Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-12 / 250. szám (249. szám)

Rögös úton az interaktív tévé Négy esztendeje, hogy a GTE amerikai vállalat kinyi­totta a pénztárcáját, és elhatá­rozta, hogy kiépíti a jövő televí­ziós rendszerét. A kísérleti nyúl egy 53 ezres város volt, Los Angeles közelében. Cerritos minden lakását bekábelezték, és 500 csatornás készülékekkel lát­ták el, hogy az ott élők minden tevékenységét számítógép in­tézze. Mindenki számára meg­lepő eredmény volt, hogy a kí­sérlet résztvevői nem szívesen vásárolnak televízión keresztül és csekkjeiket inkább a konyha- asztalnál töltik ki, mint a moni­toron. Ennek egyik valószínű magyarázata, hogy az emberek nem szeretik az ultrakényelmet sem, ha rendelkezésre áll az ol­csóbb és kevésbé gépies megol­dás. Az érdektelenség elképzel­hetően arra is visszavezethető, hogy Cerritosban a lakosság csaknem fele ázsiai származású, alacsony végzettségű, s idegen tőlük a komputerek világa. A polgármester ezt úgy fogal­mazta meg, hogy az interaktív rendszer (amelyben a tévétulaj­donos nem csak néz, hanem utasításokat is adhat a készülé­ken át) olyan problémát kíván megoldani, amely az emberek többsége számára nem létezik. Busztalálkozó Siófokon Nemzetközi Autóbusz Talál­kozót rendez szeptember 30-ától október 30-áig a Meri­dian Kft. az Autobus Meeting International megbízásából. Az előkészületekről szóló buda­pesti sajtótájékoztatón elmond­ták: az AMI korábbi rendezvé­nyein általában több százezer turista és látogató fordult meg, a mostani találkozón Siófokon 10 ezer vendégre számítanak, kül­földi és hazai utazási irodákra, autóbusz gyártókra, és egyéni vállalkozókra a gazdaság, il­letve az idegenforgalom minden területéről. A rendezvény programja igen változatos, idegenforgalmi bör­zék, buszkiállítás, hőlégbal­lon-utazás, tűzoltó bemutató, és gyermekvetélkedő szerepel többek között a repertoárban. A turné Elkészült A tűmé című magyar film. Az „útifilmben” hat színész 40 nap alatt 90 helyen lép fel, mi­közben bejálja a mai Magyaror­szágot - tájékoztatott Bereményi Géza rendező. A haknizó társaság a különböző hotelekben, szállás­helyeken más-más emberekkel ismerkedik meg. A színészek: Törőcsik Mari, Bordán Irén, Bőr­ösök Enikő, Eperjes Károly, Be­nedek Miklós és Temyák Zoltán. A zongorakísérő Cseh Tamás. A tűmé szervezője Bezerédi Zoltán. A Hunnia Filmstúdió által készí­tett film november 19-től látható a mozikban. Egy lap a dallasi emlékkönyvből Az amerikaiak is imádnak enni A doktornő: Pécsett fogorvos, Dallasban háziasszony A híres- hírhedt texasi Dal­las nem hétköznapi turista útvonala az átlag magyar embernek. Az pedig szintén keveseknek adatik meg, hogy két évet kint tölthessenek. E két év néhány élményét pró­báltuk belesűríteni egy rövid beszélgetésbe, dr. Kővári Éva pécsi fogorvossal.- A dallasi ösztöndíjat a fér­jem kapta, így nyílt lehetősége arra, hogy e hosszú kinttartóz­kodás idejére a családját is ma­gával vihette - kezdte élmé­nyeit mesélni dr. Kővári Éva. - Amerika atmoszférája igazán nem volt újdonság számomra, mert néhány évet már Cleve- landben is éltünk. Azonban Dallast, akárcsak egész Ameri­kát, sajátos földrészi adottságai valamint fiatal történelme mi­att sem lehet egy országhoz sem hasonlítani.- Bérelt apartmanunk egy kertes jellegű városrészben, Duncanvill-ben volt. Mivel én háziasszonynak jöttem Dal­lasba, ezért a berendezkedést a konyhám felszerelésével kezd­tem. Lépten-nyomon azt ta­pasztaltam, hogy az amerikai háziasszonyok élete több szempontból is könnyebb, mint az itthoniaké. Egyrészt azért, mert a bevásárlás - bőséges árukínálat lévén - nem okoz senkinek sem fejtörést. Az amerikaiak is imádnak enni. A kész- illetve félkész levesek, húsok, mártások, süteménypo­rok pillanatok alatt csodás ét­kekké válnak a hatalmas mé­retű, egyedi sütőkben. Érdemes megemlítenem, hogy az Ame­rikából kiinduló számtalan fit­ness, aerobik, valamint egyéb más sportprogramok ellenére nagyon sok túlsúlyos, elhízott embert láttam. A reggelik bő­ségesek, sokszor villásreggeli­vel vetekszenek.- A napi kezdés hasonló az it­tenihez. A gyerekeket általában az iskolabusz vagy a szülő viszi autóval az iskolába. A nap ne­kem is ekkor kezdődött igazán. A délelőtti bevásárlások igazi élményszámba mentek. Az el­adók . mindig mosolygósak, kedvesek, pedig nem áll mögöt­tük a főnők. A vásárolt árut ké­rés nélkül becsomagolják és az autóhoz kiviszik, minden ellen­szolgáltatás nélkül. Nagy meg­lepetés volt nekem a férfiak konyhai egyenjogúsága. Az amerikai férfi a délutáni mun­kából hazatérve bizony, nem röstelli a kötényt maga elé kötni vagy éppen elvinni a gyerekeit a közeli szabadidő-centrumba. Ezekből úton-útfélen bőséges a választék.- Hétvégeken a családok piknikezni mennek a szabadba. Autóikba bepakolják a piknik­kosarakat, hűtőtáskákat tele elemózsiával és elindulnak a szabadtéri víkendre. E szóra­kozásnak kedvez az időjárás, ugyanis itt áprilistól októberig tombol a nyár. A száraz meleg ellenére sok az ápolt szép zöld­terület, napégette fűvel nem ta­lálkoztam.-Máig is rejtély előttem, hogy a pedánsan tiszta Dallas­ban mikor is takarítanak. Nem­hogy az utcán nincs egy papír­fecni sem, de a konténerek is mindig üresek, tisztára mosot- tak. Igaz, a szemetelést szigo­rúan büntetik.- Mivel a benzin nevetsége­sen olcsó, ezért szabadidőnk­ben gyakran tettünk hosszabb autós kirándulásokat is. Meg­döbbentő volt látni a Kennedy-gyilkosság színhe­lyét. Magát a könyvtár-lerakat épületét érintetlenül hagyva az odalátogatók non-stop video­filmeken nézhetik végig az 1963-as tragikus eseményeket.- Az amerikaiak minden saj­tóvisszhang ellenére szeretik és tisztelik mostani elnöküket, Bili Clintont. A sajtó napi hír­adásait szinte lehetetlen végig­olvasni. Az újságok szinte ki­vétel nélkül lepedő-nagysá- gúak és igen terjedelmesek. Persze, sok bennük a hirdetés .- Amiért igazán meleg szív­vel gondolok vissza, az a nyu­galom, derű és optimizmus, amely állandóan köztük van és amelyből folyamatosan építke­zik Amerika. E. É. Gaby Dohm Budapesten is filmezett - Tizenkilenc éve él boldog házasságban Christa nővér ötven éves Magándetektív volt Hollywoodban, nagykövet Prágában Magyarországon A klinika című német tévéfilmsorozat ré­vén lett ismertté és népszerűvé „Christa nővér” (a most indult „folytatásban” már Brinkmann professzor felesége és Brink­mann doktornő), azaz Gaby Dohm. Fokozatosan bővített szerepe Németországban is vitákat kel­tett, mert ott a sorozatot koránt­sem tekintették csak szellemi „tutti frutti”-nak, amit a szerzők talán az európai „cselédlányok­nak” szántak. A vita arról folyt, hogy lehet-e Brinkmanné csa­ládja modell a németek szá­mára; összeegyeztethető-e ma­napság Európában (és másutt) a munka, a család, a hivatás és az igényes tudományos munka. A vita középpontjában álló egyik főszereplő, Gaby Dohm már úgy is kötődik hazánkhoz, hogy eljutott hozzánk is a nyá­ron, amikor Budapesten - a Gundelben - a ZDF A nagykö­vetasszony („Die Botschafte­rin”) című német tévéfilmsoro­zat egyik epizódjának részleteit forgatták. Igen sokan felismerték a mű­vésznőt, aki - akár hisszük, akár nem - szeptember 23-án lesz. 50 éves. 1943-ban született Salzburgban, de Berlinben nőtt fel. 1961-ben került sor az első színpadi fellépésére. Hazájában elsősorban színpadi színésznő­ként ismerik, a filmvilgába ké­sőbb került be A klinika („Die Schwarzwaldklinik”) révén. A színházlátogatók láthatták őt pl. a Jelenetek egy házasságból című darabban is, amit Ingmar Bergmann rendezett. Egyébként színészcsaládból származik. Az édesanyja, Heli Finkenzeller a 30-as évek film­sztárja volt, aki még 1988-ban is filmezett a ZDF egyik soroza­tában („Lorentz und Söhne”). Vitathatatlan azonban, hogy Gaby Dohmnak az igazi - kül­földre is eljutó - népszerűséget A klinika hozta meg, amit aztán sok egyéb más sorozat csak „öregbített”: például Az álom­hajó („Das Traumschiff’), a Dunahercegnő („Die Donau­prinzessin”) stb. Charles Az- navourral Franciaországban forgatta Gaby A kínai („Der Chinese”) című filmet, ami már Amerikába is eljutott. Hollywoodba is meghívták néhány évvel ezelőtt, ahol egy krimisorozat magándetektív­nője szerepére kérték fel. Gaby Dohm magánélete - más színésznők devianciájával ellentétben - kiegyensúlyozott és boldog. Ez azonban távolról sem „Brinkmann profesz- szor”-nak köszönhető, hanem a az igazi féijnek, Adalbert Plica (53) színésznek és operatőrnek, aki néha kénytelen átvállalni a háztartás és a gyermeknevelés nem könnyű feladatait is. A müncheni lakásukból néha vidékre költöznek, az alsó-ba- jorországi Herbertsfeldbe, ahol öt évvel ezelőtt megvásároltak egy parasztházat. Kikapcsoló­dásképpen itt kertészkednek is. Tizenkilennc éve él együtt boldogan a házaspár. A házas­ságukból egy fiú született, a ma már 16 éves Florian, aki jó ta­nuló, szereti a sportot, de — a mama örömére - zongorázni is tanul. Florian nem titkolja, hogy színész szeretne lenni. Az édes­anyja a Dunahercegnő forgatási munkálatai során is szinte min­dennap felhívta telefonon a fiát. A gázsija égy része ezekre a telefonokra ment. Hát ilyen az élete a „nagykö- vetasszonynak”, aki mostaná­ban hol Berlinben, hol Prágá­ban, hol Budapesten, hol meg az Egyesült Államokban tűnik fel a sorozat forgatása idején. Hajzer Lajos Fajtalankodó apa Csecsemő a katlaban Szörnyethalt a betörő Szeptemberi Pandúr-ajánlat Ki volt a gyilkosa annak a budapesti férfinak, akinek tete­mét egy heverő ágyneműtartó­jában lelték meg oszlásnak in­dult állapotban? Hogyan került az áldozat feje egy sporttás­kába? Miért borította virág csaknem hatszáz méter hosszan egy Zala megyei kistelepülés főútját? Hogyan bánt gyermeke­ivel a fajtalankodó apa? Ki az a titokzatos férfi, aki az FBI szá­zadosaként intézkedett egy al­földi kisvárosban? Miért talál­koztak augusztus ötödikén Röszkénél szerb rendőrök ma­gyar kommandósokkal? Minderről bővebb informáci­ókkal szolgál a Pandúr szeptem­beri száma. A mostantól immár az egész országban megvásárol­ható bűnügyi magazin azonban nemcsak a legújabb, legdöbbe­netesebb bűnügyek feldolgozá­sával, a korrekt, hiteles tájékoz­tatással ígér tartalmas olvasniva­lót. Bepillantást enged már rég elfeledett bűnperek kulisszatitka­iba, sőt Nagy Bandó András tol­lából gyilkos humorral átszőtt bűnesetek is találhatók a lap ha­sábjain. A rejtvény, a teszt és a horoszkóp mellett több nyerési lehetőséggel kecsegtető játékle­hetőség kínál tartalmas szórako­zást az olvasóknak. Keresse az újságárusoknál, de vigyázat! A Pandúr rabul ejt! Cicerónak, Julius Caesarnak, Senecának iskolás korukban egyáltalán nem voltak tanköny­vei. Ezt, ha egyáltalán tudnának róla, sok apró és nagyobb diák felemlegetné mostanában, ami­kor az egy-egy nebulóra jutó tankönyv-mennyiséget már-már nem is darabra, hanem súlyra mérik. Az ókori iskolások még táb­lára írt szöveg vagy élőszó segít­ségével sajátították el a tananya­got. Felsőbb fokon kézírásos irodalmi alkotások helyettesítet­ték a tankönyveket. A középkor diákjai bőszen jegyzetelték taná­raik - gyakran lediktált - előadá­sait, vagy kéziratokat másoltak. A latin nyelv volt a témája az első iskolai célra használt tan­könyvnek, Aulius Donatus, IV. századi római nyelvész művének is. Az ennek nyomán készített későbbi fordítások - közkeletű Amikor még csak a tanárok használták a tankönyveket néven Donatusok - az 1600-as évekig használatban voltak, vé­gül már nyomtatott könyv for­májában is. Ám ezek a tanköny­vek leginkább a tanárok és nem a diákok munkáját segítették. A tanulás általános módszere akko­riban egyébként is a memoriter volt. A könyvnyomtatás feltalálása után a Donatusok újabb kiadása­iban a latin mellett már helyet kaptak az anyanyelvi értelmezé­sek is. Ilyen formában jelent meg először magyar szöveg is isko­láskönyvben 1527-ben, még­hozzá egyszerre kettőben is. Christoph Hegendorf lipcsei ta­nító latin nyelvkönyvében né­met, lengyel és magyar nyelvű értelmezések is szerepelnek, ugyanakkor az ugyancsak német pedagógus, Heyden Sebald pár­beszédes iskolakönyve krakkói kiadásában a német-latin szöve­get magyar nyelvű egészíti ki. A hazai tankönyvírást is ugyan­azon évben, 1538-ban egymástól függetlenül kiadott két mű indí­totta el. Székely István és Gálszécsi István iskolamesterek könyvei csak hírből ismertek. Mintájuk a mai ábécéskönyv őseinek szá­mító Luther és Melanchton féle Fibelek voltak, amelyek az olva­sást bibliai történetekkel tanítot­ták, bevezetőként az ábécével. Egy évre rá Sárváron Jelent meg Sylvester János - az Újszö­vetség első magyar fordítójának- latin-magyar nyelvtana, majd 1549-ban Dévai Bíró Mátyásnak az ábécéskönyve. A XVI. század végén pedig Bornemissza Péter jelentette meg Négy Köny- vetské-jét, amellyel - ahogy úja- a kisgyermekeket magyar írás, olvasás módjára tanítja. A XVII. század eseményei nem kedveztek az iskolásköny­vek írásának. Ám mégis e szá­zadnak a végén történt a forra­dalmi változás: Comenius sáros­pataki tanári munkálkodása idő­szakában, 1685-ben Lőcsén kia­datta a Látható világ képe című művét, amely a bemutatott betűk hangjára emlékeztető képecs- kékkel első ízben alkalmazta a szemléltető oktatást. A magyar tankönyvírásnak az igazi nagy lendületet Mária Te­rézia 1777-es tanügyi szabály­zata, a Ratio Educations adta, többek között azzal is, hogy a budai egyetemi nyomda kapta meg a tankönyvkiadás privilégi­umát. Ennek az első lendületnek az időszakában, a XVIII. század végén, a XIX. elején olyan or­szágos hírű írók adták fejüket tankönyvírásra, mint Verseghy Ferenc, Döbrentei Gábor, Fáy András. D. I. vasárnapi ungntüit ciplo^ er % A Új Vasárnapi Dunántúli Naplót vásárló olvasónk ................................................................. foéme: Beérkezési 8 Új VDN 1993. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom