Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-13 / 251. szám (250. szám)
1993. szeptember 13., hétfő oj Dunántúli napló 11 11111 Számszerűen sok, tartalmilag nem Mire valók a törvények? Sokszor az államháztartás bevételének növelése volt a cél Elmondaná csőd-élményét? Az árverseny vesztese ✓ Áremelkedés és csökkenő kereslet A modem kapitalista piac- gazdaság kiépítése minden - e célt kitűző társadalom számára- szükségessé teszi a jogrendszer átalakítását is. Hazánkban a gazdasági folyamatokba direkt módon, központi eszközökkel beavatkozó szocialista típusú jogalkotást kell felváltani egy olyan szabályozásnak, amely a gazdaság résztvevőinek autonómiáján, piaci áruforgalmon, termelési és értékesítési renden alapul. A jogrendszer teljes átalakítása természetesen csak egy hosszan tartó jogalkotási munka eredménye lehet. Ennek során tisztában kell lennünk az átalakítandó jogszabályok jellegével, értékeivel és gyengeségeivel, valamint azzal is, hogy a napi feladatokat megoldó, tűzoltó jellegű jogalkotás távolról sem lehet tökéletes, mindig utólagos korrekcióra szorul. Jellemző példa erre, hogy míg nálunk - a fentiek következtében- a legtöbb esetben csak pár hónap (maximum 1-2 év) áll rendelkezésre egy jogszabálytervezet elkészítésére, addig Kanadában - egy stabilan és magas színvonalon működő gazdaság és gazdasági jogrend következtében - közel 30 éve készül a Polgári Törvénykönyv módosítása. Mert arra próbálunk kísérletet tenni, hogy a rendszerváltástól napjainkig röviden bemutassa az Országgyűlésnek a gazdasági életet szabályozó törvényalkotás munkáját. Új kor - új törvények A piacgazdaság kialakítása során alapfeltétel a tulajdoni viszonyok és a gazdasági szabályozórendszer átalakítása, a szabályozott piaci verseny lehetőségének megteremtése. A Parlament az év első felében több mint 60 gazdasági tárgyú törvényt fogadott el. A tulajdonviszonyok átalakítása során megszűntek a belföldiekre vonatkozó tulajdoni korlátozások, a különböző tulajdoni formák eltérő szabályozása (így pl. az állami tulajdon kedvezményezett helyzete), hatályon kívül helyezték a kisajátítási eljárások során a tulajdonosokat kedvezőtlenül sújtó kártalanítási szabályokat. Megindult a „spontán”, majd az államilag ellenőrzött privatizáció. A privatizáció és a kárpótlási törvények hatására az állami tulajdonú termelő tőke egyre nagyobb hányada kerül magántulaj donba. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozási vagyon kezelésére és hasznosítására létrejött az ÁV Rt. Megváltozott a szövetkezeti szabályozás normarendszere is, amelynek következtében lehetővé vált az új típusú szövetkezetek megalakulása, illetve a gazdasági társasággá való átalakulás. Liberálisabbá váltak a külföldiek befektetéseire vonatkozó szabályok, a rájuk vonatkozó tulajdoni korlátozások azonban még nem szűntek meg. Továbbra is fennállnak a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosait (pl. a bérleti díj megállapítása terén és a felmondási jogok körében) korlátozó jogszabályok. Az erről szóló új törvényjavaslatot a Parlament már tárgyalja. A piaci'működés szabályozásának területén is fontos törvények születtek. Sor került például az ármegállapítási rendszer átalakítására, a pénzintézeti tevékenység, a koncesszió, a szerencsejáték szabályozására. Lefektetésre kerültek - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján - a piaci verseny magatartás normái. Gazdálkodás - új szankciókkal A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény keretében meghatározták a gazdálkodó szervezetek átmeneti, illetve tartós fizetésképtelensége kapcsán követendő eljárást. Sajnos még mindig várat magára a kamarai törvény elfogadása, amelyet a Kormány várhatóan napjainkban terjeszt az Országgyűlés elé. E jogszabály minél előbbi elfogadása azért lenne nagyon sürgető, mert a gazdasági élet autonóm szereplői hatékonyabban tudják szabályozni a gazdaság működését, mint az állam. A piacgazdaság kialakításának folyamatát az adó-, illeték-, vám és devizarendszer is jelentősen befolyásolja. Amennyiben az elfogadott törvények számát tartjuk szem előtt, a jogszabályalkotás kellően impozáns, hiszen több mint 20 törvény, illetve törvénymódosítás született. A tartalmi oldalt elemezve viszont sajnos meg kell állapítani, hogy a szabályozás kiindulópontja sokszor nem a gazdaság fejlődésének elősegítése, hanem az államháztartás bevételi oldalának növelése volt. Az igen gyakori - akár év közbeni - módosítások a piaci szereplők számára nem teszik lehetővé még az éves tervezést sem. Bár a devizágazdálkodásról szóló törvényerejű rendeletet kisebb részben már módosították, ez nem érintette a devizahatósági engedélyhez kötött ügyletek széles körét. E területen jóval liberálisabb szabályozásra lenne szükség. Egy mondatban összefoglalva: a fentiekből levonható következtetést megállapíthatjuk, hogy a piacgazdaság felé vezető út nagy részét már leraktuk, fő feladatunk a rögök, buktatók és kátyúk kijavítása, és a folyamatos karbantartás. Dr. Magasi Ildikó Gyakori jelenség a makrogazdaságban is, hogy az úttörő vállalkozások napjainkra tönkremennek. Megesik ez kisvállalkozásokkal is, mint például azzal a karcagi próbálkozással, amelynek története még 1986-ra nyúlik visz- sza. A vállalkozó és családja úgy számított:.felépít egy kertes családi házat és az új otthonon kívül egy kis cukrászdát is nyit, az egyik iskola közvetlen közelében, ahol feltehetően nem lesz majd gond a forgalommal. Elhatározásukat gyorsan meg is valósították és a cukrászda valóban nagy látogatottságnak örvendett, a forgalom és a befektetett munka hasznát is látták a lelkes tulajdonosok. Aztán egyszerre sebesen nőni kezdtek az üzlet költségei, s 1989-ben már előre vetette árnyékát a baj, mert a bevételek továbbra is csak a korábbi szinten maradtak. Drágán vett - olcsón adott Ennek a fő oka az volt, hogy a bolt forgalmának igen jelentős részét tette ki a hagyományos cukrászsütemény, és a forgalmazó folyamatosan emelte nagykereskedelmi árait a beszerzések drágulására hivatkozva. Ugyanakkor a mi kisvállalkozónk felmérte, hogy nem emelheti ilyen mértékben a fogyasztói árat, mert ezzel jelentősen csökkenne a fizetőképes kereslet áruja iránt. Ez a kereskedelmi gyakorlat azonban mindinkább tarthatatlannak bizonyult. A vállalkozó, felmérve annak veszélyét, hogy a család megtakarított pénzét így pár éven belül felélnék, új tevékenységi körrel próbálkozott. Minisztériumi engedéllyel, a külkereskedelmi bejelentési kötelezettségnek eleget téve kávé illetve különböző kozmetikai készítmények forgalmazásába kezdett. Az első meglepetés akkor érte, mikor a vámkezelt kávét akarta értékesíteni 356 Ft/ kg-os áron. Ezen neki még semmi haszna nem lett volna, csak a költségeit fedezte ez az ár. Ám ugyanebben az időben a fekete piacon 260 forintért lehetett ugyanazt a kávét megvenni, így végül ő is csak olcsóbban tudta eladni, s emiatt végül nagy veszteséggel zárta e kereskedelmi ügyletét. A kozmetikai készítmények piacán sem tudott megküzdeni a fekete gazdaság „olcsó” kínálatával. Kiütéssel győzött a feketepiac A vállalkozás megmentésére irányult kísérletek sorra kudarcba fulladtak. A tulajdonos utoljára egy átalakított zsurkocsival utcai árusítással próbálkozott, de ez sem hozta meg a várt sikert.- Mára feléltük a vállalkozást! - mondta elkeseredetten a tönkrement gazda. Most már a saját cukrászdával egybeépített családi házukat szeretnék értékesíteni, de egyelőre még nincs vevő, pedig az idő sürget, a fenntartási költségek emelkednek. Mi okozta a bukást? A kisvállalkozás az árak emelkedésének, a fizetőképes kereslet csökkenésének hatásaival nem tudott megküzdeni. A tulajdonos nem gondolt időben a továbbfejlesztésre, mikor meg lettek volna erre a lehetőségei. Mára már ő is azt mondja, hogy fejleszteni lenne érdemes, a kínálat bővítésre szorulna, de e késői felismerés az üzleten már nem segíthetett. Dr. Benyó Gáborné < < o ■<-Jd U h h < * 0 1 D T m S 3 26 A ROLTRA RÉMÜLT THEODOSIUS GM- ÄTTILAUAK TUCATLIYI EELESEGEj SZÁR LÁZAS SIETSÉGGEL TELJESÍTI Attila követeleöet. KÜLDI A SARCOT ÉS ChEYSA- RH/US ME23SE MERIILL. i r\ 'J MÁSOK SZERIUT ÖT EíUGYERMLKL SZÜLETETT. A TÖRTÉLlELMILEG -HITELES LUAK HEVE MELLETT A_MA- &YAR MONDAVILÁG AlYWARES Csaba királyéi levet említi. 1ÄUUEDEL JÓL ÁLADAR RATMD- TOL A -HADI MESTERSÉGET. CSABA ÉŐTE A TEJFEELH! ŐÁTORBAU.., Mely okkal tamadhatlial/k A GŐGÖS RáTMA ELLELI, jÁet-re?
