Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-11 / 249. szám (248. szám)

1993. szeptember 11., szombat aj Dunántúlt napló 9 Gazdaság Baranyai vállalkozók Strasbourgban Az Elektrotechnikai Köz­ponti Szövetség tagjai Strasbo- urgban és Colmárban jártak a Kelet-Nyugati Kooperációs Platform szervezésében. Fran­cia elektrotechnikai vállalko­zókkal találkoztak, és tárgyalá­sokat folytattak az együttműkö­dés lehetőségeiről. Ellátogattak a Vállalkozók Házába is, ahol megismerkedtek az ott folyó munkával. Vállalkozás- fejlesztési szakmai napok Szekszárdon A Tolna Megyei Vállalkozói Központ Vállalkozásfejlesztési szakmai napok címmel három­napos rendezvényt tart szep­tember 16-17-18-án Szekszár­don a Gyermekek Háza (Bajcsy Zs. u. 8.) aulájában. A program keretében a résztvevők aktuális információkat kaphatnak az ipari, pénzügyi, valamint kül­gazdasági tárca magas beosz­tású tisztségviselőitől, külföldi gazdasági kamarákról, tanács­okat kaphatnak vállalkozásaik­hoz. Bővebb tájékoztatást ad a Tolna Megyei Vállalkozói Központ (tel.: 74/319-166, fax: 74/311-410). Bonus értékpapír kárpótlási jegyért Az MKB Értékpapír és Be­fektetési Rt. a Bonus befektetési jegyek jegyzésekor kárpótlási jegyet is elfogad. Az MKB Ér­tékpapír és Befektetési Rt. saját számlára megvásárolja a kárpót­lási jegyet a Magyar Hírlap és a Világgazdaság lapjain naponta közzétett árfolyamon. Az eset­leges különbözeiét készpénzben fizetik ki, illetve szedik be. A fenti szolgáltatást az érték­papírcég a Bonus befektetési jegy jegyzésének végéig, azaz ez év december 15-ig fenntartja, de átmenetileg szüneteltetheti, illetve korlátozhatja. Biztonsági tartalék kőolajból Hat év alatt a fejlett orszá­gokhoz hasonló szintű 90 napos biztonsági készletet hoznak létre hazánkban kőolajból és kőolajtermékekből. A bizton­sági készlet létrehozását és meghatározott szintre növelését az importáló Kőolaj és Kőolaj- termék Készletező Szövetség tagjai finanszírozzák. A szövet­ség a tényleges készletezési te­vékenységet jövő év januárjá­ban kezdi meg. Addig a jelenleg érvényben lévő kormányrende­let rendelkezik a biztonsági tar­talékról. Nő a termelés a bőriparban A Magyarországra importált lábbelik előzetes KERMI vizs­gálatát érthetetlennek tartja az Európai Közösség Cipőipari Szövetsége. Az ipari miniszté­rium rendelete értelmében, amennyiben nem kérik ki a KERMI véleményét, már a ha­táron visszautasíthatják a szál­lítmányt. Ezt a gyártók sérel­mesnek találják, mert úgy vélik, hogy garantálják a minőséget. A magyar cipőipar képvise­lői úgy látják, hogy amennyi­ben az export eddigi szintjének megtartása nemzetgazdasági szempont, akkor állami be­avatkozásra is szükség van. A vállalkozók elsősorban garan­ciavállalást, a keleti piac visz- szaszerzését elősegítő gazda­ságpolitikai lépéseket várnak az államtól. Privatizáció előtt állnak a baranyai vállalatok De kié lesz a sütőipar? Új tulajdonosa lesz a pécsi Kenyérgyárnak is Fotó: Läufer László Pályakezdőket is várnak! Ismét elindultak a pécsi Job Club foglalkozásai Az átalakulást már végrehaj­totta a Baranya Megyei és a Pé­csi Sütőipari Vállalat, ez évtől már mindkét cég részvénytársa­ságként, és a privatizációs pá­lyázat értékelését követően be­látható időn belül új tulajdo- nos(ok?) irányítása alatt tevé­kenykedik. De vajon a két korábbi válla­latnak milyen utat kellett bejár­nia, hogy eladósorba kerülhes­senek? A Baranyasüt Rt. vezérigaz­gatója, Fazekas István elöljáró­ban leszögezi: az átalakulást követően háromszáz milliós alaptőkéjű, négyszáz dolgozó­val évi hétszázmilliós árbevételt elérő rt-t az Állami Vagyon­ügynökség kiírása szerint csak egészben lehet megvenni, a pri­vatizációs pályázat benyújtási határideje szeptember 13-án, délben jár le. Ha az ÁVÜ sike­resnek mondja a pályázatot, ak­kor októberben már uj tulajdo­nosé lesz a mohácsi, komlói, siklósi, szigetvári, pécsváradi és a szentlőrinci nagy sütőüzemet magában foglaló cég. Az nyűt titok, hogy a dolgozók is pá­lyáznak a tulajdonlásra. Az ÁVÜ döntése alapján már tavaly értékesítették a kisebb (sásdi, mágocsi, sellyei, vajszlói és a bólyi) sütőüzemüket, me­lyek már új tulajdonosokkal működnek és a jelek szerint nem is rosszul. Mindenesetre konkurenciát jelentenek a volt anyacégnek a több mint har­minc vállalkozással egyetem­ben. Abból a szempontból áldásos az ellenlábasok léte, hogy fel­villanyozta a meglévő nagy­üzemek dolgozóinak szakmai hiúságát és becsvágyát, munka­hely- és kenyérféltését. Az új sütőipari vállalkozásoknak mintegy fele eleve kérészéletű­nek tűnik, mert más az, ha va­laki jókezű pék, és megint más a jóval összetettebb vállalkozás. A Pécsi Sütőipari Rí-nél már két éve szervezik az 1992. de­cemberében bejegyzett Munka- vállalók, Tulajdonosok Gazda­sági Szolgáltató Kft-t, melynek tagjai a nyugdíjasaik, aktív dol­gozóik és a jogelőd vállalat dol­gozói, összesen 425-en. A ki­osztott és eladott vagyonjegyek osztalékát bevitték a kft-be, erre vettek fel E-hitelt az MHB Pé­csi Igazgatóságánál. Mindehhez még hozzájárul, hogy mintegy tízmillió forint értékű részvény megvásárlására adtak megbí­zást pécsi lakosok is a kárpót­lási jegyükkel. Somogyvári Ró­bert vezérigazgató nem is tit­kolja hogy az augusztus 30-ai határidejű privatizációs pályá­zati anyagok közül az egyik az övék. Még a PSV küldöttgyűlésé­nek az átalakulásról hozott dön­tését 1991. november elején küldték meg az ÁVÜ-nek, melynek tavalyi első félévi dön­tése alapján önálló kft-vé kellett átalakítani és a privatizációs el­járás keretében értékesíteniük kell három 10 tonna/16 óra ka­pacitás alatti üzemüket. A cuk­rászüzemet december közepén eleve bezárták ráfizetés miatt, viszont értékesíteni sem tudják, mert az önkormányzati döntés szerint szanálási övezetbe esik. (Majd a megmaradó cég tarta- lékvagyonába kerül.) A Zsolnay utcai finom pékárú üzemük ez év januárjától már Balokány Sü­töde Kft-ként üzemel, s bár az első pályázatra a magas va­gyonérték miatt nem volt je­lentkező, folyamatban a máso­dik kiírása. A Perczel utcai Bel­városi Sütöde Kft. pályázati kií­rása megtörtént, a beadási határ­idő szeptember 15. Hogy hányán és kik pályáz­ták meg a PS Rt. tulajdonlását, az ma még titok. Hogy kié lesz a megközelítően 384 millió fo­rint értékűre jegyzett tőkéjű, há­romszáz embert foglalkoztató, évi félmilliárd forint termelési értéket előállító cég? Ezt várha­tóan a szeptember 17-i közgyű­lésen jelenti be az ÁVÜ megbí­zott vagyonkezelőjeként a Me­nedzser Kft. Murányi L. A két hónapos nyáriszünet után a héten újra indult a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont Álláskereső Klubja, a Job Club. A neves kanadai szociál- és foglalkoztatáspolitikus, Art­hur Mills módszerei szerint mű­ködő klub első évének tapaszta­latairól számolt be Pirisi Pi­témé, a pécsi szervezet veze­tője.-Megfigyeléseink szerint a bennünket megkereső emberek átlagosan 13 hónapja munka- nélküliek már, átlagéletkoruk pedig 37 év körül alakul. E két tényező nagyban befolyásolja munkaerőpiaci helyzetüket, mégpedig nem pozitív irányba. Éppen ezért tartjuk nagy ered­ménynek, hogy a klubfoglalko­zásokon részt vett 82 tartósan munkanélküli ember közül 64-nek sikerült biztos álláshoz jutnia. Ezen emberek több mint kétharmada saját magának tárta fel az üres, betöltésre váró ál­láshelyet. Különösen örvende­tes számunkra, hogy a foglalko­zások utáni három hónapos nyomonkövetés azt bizonyítja, hogy a résztvevők nem egy egyszeri lehetőségként élnek a Job Club-ban elsajátított isme­retekkel. A 11 ember közül, aki elhelyezkedése után ismét munkanélküli lett, öten minden­fajta külső segítség nélkül újra elhelyezkedtek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a klub önálló álláskeresőket nevel a jelentke­zőkből. A pécsi Álláskereső Klub to­vábbra is önkéntes alapon szer­vezi csoportjait. Az érdeklődés a nem mindennapi szolgáltatás után, ha nem is dönt rekordokat, de folyamatos. A kurzusok újra­indulásával ismét előtérbe ke­rült a szervezés régi alapelve, az ügyfelek elsősorban a többszö­rösen hátrányos helyzetű mun­kanélküliekből kerüljenek ki. Emellé mos egy új szempont is csatlakozott, szeptembertől a je­lentkezők között előnyben ré­szesítik az állástalan pályakez­dőket, hogy mielőbb kikerül­hessenek kilátástalan helyze­tükből. K. E. Álláshelyek Baranyában A Megyei Munkaügyi Központ szeptemberi ajánlatából A Baranya Megyei Mun­kaügyi Központ tájékoztatása szerint a következő két hó­napja betöltetlen munkalehe­tőségek találhatók a megyé­ben: A pécsi kirendeltség adatai alapján az ügynöki, üzletkötői állásajánlatokból van a legna­gyobb kínálat, számuk meg­közelíti a százat. Ugyancsak élénk az érdeklődés cipőfelső­rész- és bőrruha-készítő, va­lamint kőműves szakemberek iránt. Korlátozott számban ke­resnek vegyész- és villamos technikust, festő-mázolót, bőrruha-szabót. Komlón nagy számú beta­nított és szakmunkást keres­nek műszergyári, illetve var­rónői munkára. Németországi munkalehetőséget kínálnak a nyelvet beszélő építőipari (esetleg több szakmával ren­delkező) munkások számára. A bányászvárosban élelmi­szerbolti (folyamatos nyitva tartás mellett) eladókat is ke­resnek. A mohácsi álláskínálat 15 fős varrónői, illetve 3 fős au­tóbusz vezetői munkalehető­séget foglal magába a térség munkanélkülijei számára. Sellyén 33 betanított mun­kást keresnek, hiány van kő­művesből, illetve varrónőből, de felvennének 3 képesítés nélküli tanítót, valamint egy eladót és felszolgálót. A siklósi munkaajánlatok többsége (16) biztosítási ügy­nököt keres, várnak továbbá 2 varrodai szalagvezetőt, illetve egy szabászt. Szentlőrincen és környékén nincs két hónapja betöltetlen álláshely. Szigetváron ugyancsak biz­tosítási ügynökök (6) iránt van kereslet, érdeklődnek to­vábbá egy-egy üzletkötő, au­tószerelő mester, adminisztrá­tor, valamint gépész-műve­zető iránt. Újra termel a Nagymányoki Brikettgyár Októberben az első' év zárszámadását készíti a Szászvári Bányatársaság A Mecseki Szénbányák va­gyonához tartozó Nagymányoki Brikettgyár több mint féléves üzemszünet után a hét elejétől újból működik. Az üzem priva­tizációja nem fejeződött még be. Öt vevő is jelentkezett, de egyezséget még egyikük sem kötött a megvételről. így a Me­cseki Szénbányák átmeneti időre - első lépésben egy hó­napra, s ha addig sem születik eladási megállapodás, akkor újabb ciklusra - bérleménybe adta a gyárat a szászvári bánya­társulásnak. A magánbánya üzemeltetői a brikettgyár őrzé­sét, fenntartását, beindítását végző 28 fős személyzet mellé további 70 főt is alkalmazásba vettek, sőt az üzem területén már korábban megalakult né­met-magyar vegyesvállalat, a Mayer-Balogh gépészeti Kft. dolgozóit is foglalkoztatják. A brikettgyári feldolgozás nyersanyaga az a 7000 tonna porszén melyet a szászvári bá­nyából az év során készletre termeltek, s ehhez érkezett ha­sonló mennyiségű import bar­naszén is. Az egy hónapi üzem során előállított megközelítőleg 20 ezer tonnányi brikettet a Dél-Dunántúli Tüzép Rt. előre megvásárolta már, s a terméket helyi kirendeltsége fogja ked­vezményesen árusítani.- Evés közben jön meg az ét­vágy - mondja Verbőczi József a Szászvári Bányatársaság ügy­vezető igazgatója. Mi is hozzá- kezdtünk az elemző számítá­sokhoz, partnerkereséshez, kik­kel, hogyan lehetne közös tulaj­donlással megszerezni a gyárat, ha a mostani első körben nem talál gazdára. A bányászvezető a szászvári társaság első éves működésének tapasztalatait is összegezte.- Októbertől októberig tart a termelési ciklusunk - a fűtési szezon kezdetéhez igazodva - s egy hónap múlva, a brikettgyár üzemeltetési kiadásainak és be­vételeinek ismeretében készí­tünk zárómérleget, melyet ün­nepi közgyűlésen vitatunk meg, s itt dől el az is, hogy lesz-e mit még szétosztani. Előzetes szá­mításaink szerint nullszaldós­nak ígérkezik az első év. Ez a csodálatos és gyötrő kezdeti időszak igen sok tanul­sággal szolgált. A legnagyobb csalódást a bankok okozták, akiktől még akkor sem kaptunk hitelt, amikor a kormány 15 millió forintos kamattámoga­tással segített cégünkön. Érde­kes, hogy most a brikettgyár el­indulásával már kapnánk köl­csönt, de most meg már nincs rá szükségünk. A piac sem váltotta be a re­ményeinket, mindenütt tapasz­talható az elszegényedés, a fal­vak lakói inkább egy szobába visszavonulnak, az erdőről gyűjtött fával, mezőgazdasági hulladékkal fűtenek szén he­lyett. Viszont dolgozóink az alacsony bérek ellenére is kitar­tottak, s nagyra értékeljük a be­szállítók szolidaritását, akik áruhitelekkel segítettek, s a Tü­zép Rt. is kimondottan korrekt üzleti partnerként viselkedett mindvégig, a brikettgyártáshoz szükséges bitumen megvásár­lása például ők biztosították a tőkét. Nyitott még tehát, hogy ez az élet által létrehozott integráció milyen tulajdonú lesz, de a bá­nya létszáma az egy év során máris 50 fővel bővült, s a bri­kettgyár működtetésével a tér­ségben 300 családnak oldódtak meg napi megélhetési gondjai. Mészáros B. Endre A hét elejétől újból termel a brikettgyár Fotó: Läufer i * l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom