Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-29 / 266. szám

1993. szeptember 29., szerda ui Dunántúli napiö 9 Gazdaság Az ország legkorszerűbb betonelemiizemét adják át októberben Pécsett, a Pellérdi úton. A be­rendezéseket irányító számítógép az időjárás minden változására azonnal reagál. A telephelyen hamarosan egy betoncserépgyárat is felépít az A Beton Kft. Fotó: Szundi Gy. Start hitellel a csúcsok tetején Átadás előtt az A Beton Kft. félmilliárdot érő pécsi betonüzeme A pécsi székhelyű A Beton Kft. két okból is a baranyai legek könyvébe kívánkozik. Az országban is a legjobb beruházók kö­zött tartják számon, hiszen alig egy év alatt másfél milliárd fo­rintot fektettek be Magyarországon. Székesfehérvárott tavaly adták át, Pécsett pedig a próbaüzem után október elején indít­ják korszerű betonelemgyárukat. Baranyában az elmúlt né­hány évben nem volt ehhez fogható - ötszáz millió forintos - beruházás. Ugyanakkor a régió vállalkozásai közül elsőként nekik sikerült jelentős összeghez jutni (150 millió forint) a ja­pán start hitelből, az Inter Európa Bank segítségével. Ez a köl­csönfelvétel pedig újabb fejezet kezdetét jelzi a cég életében. Válság- és csődmenedzselés Tavaszig termel a brikettgyár Nagymányokon A Mecseki Szénbányák FA. és a Szászvári Bányatársulás eredeti szerződése csak egy hó­napos időtartamra, szeptember végéig tette lehetővé a bérlők­nek a március elsejével leállított Nagymányoki Brikettgyár üzemeltetését. Az új szerződés értelmében 1994. március vé­géig tovább dolgozhat a gyár­ban a zömében szászvári szén­ből a mind keresettebb Parázs brikettet gyártó, immár 120 embernek munkát adó maYer-balogh gépgyártó és ke­reskedelmi Kft. Konferencia a nyúltenyésztésről A Nyúltenyésztők Világszö­vetségének magyar tagozata tu­dományos konferenciát tartott Vaskúton a Bácska Rt. központi telepén (a társaság Pécsett olyan üzlet nyitását tervezi, ahol rend­szeresen lehet majd nyúlhúst vásárolni). A tanácskozáson a résztvevők megismerkedtek a legújabb tudományos eredmé­nyekkel a tenyésztés, az állat- egészségügy területén. Előadá­sok hangzottak el a korszerű ta­karmányozásról, a belga és hol­land tenyésztők módszereiről, a nyúltartás helyzetéről a világ országaiban. Az ülésen részt vettek pécsi nyúltartással fog­lalkozó szakemberek is. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1993. szeptember cd CM P énznem vételi közép eladási Angol font 139,34 140,74 142,14 Ausztrál dollár 59,85 60,47 61,09 Belga frank (100) 265,57 267,90 270,23 Dán korona 14,03 14,16 14,29 Finn márka 15,92 16,12 16,32 Francia frank 16,31 16,45 16,59 Gör. drachma (100 39,50 39,92 40,34 Holland forint 50,61 51,04 51,47 ír font 132,80 134,10 135,40 Japán yen (100) 87,78 88,38 88,98 Kanadai dollár 69,67 70,37 71,07 Kuvaiti dinár 308,80 311,55 314,30 Német márka 56,81 57,29 57,77 Norvég korona 12,99 13,11 13,23 Olasz líra (1000) 58,64 59,28 59,92 Osztrák sch. (100) 807,75 814,55 821,35 Portugál esc. (100) 55,34 55,89 56,44 Spanyol pes. (100) 70,56 71,32 72,08 Svájci frank 65,13 65,67 66,21 Svéd korona 11,51 11,64 11,77 USA dollár 92,53 93,31 94,09 ECU (Közös Piac) 108,07 1089,05 110,03 Az A Beton Kft. megalakulá­sának pillanatától (1990) vezető pozícióra törekedett a hazai épí­tőiparban. Első lépésként 6 be­tonmasszát gyártó üzemet és fejlesztési elképzeléseikhez jó­kora területeket vásároltak Pé­csett, Kaposvárott, Nagykani­zsán, Siófokon és Székesfehér­várott. Majd rövid időn belül felépült a térburkolókat, térelvá­lasztókat és rézsűelemeket 8 színben 15 különböző formában előálító betonelemgyár (1 milli­árd forintért) Székesfehérvár mellett, a balatoni autópálya és a 70-es út kerszteződésénél. Ennek mintájára újabb üzem készült Pécsett a Pellérdi úton, mert felméréseik szerint még így is telítetlen marad a hazai piac. Még egy lépcső: különle­ges méretű csatomaidomok, mini szennyvíztisztító rendsze­rek, benzin- és olajleválasztók gyártására is kiterjesztik a szé­kesfehérvári egység profilját, s ehhez kellett a japán hitel, me­lyet az Inter Európa Bank Pécsi Igazgatósága egy hónap alatt in­tézett el a cégnek. Miért fektet ekkora összege­ket valaki gazdaságunk egyik mélyponton lévő ágazatába, az építőiparba? Kerner Lőrinc, az osztrák-magyar vegyesvállalat ügyvezető igazgatója így sum­mázza üzletpolitikájukat:- A dekonjunktúra idején kell a gadasági viszonyok ked­vező alakulására felkészülni. Az utóbbi másfél éves működé­sünk 25 millió forintos adózott nyereséget hozott, de ez csak arra igazolás, hogy ma még az építőiparból nem lehet megélni. A nagyvállalatok szétesésével az ágazat bizonyos egységei, legfőképp a szállítói tevékeny­ség és a transzportbeton gyártás magánkézbe került. Többségük kikerüli a gazdasági ellenőrzést, ezért nagyobb haszonkulccsal dolgoznak mint mi, így komoly konkurenciát jelentenek, de előbb-utóbb normalizálódik a helyzet. A korszerű, minőségi anyagok kereslete szükség- szerű, s az építőipart jellemző elavult gépek kora lejár. Ma­gyarországon ma még a sofőrök adják el családi ház építésekhez a betont, így kevesen tudják, hogy milyen előnyökkel jár a számítógép vezérelte betonke­verő rendszer használata. Ami­kor az időjárásnak megfelelő adalékok (kötésgyorsító, fa- gyásgátló, stb.) mennyiségét té­vedhetetlen gépek mérik, s a minőség garantált. Nem vélet­len, hogy az A Beton mostantól nem a nagy beruházókat akarja megnyerni, hiszen többségük máris őket választja, hanem a magánépítőket. Készpénz fize­tés, hétvégi vásárlás esetén kedvezményeket kapnak a ve­vők. A kispénzű építkezőkön segít az is, hogy az ország mind több pontján helyben készítik el s kínálják az építőanyagokat, hiszen a szállítási költségek le­faragásával harmadával csök­kenthetők egy ház felhúzásánál a kiadások. Ugyanakkor a cég Scania és Mercedes szállítójár­művei pedig az energiatakaré­kosság és nagy teljesítmény mellett attól olcsók, hogy a mi­xerkocsival a pumpát, a szállí­tószalagot is egybeépítették. A 95 százalékban osztrák ér­dekeltségű cég eddig 150 mun­kahelyet teremtett az országban -egyharmadát Baranyában - s nincs megállás, Pécsett máris körvonalazódnak egy betoncse­répgyártó üzem tervei. Az is el­dőlt, hogy 5 éven belül tető alá hozzák megyeszékhelyünkön az „Építők-áruzházát”, melynek az eladótere nagyobb lesz 10 ezer négyzetméternél. Ilyen komplexumot aztán építenek Nagykanizsán, Székesfehérvá­rott, Miskolcon és Kecskemét környékén is. Mindenesetre már félszáz ba­ranyainak ad állást az A Beton Kft. és a tervek valóra váltása után ez a szám többszörösére nőhet. A cég segítségével pedig biztos alapra építhet Dél-Du- nántúl lakossága. Mészáros B. Endre Először tartanak a régióban a válság- és a csődmenedzselés elméletéiről és gyakorlatáról konferenciát október 24-27 kö­zött Pécsett. A gazdasági élet e fontos kérdéséről egyetemi ta­nár, bíró, ügyvéd, az APEH munkatársa, valamint gazdasági szakemberek tartanak előadást. Dr. Bélyácz Iván, a JPTE Köz­gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára a vállalati vál­ság kezeléséről beszél. Többek között elemzi, hogy milyen vál­lalati magatartás vezethet csőd­höz. A Baranya Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának ve­Sok szervezet foglalkozik Magyarországon a regionális válságkezeléssel, azonban e tevékenység állami szintű összehangolása hiányzik. Ol­csó és eredményes eszközei lehetnének a kistérségek munkanélküliségének leveze­tésére az induló vállalkozáso­kat segítő inkubátorházak - mondta a Vállalkozói Inkubá­torok Szövetségének (VISZ) keddi nemzetközi konferenci­áján Fónagy János, a szövet­ség elnöke. Magyarországon két év alatt nyolc vállalkozói inkubátorház létesült, három-négy újabb pe­dig a közeljövőben kezdi mű­ködését. Ezek a nem nyeresé­gérdekeit intézmények segíte­nek a vállalkozóknak elkészí­teni üzleti tervüket, biztosítják Az eddigieknél többe kerül a Start-hitel a vállalkozóknak, mert a jegybanki alapkamat fel­emelésével párhuzamosan nőtt a Start-hitel kamata is. A Start-hitel alapkamata a jegy­banki alapkamat 75 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 14,25 százalékos kamat 16,5 százalékra nőtt. Ehhez kell még hozzászámítani a kereskedelmi bankok 2 százalékos kamatrését tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékese az MTI munkatársát kedden. Elmondta: már októberben az új feltételek szerint kell törlesz­teniük az érintetteknek a koráb­ban felvett hitelt. A vállalkozók finanszírozá­sát segítő kedvezményes hitel- konstrukcióval élve eddig ösz- szesen 10 milliárd forintot he­lyezett ki az MNB 17 pénzinté­zethez és 24, az ország külön­zetője tájékoztatja a résztvevő­ket a csőd, felszámolás, végel­számolási eljárás Baranya me­gyei tapasztalatairól. Szó lesz még a csalárd adós ellen alkalmazható szankciók­ról, a csődegyezségi javaslatok pénzügyi hátteréről, a csődeljá­rási gyakorlat általános problé­máiról. A tanácskozás válság- menedzserekkel folytatott kon­zultációval ér véget. Bővebb in­formáció munkanapokon 14-16 óra között Pécs, Bajcsy Zs. u. 14-16 szám alatt a Preka Bt-nél, vagy a 325-282 telefonszámon kérhető. a vállalkozás kezdéséhez szük­séges infrastruktúrát és állandó tanácsadást nyújtanak tagjaik­nak. Létrehozásuk anyagi fe­dezetét önkormányzatok, ala­pítványok, nagyvállalkozók te­remtik meg. Az eddig létrejött inkubátorházak a helyi vállal­kozásfejlesztés centrumaivá váltak. Nyugaton jó ideje bevált módszer ez. Magyarországon 300-350 vállalkozás működik az inkubátorházak keretében több mint 1000 embert foglal­koztatva, ez azonban még na­gyon kis szám. Különösen, ha azt tekintjük, hogy egy inkubá­torházi munkahely megterem­tése 170-390 ezer forintba, míg egy ipari munkahely kia­lakítása általában 3 millió fo­rintba kerül Magyarországon. böző részein megtalálható na­gyobb takarékszövetkezethez. Mintegy 4000-en vették igénybe eddig a Start-hitelt, át­lagosan 2-4 millió forint köl­csönt igényelve. Az 1991 második felében in­dított, a német kormány által is támogatott kedvezményes konstrukció óriási érdeklődést váltott ki a vállalkozók körében. A keret további bővítésére egyelőre nincs mód, de az első felvett hitelek visszafizetése ré­vén az idén, pontosabban az első félévben 900 millió forint folyt be az MNB-hez. Ezt a pénzt ismételten kihelyezik a kereskedelm bankokhoz és a ta­karékszövetkezetekhez - kö­zölte végezetül az MNB munka­társa, aki kérdésre válaszolva elmondta azt is: az Egziszten­cia-hitel feltételei nem változ­nak. Inkubátorház vállalkozóknak Drágább kedvezmények Csipkerózsika-álmából vállalkozók ébresztik fel az üzemet Ismét lesz kerámiagyártás Kishajmáson De jó lenne, ha az országgal is az történne, ami Kishajmá­son! A három éve bezárt, hajdan termékeiről oly híres kerámia­üzemet pénzüket, energiájukat, idejüket nem kímélve vállalko­zók élesztik újjá. A látvány az elmúlást idézi. A tető hullámpaláinak egy része törött, repedt, a falakon körös-körül ott a beázások nyoma. A hajdan negyven em­bernek munkát adó üzem ma­gán viseli a több éves gazdát­lanságot. Minden takarításra, helyreállításra, pótlásra vár. A két elektromos alagútkemence közül a magasabbik csak több százezres ráfordítással helyez­hető üzembe. Szétfagyott a központi fűtés rendszere. A hajdani hat, motoros kézi ko­rongból csak egy használható, a többit ki tudja, kik fosztották meg a villanymotoroktól. Szinte minden eltűnt, ami nem volt le­betonozva. Lába kélt a cserép- gyártó tojógépek sablonjainak, sok mindennek. Palotás Béla, a huszonnyolc helyi és környékbeli embernek munkahelyet teremtő Kishaj- mási Kerámia Kft. ügyvezetője a 7TS Biomed Rt.-tői három évre bérelt üzem helyreállításá­nak gondjairól:- Félmillió biztosan kell, hogy minden a helyére kerüljön és indíthassuk a nagyüzemi gyártást. Úgy néz ki, hogy a nem várt kiadások miatt egymil­liós hitelt kell felvennünk. Az se lesz könnyű. Én tudom, hogy eladhatók a termékeink, de a bank ezt addig nem hiszi el, amíg nem mutatok be kismillió megrendelést. De amíg még nem tudunk termelni? A kishajmási újrakezdés alapja a kiváló minőségű anyag, a szaktudás és a piac. Az agyag szerencsére helyben van.A szaktudást az üzem hajdani dol­gozóin felül a Palotás házaspár garantálja. A villányi kerámia­gyártó iparos feleség mázas vi- rágkaspói bel-és külföldön igencsak keresettek. Gréczpusz- tát bérelve valósították meg régi álmukat: a mini üzemet és a művész stúdiót magában fog­laló Terrakotta Gmk.-1. A bér­leményt három éve a tulajdonos váratlanul eladta a fejük felől, ezzel a gmk.-ból lett kft. sorsa megpecsételtetett. A németek meg csak jöttek a nagyüzemi hátteret feltételező megrendelé­seikkel. Üzemet keresve talál­tak rá a halálra ítélt, falai között már csak varrodának és betone- lemgyártásnak helyt adó kis­hajmási, volt kerámiaüzemre. Palotásék meghányták-vetet- ték a lehetőségeket a pécsi Pál­mai Ernőikkel és megkötötték a bérleti szerződést a Biomed-del. Amit az üzem rendbehozására költenek, azt levonhatják az ér­tékesített termékeik alapján meghatározott bérleti díjból. A Biomed korrektségében bízva nem tartanak a gréczpusztai fi­askó megismétlődésétől. Bizton alapozva terveznek hosszú távra. Kása László marketing vezető már építi az országos ügynöki hálózatot, s örömmel nyugtázza, hogy még mindig mekkora az érdeklődés a kis­hajmási kerámia iránt. Bemuta­tótermet és mintaboltot nyitnak a helyin kívül Harkányban és Siklóson, a bérbeadó múzeumot és mintaboltot létesít Pécsett, az osztrák határ közelében vállal­kozóval nyittatnak termékeiket kínáló üzletet. A pécsi és kom­lói munkaügyi központ segítő­készségének köszönhetően egyre többen jelentkeznek ná­luk munkára. Munkahelyte­remtő beruházóként, pályázattal igyekeznek létszámot bővíteni. Kordé Lászlóné fazekas irá­nyításával három ügyeskezű asszony (az üzem hajdani dol­gozói) készíti már a mintakol­lekciót a németeknek. Mázas, ecsettel festett tányérok, szilkék (köcsögök) és egyedi művészi figurális kerámia termékek formálódnak kezük nyomán. Hétfőn kezdik a cserép vi- rágkaspók nagyüzemi gyártását, tizenegyen. Januártól már hu­szonnyolcán dolgoznak a Kis­hajmási Kerámia Kft.-nél. Murányi L. Már készülnek az első mintadarabok a gyárban Fotó: Szundi György t 4 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom