Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-23 / 260. szám
2 aj Dunántúli rtapiö 1993. szeptember 23., csütörtök ÓRA A NAGYVILÁGBAN Jelcin vagy Ruckoj? Alexandr Ruckoj vagy Borisz Jelcin? Tegnap estig még nem dőlt el, ki is lesz Oroszország elnöke MTI TELEFOTÓ Az orosz parlament rendkívüli ülésén kedd este felmentette Borisz Jelcin orosz elnököt. A sebtiben összehívott törvényhozás határozata szerint az elnök súlyosan megsértette az alkotmányt, így annak 121.6 pontja értelmében az elnököt helyi idő szerint este 8 órától megfosztják hatalmától. A törvényhozók néhány perccel Jelcin leváltása után beiktatták hivatalába Alekszandr Ruckoj ügyvezető elnököt, eddigi alelnököt. A parlamenti eskütételre négy órával azután került sor, hogy Borisz Jelcin bejelentette a parlament feloszlatását és a választások kiírását. Alekszandr Ruckoj megválasztása után azonnal nyilvánosságra hozta első rendeletét. A rendelet értelmében valamennyi szeptember 21-én kiadott Jelcin-rendelet érvénytelenné vált. Ruckoj egyben felszólította a fegyveres erőket és a oroszországi föderáció tagjait, hogy az érvényben lévő alkotmánynak megfelelően tevékenykedjen. Az ITAR-TASZSZ jelentésében emlékeztetett arra: az érvényben lévő orosz alkotmány nem teszi lehetővé, hogy a parlament - a Legfelsőbb Tanács - szavazással leváltsa az államfőt, ehhez a Népképviselők Kongresszusának döntése szükségeltetik. A rendkívüli ülésre összehívott orosz parlament szerda hajnalban Pavel Gracsov védelmi miniszter menesztésére szavazott. A Legfelsőbb Tanács egyidejűleg Vlagyimir Acsalov képviselő védelmi miniszterré történő kinevezése mellett foglalt állást. Az ITAR-TASZSZ beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Jelcin rendelete értelmében érvénytelenek az orosz parlament kedd este nyolc óra után hozott döntései. Clinton Jelcin mellett Bili Clinton amerikai elnöknek sikerült telefonon kapcsolatba lépnie Borisz Jelcinnel. Beszélgetésük mintegy tizenöt percig tartott - jelentette a CNN. A hírtelevízió értesülése szerint a beszélgetés fényében az amerikai elnök teljes támogatásáról biztosította Borisz Jelcint, és a CNN úgy ítélte meg, hogy Clinton az orosz elnököt tekinti a politikai és gazdasági reformok letéteményesének. Bili Clinton teljes támogatásáról biztosította kedden Borisz Jelcint, hangsúlyozva, hogy meggyőződése szerint a parlamenti választások kiírása „végső soron összhangban áll az elnök által meghirdetett demokratikus reform- irányvonallal”. A Fehér Ház által kiadott nyilatkozatában az elnök közölte: biztosítékokat kért Borisz Jelcintől arra, hogy „azokat a nehéz döntéseket, amelyeket meg kell hoznia, olyan módon fogja megtenni, amely biztosítja a békét, a stabilitást és a nyílt politikai fejlődést”. Jelcin: Ruckoj kinevezése érvénytelen Borisz Jelcin elnök törvénytelennek minősítette és érvénytelenítette szerdán Alekszandr Ruckoj nak a feloszlatott parlament által történt elnöki kinevezését. Jelcin rendeletében leszögezi: Ruckojnak elnökként kiadott rendeletéi és egyéb utasításai végre nem hajtandók. Az elnöki rendelet szerint a hatalmi szervek és azok vezetői az elnök által kedden este közzétett, a fokozatos alkotmányreformra vonatkozó utasításai szerint kötelesek eljárni. A kulcsfontosságú minisztériumok között a KGB utódja, az orosz biztonsági minisztérium vezetése külön nyilatkozatban szögezte le, hogy az orosz törvények szerint jár el, és állandóan tájékoztatja a felső vezetést az esetlegesen kialakuló válsághelyzetekről. Az orosz vezérkari főnök, Mihail Kolesznyikov is megerősítette, hogy ő Gracsovnak, a védelmi miniszter pedig a hadsereg főparancsnoki tisztét betöltő Borisz Jelcinnek engedelmeskedik. Megfigyelők szerint a szerda délutáni nyilatkozatok azt jelzik, hogy a hatalmi minisztériumok egyöntetűen az elnök mellett állnak. Hírek a volt szovjet köztársaságokból A volt szovjet köztársaságok vezető politikusai egyöntetűen támogatásukról biztosították az orosz elnököt: Ukrajnától kezdve Fehéroroszországon, Kirgizisztánon és Moldován át Kazahsztánig nyilatkozatokban és táviratokban álltak ki Borisz Jelcin mellett. Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter kormánya támogatásáról biztosította az orosz államfőt. Kijelentette, Jelcin döntése az orosz parlament feloszlatásáról és a választások kiírásáról „döntő fontosságú és szükséges lépés” volt. Sztanyi- szlav Suskevics, a fehérorosz parlament elnöke szerdára virradó éjjel bátorító hangvételű táviratot küldött Borisz Jelcinnek, sikert kívánva neki az „Oroszország érdekében kezdeményezett bátor vállalkozásához”. Mircea Snegur moldovai elnök kijelentette, hogy támogatja a Jelcin által hozott döntéseket, amelyek kiutat jelenthetnek az Oroszországra és a vele szomszédos köztársaságokra nézve is veszélyes hatalmi válságból. A türkmén elnöki hivatal sajtószolgálata közölte, hogy a közép-ázsiai ország helyesli Jelcin rendeletéit. Az elnöki szóvivő kijelentette: „Nem hisszük, hogy polgárháború lesz, vagy katonai hatalomátvételre kerülhet sor. Szentpétervár polgármestere az éjjel a televízión keresztül fordult a város lakosságához, és nyugalomra szólított fel mindenkit. Az Oroszország közepén fekvő Kirov járási tanácsának elnökhelyettese viszont támadta Jelcin elnököt. Leonyid Vahonyin alkotmányellenesnek nevezte az orosz államfő döntéseit. A nyugat- szibériai Tyu- meny egyik vezetője pedig azzal fenyegetőzött, hogy általános sztrájkot hirdetnek. Nobel-díjas magyarok Szent-Györgyi Albert születésének centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy a Magyarországról elszármazott Nobel-díjas tudós társai előtt is fejet hajtsunk. Kilenc magyar kutató - Lénárd Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richard, Szent- Györgyi Albert, Hevesy György, Békésy György, Wig- ner Jenő, Gábor Dénes, Polányi Károly János - részesült a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerésben. Most az ő munkásságuk előtt tisztelgünk - mondta Szentá- gothai János akadémikus a Magyar származású Nobel-díjasok című kiállítás szerdai megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlókban helyet kaptak tanulmányrészletek, fényképek, korabeli újságcikkek. Látható Szent-Györgyi Albert No- bel-díja amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. A tudománytörténeti kiállítás december közepéig tekinthető meg. A magyarok közül elsőként Lénárd Fülöp részesült 1905-ben fizikai Nobel-díjban. Bárány Róbert egyensúlyszervi kutatásaiért és kísérleteiért kapta az elismerést az 1914-es esztendőben. Zsigmondy Ri- chardot a kolloid oldatok természetének magyarázatáért tüntették ki 1925-ben. Szent-Györgyi Albert a biológiai égésfolyamatok terén végzett kutatásaiért kapta az orvosi díjat 1937-ben. Hevesy György az izotópokat állította az orvostudomány szolgálatába. 1943-ban lett a kémia Nobel-díjasa. Békésy György akusztikai kutatásait 1961-ben ismerték el a legmagasabb orvosi kitüntetéssel. Wigner Jenő az atomhéj rejtelmeinek leírásáért 1963-ban megosztott fizikai díjban részesült. Gábor Dénes a holográfia elvének kidolgozásáért az 1971. évi fizikai Nobel-díjat kapta. Polányi Károly János a kémiai elemi folyamatok dinamikája terén végzett munkájával érdemelte ki a díjat 1986-ban. Javul a hazai közbiztonság Magyarországon 1989 és 1992 között ugrásszerűen emelkedett a bűncselekmények száma. Az utóbbi időben viszont javulás figyelhető meg - mondta Pintér Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány a szerdán kezdődött nemzetközi rendőri tudományos tanácskozás megnyitóján. A rendezvényen 13 ország rendőrei vesznek részt. A konferencia fő témája a sportrendezvényekkel kapcsolatos közbiztonsági problémák rendőri kezelése. Pintér Sándor kijelentette: 1992-ben az előző évhez képest 1,6 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon, 1993 első félévében pedig 7 százalékos csökkenés tapasztalható. A főkapitány ezt a társadalmi változások befejeződésének és a rendőrség megerősödésének tulajdonította. A közbiztonság a legrosszabb Budapesten és körzetében: a fővárosban és Pest megyében követik el az összes bűncselekmény 40 százalékát. A leggyakoribbak a vagyon elleni bűn- cselekmények, ezek teszik ki az elkövetések 80 százalékát. Az utóbbi időben emelkedett az életellenes bűncselekmények száma, az országban évente mintegy 300 emberölést követnek el. Csökkent a rablások száma, az elkövetés módja - csak úgy mint más erőszakos bűncselekményeknél - viszont durvább lett. 1989 után külnö- sen gyorsan nőtt a gazdasági bűnözés. Ebben a körben megjelentek a hazai és európai bűn- szervezetek is. A főkapitány úgy vélte: az utóbbi időben javult Magyarországon a rendőrség lakossági megítélése. Az új rendőri munka legfontosabb kritériumai közül kiemelte a párt- politikai semlegességet, az új szemléletű kapcsolatteremtést a lakossággal és a megújult rendőrképzést. Ezzel kapcsolatban elmondta: a rendőrök felvételénél kötelezővé tették a középiskolai végzettséget, bevezették az érettségi utáni kétéves képzést a tiszthelyettesi állomány számára. A magyar rendőrség jelenlegi egyik legfontosabb feladatának Pintér a létszámhiány csökkentését tekinti. Szeretnék elérni, hogy egy rendőrre 300-nál kevesebb lakos jusson a mostani 340-el szemben. Szintén nagy súlyt helyeznek a számítógépes technikai fejlesztésre. Gyerekhalál Magyarországon ezer élve- születésre számítva 17 gyermek hal meg ötödik életévének betöltése előtt, és ezzel Magyarország - Lengyelországgal megosztva - a 24. helyezett az UNICEF 27 fejlett országot felölelő listáján. A világ legalacsonyabb gyermekhalandósági mutatójával Svédország rendelkezik (5/1000), majd Japán (6/1000) és Finnország (7/1000) következik. Még 35 év A mostani növekedési jóslatok alapján 35 évig is eltarthat, míg a kelet-európai jövedelemszint eléri az átlagos nyugatinak legalább a felét - így kommentálta a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza a pénzintézet éves elemzését, amely nem ajánl egységes megoldást a piacgazdasági átmenetre. Minden kelet-európai gazdaság gyengült az utóbbi három évben - állapította meg. A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata Bonn - Helmut Kohl német kancellár nyilatkozata megállapította: A szövetségi kormány kezdettől fogva kitartóan támogatja az oroszországi politikai és gazdasági reformfolyamatot: meggyőződése, hogy ezeknek a reformoknak a folytatása jelenti az orosz nép jobb jövőjét London - John Major brit miniszterelnök támogató üzenetet küldött Jelcin elnöknek, és hangsúlyozta, hogy Jelcin választási felhívása lehetővé fogja tenni a népnek a szuverén döntést Major dicsérte Jelcin bátor erőfeszítéseit a nehézségek közepette, és Nagy- Britannia teljes támogatásáról biztosította az Orosz elnök reformtörekvéseit. Tokió - Borisz Jelcint támogatásukról biztosították szerdán a japán vezetők. Hoszokava Mori- hiro kormányfő közölte, hogy Japán eddig is következetesen segítette az oroszországi reformtörekvéseket, ezután is kiáll a jelcini reformpolitika mellett. Párizs - A külügyminisztérium szóvivője szerdán délben megtartott tájékoztatóján csupán annyit mondott, hogy „Franciaország bízik a reform és demokrácia oroszországi győzelmében”. Becs - Ami Moszkvában történik, az komoly figyelmeztetés a Nyugatnak arra nézve, mekkora veszélyekkel és bizonytalanaság- gal jár együtt az átmenet a diktatúrából a demokráciába - mondotta Alois Mock osztrák külügyminiszter. San Francisco - Az amerikai látogatáson tartózkodó n. Alek- szij, az orosz ortodox egyház pátriárkája kedden egy oroszországi polgárháború lehetőségére figyelmeztetett, nyugalomra és a politikai válság vérontás nélküli rendezésére szólított fel. Magyarország - a világ többi államával együtt - aggódó figyelemmel követi az Orosz Föderációban, a nukleáris fegyverekkel is rendelkező második legnagyobb világhatalomban jelenleg zajló történelmi jelentőségű eseményeket. A közelmúltban kibontakozó alkotmányos válság, a kettős hatalom kialakulásának veszélye nemcsak fékezheti, hanem akadályozhatja is a politikai és gazdasági átalakulás folyamatát. A Magyar Köztársaság Kormánya a demokratizálódás útjára tért Oroszországgal elsőként írt alá 1991. december 6-án államközi szerződést. A két ország azóta új alapokon eredményesen működött együtt. Ez tükröződött Borisz Jelcin elnök 1992 novemberi budapesti tárgyalásai során, a szovjet csapatok kivonásával összefüggő pénzügyi kérdések rendezésében, az orosz adósságok törlesztéséről kötött megállapodásokban és a két állam vezetőinek személyes kapcsolataiban. A Magyar Kormány a kritikus pillanatokban következetesen mindig az elsők között támogatta az oroszországi reformfolyamatokat, az e folyamatokat megszemélyesítő Borisz Jelcin elnököt. Oroszország demokratikusan megválasztott elnöke a kétkamarás parlamenti választások kiírásával a választók kezébe tette le a reformirányzat jövőjét, ezzel az alkotmányjogi válság megoldásának parlamentáris, demokratikus útját választotta. A Magyar Köztársaság Kormánya bízik abban, hogy Oroszország polgárai, akik a régi rendszer súlyos örökségéből fakadó és elkerülhetetlen áldozatokat példamutató türelemmel vállalták, a demokratikus kibontakozás sikere érdekében meg fogják adni Jelcin elnöknek és az általa képviselt reformirányzatnak a szükséges támogatást és meggátolnak minden restaurációs kísérletet. Az Orosz Föderáció súlyos belső gazdasági-társadalmi és politikai helyzete ismételten felhívja a világ és a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy a vasfüggöny leomlását követően bekövetkezett események nem csökkentik a világ kormányainak nemzetközi felelősségét a térség biztonságának és stabilitásának megőrzésében, országaink gazdasági, politikai támogatásának szükségességében, ami közös érdekünk. Nem követheti el a világ azt a könnyelműséget, hogy az 1989-90-es fordulat eredményeit, ennek folyamatát kockára tegye. á i » A moszkvai események világvisszhangja
