Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-13 / 251. szám (250. szám)
1993. szeptember 13., hétfő aj Dunántúli napiö 9 A gyerekek egészen másképp látják a forgalmat mint a felnőttek Fotó: Löffler Gábor Szoktatás, példamutatás, oktatás Gyermekhalál az utakon A balesetmegelőzési bizottság segítséget ajánl Bűnüldözés számítógéppel ✓ Árulkodó tenyérlenyomatok Világújdonságnak számít az a számítógépes dermatoglífiai azonosító-rendszer, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőrfőkapitányságon a közelmúltban helyeztek üzembe. A rendszer a világon egyedülállóan számítógépes tenyémyo- mat-azonosító eljárást tartalmaz, a szokásos ujjlenyomat-ellenőrzés mellett. (A tenyérlenyomat, illetve annak egy része éppen úgy jellemző egy emberre, mint az ujjlenyomat, és az értékelhető helyszíni nyomok mintegy harmada tenyértől származik.) A helyi azonosítási eljárás sikertelensége esetén más azonosító-rendszerekkel kapcsolatot teremtve a nyomok szabványos adatátviteli csatornákon, hálózatokon (rádiófrekvencia, telefon) jutnak a megyei, városi, illetve regionális rendszerhez, majd rövidesen a keresés eredménye érkezik ugyanezen az úton. Egy ilyen azonosító-rendszer alapja természetesen a megfelelő adatbank a lehetséges elkövetők tenyémyomatairól. Gépre kell tehát vinni a meglévő nyilvántartást. Mivel azonban az adatbevitel idején is zajlik a maunális visszakeresés, a bevezetés átmenetileg sem zavaija a rutinmunkát. A rendőrkapitányságok személyi számítógépein, mind a főkapitányság munkaállomásain, mind pedig az ország egyetlen Polmobilján, azaz a kiemelt bűncselekmények helyszínén használt mozgó laboratóriumában beépített CPC kártyák vannak, így minden információ titkosítva kerül az éterbe. Távlati terv az országos hálózat kiépítése. Ezt követően a korábbi, sürgős eseteknél átlag két-három napot igénylő azonosítás mindössze húsz perc alatt elvégezhető lesz, az adatszolgáltatás után alig több mint negyed órával kiderül az adattárból, hogy kik lehetnek a szóba jöhető elkövetők. Miután a helyszínen talált ujj- vagy tenyérlenyomatok a rendszerbe kerültek, a gép kiadja a lehetséges tettesek listáját, és csak ezt követi egy ujjlenyomat-szakértői vizsgálat, ahol a szakértő kimondja a végleges döntést. Míg a hagyományos osztályozási rendszer mellett egy-egy személy azonosítására hat-nyolc ujjlenyomatot kellett találni a helyszínen, és a monodaktiloszkopikus rendszer akkor sem egy emberre, hanem akár néhány százra szűkíti a szóba jöhető elkövetők listáját, itt legfeljebb 30 fős a „tipp- lista”, de az esetek legnagyobb részében mindössze egy, az elkövető személye az eredmény. Tenyértöredékekből is szinte százszázalékos pontossággal következtet a rendszer - ha az illető az adatbankban szerepelt. Sz. Zs. 1993. szeptember 7-én délután Pécsett, a Fülemüle utcában tragédia történt. Értelmetlen, ostoba halál, mely ezúttal egy hatéves gyermeket ragadott el családjától, szeretteitől. A kislány át akart szaladni az úttesten, a járművezető későn vette észre őt, és nincs tovább. Tisztelt Olvasók! Ebbe ném nyugodhatnak bele. Az elmúlt évben 29 gyermek gyalogosként, 45 pedig kerékpárosként lelte halálát az ország útjain. Tehetünk-e és ha igen akkor mit tehetünk az ilyen hasonló tragédiák megelőzése érdekében, vagy kétségbe esve, szorongva várjuk a következőt. A válasz egyértelmű igen. Tehetünk és tennünk is kell, hiszen ez mindannyiunk érdeke. A felnőttek felelőssége és feladatai. A gyermekek fokozott közlekedési veszélyeztetettsége jól ismert tény, legalábbis a közlekedéssel foglalkozó szakemberek körében. A laikusok a problémáról többnyire véletlenszerűen, csak a szomorú baleseti statisztikákból - rosszabb esetben pedig mint érintettek - szereznek tudomást. Fontos lenne, hogy minden felelős felnőttben tudatosodjon, hogy közlekedő partnerként ő maga is tehet valamit a gyermekek biztonságáért. A legfelelős- ségteljesebb feladat természetesen a családtagokra hárul: közlekedési magatartásuk követendő példa a gyermekek számára. Sokat jelentenek a témával való rendszeres iskolai foglalkozások, mind az osztályteremben, mind pedig a valóságoshoz közelálló, illetve a forgalomban végzett gyakorlatok formájában. A gyermekek általános jellemzői a közlekedés szemszögéből. tudomásul kell venni, hogy a 10 éven aluli gyermekek másképpen reagálnak környezetükre, mint a felnőttek. Ennek legmarkánsabb jellemzői, hogy csak rövid ideig tudnak összpontosítani, figyelmük könnyen elterelődik, veszélyérzetük rendkívül csekély és életkoruknál fogva mozgásszükségletük igen nagy. Mivel szinte állandó mozgásban vannak, gyakran teljesen váratlanul, gondolkodás nélkül kirohannak az úttestre. A kisebbek a látómező oldalsó részén feltűnő tárgyakat nehezebben veszik észre: általában arra koncentrálnak, ami közvetlenül előttük van. Sokuknak nehezére esik annak megállapítása, hogy honnan jön a hang. A járművek sebességét és távolságát csak nagyon pontatlanul tudják megbecsülni; a forgalom hirtelen változásait nem képesek felfogni. Kis test- magasságuk miatt nem látnak át pl. a parkoló járművek fölött, és természetesen a járművezetők is nehezebben veszik észre őket, mint a (magasabb) felnőtteket. Ezt különösen erős impulzivítá- suk, kiszámíthatatlanságuk még tovább tetézi. Az említett problémák az életkor növekedésével, a tapasztalatok szaporodásával csökkennek. Kilenc éves kor alatt azonban általában ajánlatos a gyermekek közlekedését felügyelni. Fontos feladat olyan szokásokat - automatikus cselekvéssorokat - kialakítani a gyermekeknél, amelyek a lehetséges mértékben elősegítik a baleseti kockázat csökkenését. A nagyobbakról (harmadik, negyedik osztályosok) gyakran hajlamosak a felnőttek feltételezni, hogy ők már biztonságosan közlekedő gyalogosok, sőt, akár kerékpárosként is megállnák már a helyüket a forgalomban. Sajnos, ez nem így van. Igaz ugyan, hogy az egyéni különbségek nagyok, de a 9-10 éves gyermek nem mondható még érett közlekedőnek. Nincs (kevés tapasztalata és fejlődési sajátosságai miatt nem is lehet) áttekintése a forgalomról, annak változásairól és összefüggéseiről. Gyakran túlságosan megbízik a felnőttekben, vagy egy-egy jól megtanult szabályban. Ugyanakkor hátrányosan befolyásolhatja fejlődését a sok negatív példa is, amellyel nap mint nap találkozik (szabálysértések, fegyelmezetlenség, olykor erőszak). Nem szabad tehát azt hinni, hogy az ilyen korú gyermekre már kevesebb figyelmet kell fordítani. Éppen ez az a kor, amikor a gyermek értelme és érdeklődése jelentősen fejlődik, sok mindent képes felfogni. Nem szabad azonban arra számítani, hogy egy adott közlekedési helyzetben mindig képes lesz az elsajátítottaknak megfelelően viselkedni. A megfelelő felügyelet mellett a megfelelően adagolt önállóság (az életkornak megfelelő oktatás) létfontosságú. A 6-10 éveseknél a közlekedési foglalkozásokon a legfontosabb tennivaló a biztonságos gyalogos- és utasközlekedés szabályainak elsajátíttatása. Foglalkozni kell a kerékpáros közlekedés alapjainak lerakását szolgáló elvekkel és gyakorlatokkal is. Mindez olyan formában történjen, hogy a gyermekekben megfelelő beállítódások alakuljanak ki a közlekedés veszélyeivel, a közlekedési partnerekkel, a szabályokkal, a felelősségteljes magatartással kapcsolatban. Ehhez bizottságunk az óvodák, iskolák számára hathatós segítséget tud nyújtani. Előadásokat, közlekedési témájú osztályfőnöki órákat és vetélkedőket szervezünk és vezetünk az intézmények részére. Címünk: Baranya megyei Rendőrfőkapitányság Pécs, Vargha D. u. 1. Tel: 11-666/1386-os mellék. Kérjük fogadják meg tanácsainkat, és vegyék igénybe segítségünket gyermekeink biztonsága érdekében. Baranya megyei Balesetmegelőzési Bizottság A természetgyógyászat műhelyéből Csalán: a növényvilág csodadoktora Régóta övezi tisztelet a növényvilág egyik legcsípősebb tagját, a csalánt. Albert Dürer például olymódon is kifejezte csodálatát a természet orvos-polihisztora iránt, hogy egyik képének pufók angyalkája csalán-csokrot helyez az Úr trónusa elé ... „Engem születésem óta gyötörtek a nyavalyák, mígnem megismertem a csalánt” - indokolta a mester a meglepő modellválasztást. A természetgyógyászat nagyasszonya, Maria Treben szerint egyébként Dürert gyakori erős fejfájás gyötörte meg. „Nekem egy örök migrénes - ráadásul ekcémás - asszonyt sikerült csalánnal 'panaszaitól megszabadítanom. Joggal gyanítottam, hogy mindkét kór veseelégtelenségből fakad, s a vértisztító fű el is bánt velük” - úja. A népi orvoslás irodalmából kitűnik, hogy dr. Csalán igazi „med. univ”: több tucat más ártalom kialakulását gátolja, számos súlyos kór gyógyítására, s a kellemetlen tünetek sokaságának enyhítésére képes. íme, egy felsorolás a növényi csodadoktor tudományáról: Gátolja a vese- és hólyagho- mokképződést, a vizeletpangást; kitűnő vérképző. Jótékony hatású a hasnyálmirigyre, csökkenti a vércukorszintet. Reggeli előtt teaként - cukor nélkül - fogyasztva, a nap további részében pedig apránként kortyolgatva rendben tartja az emésztést. (A természetgyógyászok általában egyhónapos csa- lántea-kúrákat ajánlanak, tíznapos szünetek közbeiktatásával.) Kitűnő preventív hatású a máj- és epebántalmak, a légúti megbetegedések, a tumorok, a gyomor- és légzőszervi hurutok ellen. Rendszeres fogyasztásával megnő a szervezet ellenállóképessége a vírusfertőzésekkel szemben. Vastartalma révén segít leküzdeni az idősebb korban gyakran fellépő enerváltságot és kedélytelenséget, továbbá a sápkórt és a vérszegénységet. Ugyancsak gátló-megelőző hatása van az allergiára, a kösz- vényre, a hajhullásra, a reumára, az érrendszeri megbetegedésekre. A bőrbe dörzsölve, majd hintőporként használva enyhíti a lumbágó és az ideggy- dulladás fájdalmas tüneteit. A csalán a legolcsóbb medicinák közé tartozik. A kertekben, árokpartokon megtalálható. Hatóanyagban a friss hajtások a leggazdagabbak; az aratásra pedig két évszak kínálkozik: a tavasz és az ősz. L. B. A méz nem cukor! Már hosszú évek óta nem vagyok baranyai, de még mindig szívesen tájékozódom volt szőkébb hazám eseményeiről. A híreket elolvasom, vagy meghallgatom, bólintok - és kész, de amit az Új Dunántúli Napló július 30-iki számának 5. oldalán olvastam, arra csak a fejemet rázhatom és nem nyugodhatok, reagálnom kell rá. A kifogásolt cikk legnagyobb hibája, hogy egyenlőséget tesz a cukor és a méz közé. A finomított, fehérített, steril gyári répacukor teljes egészségében sza- haróz, egy kettőscukor és semmi más. Joggal nevezik „üres kalóriá”-nak. Ezzel szemben a mézben alig van diszaha- rida. Cukortartalmának túlnyomó része egyszerű cukrokból áll. A szőlőcukor (glükóz = aldohexóz) és a gyümölcscukor (fruktóz = ketohexóz) a leggyakoribb. Arányuk szabja meg a méz konzisztenicáját. Ezeken kívül az egyes mézfélékben kisebb mennyiségben több egyéb monoszaharida található. A méz nektárból származó cukrai közül a fruktóz a legédesebb, a laktóz pedig a legkevésbé. A méz energiatartalma általában 1385 kJ/100 g, míg a gyári cukoré 1680 kJ/100 g, vagyis több. Ez máris a méz előnyét jelenti. A méz fertőtlenítő képességgel rendelkezik. A friss mézben a hidrogénhiperoxid, a hosz- szabb ideig tárolt, vagy hőke- zeltben a hidronietilfurfarol. Sokféle baktérium és gomba szaporodását akadályozza; többek között a fogszuvasodást elősegítő mikroorganizmusokét is. Az egyes gyógynövény-mézek gátló hatása még kifejezettebb, mint általában a vegyes virágmézeké. Nagyon fontos összetevői a méznek a szerves savak. Például: hangya-, tej-, oxál-, borkő-, alma-, piruvát-, keteglutár-, glikolsav, stb. Elősegítik az emésztést, javítják az étvágyat. A savtartalom és a glükóz együttesen elősegítik az inzulintermelést. A gyári cukorban nincsenek szerves savak, az elveszi az ember étvágyát. A méz ásványianyag-tar- talma is jelentős. Minden mézben van kálium, magnézium, vas, nátrium, mangán, kén, foszfor, klór, réz, stb. A sötétszínű mézek több ásványi elemet tartalmaznak. A méz fogyasztása kedvezően befolyásolja a szervezet mészháztartá- sát. Ismert kellene legyen a gyermekgyógyászatban alkalmazott tej-méz kúra. Az ané- miás gyerekeken lehet vele segíteni. A méz vastartalmánál nagyobb arányú Fe-beépítés figyelhető meg a kis betegeknél, mivel a fruktóz elősegíti a vas felszívódását a táplálékból és ezért fokozódhat a hemoglobin-képződés. Tartalmaz-e eny- nyi ásványi anyagot a cukor? A mézre jellenző enzimakvi- titása. Az enzimek a nektárból és a méh szervezetéből kerülnek a mézbe. A glükozoxidáz tevékenysége nyomán keletkezik a fertőtlenítő hatású hidrogénpe- roxid. A bolti cukorban nincsenek enzimek. A méz jellegzetes illata illóolajoktól származik. Ezek kellemesebbé teszik a méz fogyasztását, emésztést serkentő és ugyancsak baktériumgátlók. Különösen a gyógynövényekből származó mézek esetében. A gyári cukor nem tartalmaz illóolajakat. A mézben kevésféle és elenyésző mennyiségű vitamin található, a cukorban viszont semmi. Az egyes mézfélékben kis mennyiségben előfordulnak flavoridok, gyanták, ter- pén-származékok és egyéb bio- katív anyagok. A lépesméz nem csak hatóanyagaival védi a fogakat, hanem fizikai tisztításukat segíti elő. A valódi méhviasz nem tapad a fogakra. A viasz rágása elősegíti az esetleg elzáródott melléküregek kinyílását. Méz sokféle van. Hatásuk sokféle és azok különböző hatásfokkal érvényesülnek. Erről többet tudhatunk meg a MÉH- DOKTOR-ból. (Hunga-Print kiadás, 1992.) A címben szereplő kétféle anyag között a különbség olyan, mint mondjuk ... De nem is érdelem példálódzni, hiszen aki nem lát különbséget a répacukor és a méz között - azon nem lehet segíteni. Dr. Szalay László bioi. tud. kand. Plusz 20 százalék szunyókálás Gerontológusok az időskori alvászavarokról Ahogy múlnak az évek, úgy csökken az ember alvásigénye - legalább is a közhiedelem szerint. A gerontológusok azonban újabb vizsgálódásaik alapján ennek ellenkezőjét állítják: a hatvanon felüliek a nap 24 órájából kevesebbet töltenek ébren, mint a fiatalabbak. Utóbbiak - ha nincsenek egészségügyi problémáik - általában egyhuzamban átalusznak napi 7-8 órát; az idősebbek pedig, igaz, jobbára részletekben, ennél 15- 20 százalékkal többet alszanak. Látszólag ellene mond ennek, hogy a nyugdíjas korban járók egyik leggyakoribb panasza éppen az álmatlanság: sok hánykolódás után, nehezen alszanak el, éjszakánként többször is fölébrednek, reggel pedig már a kakasszó is ébren éri őket. Valójában arról van szó, hogy az alvás szerkezete, az „álom-vonat'1 menetrendje együtt változik az életkorral. Az idősebbek többsége napközben is el-elszunyókál — olykor csak pár percre, olykor egy-két órára. Estére ugyan fizikailag elfárad, de - a nappali alvás-előleg okán - álom csakugyan nehezebben jön a szemére. A szakemberek szerint az évek számának nincs közvetlen köze ahhoz, hogy egyvégtében vagy megszakításokkal alusz- szuk át az éjszakát. A rossz alvás, a többszöri fölébredés rendszerint valamilyen idegi, egészségi ártalomnak a következménye. Ha például valakinek éjjelenként egyszer vagy többször is WC-re kell mennie, annak föltehetően szívritmus- zavara, érrendszeri panasza, esetleg veseelégtelensége lehet. Közrejátszik az alvás-zavarokban az a tény - amit a klinikai tapasztalatok egyértelműen alátámasztanak -, hogy bizonyos egészségügyi panaszok jellemzően az éjszakai órákban jelentkeznek. A tüdőasztmás roham vagy éppen a fogfájás „látogatási ideje" például az esetek többségében este 10 és hajnali 4 óra közé esik. Ennek okát azonban a kutatók nem ismerik. Az emberi szervezet ritmusával foglalkozó kronobio- lógia művelői azt feltételezik, hogy a betegségi tünetek éjszakai jelentkezéséért részint a szervezetbe nap közben bejutó mérgező, toxikus anyagok és baktériumok, részint különféle - éjjelente erőteljesebben érvényesülő - kozmikus sugárzások okolhatók. - borgó i t M Á Z
