Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-27 / 264. szám
1993. szeptember 27., hétfő aj Dunántúlt napló 7 Külföld Az újjászületéshez időre van szükségünk Szolzsenyicin derűlátó Clinton egészségügyi reformterve Eddig egyetlen elnöknek sem sikerült Oroszország jövőjét illetően derűlátás tölt el, valami azt súgja bennem, hogy az ország újjászületés előtt áll - nyilatkozta minap Franciaországban járt emigráns orosz író, Alek- szandr Szolzsenyicin a Le Figaro című lapnak.-Ez azonban pusztán érzés, amely nem alapul semmiféle racionális meggondoláson - mondotta. - A kommunizmus évtizedei alatt hazámban a legtöbb morális értéknek nyoma veszett, mégis megmaradtak bizonyos gyökerek, amelyek ma is képesek a kicsírázásra. Előbb azonban kénytelenek megbirkózni a gyomnövényekkel, azokkal a dudvákkal, amelyek a káosz közepette burjánzónak el - tette hozzá a Reuter és az ITAR-TASZSZ által idézett Vesztegetési botrány Japánban A japán ügyészség őrizetbe vette az ország legnagyobb építőipari vállalatának elnökét. Jo- sino Teruzo, a Simizu cég vezetője ellen az a vád, hogy - csaknem tízmillió forintnak megfelelő összeggel - megvesztegette Ibaraki tartomány kormányzóját, hogy vállalata hozzájuthasson a százmillió dolláros állami megrendeléshez. Általános megdöbbenést keltett a köztiszteletben álló vezető letartóztatása. Josino nemcsak az egyik legnagyobb cég vezetője, hanem az építőipari szövetségnek, sőt a szigetország egyik legfontosabb vállalkozói szervezetének, a Nikkeirennek is első számú embere volt. A botrány politikai és gazdasági következményei szerteágazóak. Kisebbségi dosszié A kisebbségi kérdést nevezte a legfontosabb „dossziénak” Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára, azon témakörök közül, amelyek megvitatására majd az október 8-9-i bécsi csúcstalálkozón sor kerül. A majdani rendezvényről tartott brüsszeli sajtóértekezletén a főtitkárasszony a kisebbségek mellett még az emberi jogok strasbourgi nemzetközi bíróságának reformját, valamint az idegengyűlölettel és a túlzott nacionalizmussal szembeni küzdelem kérdését említette kiemelt témaként. Arafat cáfol Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint rövidesen apa lesz, de nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy ez egy szép napon bekövetkezhet - jelentette Ammanból a Reuter és az AP. „Még nem” - válaszolta mosolyogva az újságíróknak, akik egy tunéziai lapjelentésre hivatkozva azt firtatták, hogy 30 éves felesége, Szuha állapotos-e. Arafat 64 éves. Agrárfejlesztés Az ENSZ agrárfejlesztési hivatala jelentős támogatást fog nyújtani az izraeli megszállás alól felszabaduló palesztin területeken -jelentette a Reuter. A szervezet római székhelyű Nemzetközi Agrárfejlesztési Alapja (IFAD) közleményben jelentette be, hogy erőfeszítéseit a jerikói és a Gáza-övezetben lakó földművesek támogatására összpontosítja. E két körzetben összesen több mint 800 ezer palesztin él. nyilatkozatában. Arra a kérdésre, hogy bízik-e Borisz Jelcin elnökben, az író a következőket válaszolta: „Jelcin őszinte és bátor ember. Volt hozzá bátorsága, hogy az elsők között lépjen ki a kommunista pártból, ezen kívül határozott kiállásról tett tanúbizonyságot, amikor az 1991 augusztusában, a fordulat napjaiban a puccsistákkal kellett szembeszállnia”. Ám Szolzsenyicin nem mulasztotta el Jelcin személye kapcsán aláhúzni: „Az elnök mégis egy sor súlyos hibát vétett. Ezek közül az első az, hogy nem szüntette meg azt a politikai rendszert, amely már 1991-ben széthullott”. Jelcin másik nagy hibája az volt, hogy a reformokat elsietve hajtotta végre. Még maga Jelcin Egynapos késéssel ugyan, de szerencsésen földet ért szerda hajnalban a Discovery űrrepülőgép. Pályájának paraméterei miatt a leszállási manővert a Kennedy űrközpontban hajtották végre, és ez volt az első lanA lengyel Országos Választási Bizottság nyilvánosságra hozta a vasárnapi parlamenti választások hivatalos végeredményét, kiegészítve a mandátumok megoszlásának ismertetésével. * A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) a szejmben 171, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 132, a Demokratikus Unió (UD) 74, a Munka Uniója (UP) 41, a Független Lengyel- ország Konföderációja (KPN) 22, a pártonkívüli reformtömb is beismerte - mondotta az idős író -, hogy nem tudott elég időt fordítani a reformok kidolgozására, mert sietnie kellett a folyamat megindításával. Szolzsenyicin véleménye szerint Oroszország számára a fenyegetést nem a Nyugat jelenti, hanem maguk az oroszok. „A kommunizmus hátunk mögött hagyása veszélyeket rejt magában. Az 1917-es forradalomig Oroszországban meglehetősen jól működött a kapitalizmus, a piacgazdaság, amely az ipari termelés tekintetében a negyedik helyet foglalta el a világon. Ez a piacgazdaság látta el gabonával egész Európát. Ezt követően szellemünk és kultúránk az elmúlt hetven év alatt megsemmisült. Az újjászületéshez ezért egy bizonyos időre dolás sötétben a floridai leszállópályán. Kedden a rossz, ködös idő miatt kellett elhalasztani a visszatérést. Szerda hajnalban az időjárási viszonyokkal nem volt probléma, ám a manőver így sem volt veszélytelen, mert (BBWR) 16, a német kisebbségi szervezetek pedig 4 mandátumhoz jutottak. A választási részvétel 52,08 százalékos volt, vagyis több mint 8 százalékkal haladta meg az előző, első szabad Választásokét. A legtöbb szavazatot a képviselőjelöltek közül Aleksander Kwasniewski, a szociáldemokraták vezetője kapta (148 ezer), ezzel megdöntve Jan Krzysztof Bielecki volt miniszterelnök 1991-es rekordját, aki akkor van szükségünk. Az író szavai szerint azonban kerülni kell az ünnepi hangvételű megfogalmazásokat, amikor a kommunizmus bukásáról van szó. „A kommunizmus egészen valószerűtlen válaszokat adott azokra a kihívásokra, amelyek ma különös élességgel állnak előttünk. Ez a rendszer majdnem minden területen pusztított. Az igazságtalanság mindazonáltal a kommunizmus ösz- szeomlásával nem tűnt el a világból. Társadalmunkban pillanatnyilag eluralkodik a határokat nem ismerő kapzsiság. Az emberiségnek nincs joga közömbösen elmenni ezen problémák mellett, máskülönben a XXI. században ismét megjelenhet valami kommunizmushoz hasonló dolog”. a Kennedy űrközpont betoncsíkja keskeny és egy apróbb tévedés is végzetes lehet, mert a földsávot mocsár veszi körül. A ,Jcülsődleges” körülményeket leszámítva az űrrepülőgép útja sikeres volt. 100 ezer szavazattal jutott be a parlamentbe. Varsóban vele szemben Jacek Kuron, az UD egyik frontembere, aki több mint egy éven át vezette a politikusok népszerűségi listáját, mindössze 49 ezer szavazatot kapott. Poznanban Hanna Su- chocka miniszterelnök szinte kiütéssel nyert pártjának vezetője, Tadeusz Mazowiecki fölött, 108 ezer voksot kapott, szemben a volt miniszterelnök és pártalapító 10 ezer szavazatával. Választási kampányának egyik fő ígéretét valóra váltva, több hónapos előkészítés és zajos sajtóhadjárat után Bili Clinton amerikai elnök szerda este a Kongresszus két háza előtt elhangzott beszédében ismertette az Egyesült Államok egészség- ügyi rendszerének átalakítására kidolgozott reformtervezetét. Clinton olyasmire vállalkozott, ami még soha egyetlen amerikai elnöknek sem sikerült: be kívánja vezetni a kötelező és általános betegbiztosítást. Grandiózus programját máris Franklin Delano Roosevelt elnök szociális „new deal”-jéhez vagy a hatvanas évek derekán útnak indított, a jóléti „nagy társadalom” megteremtését célzó törekvésekhez hasonlítják. Egybehangzó vélemények szerint elnökségének fénypontja lehet, ha a csomagtervet el tudja fogadtatni a Kongresszussal és a közvéleménnyel - ám bele is bukhat. A reformprogramot kidolgozó szakértői csoportot a First Lady, Hillary Rodham Clinton irányította. Az elnök kijelentette: az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország a fejlett világban, amelynek az állampolgárai kívül maradnak az általános betegbiztosítás védőhálóján, enA washingtoni Capitolium szeptember 18-án töltötte be fennállásának 200. esztendejét. George Washington 1793. szeptember 18-án rakta le az épület alapkövét. Áz eredeti Capitoliumot a kongresszus először 1800-ban használta. Korábban üléseit New Yorkban és Philadelphiában tartotta. A palotát felgyújtották és részben lerombolták a britek 1814-ben az Egyesült Államokkal vívott második háborúban. 1819-ben újra megnyitották. Jelenlegi formáját a polgárháború idején kapta, amikor a szenátus és a képviselőház üléstermét, valamint a kupolát felépítették. Az újklasszicista épület 1,6 hektáron terül el. 540 helyisége és 658 ablaka van. Hat szenátusi és képviselőházi irodaházzal,valamint a kongresszusi könyvtárral alagutak kötik ösz- sze, amelyekben kis villanymotoros vonatok közlekednek. A két ülésterem közül a képviselőházé a nagyobb. Ott mondtak beszédet külföldi vezetők, köztük Erzsébet királynő, Winston Churchill, Charles de nek ellenére az egészségügyi támogatásra fordított kiadások lassan megfojtják a költségvetést, és súlyos, a versenyképességet visszafogó teherként nehezednek a gazdaságra is. 1980-tól csaknem háromszorosára emelkedtek az egészség- ügyi költségek, és az idén elérték a 900 milliárd dollárt, vagyis a bruttó hazai termék egyhetedét. - Ha az inflációnál sokkal gyorsabb ütemben vágtató egészségügyi kiadásokat nem fékezzük meg, az évezred végére a számla 1,7 billió dollárra fog nőni - hangoztatta. - Miközben szégyenfoltként kell viselnünk, hogy 37 millió amerikainak nincs semmiféle betegbiztosítása, további 30 millió pedig alulbiztosított. Ha elképzelésem megvalósul, milli- árdokat takaríthatunk meg, méghozzá úgy, hogy az amerikaiak többsége kevesebbet fizet majd. Programjának központi eleme, hogy fokozatosan, 1997 végéig bevezetik az általános és kötelező betegbiztosítás rendszerét, amelyből - biztosítási kártya révén - mindenki állam- polgári jogán fog részesedni. A biztosítási díj 80 százalékát a munkáltatók, a fennmaradó 20-at az alkalmazottak fizetnék: a biztosítás 4200 dollárba kerülne. Gaulle, Anvar Szadat, az iráni sah és Borisz Jelcin. 1954-ben három portoricói, aki hazájának függetlenséget követelt, lövöldözni kezdett a képviselőház karzatáról és öt képviselőt megsebesített. Három bomba is robbant a Capito- liumban, 1915-ben, 1971-ben és 1983-ban, de senki sem sebesült meg. Az épület bejáratainál most érzékelők működnek. Ennek ellenére ez Washington legnyitottabb kormányzati épülete, ahol évente több mint hétmillió látogató fordul meg. George Washingtont és feleségét, Mártát a Capitoliumban akarták eltemetni. A család azonban nem engedélyezte, hogy a koporsókat elszállítsák a virginiai Mount Vemonból, ahol eltemették őket. Számítógép és televízió van minden irodában és a képviselők elektronikus berendezés segítségével szavaznak. A szenátus üléstermében azonban még mindig vannak köpőcsészék és tintatartók, s a szenátorok „aye” vagy „no” szavakkal adják le szavazatukat. A múlt vasárnap rendezett hamburgi tartományi választás több szenzációval is szolgált. A korábban egyedül kormányzó szociáldemokraták elveszítették abszolút többségüket, ám legfőbb vetélytársuk, a CDU ezt nem tudta kihasználni, sőt jelentős visszaesést kellett elkönyvelnie. Bejutottak a városállam parlamentjébe a környezetvédő Zöldek, kibukott viszont onnan az FDP, amely titokban abban reménykedett, hogy a CDU-val összefogva kiszoríthatja a hatalomból az évtizedek óta kormányzó SPD-t. A legnagyobb meglepetést mégsem a fentiek, hanem egy politikai újonc fellépése okozta: színre lépett ugyanis a „Statt Partei die Unabhängigen” nevű szervezet. Ennek Egy anti-párt sikere Hamburgban neve magyarul annyit tesz, mint „Párt helyett a Függetlenek”. A hivatalosan választói közösségként bejegyzett csoportot a korábbi pártjával, a CDU-val elégedetlen Markus Wegner hozta létre. A 40 éves jogászt és lapkiadót felbőszítette az uniópárt megcsontosodott belső struktúrája és az a csöppet sem demokratikus módszer, amellyel a CDU a két évvel ezelőtti hamburgi választás előtt jelöltjeit kiválasztotta. Az idén májusban alapított szervezet első nekifutásra elnyerte a szavazatok 5,6 százalékát, így nyolc képviselőt küldhet a városi törvényhozásba. Mint a közvéleménykutatási adatokból kiderül, a Statt Partei elsősorban a nagy pártok szavazóira gyakorolt vonzerőt: száz szavazója közül 35 a CDU-ra, 28 az SPD-re, 11 pedig az FDP-re voksolt két évvel ezelőtt. Ez megerősítette azt a Németországban évek óta tapasztalható jelenséget, miszerint a választók egyre inkább meg- csömörlenek a hagyományos politikai pártoktól, elveszítik bizalmukat a politikusokban. A négy évtizedes pártstruktúra elleni tiltakozásként is felfogható hamburgi eredmény arra figyelmeztet, hogy az 1994-ben esedékes „szuper választási évben” (nyolc tartományban, valamint országos szinten lesznek választások német földön) alighanem keserű pirulákat kell lenyelnie a három nagy pártnak. A hamburgi törvényhozásba nem jutottak be a német politikai palettán viszonylag új színt jelentő szélsőjobboldali erők. Igaz, az idegengyűlölő Republikánusokat csak egy hajszál, pontosabban 1430 szavazat választotta el a „sikertől” (a párt 4,8 százalékot szerzett). Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a REPs, illetve az alig burkoltan náci ideológiát hirdető DVU (Német Népi Unió) a Hanza-város több kerületében mandátumokat szerzett a helyi közgyűlésben. Akad olyan kerület, ahol a szélsőjobb jelöltje 13, 15, sőt 17 százalékkal a harmadik helyen jutott be a helyi közgyűlésbe. Egy dologban viszont nem hozott újat a hamburgi szavazás: a legnagyobb erőt ezúttal is az urnáktól távolmaradók képezték. A legtöbb szavazatot (százból 28-at) a szociáldemokrata párt szerezte, míg a CDU-nak 17* az FDP-nek három jutott. E három „történelmi” párt a szavazóknak kevesebb, mint a felét tudta megnyerni magának (egészen pontosan 47,5 százalékot), ami riasztó visszaesés 1991-hez (57,7), de főleg 1987-hez képest, amikor a választók 73 százaléka tömörült a fenti pártok mögött. A jövő évi választásokig hátravan ugyan még néhány hónap, ám a pártközpontok stratégái a jelek szerint képtelenek rájönni, miként nyerhetnék vissza a szavazópolgárok bizalmát. Dorogman László Az első földreszállás sötétben A lengyel választások végeredménye Tintatartók és komputerek mellett Kétszázéves a Capitolium /* / A 1