Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-22 / 259. szám

1993. szeptember 22., szerda üj Dunántúli napló 7 Bizakodó szabadszentkirályiak Az új festőcsarnokban további fejlesztések várhatók Fotó: Löffler Gábor A Fémipari Szövetkezet kiútja a fejlesztés A vidék bankja a takarékszövetkezet Nem mindenki örül a funkciónak A majd fél év előtti állapot­hoz képest alig ismerek rá a szabadszentkirályi Fémipari Szövetkezet telephelyére. Az új festőcsarnokban szerelik a már meglévő égetőkemence mellé a festőkabint és a zsírtalanítót, az udvarrészén a tárolóhelyet rövi­desen zárt raktárrá építik. Új a présműhely, a szerelőműhely is jóval hosszabb. A hátsó udvari átjáróból is fedett tároló lesz. A középső udvarrészt végig asz­faltozták. Az alumínium öntöde ismét az övék, nekik termel, s bérmunkára is kész. Már nyolcvanan dolgoznak. Az örökölt tartozásokból sokat lefaragtak tavasz óta. Miért e beruházási láz, ami­kor tele vannak adóssággal? Egyrészt: kis üzem lévén ha bele feszülnek sem tudnák visz- szafizetni tartozásukat, csak idővel, ha továbbra is ilyen jól mennek a dolgaik. Másrészt: életképesek, van munkájuk. Ke­resettek termékeik, különösen a KF-04-es motoros kerti kapáló­gépeik a különféle adapterek­kel. Kinek lenne jó, ha széthor­danák fejük felől az üzemet?-A létünk miatt sem halo­gathatjuk tovább a beruházáso­kat - mondja Máté Gyula, a szabadszentkirályi Fémipari Szövetkezet elnöke. Érvei meggyőzőek: a mos­toha körülmények között tárolt alapanyagok feldolgozásánál sok a többletráfordítás. Egyálta­lán nem mindegy, hogy meny­nyiért és milyen minőségben adják át bel- és külföldi vevőik­nek a gyártmányaikat. A festő­csarnok már nagyon kellett a termelékenység, a minőség, a költségkímélés, valamint a kör­nyezet- és munkavédelmi köve­telmények miatt.- A mi gépünk a kategóriájá­ban talán a legolcsóbb, a minő­sége miatt is keresett. Hamisít­ják is, s erre akár büszkék is le­hetnénk, bár folynak a perek a bíróságon - közli az elnök. Az életben maradásuk záloga a minőség és a minél kisebb költségű, szervezettebb terme­lés. Idén a vártnál nagyobb ke­reslettel kellett megbirkózniuk, s ennek örülnek. Annak viszont nem, hogy a forint leértékelések miatt 1993-ban 1200 forinttal emelniük kellett k^pálógépeik termelői árát. (A Briggs moto­rokért dollárral fizetnek, amihez egyre több forint kell.) Ezt a kü­lönbséget már képtelenek ki­gazdálkodni. Mivel keresettek a gépeik, ez az önbizalmukat, esélyüket is növeli. A gyártás mellett ismét fordíthatnak időt a fejleszté­sekre. Rövidesen piacra dobják az új típusú, műanyagházas fű­gyűjtő fűnyírójukat, elkészült a KF-04 legújabb adaptere, a szi­vattyú prototípusa is. Tehát a jövőjüket alapozzák. Csak a tartozásuk ne lenne olyan nyomasztó. Mégis bizakodnak. Működő, nyereséget termelő, a bel- és külföldön eladható termékekkel nyolcvan embernek munkát adó vállalkozás a szövetkezet. Tar­tozásaikat folyamatosan törlesz­tik, ahogy tudják. Nyolcvanan bizonyítják: életképesek. Csak hagyják őket dolgozni. Murányi László Csupán néhány hete született meg a döntés, sokan az új szer­vezeti forma felállításával szemben máris kétségeiket han­goztatják. A kormány ugyanis hosszú hezitálás után megszülte a határozatot: a főleg mezőgaz­dasági, vidéki pénzforgalmat lebonyolító pénzintézet szerep­körét a takarékszövetkezetek­nek adja. A recessziós időszak, valamint a gazdasági szabályo­zás foghíjai következtében visz- szaesett banki forgalom miatt azt lehetett gondolni, az állami­lag támogatott funkciónak min­den takarékszövetkezet örül majd. Ám nem így történt. A mezőgazdasági hitelezés, valamint a kialakuló farmer- gazdaságok pénzigénye tette sürgőssé a vidék bankjának kia­lakítását. Öt nagy kereskedelmi bank minden bizonnyal jó üzle­tet sejtett a gazdasági racionali­táson túl politikailag is felkarolt akcióban, a kormánynak be­nyújtott tervezetükben a költ­ségvetéstől igényelt 3-4 milliárd forintért felvállalták volna a bankhálózat megszervezését és folyamatos működtetését. A ta­karékszövetkezetek mindezért 6-8 milliárdot kértek, főleg az információs hálózat gépesítését, személyi és szervezeti fejlesz­tést kívánták megoldani ebből az összegből. A kormány vi­szont előrukkolt egy harmadik változattal: az OTP-t és a Pos­tabankot környékezte meg: vál­lalják el közösen ezt a funkciót. A tervezet előkészítői arra épí­tették javaslatukat, a Posta­banknak a postán keresztül szinte minden településen van fiókja, az OTP-nek pedig több évtizedes tapasztalata van a la­kossági pénzügyek intézésében. A csaknem egy éve tartó „húzd meg, ereszd meg” játék­ban (kormánykörökből kiszi­várgott hírek szerint az előké­szítő tárgyalások során hol az öt kereskedelmi bankot, saját ver­A foglalkoztatási törvény újabb módosításának előkészí­tésén dolgoznak a szakértők a Munkaügyi Minisztériumban. A javaslatok szerint könnyebbé kellenne tenni a munkanélkü­liek járadékfolyósítás közbeni munkavállalását. A tervek ha­marosan az érdekegyeztető fó­rum elé kerülnek. Az elképzelések szerint ha a munkanélküli a járadékfizetési időszak közben egy-két vagy három hónapra szóló munkát ta­lál, azt az érte járó díjazás ma­ximumának megkötése nélkül a járadékfolyósítás szünetelteté­sével is elvállalhatná. ziójukat, néha a takarékszövet­kezeteket favorizálták) végül is a racionalitás győzött, a 260 ta­karékszövetkezet látja el ezen­túl a vidék bankjának szerepét. A választás legfőképpen azért esett erre a pénzintézetre, mert tevékenységük során igen szo­ros kapcsolatokat építettek ki a helyi polgárokkal, szinte sze­mélyre szólóan, naprakész in­formációkkal rendelkeznek a kölcsönfelvevők likviditásával, s nem utolsó sorban az is mel­lettük szólt, országosan 1800 fiókkal tudják a szolgáltatást le­bonyolítani. Az integrációra elkészült, PHARE-programból finanszí­rozott szerződés tervezet. Az ebben megfogalmazottakkal eddig csak 26-an értettek egyet, ugyanis szándékukról pozitívan csak ennyien nyilatkoztak. Ugyanakkor a takarékszövetke­zetek nagyobb hányada - legfő­képpen a jól működők - azon kifogásukat hangoztatták, mi­Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a munkaügyi központ közvetítésével a mindenkori minimálbér szintjéig vállalhat munkát a járadékfolyósítás közben is a munkanélküli. Ha a minimálbérnél magasabb ösz- szegért dolgozna, ezt csak a já­radékfolyósítás megszűntetésé­vel teheti. Újabb elbocsátása esetén ismét kérnie kell a mun­kanélküliellátást, ez pedig előnytelen lehet részére a szá­mítási alap változása miatt. A javasolt módosítás alapján - maximum három hónapos munkavállalásig - csak szüne­telne a járadékfolyósítás, és szerint a szervezeti átalakítás során jelentősen veszítenének önállóságukból, túlságosan alá­rendelt szerepet vállalnának. Ők ugyanis azt szeretnék, ha pénz­ügyi, gazdasági együttműködés alakulna ki az egyes takarék- szövetkezetek között, az önálló­ság sérelme nélkül. Pillanatnyi­lag tehát még nem lehet tudni, ki fog győzni vagy milyen kompromisszum alapján szer­veződik meg a vidék bankháló­zata. Mint ahogy arról sincs még tudomásuk a takarékszö­vetkezeteknek, vajon az állam mennyivel fogja támogatni a há­lózat kialakítását. Bennfentesek szerint az ősz folyamán mindenféleképen el­dől, milyen elképzelés szerint szerveződik meg a vidék bankja. Addig azonban az önál­lóságukat féltők újabb és újabb érvekkel próbálják bizonyítani, pénzügyi integrációval is lehet a bankhálózatot működtetni. Békéssy Gábor nem szűnne meg. A közhasznú munkavégzésnél is módosítá­sokat javasolnak a szakértők, ugyanis indokolt a nagyobb arányú támogatás a magas munkanélküliségi rátájú terüle­teken. Ugyancsak nagyobb kedvezményt javasolnak azok­nak a vállalatoknak, ahol egy éven túli állástalanok alkalma­zását vállalják. Változás lenne a tervek sze­rint az is, hogy a leendő vállal­kozót nem havonként, hanem egyösszegben támogatnák, az eddigiektől eltérően ilyen tá­mogatást pályakezdők is kap­nának.----------------------------------------------------------------h Nem tudni, hogy ki fog győzni és milyen kompromisszum alap­ján szerveződik meg a vidék bankhálózata. Képünk a Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezetben készült Fotó: Bolkovics Módosul a foglalkoztatási törvény? Javuló munkavállalási feltételek járadékfolyósítás idejére Appraisal Group International, a pécsi közüzemi cégek átalakítója Átalakul a Pécsi Vízmű Vállalat is Fotó: Bolkovics A pécsi közüzemi vállalatok átalakításának munkáját az Appraisal Group International Nemzetközi Vagyonértékelő Rt. nyerte el. A nagymúltú és sikeres tengerentúli cég közre­működésével, és tőke részvéte­lével három éve megalakult magyar-amerikai vegyesvállalat a városi pályázat megnyerésé­vel egy időben hozta létre pécsi irodáját is. ' A cég tevékenységének kö­zéppontjában kezdetben első­sorban a vagyon- (ingatlanok, gépek, felszerelések, készletek stb) és üzletértékelés állt, amit ma már téljeskörű, és általános pénzügyi tanácsadás, átalaku­lási és privatizálási, továbbá be­fektetési menedzselés is kiegé­szít. Az Appraisal magyaror­szági munkája az elmúlt évben bővült a profiljába illő vagyon- felügyeleti, felszámolási, végel­számolási tevékenységgel. A céget az Állami Vagyonügy­nökség hivatalos tanácsadói so­rába fogadta, a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet, az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. is meg­bízásokkal látta el, illetve a PHARE szaktanácsadói körben is privatizációs tevékenységgel bízta meg. Mindezek eredmé­nyeképpen mintegy száz ered­ményes hazai privatizációs tranzakcióban vett részt a cég. A társaság nagy gondot fekte­tett magyarországi szakmai szakértői hálózatának kialakítá­sára. Az alkalmazottak, és külső szakértők egytől egyig kiváló elméleti, illetve gyakorlati szakemberek, jó ismerőik gaz­dasági, pénzügyi, jogi szakterü­leteiknek. Mindezek, a vagyonértékelő és tanácsadó céggel kapcsolatos információk, valamint a benyúj­tott pályázat ismeretében dön­tött úgy a pécsi önkormányzat, hogy az Appraisalt bízza meg a város közüzemi vállalat átalakí­tásával. A hatalmas feladattal kapcsolatban a pécsi iroda veze­tője úgy tájékoztatott, hogy az elképzelés szerint viszonylag tiszta profilokat alakítanak majd ki, illetve egy olyan cégformát, amely a kommunális ellátás za­vartalansága mellett képes eredményesen működtetni a pé­csi közüzemi vagyont. Az Appraisal pécsi irodája szakértők bevonásával még az ősz folyamán megkezdi a szó­ban forgó cégek (Pécsi Köztisz­tasági Vállalat, Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat, Pécsi Vízmű Vállalat, Pécsi Távfűtő Vállalat, Városfejlesztési és -Üzemelte­tési Iroda, Városgondnokság) átvilágítását, a vagyontömeg számbavételét. Kaszás E. Üzletemberek találkozója Pécsett Nemzetközi üzletember ta­lálkozó lesz szeptember 23-25 között Pécsett a Palatínus és a Pannónia szállóban. A rendez­vényre francia, német, olasz, ukrán, szlovén és horvát vendé­geket várnak, s céginformációs rendszerek bemutatójával indul a program. Pénteken pénzügyi szakmai nap lesz, melynek ke­retében a beruházások finanszí­rozási alternatíváiról tartanak előadásokat. A rendezvény védnöke Palotás János, a Vál­lalkozók Országos Szövetségé­nek társelnöke. Környezetvédelem a BCM Rt.-nél A Beremendi Cement- és Mészipari Rt. környezetvédelmi tevékenységéről, gazdasági helyzetéről és privatizációjáról tart ma 11 órai kezdettel tájé­koztatót Koltai Imre, a Magyar Cementipari Szövetség elnöke és Oberritter Miklós, a BCM Rt. elnök-igazgatója Pécsett, a Művészetek Házában. A háttér- beszélgetést a Magyar Cement ipari Szövetség megbízásából a STAR PR Ügynökség rendezi. Átvilágítás a Zsolnay Rt.-nél Privát holdingként kívánják működtetni az ország 160 legje­lentősebb vállalatát tulajdonló ÁV Rt.-t. A társaság nem kap állami támogatást, így hosszú távon nem működtethet tartósan veszteséges cégeket. Ezért há­rom csoportba sorolták a válla­latokat, s rövidesen elindítják azt az átvilágítási programot, amelynek első lépcsőjében 14 vállalatnál állapítják meg, hogy melyek a hosszú távon megtar­tandó, illetőleg leépítendő tevé­kenységek. Ezt a munkát az ÁV Rt.-hez tartozó valamennyi cég esetében elvégzik atovábbiak- ban, így többek között a pécsi Zsolnay Porcelángyár Rt.-nél is. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A kárpótlási jegyek forgal­mát és árfolyamát tekintve a szeptember 13-ától 17-éig tartó üzleti hét egyértelmű sikert eredményezett a tőzsdén. A kárpótlási jegyek heti összfor­galma, amely árfolyamértéken számolva 137,92 millió forintot ért el, több mint másfélszerese volt az előző hét hasonló adatá­nak. A tőzsdenapokon a jegyek átlagára végig 600 forint körül alakult. Pénteken kötötték a a legkevesebb üzletet a brókercé­gek, mégis ezen a napon volt a legmagasabb a kárpótlási je­gyek átlagára: 607 forint. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1993. szeptember 21. Pénznem vételi közép eladási Angol font 140,73 142,13 143,53 Ausztrál dollár 59,92 60,54 61,16 Belga frank (100) 267,03 269,36 271,69 Dán korona 13,96 14,09 14,22 Finn márka 15,84 16,04 16,24 Francia frank 16,38 16,52 16,66 Gör. drachma (100 39,65 40,07 40,49 Holland forint 50,87 51,30 51,73 ír font 132,97 134,27 135,57 Japán yen (100) 87,39 87,99 88,59 Kanadai dollár 69,47 70,17 70,87 Kuvaiti dinár 306,90 309,65 312,40 Német márka 57,16 57,64 58,12 Norvég korona 13,10 13,22 13,34 Olasz líra (1000) 58,93 59,57 60,21 Osztrák sch. (100) 812,74 819,54 826,34 Portugál esc. (100) 55,82 56,37 56,92 Spanyol pes. (100) 71,37 72,13 72,89 Svájci frank 65,59 66,13 66,67 Svéd korona 11,39 11,52 11,65 USA dollár 91,96 92,74 93,52 ECU (Közös Piac) 108,63 109,61 110,59

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom