Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-21 / 259. szám (258. szám)
10 üj Dunántúli napiö 1993. szeptember 21., kedd £o A szerkesztőség postájából Váratlan vakáció Rendhagyó nyaralás Németországban A nyáron rendezték meg Brandenburgban az „ONLY 4 KIDS EUROCAMP” szünidei rendezvényt, amire közép- és kelet-európai gyerekeket hívtak meg. Megyénkből négy vak, és további hat gyerek mehetett. Iskolánkból egy gyereket választottak ki a tanári kar szavazata alapján. Legnagyobb meglepetésemre engem. Az utazás hosszú és fárasztó volt, de megérte. Remek ellátást kaptunk, vendéglátóink minden tőlük telhetőt megtettek. Nemcsak az útiköltségünket és ellátásunkat fizették teljes egészében, hanem még biztosítást is kötöttek, telefonkártyát és zsebpénzt adtak. Eddig én még nem találkoztam vakokkal. A táborban gyakran beszélgettünk, megismertük és segítettük őket. Az egyik fiú elmondta, hogy elmosódott színeket és homályos körvonalakat lát. Nagyon örültem, hogy legalább ennyit lát. Sok-sok programot szerveztek, jártunk többek közt Berlinben, Neuruppinban, Lindow- ban. A tábort támogatta a Brandenburg és Észak-Rajna West- fália Szövetségi Államok, az IBM - Németország és a német Telecom. Rengeteg élménnyel és ajándékkal tértem haza. Nagyon tetszett Németország, jól éreztem magam, de több mint három hét után már nagyon hiányzott az otthonom. Bíró Dávid, 8. c. Pécs, Berek u. Ált. Isk. Pécsett, Kertvárosban nemrég útburkolat javítási munkákat végeztek többek közt a Honvéd téren és számos környező utcában. A sorból kimaradt - pedig szemmel láthatóan ráférne - a térről nyíló Erdély utca. Vajon miért? Fotó: Puskás Gábor Ajándék a kórháznak Szép parkja van a Pécsbányai Kórháznak. Kellemes időben a betegek is szívesen sétálnak, üldögélnek a fák alatt. Még hangulatosabbá változtatja majd a környezete, az a díszkút, amelyet Gellér B. István művész készít. A napokban elkészült a kút vízköpője, amit Balogh Imre bronzöntő mester ajándékként adott a kórház betegeinek és dolgozóinak. Nem szokványos tájakon kínálkozott nyaralás a pécsi Értelmi Fogyatékos Napközi Otthon, a bólyi Gyermekotthon, a pécsi Kerekesszék Klub Alapí- vány fiataljai számára. A német Donauchwabische Kulturstiftung nevű kulturális alapítványtól már a nyár elején megérkezett a meghívás Dél-Németország egyik legszebb tájára, Schwäbischen-Alb területén lévő Sonnenbühl-Erp- fingen nevű üdülőfaluba. Baden-Württemberg tartomány alapítványa részéről Eugen Christ és Gerhard Westenberger munkája révén, és a már említett magyar intézmények vezetői, dolgozói szervezésében jöhetett létre augusztus végén az egy hetes külföldi üdülés fogyatékos fiatalok számára. Két kisbusz indult Pécsről. Az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának négy fiatalja és egy szülő, valamint két pedagógusa az intézmény buszával (amely szintén német adomány) utazott, s itt kapott helyet a bólyi Gyermekotthon egy lakója és az őt kísérő gyógypedagógus tanárnő is. A már említett harmadik intézménytől saját busz- szal, külön indultak a résztvevők. A napközi otthon gyógypedagógusaként tudom, hogy volt olyan fiatal, aki még a Balatonon sem járt, így a külföldi út egyesek számára megfogal- mazhatatlan élményt jelentett. A határokon való átkelés izgalma, az ismeretlen, gyönyörű tájakon történő utazás és végül a fogadtatás a csodálatos német erdők, hegyek közt lévő üdülőfaluban kárpótolta őket a hosszú út fáradalmaiért. A pihenés és kirándulások mellett két rokon intézményt is megtekintettünk, amelyekben fogyatékos fiatalok és felnőttek különböző műhelyekben, védő-munkahelyeken dolgoznak. A különböző nemzetiségű fiatalokat a nyelvi másság nem akadályozta abban, hogy egy sajátos élethelyzet adta emberi kommunikáció révén ne közeledjenek egymáshoz. Intézményünkben is évek óta cél az oktatási rendszerből kikerült fiatalok foglalkoztatása, ami azonban a „non-profit” gazdasági szféra nehézségei miatt hiányos. Az intézmény szakmai elképzelése az, hogy önálló asztalosműhellyel bővüljön az otthon. Napjainkban ennek anyagiak szabnak határt, bár folyamatosan pályázatok beadásával próbáljuk e célt megvalósítani. Számomra a legnagyobb élményt az jelentette, hogy egy érett, felelősségteljes társadalmat sikerült megismernem, amelynek tagjai rendkívüli módon megtanulták tolerálni a másságot. Apró példa erre a Hohenzollem várnál tett kirándulás, ahol idős, bottal közlekedő emberek is segítették Krisztinát, hogy tolókocsija ne legyen akadály abban, hogy feljusson a több mint 800 méter magasan fekvő történelmi nevezetességhez. Az, hogy egy állam hogyan bánik fogyatékosaival, hogyan kezeli a „fogyatékos-ügyet”, jó tükre az adott társadalom erkölcsi, kulturális nívójának. Azt tapasztaltuk, hogy a németek e tekintetben jelesre vizsgáztak, ezzel is megerősítve hitünket a jövőbeni munkánkban. Reméljük, jövőre a pécsi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona láthatja vendégül a német sorstársakat. Gyúrok Ernő gyógypedagógus, Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona Jól „kimagyarfejezzük” magunkat Nemrég műsort sugárzott a Magyar Televízió a Pa-Dö-Dő-ről, melynek keretében az egyik dalszöveg-sor így hangzott: „ .. .mi nem leszünk katona.” Először azt hiszem, a művésznők csak tréfálnak, de aztán látom komolyan csinálják. Előveszem A magyar helyesírás szabályait és az 1990-es kiadás 61. oldalán találok is egy példamondatot: Szép Gergely és ifj. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Tehát tettek és nem „tett”. Az alábbi egyeztetésről van itt szó ugyanis. A mondat - szerintem - így hangzana helyesen: „ ... mi nem leszünk katonák.” Nem tudom, hogy a művésznők maguk írják e dalszövegeiket vagy lib- rettistával dolgoznak-e, de meg vagyok győződve arról, hogy egy költő sehol a világon nem talál kiadót akkor, ha egy rím kedvéért áldozatul dobja oda az anyanyelvét. Néhány napja az egyik közéleti személyiségünk méltatta a tanévkezdést ugyancsak a televízióban. Minden szavával egyetértek, kivéve ezt a mondatot: „A felnövekvő fák meghozzák gyümölcsét. ..” Kinek a gyümölcsét hozzák meg ezek a fák? Ha a sajátjaikat akkor gyümölcsüket, vagy gyümölcseiket lenne a helyes, bár ez sem mindegy, tekintve nyelvünk rendkívül gazdag árnyaltságát. Tehát megint az egyeztetés maradt el. Az Új Dunántúli Naplóban olvastam, hogy vannak nyelvészek, akik ezt az általam kifogásolt kifejezési formát is helyesnek ítélik. Tőlük kérdem. Elfogadnák Petőfi verssorát így is: „Rab legyünk vagy szabad?” Kemény Lajos Pécs Fűtés előtt is a PÉTÁV-ról Társasházban nincs kacsaúsztató Az augusztus 21. szombati számban Hársfai István írta „Kiszolgáltatottan és megfenyegetve” cikkét. A témával kapcsolatban nekem is van mondanivalóm. A mi „hírős” városunkban, Szigetváron, a Szent István lakótelepen (volt Lenin ltp.) a PÉTÁV 12 éven keresztül valami lehetetlen és elfogadhatatlan számítás miatt egy átlag lakásra, ami 65 négyzetméteres havonta 12 éven keresztül 13 m3 melegvizet számlázott! Úgynevezett átalányt fizettünk. Igen ám, de 12 év alatt egyetlen egyszer sem_ volt végelszámolás. Mint a DÉDÁSZ-nál. Két évvel ezelőtt, 1991-ben beszereltettük a hideg-meleg vízórát, amibe a PÉTÁV nagyon nehezen egyezett bele. Volt is okuk rá. Rájöttünk, hogy 3-4 személynél évente(!) nem tévedés: évente alig fogy 13 m3 melegvíz! Társasházban nincs kacsaúsztató, nincs fürdőmedence az udvaron. A 13 m3 melegvíz megállapított fogyasztásért felelős valaki. Mióta az órákat beszereltettük, kitalálták a „készenléti díjat”. Mit kapunk érte? A javíttatásért havonta fizetünk, ezentúl nálunk Hő-Cső „háború” lesz, mert nem kis pénzt kellene fizetni, igaz számlázzák is. Eddig úgy tudtam, hogy a rendőrség, honvédség, tűzoltók vannak készenlétben. Nyáron nem fűtenek - sokszor a melegvíz is langyps. 1700 Ft felett fizettetett a PÉTÁV, most a Hő és Cső Kft. 1500 Ft-on alul. Mi ez az összeg? Eddig miért nem kellett fizetni? Most hogy-hogy kell? Nem értjük. Ha emelik a fűtésdíjat, vegyék az urak figyelembe: előbb emeljék a fizetéseket, nyugdíjakat, munkanélküli segélyeket a sokszor emlegetett „világszínvonalra”, azután tudunk fizetni „világszínvonal” árakat, különben nem tudunk igénybe venni szolgáltatásokat. A 12 évi - havonta kiszámlázott - 13 m3 melegvíz peres üggyé vált, a PÉTÁV örök té- . mára visszatérünk. Barna Elvira Szigetvár Jogi tanácsadó Balogh B. olvasónk kérdése, hogy az új lakásügyi szabályok szerint a bérbeadó milyen esetekben mondhatja fel a bérleti szerződést? Az 1994. január 1 napján hatályba lépő 1993. évi LXXVIII. törvény 24 §-a szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a. ) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg; b. ) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; c. ) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; d. ) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják; e. ) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel. Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamilyen bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte. Abban az esetben, ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. (25 § (1) bek.) H. J.-né férje súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul. Azt kérdezi, hogy férje ápolása céljából kérhet-e a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot, mennyi időre? Á munkavállalónak - kérelmére a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. A hatályos rendelkezés szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha, a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. (Munka Törvénykönyv 139 §.) B. l.-né kérdezi, hogy az özvegynek mikor jár végkielégítés? Az 1975. évi n. törvény 69 §-a értelmében annak az özvegynek, akinek az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötéssel megszűnik, egyévi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítés jár, ha igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül előterjeszti. Az állandó özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett vég- kielégítést kérhet az, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának a betöltése után köt házasságot. A végkielégítés a házasság- kötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszeres összege. A végkielégítés összegének a megállapításánál az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell számításba venni akkor is, ha az özvegyi nyugdíjat korlátozott összegben folyósították, vagy a folyósítást szüneteltették. Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, a házasságot kötő özvegyi nyugdíjas végkielégítésének az ösz- szegét az őt megillető özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani. (89/1990. V. 1./MT. sz. r. 187 §.) Tóth I. arra kér tájékoztatást, hogy a károkozó a keletkezett kárt milyen mértékben köteles megtéríteni? A Polgári Törvénykönyv 339 §-ában meghatározottak szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. Jó tudni azt is, hogy a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. A károsult terhére esik mindazon mulasztás, akinek magatartásáért felelős. Előfordulhat az is, hogy a kárt többen okozták. Ebben az esetben a felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha a. ) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy b. ) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett. (PTK. 344 §) L. K. külföldön tartózkodik, nyugdíját nem folyósítják. Kérdése: mikor fizetik ki részére a fel nem vett nyugdíját? A külföldön tartózkodás miatt szüneteltetett, illetőleg nem folyósított nyugellátást, baleseti nyugellátást, az ellátásra jogosult hazaérkezését követő egy éven belül előterjesztett igénybejelentésre kell kifizetni. A most ismertetetteknek megfelelően kérje ellátása kifizetését hazaérkezése után a fenti időn belül. S. Á.
