Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-21 / 259. szám (258. szám)

8 üj Dunántúlt napló 1993. szeptember 21., kedd Gyümölcstermesztés - korszerűen Még elvégezhető az őszibarack nyárvégi metszése J Az őszibarack zöldmetszési formáinak ismert módszerei a hajtásválogtás és a hajtásvisz- szacsípés (ezeket tavasszal szokták elvégezni), a hajtások ritkítása és levelezése, (ezeket nyár derekán kell alkalmazni), és a tulajdonképpeni, szósze­rinti zöldmetszés, amit a nyár utóján, ősz elején célszerű vé­gezni, amikor a vegetáció már csökken, de még nem kezdő­dött meg a lombhullás. A gyümölcstermesztési szakmában a zöldmetszési mó­dok alkalmazása - különösen az őszibarack esetében - min­dig vitatott volt. A nyárvégi metszés ajánlásához szükséges a lényegi áttekintés. A tavasszal végzett metszés akkor van hatással a fára, ami­kor az még a tartalék-tápanya­gokra támaszkodik. Az ilyen­kor végzett metszés növeke­dést serkent, következéskép­pen fokozottan veszi igénybe a fa tartalék tápanyagait, mégpe­dig úgy, hogy egyben mintegy „kitoljuk” annak a levélfelü­letnek a kialakulását, amely majd a tápanyagtermelést fogja végezni.Kisebb a veszteség a nyár derekán végzett zöldmet­szésnél. Itt az indokolt növe­kedés inkább csak a termő- rügy-differenciálódásra hat hátrányosan, de ha a metszés­sel kedvezőbb megvilágítást biztosítunk, akkor ez a káros hatást ellensúlyozni képes. Eb­ben az esetben tehát fontos a metszési beavatkozás mértéké­nek a helyes beállítása. A nyárvégi zöldmetszésnél úgyszólván csak az előnyök je­lentkeznek, ugyanis itt a vege­táció csökkenő volta miatt a serkentő hatás már elmarad, de a még aktív lombfelület miatt a kiritkított koronában fellépő kedvező fényhatás erősíti a ge­neratív folyamatokat. Anélkül, hogy túl tudomá­nyosra sikerüljön a magyará­zat: a termésrügy-differenciá- lódást gátolja az auxin terme­lés, amelynek helye az aktív hajtáscsúcs. Ezek eltávolítása tehát megszünteti a termő- rügy-differenciálódást gátló auxintermelést, így kedvezően alakul ebben az időpontban a generatív folyamat, úgy, hogy nem erősödik a hajtásnöveke­dés már. Javaslom tehát, hogy a még elvégezhető nyár végi met­szést az őszibarackfáikon vé­gezzék el a termelők, ennek 1993-ban annál is inkább je­lentősége van, mivel a mérték­telenül nagy aszály miatt amúgy is kedvezőtlen a ter­mőrügyek kialakulása. Az is­mertetett módon valamennyit kétségtelenül javíthatunk a helyzeten. Ennek hatását fo­kozhatja, hogy 1994-ben ked­vezőbb lesz az időjárás. Magán a metszés módján nem szükséges változtatni, ugyanúgy kell elvégezni, mint a nyugalmi állapotban végre­hajtott termőremetszést, per­sze végrehajtásához több idő kell, mert a levelek miatt nem egyszerű az áttekintés. Tapasztalatból tudom, hogy a szem - főleg ha gyakorlott - hamar megszokja, és épp olyan precízen elvégezhető, mint lomb nélküli állapotban. Buzássy Lajos Most van az ideje a spenót magvetésének A gyermekek és a felnőttek egyik legfontosabb vitaminforrása Bizonyára sokan ismerik azt az anekdotát, amikor is a kis­mama egy rettenetesen sovány embert megszólít az utcán: ké­rem uram, legyen szives jöjjön velem. A szikár, zörgő csontú ember megszeppenve követi a csinos fiatalasszonyt. Amikor a lakásra érnek, az asszony fel­szólítja, . hogy vetkőzzön le. Amig a férfi eleget tesz a felszó­lításnak, az asszonyka a másik szobából előhozza a négyéves fiúgyermekét és így szól hozzá: Látod ezt a bácsit, milyen gir­hesen sovány? Nos, ugyanilyen sovány leszel te is, ha nem eszed meg a spenótot! Az anekdota akár igaz is le­hetne, mert a gyerekek bizony nem nagyon szeretik a spenótot. Pedig egyik legértékesebb zöld­ségféleségünk. Nagyon gazdag a vízben és zsírban oldódó vi­taminokban. Fontos alkotó eleme a folsav és a folinsav. Mindkettő a B12 vitamin forrása. A benne lévő szaponin (spenót szekretin) pedig a legerősebb hasnyálmirigy- és gyomormű­ködést serkentő szer. Tudomá­nyos vizsgálatok szerint a vér hemoglobinjának képződésében nemcsak a spenót-vas, hanem a klorofill és szaponintartalmá- nak is jelentősége van. (Schup- han, 1948). A benne lévő Cho­lin nevű vegyület növekedési faktor, fontos szerepe van az idegrendszer működésének szabályozásában. Ezen túlme­nően, amerikai kutatók szerint a spenót rendszeres fogyasztása növeli az inteligencia-szintet, és még sorolhatnám a spenót érté­kes tulajdonságait. Igaz, hogy van a spenót bél­tartalmának egy nem kívánatos kémiai összetevője is, nevezete­sen a nitráttartalom (N03). A nitrát a gyomorban és a bélben nitritté redukálódik - reduká­lódhat és gyermekkorban ez heveny betegséget, methemog- lobinémiát okozhat. A spenót nitráttartalma azonban a ter­mesztés folyamán a helyesen megválasztott műtrágyázással kedvezően befolyásolható. Az Agronit nevű műtrágya haszná­lata ajánlatos, amelynek 28% nitrogén- és 2% magnéziumtar­talma van. A nitrát a növényben nem egyformán halmozódik fel. A friss növény levele 113,5 mg/ 100 gr nitrátot, míg a levélnyél 413,9 mg-ot tartalmaz. Fontos tehát, hogy a spenótnak csak a levelét szedjük fogyasztásra - a szára eldobandó -, és ezzel a nagy nitrátforrást kiküszöböljük az étrendünkből. A nitráttartal­mat azonban nem szabad olyan tragikusan fölfogni, mivel pl. 100 gr friss retekben 288,7 mg, a karalábé gumóban pedig 132,1 mg nitrát van, és mindkét zöldségféleség mind nyersen, mind pedig feldolgozva (saláta, főzelék) az egészségre káros következmény nélkül fogyaszt­ható. A spenót magvetésének most van az ideje. Elegendő tápanya­got tartalmazó, meszes, közép­kötött vályogtalajt szereti. Nem szereti a mészszegény, sovány homoktalajokat. Növény fejlő­dése során a makro tápanyagok közül legtöbbet a káliumból használ fel, ezt követi a felvétel sorrendjében a nitrogén és a foszfor. A műtrágya adagolás­nál ezt a tulajdonságot figye­lembe kell venni. Az újabb vizsgálatok kimu­tatták, hogy a növény sokkal jobban hasznosítja a nitrogént, ha nem a gyökéren keresztül juttatjuk ki, hanem azt a levélen át kapja. Ezért ha szép, harago- szöldlevelű növényt akarunk előállítani, úgy nitrogéntar­talmú lombtrágyát használjunk. Érzékeny a vashiányra. Ilyen esetben a levelek megsárgul­nak. A vashiányos sárgaság 0,03%-os vasszulfát-oldatos permetezéssel megszüntethető. A magvetés történhet szórva és sorba. A sorbavetés jobb. A jól előkészített talajban 25-30 cm távolságra, 2-3 cm mélyre vetjük a magot, majd betakar­juk. A kikelt növények még a hideg beállta előtt jól meggyö­keresednek és könnyűszerrel átvészelik a telet. Nagyon jó télálló fajták: az Eszkimó, a Matador, a Viroflay stb. Újabban nagyon kedvelt fajták lettek a hibridek, mint pl. a Correnta F, és a Mazurka F1; amelyek a betegségellen álló képességükkel hódították meg a piacot. Ápolási munkát alig igényel, mivel dús, szétterülő lombozata elnyomja a gyomokat. A spenót szedése tavasszal akkor kez­dődhet, amikor a növények 5-6 lomblevelet fejlesztettek. A szedés kézzel történik, így tisz­tább árut tudunk készíteni. Két-három alkalommal megis­mételhető a szedés, és mire a tavaszi „főnövény” kiültetése megtörténne, a spenót lekerül a területről. Újbóli utólagas figyelmezte­tés! A spenótnak a szárát nem, csak a levelét fogyasszuk, mert a szárában sok a nitrát felhal­mozódás Dr. Tamcsu József Növényvédelmi tanácsadó Dísznövényeink védelme Dísznövényeinket számos betegség és kártevő veszélyez­teti. A kedvelt, értékes növénye­ink tartása a növényvédelem ha­tékonyságától függ, ezt alátá­masztja a telefonon e témakör után érdeklődők nagy száma is. Szobai növényeinknél gya­kori, hogy átültetés után herva- dásos, sárgulásos, lombhullásos gyökér-, gumó-, hagymapusztu­lások jelentkeznek. Ezeket az elsődleges tüneteket a nem megfelelő (talajösszetétel, kémhatás), valamint a talajban lévő károsítok idézhetik elő. A talaj lakó gombák közül a palán­tadőlést és rothadásokat elői­déző (Pitium, Fitoftora stb.) fa­jok a legjelentősebbek. Ezek el­len eredményes a Previcur N szisztemikus (felszívódó) gombaölőszer, melyet a talajra juttatva, a gyökerek is felvesz­nek. A hatóanyag felvétele után a növényben egyenletesen el­osztó Previcur N-dózisok - al­kalmazási módtól, fertőzési ve­szélytől függően - 3-8 hétig be­lülről védi a gyökereket és föld feletti szárrészét. A Previcur N felhasználási lehetősége: magvetés, ültetés vagy dugványozás előtti beön- tözés locsolókannával; palánták és virághagymák kezelése; ta­lajkezelés cserepeknél és ültet­vényekben; felületi kezelése, ehhez kapcsolódó bedolgozás­sal 5 °-os talajhőmérsékletnél, tulipánhagymák ültetése előtt; cseijék, félfás növények vető- magcsávázása.A Previcur N nem csak az említett talajgom­bák és peronoszpórák ellen véd, hanem elősegíti a növények nö­vekedését is. A dugványok a kezelés hatására gyorsabban eresztenek gyökeret, a palánták erősebbek lesznek, növényeink korábban virágoznak. • Ha a szaporításnál a fenti be­tegségeken kívül jelentős fuzá- riumos vagy rhizoktóniás fertő­zéssel kell számolni (pl. friss trágyázás), akkor a Previcur N + Chinoin Fundazol 50 WP vagy Topsin-M 70 WP kombi­nálhatjuk (Chinoin Fundazol vagy Topsin-M 15 gr + 15 ml Previcur N 10 liter vízhez). A magról vetett virágokat (oroszlánszáj, begónia, ciklá­men, szegfű, primula, rézvirág stb.) vetés előtt vagy közvetlen utána 2-3 liter, négyzetméte­renként 0,25%-os (25 ml/10 li­ter víz) Previcir N oldattal lo­csoljuk. Ugyanezt a kezelést al­kalmazhatjuk tűzdelés előtt is. Dugványok (muskátli, mikulás- virág, krizantén, cseijék stb.) kezeléséhez négyzetméteren­ként 5-7 liter, 0,15%-os (15 ml/10 liter víz) oldattal öntöz­zük be az előkészített területet, vagy összerakott cserepeket. Cserepes és konténeres virágo­kat (flamingó, diffenbachia, gerbera stb.) a cserépbe ültetés előtt 0,15%-os Previcur N ol­datba bemártással kezeljük. A talajkeverékek készítése­kor vagy cserepekbe, tenyész- edénybe rakás előtt, köbméte­renként 3^f dl Previcur N + 20 liter víz bekeverésével. Ha ezt elhagyjuk, növényeinket beülte­tés után és a továbbiakban 4-6 hetenként a fentiek szerint ke­zelhetjük. A korai tulipánok pitiumos rothadásának megelőzésére a ta­lajt és a hagymákat egyaránt kezelni kell. A hagymákat 20 percre 0,3%-os (30 ml/10 liter Previcur N +0,4 gr) 10 liter Topsin-M 70 WP) csávázóol­datba áztatjuk, így a botritisz és fuzárium ellen is védekezhe­tünk. A talajkezeléshez négy­zetméterenként 1 liter, 0,15%-os Previcur N-oldatot juttattunk ki az ültetés mélysé­gébe. Szobai dísznövényeknél ko­moly gondot okoznak az állati kártevők. E növények szerérzékeny­sége eltérő. Gyakran előfordul, hogy a rovarlölőszeres kezelé­sek lombhullást okoznak, főleg akkor, ha hajtógázás rovarölő­szert (pl. Chemotox stb.) alkal­mazunk. Ezek ellen a károsítok ellen eredményesen alkalmazhatjuk a Bio Sectpermetlevet 1-2%-os, valamint a káliszappan 0,5- 1%-os oldatát. Ezek az anyagok szobában is alkalmazhatók. Ki­juttatáskor ügyeljünk az egye- neletes szerborítottságra. Czigány Csaba Termeljünk zöldhagymát Jóízű dughagymák vásárolhatók A frissen fogyasztott hagymák közül legkedveltebb a zöldhagyma, amely kora ta­vaszi vitaminforrásként sem­mit sem vesztett jelentőségé­ből. A korán felszedett termé­nyek után szabadföldön vagy fűtetlen fóliasátorban, kevés befektetéssel megtermelhető a család tavaszi szükséglete. A kiválasztott területet tisz­títsuk meg az előző kultúra szármaradványaitól, ássuk fel, majd gereblyézzük el. Vásároljunk I—II. méretű, 20-23mm - 17-20mm ha­sátmérőjű dughagymát. Egy kg dughagyma kb. 130-150db hagymatestet jelent. A szak­boltokban Makói, Stuttgarti, Braunschweigi fajták közül lehet választani. Ezeket vásá­rolhatjuk zsákosán és dobozos csomagolásban is. A Braunschweigi lilásvö­rös, édeskés, kissé csípős fajta. A Stuttgarti kissé, a Makói erősebben csípős-fű­szeres, fehér húsú hagymát nevel. Az ágyásokban 25-30 cm távolságra jelöljük ki a soro­kat. A sorok helyén készít­sünk 5 cm széles és 5-7 cm mély árkot. A nyomokba kéz­zel ültessük a dughagymát „üstökkel”, azaz gyökerével lefelé nyomva. Az ültetőárkot legkönnnyebben egy hegyes kis kapa átalakításával vé­gezhetjük. A kereskedelem­ben kapható hegyes kapatestet úgy vágjuk el vasfűrésszel, hogy a vágás után maradó ka­paél 5 cm széles legyen. A hagymatestek azonos mélységbe kerülését az ültető­árok vízszintes elmunkálásával biztosíthatjuk. A dughagymát hármas kötésben, egymástól 1-2 cm-re ültessük. A nagyobb térállás felesleges, mert a hagyma biológiailag „készen van”, tavasszal csupán a haj­tásnövekedésig marad a talaj­ban. A hármas kötésben való ültetéssel egységnyi területen kétszer több dughagymát lehet ültetni. Az ültetés idejének csak az erősebb fagyok szabnak ha­tárt. Az ősz és tél folyamán a dughagymák begyökeresed­nek és tavasszal hajtást nevel­nek. Tavasszal 10-15cm-es hajtásnagyságnál az, 5-6cm földdel való feltöltés na­gyobb, fogyasztható fehér szárrészt eredményez. Az őszi dugatással - a tava­szihoz képest - 1-2 héttel ko­rábban szedhetjük kedvelt ko­ratavaszi zöldségfélénket. Szalmáné Imre Ildikó Kertészet és Szőlészet AGROKER UZLETHAZ HUSQVARNA láncfűrészek 5-10% engedménnyel Virághagymák nagy választékban. Harkány —| |— Mohács PÉCSI Pécs, Megyeri út 64. 1 csoport tagja | Tel: (72) 326-255 Fax: (72) 326-922 AGROKER RT. Az pécsi AGROKER Rt.áruházában az őszi vetésre árpa, búza illetve konyhakerti vetőmagok megvásárolhatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom