Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-04 / 241. szám

1993. szeptember 4., szombat üj Dunántúli napló 3 Kezdődik a rendes ülésszak Jövő hétfőn már rendes őszi ülésszakát kezdi el az Ország- gyűlés. Hétfőn folytatódik az egyes elkülönített állami pénza­lapokról szóló törvénymódosí­tás vitája. A területfejlesztési támogatás irányelveiről, és a kedvezményezett területek be­sorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása az általános vita szakaszánál tart, míg a kül­földiek beutazásáról, magyaror­szági tartózkodásáról és beván­dorlásáról szóló törvényjavaslat kapcsán a paragrafusok részle­teit illető felszólalások hangza­nak el. Folytatódik a Polgári törvénykönyv egyes rendelke­zései módosításának vitája, va­lamint a házszabály-módosítás tárgyalása. Turizmus Éve ’95 A Magyar Turisztikai Egye­sület 1995. évre meghirdeti a Turizmus Évét Magyarorszá­gon. Az eseménynek kettős célja van. Egyrészt a közvéle­mény figyelmét szeretnék fel­hívni a turizmus fontosságára, gazdasági, kulturális és környe­zetvédelmi szerepére, másrészt pedig rendezvénysorozat a szakma felkészülésének főpró­bájául szolgálhat az 1996. évi világkiállítás és az 1100. éves honfoglalási évforduló megün­nepléséhez. A Turizmus Éve ’95 gondolatát támogatja az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal és több turisztikai szakmai szervezet is. (MTI) Szeszhamisítókat lepleztek le Lakossági bejelentés alapján szesz- és címkehamisítókat lep­leztek le Komárom-Esztergom megyében. A rendőrségi vizsgá­lat szerint az esztergomi Fogas Betéti Társaság palackozó üze­méből márkás italok címkéinek hamisított utánzatával kerültek forgalomba likőrök, égetett szeszfélék. A Budapesti Likőri­pari és a Győri Szeszipari Válla­lat védett címkéinek hamisítvá­nyait ragasztották fel a maguk által összeállított italokra. A címkékkel megtévesztették a vásárlókat, hiszen azt hitték, márkás terméket fogyasztanak, holott ezek az italok sok szem­pontból nem feleltek meg a szabványokban előírtaknak. A laboratóriumi vizsgálatok sze­rint a szeszfélék mindegyike gyatra minőségű volt. A nyo­mozás során a rendőrség csak­nem tízezer üveg márkásnak ál­cázott italt és több tízezer, nyomdai úton előállított hamis címkét foglalt le. A társaság töl­tőberendezését lepecsételték. Futnak a képek Ha már egy amerikai filmvíg­játék is az időről kezd élcelődni, akkor ez a téma csakugyan a le­vegőben van. Amin nem is na­gyon csodálkozhatunk, hiszen közeledünk az évezred vége felé, ilyenkor hajlamosak va­gyunk elmélázni a múló évek értelmén, sőt vannak, akik a vi­lág végét várják. Az Idétlen időkig című fdm hőse nem tartozik ezek közé, egyszerűen csak megállt a feje fölött az idő. Egy amerikai kis­városba vetette a sorsa, ahonnét képtelen elutazni, s ahol mindig ugyanarra a napra ébred. Tud­juk, Isten háta mögött bizony megeshet, hogy a párkák kezé­ben megdermed az orsó. De mit kezd egy fiatalember ezzel az örök visszatéréssel, aki amúgy is megszokta, hogy az évszakok váltakozása, a napok és órák szigorú rendje szabja meg életének folyását, lévén a a televízió munkatársa, akinek a A Nevelők Háza Kamarakórusa Arezzóban Jubileumi évadra készül a Nevelők Háza Kamarakórusa Sikeres fesztiválszereplésről, jubileumi előkészületekről és a jövőre esedékes pécsi kórusver­senyről számolt be lapunknak Szauer Dezső, a Nevelők Háza Kórusa, a Pécsi Kamarakórus „szóvivője”. De lássuk sorjá­ban. Az együttes Tillai Aurél kar­nagy vezetésével a napokban tért vissza az olaszországi Arezzoból, ahol a 4L Arezzoi Kórusversenyen vettek részt, melyet Monteverdi halálának 350 éves jubileuma alkalmából rendeztek. A' pécsi együttes a nagykórusok kategóriájában a kötelező Monteverdi-művek mellett szabadon választott programként nagy sikerrel adott elő Brahms-, Poulenc- és Ko- dály-darabokat, megszerezve a III. helyezést, dán, osztrák, lit­ván, orosz, olasz kórusokkal ve­télkedve. Ez az eredmény az erős, 17 együttesből álló me­zőnyben (melyek jelentkezés alapján, de külön meghívásra érkeztek a versenyre), az adott körülmények között megelége­désre adott okot. Hiszen a ren­dezés körül nem ment minden simán, a pécsieknek a szállás­sal, utazással, csoportkísérővel is akadtak problémáik. Szeren­csére módjuk nyílt egy szom­szédos kisvárosban, Poppiban is fellépni, ahol már felszabadul­tan és nagy sikerrel énekelhet­tek. Azonban hazatérve sincs megállás, hiszen a kezdődő évad a Pécsi Kamarakórus fennállásának 35 éves jubileu­mának jegyében fog telni. A hangversenysorozat nyitánya szeptember 22-én lesz a Pécsi Napok keretében a Csontváry Múzeumban, majd októberben ezt követi egy Monteverdi-est az evangélikus templomban (a fesztivál anyagából), november 27-én a hivatalos ünnepély a Liszt-teremben, és december­ben is két koncert a Baziliká­ban, illetve a Belvárosi Temp­lomban. Az ünneplést csak az keseríti meg, hogy a kórus elhe­lyezése még mindig nem meg­oldott. De mindeközben folyik egy másik rendezvény szervezése is, mégpedig a jövőre, április 6-9. között megrendezendő 15. Pécsi Nemzetközi Kamarakó- rusfesztiválé, melynek, úgy­mond, házigazdája lesz a Pécsi Kamarakórus. M. K. Zalában legnagyobb a parlag terület Tavaly óta csaknem megdup­lázódott és elérte a 31 ezer hek­tárt a hasznosítatlan szántóterü­letek nagysága Zala megyében. Országos átlagban a művelésre alkalmas földeknek 9 százaléka a parlag, a nyugat-magyaror­szági megyében 23 százalékos? ez az arány. E lehangoló országos elsőség legfőbb oka az átalakult nagy­üzemek tartós pénzügyi válsága - ezen belül a domborzati és ta­lajviszonyok miatti magas mű­velési költség - és a földtulaj­don jelentős részének rendezet­lensége. A statisztikai hivatal megyei igazgatósága által közzétett ada­tokból kitűnik, hogy az egykori állami üzemekből alakult vi­szonylag stabil gazdasági társa­ságoknál is tíz százalékos a par­lag aránya, a csőd-,vagy fel- számolási eljárás alatt álló szö­vetkezetek földjeinek pedig több mint a fele maradt bevetet­len. A hegyes-köves északnyu­gati övezetben a szántóterület 41 százalékát, Dél-Zalai Domb­ságon 12, Göcsej-Hetésben 37 és az északi dombvidékeken 27 százalékát nem művelik a gaz­daságok. (MTI) Magyar élelmiszersegély Koszovónak A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat, a Caritas svájci szervezetével együttműködés­ben, 25 tonna lisztet szállított Koszovóba. A két kamionnyi segélyt a Teréz nővérről elne­vezett pristinai szeretetszolgálat vette át és osztja ki Jugoszlávia déli tartományában a legjobban rászorultaknak. A szállítmány, amely Budapestről indult, min­den különösebb fennakadás nélkül érkezett meg végcéljá­hoz. A fuvarozók elé négynapos útjuk során a szerb hatóságok semmiféle akadályt nem gördí­tettek. Csipkejózsika és a mormota híradót záró meteorológiai elő­rejelzés a reszortja, vagyis idő­jós. Harold Ramis műve rokon­szenves humorral bontja ki ezt a képtelennek tűnő, ám ízig-vérig komikus alaphelyzetet, amely valósággal vetítővászonra ter­mett, hiszen a film szinte kime­ríthetetlen lehetőségekkel ren­delkezik, hogy számtalan mu­latságos variációval megjele­nítse ugyanazt az eseménysort, miközben a mozgóképnek még arra is kínálkozik alkalma, hogy eljátsszon önmagával, miként Karinthy macskája. Bizonyára törvényszerű, s a kinematográfiái közeg termé­szetéből fakad, hogy a film úgyszólván születése óta szereti kiaknázni azt az adottságát, amellyel térszerűvé tudja for­málni az időt, képes előre-hátra mozogni, vagy akár megállni benne, s ha kedve szottyan hozzá, könnyedén vissza-visz­szapergeti egy adott időszakasz történéseit. René Clair már a huszas években elkészítette Pá­rizs alszik című alkotását, amely - tudomásom szerint először - szürrealista játékot űzött a megmerevedő pillanat élmé­nyével. Az Idétlen időkig mintha Clair művének fordítottja lenne, mivel itt nem a környezet, ha­nem a főhős számára állt meg az idő, meg aztán valószerűbb is annál, kissé nehézkesebb, bár ezt igazán túlzott szigorúság lenne felróni neki. A film ma­gyar címének esetlen szójátéka egyébként megtéveszti a nézőt, mert valami groteszk hangulatú bohózatot ígér, ehelyett, fárad­tabb képsoraival együtt is, egy elgondolkodtatóan szellemes vígjátékot kapunk Bill Murray túlzásoktól mentes, kifejező já­tékával. Az eredeti cím sokkal egy­szerűbb és találóbb: Gro­und-hog Day, azaz Gyertya­szentelő. Merthogy a film feb­ruár másodikán játszódik, ami­kor mifelénk a medve, a tenge­rentúl pedig a mormota szokott előbújni az odújából, hogymeg- jövendölje a fagyoskodó embe­reknek, beleértve az időjósokat is, mikorra is várható a kikelet érkezése. Hősünk tehát lesi a mormo- tát, s lemondóan figyeli, vajon megpillantja-e az árnyékát. Lassanként azt hiszi, immár mindörökre ez a dolga. Amíg aztán rájön, gyertyaszentelőkor valójában a megtisztulás aján­dékában részesülünk. És akkor egy kedves leány, mintha az ismert mese ismétlődne meg fordított szereposztásban, ki­menti őt Csipkerózsika, akarom mondani Csipkejózsika álmá­ból. A mormota visszabújik, de mit számít az, amikor már feb­ruár harmadika van. Nagy Imre Tanévköszöntő A z 1993/94-es tanév ele­jén tisztelettel köszön­tőm megyénk vala­mennyi pedagógusát és diák­ját. Az országgyűlés nyári ülés­szakán megalkotta a közokta­tásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról szóló törvé­nyeket. Sajátos tanév kezdő­dik azzal, hogy a törvények hatályba lépése nem egyidejű­leg, hanem fokozatosan törté­nik, és ez külön terhet ró a pe­dagógusokra. Bízom abban, hogy e feladatoknak megfe­lelnek. Úgy gondolom, hogy a törvény végrehajtása során az együttműködésnek minden eddiginél nagyobb jelentősége lesz, és a „szereplők” sajátos lehetősége és egyben felelős­sége érvényesülni fog. Megha­tározó szerep a pedagógusoké, akiknek kívánom, hogy a meglévő bizonytalanságok, kérdőjelek mellett is tudjanak a diákok számára szellemi él­ményeket és értékeket nyúj­tani. Köszöntőm a pedagógus társadalom mellett a fenntartó önkormányzatok testületéit is, melyekre a törvények végre­hajtásában fontos szerep há­rul. A törvény kötelezővé teszi - bizonyos megszorításokkal - az iskolaszékek létrehozását. Merem remélni, hogy az isko­laszékek településben, térség­ben és intézményben gondol­kodnak majd, és nem válnak politikai vitafórummá. Az is­kolafejlesztés, a gyerekek jö­vőjének alakítása, a tanítás fel­tételeinek hosszú távú biztosí­tása lesz a céljuk. Ehhez a cél­hoz kell hogy mozgósítsák a helyi társadalmat. Külön köszöntőm azokat a kisiskolásokat, akik most lé­pik át először az iskola kapu­ját, akik várakozással és nem kis feszültséggel szorongatják füzeteiket, könyveiket. A kis elsősök természetes egyszerű­séggel és óriási bizalommal nyújtják kezüket a tanítóné­niknek. A „csodatevő” elsős tanító­nők - tudom - bizalommal, pedagógiai optimizmussal várják a kézfogást. Hallatlanul fontos, hogy ehhez a találko­záshoz társuljon a szülői türe­lem, tapintat és a bizalom. Mert csak így lehet sikeres az első év, ami a későbbiekben meghatározóvá válhat. K öszöntőm a pályakezdő pedagógusokat, akik minden bizonnyal hiva­tásként választották szakmá­jukat. Nekik és tapasztaltabb kollégáiknak sok-sok pedagó­giai sikert, és eredményes tan­évet kívánok. Dr. Kurucsai Csaba a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke Szent Margit emlékünnepség Skóciában Dunfermline-i vendégségben Mecseknádasd polgármestere A skóciai Szent Margit 1251-ben történt szentté avatása után hazánkban is tisztelték, azonban származását több száz éven át homály fedte. Krónikaí­róinkat nem foglalkoztatta a messzeföldre elszármazott kirá­lyi unoka sorsa. Életét az angol­szász és a német krónikairoda­lom örökítette meg, melyek sze­rint országépítő munkát folyta­tott a skót állam alapítójának, III. Malcom hitveseként. Mecseknádasd szülötte Történetéről annyit tudni, hogy annak idején Magyaror­szágra menekült két angol kirá­lyi herceg. Szent István a szo­kásos vendégszeretettel fogadta őket, és a Baranyában fekvő bir­tokaiból a legszebbet adomá­nyozta nekik. Ennek központja feltehetően a Mecseknádasd melletti Réka vár. Az egyik ki­rályi herceg, Edward feleségül vette István király Ágota nevű leányát. Itt született Margit nevű leányuk, a későbbi skóciai Szent Margit. Pontos születési helyét nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy valahol Me- cseknádasdon született. Margit Angliába való érkezé­sükkor, 1057-ben 12 éves. Édesanyjával, Ágotával és test­véreivel 1069-ig élt Angliában, mikoris a Hódító Vilmos elleni sikertelen hadjáratok miatt el kellett hagyniuk az országot. Margit ekkor 24 éves. Hajójuk a skót királyok székhelyének, Dunfermline város közelében ért partot. A menekültek szá­mára III. Malcom nyújtott me­nedéket, majd feleségül vette Margitot és a királyi esküvőre 1070-ben került sor. Házassá­gukból hat fiú és két lány szüle­tett. Margit 48 évesen, 1093-ban halt meg, és mindösz- sze három nappal élte túl első­szülött fia és férje halálát. Mint királyné, csodás tetteket hajtott végre, példamutató életéről volt híres. A születésnap nemzeti ünnep Ebben az évben ünnepük ha­lálának 900 éves évfordulóját Skóciában, ahol ez a nap évszá­zadok óta nemzeti ünnep. Az ünnepségeket Dunfermline vá­rosában a Szent Margit Társa­ság rendezte, ahová meghívást kapott Bischof Ádám, Mecsek­nádasd polgármestere, mint Margit királyné születési helyé­nek képviselője. Mecsekná- dasdról a Réka vár tövéből egy tégelyben vitte ki a magyar föl­det Bischof Ádám, hogy ezzel is kellő tiszteletét és kegyeletét rója le. A szülőföld egy részét a székesegyház előtti temetőkert­ben, a jelképes sírnál, míg a má­sik részét a templomban he­lyezte el. A katolikus templom­ban, az előkelő és népes gyüle­kezet előtt ünnepi megemléke­zést mondott Szent Margitról a polgármester, mely nagy tet­szést váltott ki. Fogadás a Városházán Ezt követően érkezett II. Er­zsébet angol királynő húga, Margit hercegnő Dunfermline városába, mint a Szent Margit Társaság országos fővédnöke, hogy személyesen emlékezzen a sírnál és helyezze el virágait, majd a székesegyház előtti ün­nepségen a 18 fős vendégsorban harmadik helyen üdvözölte Bis­chof Ádámot Margit hercegnő, és a kézfogást követően kitün­tető módon, hosszan beszélge­tett a polgármesterrel és meleg hangon érdeklődött Szent Mar­git szülőföldje iránt, éreztetve, hogy milyen megbecsülés, tisz­telet övezi Magyarországot. Fogadta a szülőföld képviselő­jét a városházán a polgármester asszony, a skóciai érsek is, és a városházán először lengett a skót, az angol zászló mellett a magyar zászló, amit úgy emle­gettek, hogy ez történelmi pil­lanat, mert eddig egyszerre ezt a három lobogót nem fújta a szél. Más skóciai városban is megemlékeztek Szent Margit­ról. Hagyománytisztelők, őseik emlékét kegyelettel őrzik és ápolják - mondta Bischof Ádám, majd hozzátette: ez a ta­lálkozás, Szent Margit emléke összekötő kapocs is lehet a to­vábbiakban a két nép között, hogy ismerjék meg jobban egymást. Sántha László

Next

/
Oldalképek
Tartalom