Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-11 / 249. szám (248. szám)
1993. szeptember 11., szombat aj Dunántúli napiö 7 Pedagógus hangulatkép tanévkezdetkor A heves érzelmi megnyilvánulásoktól sem mentes tanévnyitó után sem csitulnak az óvónők, tanítók, tanárok szakoktatók kedélyei. Szöllősi Istvánnát, a Pedagógus Szak- szervezet főtitkárát kérdeztük a pedagógusok hangulatáról s arról, milyen kérdések foglalkoztatják a PSZ-t ezekben a napokban?- Változatlanul a közalkalmazotti törvény, pontosabban a bértáblázat bevezetése. Nem értem a kormányzat és helyi képviselőtestületek egymásra mutogatását: ki és főleg miből fizesse ki az ösz- szességben 72 milliárd forintnak megfelelő béremelést? Ez a törvény több, mint egy esztendővel ezelőtt lépett hatályba, véleményünk szerint kicsit későn kapcsoltak az érintettek. Mi semmi mást nem teszünk ebben a kérdésben, mint ragaszkodunk a törvény betűjéhez és nagy érdeklődéssel várjuk a szavak és az indulatok helyett végre a cselekvést. Alaposan tanulmányoz zuk a jövő évre vonatkozó legizgalmasabb olvasmányt, a háromkötetes, többszáz oldalas központi költségvetés-tervezetet. Ami első pillantásra szembetűnő: az iskolák dologi kiadásait az ideivel azonos szintre állították be. Kérdezem én, mi lesz a várhatóan 20 százalék körüli inflációval? A kétkulcsos áfával? Kíváncsiak vagyunk, miből fogják kifizetni a villany- a víz- és a fűtési költségeket?- A pedagógusok egy részét már nem a bértáblázat bevezetése, sokkal inkább a munkanélküli-segély összeg érdekli.- A legfrissebb információk szerint a regisztrált állás- nélküli kollegák száma eléri az ötezret. Tudom, erre az a válasz, hogy ugyanakkor az önkormányzatok egyre-másra hirdetnek pedagógus állásokat. Ám egy biológia szakos tanár nem taníthat francia nyelvet. A szervezett átképzést hiányoljuk, még tavaly letettük az Oktatási Érdekegyeztető Fórum asztalára az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket. A választ részben meg is kaptuk a közoktatási törvényben: valóban csökkent a pedagógusok kötelező óraszáma, csak éppen nem annál a rétegnél, amelyiket leginkább sújtja a munkanélküliség. A felső tagozatosok óraszáma csökkent, az óvónőké és a tanítóké maradt a régi. Ezernél több óvónő van már munka nélkül, ugyanis a szocialista nagyipar felbomlásával megszűntek az üzemi óvodák és az önkormányzatok is egymásután után záiják be - elsősorban pénzhiányra hivatkozva - a gyermekintézményeket. Javasoltuk, hogy az óvónőket képezzék át saját szakmájukon belül logopédusnak, ' gyermekpszichológusnak. Ők foglalkoznának a sajnos mind több sérült, hátrányos helyzetű gyerekkel. A Világbanktól kapott „Emberi erőforrás fejlesztése” című program dollárjaiból, forintjaiból talán erre is jutna.- A tanárok, szakoktatók átképzése hol tart?-A volt napközis tanárok, mivel ezekből a gyerekintézményekből is egyre kevesebb van, döntő többségükben munkanélküliek. Ugyanakkor a közoktatási törvényből még nem derül ki, hogy mit fognak tanítani a 9. és a 10. osztályban. Egészen pontosan: az átmeneti rendelkezések között az olvasható, hogy a még készülő Nemzeti Alaptanterv hatályba lépéséig a nyolcadikat végzett gyerekek a speciális szakiskolák anyagát tanulják, vagyis az úgynevezett kisegítő iskolákét. Azt sem tudja senki, hogy mi lesz a szakoktatók sorsa. Ez a kérdés viszont már nem az oktatási tárca hatáskörébe tartozik, sokkal inkább foglalkoztatáspolitikai feladat és ez már a kormány illetékessége.- Milyen a hangulat az egyházi tulajdonú iskolákban?- Még mindig nem kaptunk választ az Alkotmánybírósághoz beadott kérdésünkre: csak az önkormányzati iskolában közalkalmazott-e a pedagógus? Ugyanis ha az adott iskolát visszakapta az egyház, akkor a pedagógusokra már nem vonatkozik a bértáblázat kötelező bevezetése, sőt hiába tanítanak tovább ugyanott, nem közalkalmazotti jogállásúak. Nagyon reméljük, hogy ebben a kérdésben partnerekre találunk az egyházakban. Egyáltalán nem lenne kívánatos, ha ebből a szigorúan munkajogi kérdésből ideológiai színezetű kérdést kreálnának. Szabó Margit Kedvező az idei turisztikai mérleg Baranyaiak látogatása Rems-Murr-ban A testvérmegye közös programot ajánlott műemlék- és környezetvédelemre A küldöttség az oppenweileri polgármesteri hivatal előtt Fantasztikusan jól alakulnak a turizmus ez évi adatai. Bár a szakmának minden alapja megvolt arra, hogy egy rossz nyárra készüljön fel - hiszen világszerte recesszió tapasztalható, határaink közelében pedig háború dúl - szerencsére a dolgok másképpen alakultak. Január és július között az elmúlt évhez képest 24 százalékkal több látogató érkezett ugyanis hazánkba - közölte Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. A szakember megjegyezte: a nagymérvű emelkedés nem jelent egyet a turizmus növekedésével, hiszen a számok a török tranzitutasokat, a menekülteket és más nem idegenforgalmi céllal érkezőket is kimutatják. A valódi turisták aránya csak a Központi Statisztikai Hivatal most készülő jelentéséből tudható meg. Téglássy Tamás hozzátette: a jelzések szerint a tradicionális küldő országokból a korábbiaknál többen keresték fel hazánkat, tehát ebből arra lehet következtemi, hogy az idegenforgalom nem zár rossz első félévet. A legfrissebb információk alapján az is elmondható, hogy az augusztusi forgalom is kedvezően alakult, sőt szeptember elsejével sem „ürült ki” az ország, még mindig nagy számú turista tartózkodik Magyarországon. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal szempontjából az elmúlt hónapok legjelentősebb eredménye az idegenforgalmi koncepció véglegesítése és a kormány által történt elfogadása volt. Ugyancsak igen fontos lépés, hogy újjáalakult az Országos Idegenforgalmi Tanács, amely döntött az Idegenforgalmi Alap 1993. évi keretösszegének fel- használásáról. Befejező szakaszába érkezett az utazásszervezői és az idegenvezetői rendelet egyeztetése. Remélhetőleg az igen közeli jövőben mindkettő megvalósítási szakaszába léphet. A hazai vendégforgalom társadalmi megítélésében az is mérföldkő lehet, hogy az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta egy idegenforgalmi ideiglenes bizottság létrehozását. Baranya Megye Közgyűlésének 22 fős küldöttsége dr. Szűcs József elnök vezetésével szeptember 1-5-ig munkalátogatáson járt a Baden-Wür- temberg-i tartomány Rems-Murr-i járásában, Baranya testvérmegyéjében. A küldöttség tagjai a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója, polgármesterek, valamint a Megyei Közgyűlés hivatalának építészeti és kommunális fejlesztésekkel foglalkozó szakemberei voltak. Sokan kívülállóként, amikor olvassák a híreket, az ilyen testvérvárosi, testvérmegyei látogatásokról, hajlamosak azt gondolni, hogy ezek egyfajta üdülő, szórakozó utazgatások. E sorok írója, mint a küldöttség egyik meghívott tagja tanúsíthatja, kemény munkalátogatás volt ez a javából. Kezdődött azzal, hogy a jobb időkihasználás érdekében 31-én este 9 órakor indult a baranyaiakkal az autóbusz, egész éjszakai utazás után másnap este 7 óra körül érkeztünk a 47 896 lakosú járási székhelyre Waiblingenbe. Vendéglátóink német precizitással annyira komolyan vették a látogatás munka mivoltát, hogy jóformán csak lepakolni volt időnk a szállodai szobáinkba, máris vittek minket az első programra, a járási kórházba, ahol tájékoztattak bennünket a kórház működéséről, a tartomány egészségügyi szervezetéről, majd itt vendégelték meg vacsorával az addigra már hullafáradt magyarokat (a látogatásra végig jellemző volt, hogy reggeltől estig, szigorú időbeosztással peregtek az események). A Rems-Murr-i járásnak 3 kórháza van, összesen 1084 ágyas kapacitással. A három kórháznak 172 millió DM az éves költségvetése, ebből 15-20 ezer beteget látnak el. Egy beteg egy napi ellátása átlagosan 450-460 márkába kerül. A kórház költségvetésében a beruházási, fejlesztési pénzeket a tartomány biztosítja, a működtetési költséget pedig a betegek által befizetett biztosítási díjakból fedezik. Egy falu stranddal, tornacsarnokkal Nem sok pihenést engedélyeztek a németországi programjaink szervezői, másnap 8 óra után már indultunk egy Bolyhoz hasonló nagyságú községbe, Oppenweilerbe. A polgármester először a festői környezetben fekvő, 1782-ben épült kastélyban lévő hivatalában fogadott bennünket. Itt elmondta, hogy a csaknem 4000 lakosú község a háború előtt főként mezőgazdasággal foglalkozott, a háború után azonban egyre több ipari vállalkozást indítottak az itt lakók. A polgármester megjegyezte, ezeket a vállalkozásokat támogatták az idetelepedésben, hiszen minél több az adófizető munkás egy községben, az annál gazdagabb. Ezután megnéztük a falu vízellátását biztosító korszerű vízmüvet, a két 500 köbméteres víztározót. Az egyik víztározót helyi forrásku- takból táplálják, a másik a tartományi távellátási rendszerbe kapcsolódik. A lakosság 2,10 márkát fizet egy köbméter vízért, de a jövőben drágulás várható, a költségek emelkedése miatt. A víztározó után a község korszerű szennyvíztisztító telepén tettünk látogatást. Minden automatikus, ragyogóan tiszta és szagtalan. A baranyai polgármesterek közül többen, akik most állnak vízmű-szenny- vízmű kiépítés előtt, sok szakmai tanácsot szerezhettek ebből a beszélgetésből. (Pont az érdeklődésre való tekintettel a következő napon Fellbach város vízrendszerét, ellátását is bemutatták nekünk.) Ezután a falu két büszkeségét, a strandot és a kulturális- és sportrendezvények centrumát csodálhattuk meg. A „csodálhattuk” szó nem túlzás, ugyanis a strand nagyméretű, kristály- tiszta vizű a medencéje, s körülötte az ápolt, tiszta park méltán elismerést (és talán egy kis irigységet) váltott ki a küldöttségben lévő polgármesterekben. A másik, amire joggal büszkék a helybeliek, a rendezvénycentrum, ami funkcióját nézve tulajdonképpen faluház. Mindenféle társas összejövetelre alkalmas helyiségek mellett egy hatalmas sportcsarnok is található benne. A polgármester elmondta, építésére pályázatot írtak ki, amire külföldi tervezők is neveztek. Az első díjat egy svájci tervező nyerte, de ők mégis egy helybélinek adták a megbízatást. A Rems-Murr-i járás A Rems-Murr-i járás Stuttgart körzetében van, a volt szövetségi köztársaság leginkább mezőgazdasági jellegű vidékén. A járást - bár történelme ősrégi - a mai formájában 1973-ban alakították ki. Nevét a Rems és Murr folyóktól kapta. Területe 859 négyzetkilométer, ebből 332 erdő. Lakóinak száma 376 770. A termékeny Rems völgyét híres szőlőtermő vidékként tartják számon. A szőlőtermesztésről már 1086-ból származó okmányok is említést tesznek. A mai bortermelő utódok, s a környéken lakók egyaránt kellően büszkék is boraikra, minden évben megrendezik a bor ünnepét. A bor ünnepe A baranyai küldöttséget is látogatásunk második napján este, amolyan lazításként, elvitték egy ilyen borünnepélyre Weinstadt-Endersbach-ba. Hatalmas fészerszerű épületet dekoráltak ki rengeteg virággal, s szőlőfürtökből készített óriási fürttel A helyi dalárda énekére s egy helybéli fiatalokból álló fúvószenekar hangjaira mulatott a falu népe. Számunkra csak az volt a furcsa, hogy a „legtalpa- lávalóbb” zenére sem táncolt senki. Milyenek a remsi borok? Könnyűek, de a magyar ízlésnek talán kicsit túl szárazak. Természetesen a sűrű programok mindegyikéről lehetetlen írni, így a továbbiakban csak a legérdekesebb, vagy legfonato- sabbakat ragadnám ki. Meghatározó élmény volt számunkra a Schondorfban tett látogatás. Városnézés ázva, fázva Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, így aztán szakadó esőben, nedves ruhákban és átázott cipőkben néztük meg Európa egyik legcsodálatosabb, még szakadó esőben is ékszerdoboznak tűnő kisvárosát. Talán sehol nem maradt meg ennyire egységesen a favázas, jellegzetes német építészeti stílus, mint itt. S a város vezetői mindent meg is tettek azért, hogy az eredeti állapotokat helyreállítsák, még úgy is, hogy jelentős támogatást adtak azoknak a magánvállalkozóknak, akik hajlandók voltak ezeket a házakat felújítani. Itt is, az egész műemléki belvárosból kitiltották az autóforgalmat, igaz a városmag körül több föld alatti parkolót építettek. Az út jelentős eseménye az volt, amikor dr. Szűcs József Waiblingen járási hivatalában megnyitotta és „A magyarországi németek élete és kultúrája Magyarországon" című kiállítást, amelyet Horst Lessing tartományi tanácsos is méltatott. A remsi járásba sokan érkeztek a háború után Baranyából, főként Villány környékéről kitelepített németek. A küldöttségnek nagy élmény volt még a Stuttgarti Kertészeti Világkiállítás megtekintése, ahol épp a magyar hét rendezvényei folytak. A magyar kiállítók - villányiak! - a világ- kiállítás ezüstérmét kapták a híres villányi pincesor pontos másának felépítéséért. A testvérmegyében tett munkalátogatás legfontosabb eredménye, hogy Horst Lessing járási tanácsos a Baranya megyei kapcsolatok kibővítése érdekében több közös programot ajánlott fel, meglehetősen konkrétan körvonalazva az elképzeléseket. Az egyik: létrejött az orvoscsere. Felajánlotta, hogy közösen dolgozzanak ki két nagyon fontos programot, a műemlék- védelem és a környezetvédelem, hulladékfeldolgozás témájában. Finanszíroznák egy németül tudó környezetvédelmi szakember tanulmányútját. A műemlékvédelem terén is szakembercseréről lehetne szó. Fontosnak tartja, a fiatalok cseréjét, s ezzel kapcsolatban is, már a következő évre konkrét ajánlatott tett a baranyai küldöttségnek. A közgyűlés „követei” tehát nemcsak tapasztalatokkal, de közvetlen hasznot hozó ajánlatokkal térhettek haza a német- országi útjukról. Sarok Zsuzsa Dr. Szűcs József megyei elnök és Horst Lessing tanácsos megnyitják Szél Ágnes fotókiállítását. Schondorf főtere szakadó esőben is hangulatos
