Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-01 / 238. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. szeptember 1., szerda Az TJj DN vitafóruma Fontos döntés Az egyesülés előtt Nagyon fontos lépésre szán­ták el magukat a magyar szoci­áldemokraták az 1993. október 2-3-ra meghirdetett XXXIX. Egyesítő kongresszus összehí­vásával. A magyar nép, ezen belül a hatalomból kirekesztettek, a bérből, fizetésből élők, a mun­kanélküliek, a nyugdíjasok, a pályát kezdeni nem tudó fiata­lok, az adókkal agyonsújtott kisvállalkozók, a mezőgazdaság és az ipar térdre kényszerítettjei jelen válsághelyzetből való ki­emelkedését nem a hatalomban lévők alamizsnaként megalko­tott „szociális törvénye”, hanem a saját összefogásuk képes vég­rehajtani. Az odadobott szociális jutta­tások megannyi visszavonást is hoztak magukkal szinte azon­nal. Gondoljunk például az 1993. évre jóváhagyott kétlép­csős nyugdíjemelésre, mely va­lójában még a 10%-ot sem éri el 14% helyett. A kisemmizett kisemberek­nek kell végre hatalomhoz junti, így már lehetőség kínálkozik megfelelő emberközpontú gaz­daság és törvények megalkotá­sára. Eddig sem tudtuk elfogadni és ezután sem fogadható el kü­lönböző pártok szociáldemok­rata színekben való tetszelgése. A szociáldemokrácia a szociál­demokratáké. Aki más pártban szociáldemokrata irányzatúnak mondja magát, az számításból, csalásból teszi. Az 1993. április 25-26-án megtartott XXXVIII. (Rendkí­vüli) Kongresszusunk politikai programként nem az ordítozást, a további handabandázást, ha­nem a „csendes, nyugodt politi­zálást” tűzte a párt programjául. Az elmúlt 15 hónap alatt dr. ifj. Borbély Endre vezetésével ezt a programot követte és hajtotta végre az országos pártvezető­ség. Tiszteletet érdemel nyu­godt, céltudatos munkájuk. Akkor, amikor az ország kü­lönböző pártjai koncokon vagy politikai elveken marakodnak, amikor képviselők ülnek számí­tásból, kényszerből vagy meg­győződésből ide-oda, mi az 1993. év legnagyobb politikai tettének tartjuk az Egyesítő Kongresszust. Minden igyeke­zetünkkel és magatartásunkkal eredményességért dolgozunk, hiszen ez a lépés egyben az 1994. évi választások szem­pontjából az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Horváth László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Komlói Alapszervezetének elnöke Szárszó nyomában Nagy sikerű előadást tartott a szárszói találkozón Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke. Vastaps­sal kísért beszédében a magyar népet érintő legégetőbb kérdé­sekről szólt. A társelnök által megfogal­mazott - népi, nemzeti - gondo­latokat el kell juttatnunk a tár­sadalom valamennyi polgárá­hoz, hiszen csak így tudjuk vi­lágossá tenni azokat a törekvé­seket, amelyekkel az NDSZ a nemzet felemelkedését szolgál­hatja. A privatizáció kritikájaként hangsúlyozta, hogy ez a fajta osztozkodás a nemzeti vagyon feletti rendelkezésből rekesz­tette ki a népet, munkavállalók a munkából, a létminimum alatt élők a megélhetésből maradtak ki. A jogos igazságtétel dö­cögve végrehajtható kárpótlássá süllyedt. A találkozón elhangzott Pozsgay-beszéd egyértelműen rávilágított arra, hogy az átgon­dolatlan privatizáció milyen fe­szültséget teremtett. A munka- nélkülivé vált százezrek keserű százjízzel olvassák volt munka­helyükön az új cégfeliratot, mi­közben várják a segélyt, járadé­kot. Ahelyett, hogy mint jogos, jókedvű részvényesek léphet­nék át évtizedek alatt megszo­kott munkahelyük küszöbét. A Nemzeti Demokrata Szö­vetség elkészítette részletes programját, amely a nemzeti stabilitás, a társadalmi béke és az érdekegyeztetés politikáját kívánja megvalósítani. Az NDSZ Pécs Városi Szer­vezete havonta lakossági vitafó­rumot rendez azzal a céllal, hogy az állampolgárok bőveb­ben megismerjék a programot és a találkozón Pozsgay Imre ál­tal megfogalmazott gondolatok mélyebb tartalmát, illetve hogy lehetőséget kapjanak a véle­ménycserére. Nemzeti Demokrata Szövetség Pécs Városi Szervezete Pécs, Nagy Lajos király u. 9. Felhívás - ellenkező előjellel! Az Új DN július 28-i számá­ban a Baranya Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetsé­gének felhívását közli az agrár­demonstrációra történő csatla­kozásra. Szilárd meggyőződésem, hogy napjaink agrárkérdésének kizárólagos megoldása a hazai élelmiszerigény mennyiségi és minőségi (piacképes!) megter­melése az egyre növekvő számú magánvállalkozók és az átala­kult (demokratikusan újjászer­veződött) nagyüzemek közre­működésével, vagyis: a MUNKA, a TERMELÉS. Ter­melési érték munka hiányában sehol, még nálunk sem képződ­het. Ha valahol probléma van, önvizsgálatot szoktak végezni, átvilágítva a saját termelési rendszert: magas önköltség, rosssz létszámgazdálkodás, ho­zamkiesés, technológiai hiá­nyosságok, kedvezőtlen termé­szeti körülmények, eladatlan készletek, rossz marketing munka stb. Napjainkban a szántóföldi termesztés jövedelmezősége mértékadó körök szerint - és sa­ját véleményem alapján is - hektáronként 8 000-10 000-15 000 Ft növénykultúránként, ami nem csekély jövedelem. Ha ehhez hozzászámítjuk az állam által biztosított kedvez­ményeket (zöldhitel, gáz­olaj-támogatás, öntözési ked­vezmények, földadó elengedés stb.), a tisztességes munka tisz­tességes megélhetést biztosít. Az állattenyésztés támoga­tása még kézzelfoghatóbb, a termelés fokozására ösztönöz. Végezetül: a megtermelt ter­mékek, áruk értékesítése a ter­melővel közösen képzelhető el a piac megnyerésére a többlép­csős kereskedelem - árfelhajtó szerep - kiküszöbölésével. Ebben a munkában látom a demonstrációra hívó szövetség igazi feladatát, ez mindannyi­unk érdeke, felemelkedésünk lehetősége. Strumpf István agrármérnök Sajtónyilatkozat Az EDU konferencia témái A kommunizmus félelmetes és a vártnál jóval nehezebben legyőzhető öröksége ellenére is gyorsan halad a politikai, társa­dalmi, gazdasági átalakulás számos kelet-közép-európai és kelet-európai országban. E fo­lyamat sikere nemcsak az érin­tett országok, hanem egész Eu­rópa, sőt az egész világ érdeke. Ennek a gondolatnak jegyé­ben rendezik meg Budapesten az EDU 15. konferenciáját. A három legfontosabb téma: a kö­vetkező az európai integráció, beleértve annak gazdasági vetü- leteit, az európai biztonság (ki­térve a menekült kérdésre) és az összeurópai környezetvédelem (hangsúlyt helyezve Európa ke­leti felének katasztrofális kör­nyezeti örökségének hatásaira. A magyar kormány és az MDF számára kiemelkedő jelentő­ségű az európai integrációnak gazdasági vetülete. Európa konzervatív és keresztényde­mokrata pártjai szorgalmazzák leginkább a közösség kibővíté­sét, a kontinens keleti és nyu­gati részét elválasztó gazdasági és szociális szakadék megszün­Egy nemrég elhangzott meg­jegyzés szerint a falvak népe ma nem a termeléssel foglalkozik, inkább a földek sorsával. Nem is csoda, folynak a licitálások és teljes gőzzel halad a kárpótoltak kisemmizése. Egyének és válla­latok hajszolják a földet, építik földesúri jövőjüket. „Törvé­nyes” eszközökkel, gátlástala­nul törnek a célra. Az eljárás technikája egyszerű, csak figye­lembe kell venni a törvény előí­rását, hogy földért csak saját jogú kárpótlási jeggyel lehet li­citálni, aztán minden magyar ál­lampolgárnak eladható. Az adás-vételi szerződésbe addig nem írható be a föld mé­rete, míg a licit véget nem ér, hát beírják utólag. Még ki nem tudódik nem törvénytelen. A kárpótolt megkapja a kialkudott árat és azt hiszi, számára a jegy eladásával lezárult az ügylet és ezután éri a kellemetlen megle­petés. A kárpótlási törvény elő­írja, hogy három éven belül el­adott föld a forgalmi értéke után adózik. A személyi jövedele­madó pedig elviszi a „könnyen jött” pénz nagy részét és az is előfordulhat, több lesz az adó, mint a kárpótlási jegy ára volt, tetését. A kereskedelmi kapcso­latok gyors bővülése szintén te­rítéken lesz, ez rendkívül fontos egy olyan exportérzékeny or­szág számára, mint Magyaror­szág különösen, mert a keleti piacok visszaszerzése csak hosszabb távon képzelhető el. A szocialista világrendszer összeomlása nyomán keletke­zett biztonsági vákum, már számos fegyveres konfliktust eredményezett. A résztvevők megvitatják a jelenlegi konflik­tusok megoldási lehetőségeit, fontos feladatuknak tekintik az egész kontinensre kiterjedő biz­tonsági rendszer kiépülését. Magyarország és az MDF szá­mára ez kiemelt kérdés, mert létkérdés, hogy az eddig példá­san őrzőt stabilitásunkat to­vábbra is megőrizzük. A biz­tonság politika másik fontos eleme a népvándorlás megállí­tása, Magyarország erősen érin­tett ebben a kérdésben is. Csóti György ezzel kapcso­latban elmondta: „A gazdaság és a biztonság témája tulajdon­képpen összefügg, mert az EDU tagjai, Európa vezető politiku­ha például 500 forintért sikerült szerezni egy aranykoronányi földet. Ekkor 100 ezer forintos kárpótlási jegyért kb. 8 hektár kapható, melynek forgalmi ér­téke (ma) 250-300 ezer forint. Ennek akkora az adóterhe, mely meghaladja a kárpótlási jegy árát. Vevő pedig a markába ne­vethet (míg ő is nem fizet átírási illetéket). A másik csapda, amelybe so­kan belesnek, a földbérlet. Egy 10 hektáros birtok Baranyában - kb. 200 aranykorona - évi 26 ezer forint bérleti díjat hoz a tu­lajdonosnak. Ha takarékba te­hetné valaki a 200 ezer forintos kárpótlási jegyét (de ez lehetet­len) ennyi kamatot kaphatna érte, így út tűnik, jól jövedel­mez. Csak hogy 10 hektár - 18 hold - föld a régi világban, a kisbirtokosok családi művelési módszerével eltartott, még­hozzá nem koldusszinten egy családot, a 26 ezer forint vi­szont csak egy hónapra elég - szűkösen. Dehát mit tegyen, aki erő, felszerelés, vagy szakérte­lem híján nem képes maga gaz­dálkodni? Felmerül a kérdés, akkor minek neki a föld? Tarta- lékoja fiáknak, unokáknak, sai jól tudják, hogy csak a gaz­dasági fellendülés szolgáltathat megfelelő alapot Európa biz­tonságához, ezért egyik legfőbb feladatuknak a recesszió meg­fordítását és a munkanélküliség visszaszorítását tekintik. Jó ala­pot teremt ez a közös cselek­véshez - tette hozzá Csóti György -, mert a magyar kor­mány számára is ezek a legfon­tosabb célok. Abban is egyetér­tünk, hogy ez adhat csak végső elégtételt a volt szocialista or­szágok polgárai számára az el­múlt évtizedek bajaiért.” A kelet- és közép-európai or­szágok környezeti állapota ha­tással van Éurópa és a világ környezetére is. Az EDU ku­tatja azokat a módokat, hogyan tudna hozzájárulni a környezet­szennyezés csökkentéséhez. Fontosnak tartja amit az MDF is messzemenően támogat, hogy a legmodernebb környezetkímélő technológiák terjedjenek az el­avultak helyén. A tanácskozá­son az anyagi segítség lehetősé­geit is megvitatják. Magyar Demokrata Fórum vagy tőkének tekinti, mely egy­szer búsásan megtetézi a belé- fektetett pénzt. De nézzük a másik oldalt, a bérlő gondját, hasznát. Ő sem irigylésre méltó. A legtöbb a tsz külterjes művelési módját kö­veti és ez elég alacsony jöve­delmet biztosít. Eg FM állam­titkár szerint 60-100 hektár alatt egy család nem él meg a mező- gazdaságból. Ha valaki ura­dalmi méretben gondolkok és államtitkári fizetésben, biztosan igaza van. Az viszont igaz, hogy a bérletért még háztájit is nem juttathat és akkor a tulaj­donos miből tart állatokat, me­lyek eddig jól kiegészítették a kis keresetet, nyugdíjat? Terme­lőből ellátatlan lesz, fokozva a hústermelés csökkenését, az ál­talános életszínvonal csökkené­sét is és az a kevés bérleti díj még adóköteles is, mert nem kistermelésből származik. Olyan így ez a földkérdés, mint a hamis pénz, mely mind­két oldalán írásos, semmikép­pen sem nyer. Tanulság? Az vegyen földet, aki művelni ké­pes és annyit, amennyit elbír! Székely Sándor Történelmi Kisgazdapárt Állásfoglalások a KDNP Intézőbizottságától 1993. augusztus 28-án ülése­zett a KDNP Intézőbizottsága, megyénket Ursprung János és Perényi József képviselte. Az IB aktuális politikai kérdéseket vitatott meg és az alábbi állás- foglalásokat fogadta el. A KDNP Intézőbizottsága az Alkotmány rendelkezésével összhangban támogatja és segíti az önkéntes társuláso nalapuló szövetkezeteket. A jogbiztonság érvényesü­lése és az újjáalakult szövekeze- tek megerősítése érdekében el­lenzi a csoportos leválás lehető­ségének törvényi megteremté­se 1. Ugyanakkor nem ellenzi a szétválás szigorú törvényi felté­teleinek olyan tartalmú módosí­tását, hogy a közgyűlés a meg­jelent tagok 50%-át plusz 1 sza­vazatával elhatározhatja a szö­vetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. Támogatja az üzletrész-tulaj­donosok üzletrész forgalmának közgazdasági eszközökkel, töb­bek között adó- és befektetési kedvezményekkel történő ösz­tönzését, valamint a vagyon- mozgatást felügyelő szervekben biztosított képviselettel a kívü­lálló ózletrész-tulajdonosok el­lenőrzési jogosultságának erősí­tését. Ezen túlmenően nem tartja időszerűnek a szövetkezeti tör­vény módosítását, ami azonban a jövőben nem zárja ki a gaz­dálkodás során szerzett gyakor­lati tapasztalatok birtokában a meghaladottnak mutatkozó rendelkezéseknek a szövetkeze­tek és a tagok érdekében álló megváltoztatását. A Kereszténydemokrata Néppárt Intézőbiztotsága he­lyesnek tartja, hogy a választási kampány rövid legyen. Az or­szág jelenlegi helyzetében kü­lönösen helyteleníti, hogy a pár­tok hatalmas összegeket költe­nek reklámcélorka. A választási etika nem pártpaktumok kér­dése. A kampány terepe első­sorban a televízió és a rádió, va­lamint az írott sajtó. Ha ezek az orgánumok a szakmai szabá­lyok megtartásával végzik dol­gukat, mód lesz tisztességes esélyegyenlőséget biztosító kampányra. A választások tisztaságát az is szolgálnák, ha a választójogi törvény kizárná annak lehetősé­gét, hogy a volt titkosügynökök és volt karhatalmisták ország- gyűlési képviselők lehessenek. Perényi József KDNP megyei titkár Jó befektetés a föld? A nemes cél nem szentesíti az eszközöket Hol a hús? - kérdezik az Egyesült Államokban, ha egy politikus szépen hangzó monda­tokat ad elő, ha formája ugyan van a mondanivalójának, azon­ban a premissza - konklú­zió-lánc nem teljes, ha nincs lé­nyeg. Például: az adatok, az ér­velések hiányoznak, ha jogi ér­vekre nem jogi érvekkel vála­szol. Azaz: szép a külcsín, de nincs belbecs; a tartalom és a forma nincs egységben. Az előbbiek Molnár Tamás­nak (SZDSZ) az Új DN augusz­tus 11-i számában megjelent Kedves szokásához híven című írását olvasván jutottak eszembe. A cikk a július 28-i számban megjelent Jogilag tá­madhatatlan? című, a pécsi ön- kormányzat július 1-jei ülésével (30/93. és 31/93. sz. rendelet) foglalkozó írásomra reagál. Molnár Tamás kifejti, miért alkották meg a két rendeletet, mily nemes célok vezérelték a képviselőket. Céljukat én nem minősítettem. Csupán a cél el­éréséhez használt eszközöket vittem górcső alá. Álláspontom szerint a jogalkotás során a pé­csiek hibákat követtek el (zárt ülés, visszamenőleges hatály). Bármilyen nemes cél sem szen- nesíti az eszközöket! A szerző a formát bombasz­tikus jelzőkkel megadja: „... jogászkodás ... jön az Alkot­mánybíróság! .. .kutyáradér ... irgum-burgum . . .komlói(!) ... írt ... cikket . . . pécsi megbe­szélésről . .. atyai tekintetüket ...” A tartalomra azonban nem ügyel. Vagy figyelmetlenség­ből, vagy azért, mert érveire nincsenek érvei. (Wachsler Tamás - Fidesz: .. mindkét esetben levonhatja a konzek­venciát . . .”.) A válasz tartalmával azért van gondom, mert továbbra sincs tisztázva néhány téma. Megnyitották-e július 1-jén 9 órakor az ülést? Mi van a jegy­zőkönyvben? Ki javasolta a zárt ülést? A javaslattevő és a leve­zető készség, jártasság (vagy milyen?) szinten ismerte a zárt ülésekkel foglalkozó 32/92. és a 47/93. számú AB határozatot? Hiányzott azon jogi érvek felso­rolása, amelyek alapján a pécsi­ekre, akkor - esetleg - nem vo­natkozott a zárt ülés tilalma. A július 1-jén hatályba lépő önkormányzati rendeletek sza­bályos - a pécsi SZMSZ sze­rinti - kihirdetése mikor történt meg? Van-e visszamenőleges hatály? Hiányzott a válaszból annak bemutatása, hogy eszkö­zeik, módszereik összhangban vannak az aznapi és visszame­nőleges hatályt értelmező 28/92. számú AB határozattal. Jogi kérdést jogászkodáson kívül lehet-e más módon tisz­tázni? Talán matematikai úton? Állítólag Einstein szerint az y = a + mx egyenlet (jc a kiindulási helyzet, y a kutatott, keresett vá­lasz) minden kérdésre választ ad, „csak” az a és az m együttha­tókat kell meghatározni. Ami Einsteinnek nem sikerült, bizo­nyára sikerülni fog az SZDSZ-nek. Addig azonban jogi probléma esetén jogász- kodni kell. A 30/92. számú AB határozat értelmezte az egyéni vélemény­nyilvánítási szabadságot. A ha­tározat idézi a Polgári és Politi­kai Jogok Egyezségokmányát: „... mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvání­tásra .. .’’.Akorlátokatértelmező részben nem találtam olyat, hogy A városból nem lehetne B várost bírálni. Úgyhogy a kom­lói atyai tekintetemet nyugodtan vethetem Pécsre. Az AB szerint továbbá: „... aki a nyilvános­ság elé lép, minden sorral, ame­lyet leír, magát adja, és teljes erkölcsi hitelét kockáz­tatja . . .’’.MegnyugodhatMolnár Tamás. Ha véleményem minő­síthetetlen, majd a közvélemény „megbélyegez”, mint „gyaláz- kodót”. A szerző gúnyolódik az AB-vizsgálat megemlítése mi­att is. Pont az SZDSZ, amely pedig gyakran él ezzel. Hogyan képzeli el a vitát? Az egyik fél használhat egy törvényes esz­közt, a másik pedig nem? A pécsi önkormányzat nem szereti, ha mások a zsebébe nyúlnak. Az 1068/91. számú Korm. határozat szerint a ma­gasház miatt kapott Pécs a köz­től 250 millió forintot. Ugye Önök sem nyúlnak má­séba, s visszafizetik a köznek a ezt a pénzt? Különben holmi bor, pap, víz-eset jut eszembe. Nyeste Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom