Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-17 / 255. szám (254. szám)

1993. szeptember 17., péntek üj Dunántúli napló 21 Nyári visszhangok Isztriából Kedves vendég a magyar A júliusi vendégnapok száma Isztriában Az idén az európai turisták­nak az adriai nyarlás volt a leg­olcsóbb. Ez érthető, Horvátor­szág e módon tarthatta meg ide­genforgalmának folyamatossá­gát. Szerencsére Isztriában nyugodt volt a hangulat és ezért jöttek a bátrabb látogatók e vi­dékre. Aki ismeri a háború előtti csúcs-szezont az most megle­pődött az aránylag ritka forgal­mon. A statisztika ugyan azt bi­zonyítja, hogy nem szabadna elégedetlenkedni, hiszen a kö­rülményekhez mérten az egy miliárd márkás (egyesek szerint egy milliárd dolláros) jövede­lemmel meg kell elégedni. Meglepően sok magyar szót- hallott az ember a félsziget majd minden sarkában. Az ide­genforgalmi irodákban is azt ál­lították, hogy az idei idény sike­rét a volt szocialsita államok lá­togatóinak köszönhetik, közü­lük is elsősorban a magyarok­nak. Kemény devizával fizettek ezek a nyaralók és a magánhá­zaknál több helyen is hangsú­lyozták a magyarországi vendé­gek szerénységét és illemtudó viselkedését. Kedves vendég volt a magyar. Jó érzés volt hal­lani az ilyen véleményt, hiszen az anyanemzetről van szó. Az utazás körülményeiről el- gondokodik az ember. Zágráb­tól kétirányt választhat az utas, aki Horvátországon keresztül kíván utazni. A Zágráb-Karlo- vac-Rijeka-Isztria, vagy a szlo­véniai útvonalat. Az előbbitől kissé óvakodtunk, hiszen Kar- lovac környékén lőttek időn­ként. Igaz a főutvonalalat akkor még nem veszélyeztették. Nyu- godtabbnak tűnt Ljubljana felé venni az utat. Aki erre kocsizott az meggyőződhetett arról, hogy Horvátországhoz és Magyaror­szághoz viszonyítva ebben az országban a legolcsóbb a ben­zin. A szállodákban és a magán­házaknál mindig találhatott az ember szabad helyet. A kem­pingekben sem volt tolongás. Az apartmanok 80-90 DEM-be kerülnek naponta. Ezek 4-5 fé­rőhelyes összkomfrotos laká­sok, főzési lehetőséggel és ko­csibeállóval rendelkeznek. A Szállodák persze drágábbak, de az európai árakhoz viszonyítva mégis alacsonyabbak. Azt állít­ják, hogy a jövő szezonban sem emelik az árakat. Horvátországban a hazai tu­rista ma nehezen indul a kék tengerre. A szerencsésebbek te­hetik csak meg, hogy havi jöve­delmük egy részéből az év fo­lyamán vesznek 300-400 már­kát és azt Umagtól Puláig két hét alatt elköltik. Ez az összeg csak abban az esetben volt ele­gendő, ha az embernek a jó­szívű rokona vagy ismerőse át­engedte néhány napra a régi jó világban vásárolt nyaralóját. Amennyiben az előkészületek során sikerült tartalékot biztosí­tani Magyarországon vásárolt húsféleségekből, tojásból, kan­nás borból, akkor gondtalanab­bá élhetett Isztriában. Ameny- nyiben e tartalékhoz párosul egy pécsi baráti társaság zöld- ségfélés és szalámis csomagja, akkor „fejedelmi” szintű a pi­henés és gondtalanul sütkérez­het a napimádó a 40 fokos na­pon az ózon-mese ellenére is. A kánikula a kiváncsi turistát nem ijeszti el a portyázástól. Látni akarja a vidék neveztes- ségeit és csodálni kívánja a ter­mészeti szépségeket. Porec, Rovinj, Vrsar és természetesen Pula a leglátogatottabb városok. Rovinj szűk, lépcsős utcáin élénk a forgalom, hiszen majd minden házban kiállítóterem vagy antikvárium van. E város levegőjében is érezhető a bo­hém életmód egyik változata. Festők, keramikusok állnak a bejárataik előtt és hangoskod­nak. Ha bemegyünk és figyel­mesebben szétnézünk látjuk, hogy a helyiség egyik sarkából nem hiányzik a konyakosüveg sem. Ezekben az üzeltekben al­kudozni kötelező és kifizetődő. Ezt pécsi ismerősöm árulta el, akinek egy szecessziós képkeret tetszett meg. Rovinjban a Szent Eufémia templom uralja a várost, amely­nek házai szinte a tengerből nő­nek ki. A templom tornyáról most hiányzik a védszent szobra, hiszen megviselte a két­száz év. Szerencsére van pénz a felújítására. Tausz Imre Rovinj látképe Gazdasági hírháttér Miért nyugtalankodnak miattunk az osztrákok? Az osztrákok úgy vélik: a volt szocialista országok ko­moly gazdasági nehézségekkel bajlódnak, így aligha kell attól tartani, hogy - legalábbis egye­lőre - a fejlett Nyugat vetélytár- saivá válhatnak. A hivatalos osztrák statisztikai közlöny számadatai alapján ugyanis egyértelműnek látszik, hogy az egy főre eső nemzeti összter­mék és a jelenlegi árfolyamok­hoz viszonyított vásárlóerő te­kintetében ezeknek az orszá­goknak a lemaradása „úgyszól­ván ijesztő”. Az utóbbi megfogalmazás a Der Standard című bécsi napi­laptól származik, amely a sta­tisztikai adatok alapján megál­lapítja, hogy például Magyaror­szág életszínvonala 62 száza­lékkal marad el pillanatnyilag Ausztriáé mögött. A legkirí­vóbb azonban Románia lesza­kadása (79,4 százalék). A to­vábbi sorrend pedig így alakul: Lengyelország (69,5), ex-Jugo- szlávia (65,8), az egykori Szov- jetúnió (60,4), a volt Csehszlo­vákia (50,2). A bécsi gazdasági szakembe­rek az 1989/90-es fordulat hó­napjaiban úgy gondolták, hogy a felzárkózásunk gyorsabb lesz, s így a keleti piaci lehetőségek érzékelhető fellendülést hoznak a Nyugatnak. A tények azonban azt mutatták, hogy a volt KGST-országokban csak annak függvényében nőhet a kereslet, ahogyan az egy főre eső nem­zeti össztermék alakul. Ebből kiindulva, a most közzétett osztrák statisztikai adatok alap­ján az egykori Csehszlovákia 2011-re, Magyarország pedig 2019-re éri el Ausztria színvo­nalát, míg a románok lemara­dása negyedszázad múltán még mindig 45 százalékos lesz. Ausztriát főként két szem­pontból foglalkoztatják a ma­gyarországi gazdasági fejlemé­nyek. Az egyik, hogy miként változik a jövőben a forint át­váltási árfolyama és tényleges vásárlóereje közötti arány. Ez a különbség 1992-ben 55 száza­lékra rúgott. Vannak, akik a szomszédban is úgy vélik, hogy a magyar exportképesség foko­zása radikális forintleértékelést követelne, sokan viszont óvnak minket ettől, mivel ez az „or­szág kiárusítását jelentené ba­góért”. Az osztrákok szerint Ausztria számára is komoly veszélyfor­rás lehet, ha a környező orszá­gok - köztük Magyarország - a térség Hongkongjává válnak. Főként azért, mert akárhogyan alakulnak is a valutaárfolyamok Európa keleti felében az elkö­vetkező években, a munkaerő „dömpingára” a kétezredik évre is megmarad: a különbség pél­dául Magyarország esetében el­érheti a több mint negyven szá­zalékot. Ez - érthetően - nyug­talanítja nyugati szomszédun­kat. Toronyi Attila Változóban a pénzpiac A nemzetközi pénzpiac oly gyorsan változik, hogy a vezető bankoknak egyre nagyobb ne­hézséget okoz a folyamatok el­lenőrzése. A többi között ezt ál­lapították meg azon a nemzet­közi konferencián, melyet egy hegyi üdülőhelyen tartottak Wyomingban (USA) a legna­gyobb magán és állami pénzin­tézetek képviselői. A pénzügyi tranzakciók számitógépes lebo­nyolítása kirekeszti a központi bankokat a pénzáramlás befo­lyásolásából, következésképp csökken a nemzetgazdaságok irányitási lehetősége. Alan Gre­enspan, az amerikai szövetségi jegybank elnöke azt szorgal­mazta, hogy az új piacok elő­nyeinek fenntartása mellett ke­ressenek közös garanciákat a pénzügyi rendszer összeomlá­sának megakadályozására. AKI UZM CSATLAKOZIK A 4-IAXH-IOZj £L FUÓZ ­TÚL -AtDK -A LirT>rK U/H ITTAK y* M/'j-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom