjt. illetékesétől az alábbiakat tudtuk meg:- A megbízható és megfelelő vételi lehetőséget nyújtó szolgáltatás érdekében a rendszer bővítésének megvannak a műszaki feltételei. Ezek sorába tartozik, hogy a műsor továbbítására alkalmas kábelt kell a déli városrészben is lefektetni, ami időigényes. A múlt év második felében ezen dolgoztunk és közben sorra kötöttük rá azokat az épületeket, ahol a rendszer ezt már lehetővé tette. Novemberben a Kálvin utcából vittük a leágazást a Bocskai utcába, amikor egy közelben lakó kijelentette, ő nem a mi szerelőinket váija, maga és több lakótársa a munkát 8000 forintért elvállaló kft-vel kívánja azt megcsináltatni. Ezt hallva a pjt. két vezetője, a VIDI kft. ügyvezetője és dr. Olt György jegyző egy megbeszélést tartottak, ahol olyan döntés született, hogy a terület kábelezését a kft. végezze. Mi tudomásul vettük, s bár hátrányosan érintette a társaságot, de beláttuk, a lakóknak jogában áll megválasztani kivel szerződnek - mondta Bokodi László. A VIDI Kft. a már említett megbeszélésen határidőt is mondott. Az első a múlt év vége volt, utána húsvét, amiből tavaszi, majd nyári dátum lett, az utolsó augusztus 20-ra szólt. Hol tartanak most?- A kiviteli engedélyek birtokában a jel átvitelére szolgáló törzskábel átvezetését a Belvárosi Általános Iskola oldaláról e héten hétfőn megkezdtük. A hozzávetőleg 120 ezer forintos költséget jelentő, mintegy 3 kilométer hosszúságú kábelezést követően az első utcába a leá- gaztatással és ott a szereléssel az időjárás függvényében várhatóan három hét múlva végzünk és folyamatosan dolgozunk, amíg minden igénylőt rá nem kötünk a rendszerre. A szerződésben vállalt 9500 forintért 200 lakásba kérték a bekötést. Amikor a teljes rendszert beüzemeltük, havi 100 forint fenntartási díjat szedünk - tájékoztatott Amrich László, a kft. ügyvezetője. A rendszer az elmondottak szerint talán az év végéig most már tényleg mindenkihez eljut. De békesség azért egy darabig még nem lesz, hiszen a két különböző üzemeltető bizonyos csatornákon és időben eltérő műsort sugároz. Mindig akad olyan néző, aki éppen a másik társaság filmjét nézné szívesebben és a foghatóval elégedetlen. Bontják az elefántos házat Épülgetnek az új házak Ha módjával is, azért csak-csak épülnek új házak Mohácson. Áz utóbbi néhány évben ilyen beruházást egyedül a volt városgazdálkodási vállatból alakult MOSZ Kft. adott át. Az ő vállalkozásukban készült a Szent István utcában két lakás, a Dózsa György utcában az Adria üzletház, a Színház utcai lakótömb és az Eötvös utcában két igényes kivitelű épület. A város főutcájának további csino- sítói, most a Táncsics Mihály- Dózsa György utcák sarkán szanált területet építik be. A sétálóutca egyik végén várhatóan jövőre szintén egy új épület magasodik majd. Az elefántos háznak ismert ingatlant bontja a CÍVIS Kft. A munkát pályázaton nyerték el és vállalták, hogy a terepet szeptember végén átadják. Itt egy üzletházat tervez építeni a pécsi székhelyű Arany Kft. A cserép már lekerült a tetőről Fotó: Löffler Gábor Mohács 900 éve Tanulmányok a város történetéből Mohács 900 éves évfordulós eseményei sokunk számára maradandó élményt, emléket fognak jelenteni. Ám feltehetően a leghosszabb időre szóló emlékeztető az a kiadvány lesz, amely Tanulmányok Mohács Történetéből címmel Ódor Imre, a Pécsi Levéltár igazgatója szerkesztésében a napokban jelent meg. A fényképekkel gazdagon illusztrált kötet bevezető ajánlását Kuti István polgármester írta. Koszta Lászlótól Az Árpád-kori halászfalutól a püspöki mezővárosig címmel olvashatunk a település kialakulásának történetéről. Maráz Borbála a mohácsi csata régészeti emlékeit, Vass Előd a várost a török hódoltság korában mutatja be. Szita László A visszafoglaló háborúk viharában címmel irt a település 17. század végi helyzetéről, míg Nagy Imre Gábor 1918-ig a népesség, a társadalom és az igazgatás helyzetével foglalkozik. T. Mérey Klára Mohács iparának fejlődését részletezi a török kiűzésétől a második világháború végéig, Huszár Zoltán pedig a Mohács-Pécsi vasút történetét az alapítástól a 19. század végéig. Tihanyi János a város 32 napos aknázását és 1944-ben a kiürítésének körülményeit írta le. Boros László az építészeti és képzőművészeti emlékeket ismerteti. Bojtár Lászlónak a Tallózás Mohács zenei és színházi múltjából címmel került a kötetbe írása. Márfi Attilától arról olvashatunk, hogy milyen volt az egyesületi élet a dualizmus időszakában. Bauhojfer József, Kovács Ágnes és Kiss Miklós közösen dolgozták föl Mohács iskolatörténetének évszázadait. A város vezetőinek archontoló- giája Nagy Imre Gábor munkája, a Válogatott bibliográfia Mohácsról című összeállítást Horváth Eszter készítette. A 2000 példányban kiadott könyvből 250 számozott, díszkiadásban jelent meg. A helyi könyvárusoknál lehet megvásárolni. i í
