Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)

1993-09-11 / 249. szám (248. szám)

1993. szeptember 11., szombat üj Dunántúli napló 3 Föld-alapú támogatások December 10-ig lehet pá­lyázni a területfejlesztési alap­ból juttatandó föld-alapú támo­gatásokra. A gazdasági és tár­sadalmi szempontból elmara­dott, illetvé jelentős munkanél­küliséggel sújtott foglalkozta­tási körzetekből a mezőgazda- sági tevékenységgel foglalko­zók pályázhatnak a támogatá­sokra ott, ahol a földek minő­sége nem éri el a 17 aranykoro­nát. A vissza nem térítendő tá­mogatás mértéke szántó, kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágak esetén hektáronként 1800 forint, a gyep, rét és legelő után hektáronként 500 forint támoga­tást lehet kérni. Minderről Tar­ján Lászlóné, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium politikai államtitkára tájékoztatta az újságírókat pén­teken. Az Országgyűlés e hét keddjén fogadta el az egyes elkü­lönített állami pénzalapokról szóló múlt év végén elfogadott törvény módosítását, amely ren­delkezik a föld-alapú támogatá­sok gyorsított finanszírozásáról. Kiváló Áruk Fóruma embléma az arra érdemes termékeknek Tizennégy vállalkozás kü­lönböző termékeinek adják át a közeli napokban a Kiváló Áruk Fóruma emblémát - tá­jékoztatta a KÁF titkársága pénteken az MTI-t. Várkonyi Gábor, a Kiváló Áruk Fóruma Titkársága kép­viselője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az 1967-ben az Országos Piackutató Inté­zet által alapított termékminő­sítő rendszer, amely alapve­tően a KERMI vizsgálatain alapszik, a kiemelkedő minő­ségű termékek megjelölésével továbbra is a fogyasztókat kí­vánja orientálni. Harmónia és hatékonyság Az agykontroll, a dianetika és a transzcendentális meditáció tapasztalatait ötvöző, az ősi jóga lélektani ismereteire épülő alapkézést tartanak Pécsett. A két napos Harmónia és Haté­konyság elnevezésű, szeptem­ber 18-án induló tanfolyam az önbizalom, a határozottság, az önismeret erősítését, a félelmek csökkenését, az egészségi álla­pot javulását, a tanulás haté­konyságának fokozását ígéri a résztvevőknek - az emberi elme eddig ismeretlen energiáinak felhasználásával. A napjaink­ban különös létjogosultságot nyert képzésnek a Liszt Ferenc Hangversenyterem ad helyet. Beszélgetés dr. Alexander Arnot úrral, Németország búcsúzó nagykövetével Magyarország teljes jogú tagja lesz az Európai Közösségnek „A disszertációmban egy rossz király elleni, vagy egy totalitárius elnyomó rendszerrel szembeni politikai-, vagy akár fizikai ellenállás jogaival foglalkoztam” Dr. Alexander Arnot Dr. Alexander Arnot úr, Né­metország magyarországi nagy­követe négy esztendős eredmé­nyes tevékenység után új állo­máshelyére indul a közeljövő­ben. Az angolul, franciául szerb-horvátul és oroszul kivá­lóan beszélő hivatásos diplomata először Nyugat-Afrikában, az egykori francia gyarmatokon tel­jesített szolgálatot, majd két al­kalommal Moszkvában, össze­sen több mint nyolc esztendeig, s az elmúlt négy évben hazánkban dolgozott. Most Ukrajna-Kiev következik.- Nagykövet Úr! Az Ön életé­ben az emberi kapcsolatok leg­kényesebb, talán a legtöbb ve­szélyt magában hordozó terüle­tén zajlik. Mi szükséges a sikeres tevékenységhez?- Már a gimnáziumi évek alatt az a gondolat foglalkoztatott, hogy diplomata leszek. Szeren­csém volt: 1960-ban felvettek és úgymond azóta minden nap a hobbimnak élhetek. Van egy tu­lajdonságom, ha úgy tetszik gyengém, de ez megkönnyíti hi­vatásom: kíváncsi természetű ember vagyok, minden érdekel. Kulturális kötődések- Úgy tudom már tanulmá­nyai során is így volt...-Jogot tanultam az egyete­men, a jogtudományban gyakor­lati képzésen is részt vettem. Dolgozhattam volna bíróként, ügyészként, ügyvédként, alkot­mánybíróként is ... A jog mel­lett azonban nagyon érdekelt a történelem, a filozófiai kérdések és a gazdaságtudományok. Az ellenállási jogokról írtam doktori disszertációmat: egy rossz király elleni, vagy egy totalitárius el­nyomó rendszerrel szembeni po­litikai, vagy fizikai ellenállás jo­gaival foglalkoztam.-Az elmondottakon kívül né­hány szót beszélhetnénk talán egy másféle érdeklődéséről is. Talán nem tévedek, ha az Angs­ter orgonagyártó család történe­téről szóló könyvet szeretném búcsúzóul átadni...-Köszönöm! Valóban külö­nösen érdekel a zene, a Pécsi Dómban voltam hangversenyen, hallottam az Angster orgonát. Szeretem a koncerteket, az ope­rákat és természetesen a festésze­tet is.- A diplomáciai életben, lega­lábbis amit érzékelünk a kapcso­latok mondjuk Budapest és Moszkva között, vagy Budapest és Bonn között éltek. Arnot úr tu­domásom szerint sokat járt vidé­ken, többször Pécsett, mint emlí­tette még hangversenyen is. Két ország kapcsolatában is nagyon fontos, hiszen Magyarország la­kóinak négyötöde vidéki.-Ezt mindenütt szándékosan tettem, így viselkedtem Afriká­ban is. Nagyon szeretném min­dig bevonni az egész országot a kapcsolatokba, és számomra fontos, hogy a lakosság minden rétegével találkozzak. Szá­momra fontos az, hogy teljesen ismeijem. Legalább 7-8 alka­lommal voltam Pécsett, és az or­szág más részét is szisztematiku­san, tudatosan beutaztam. Ebben nem állok egyedül: a nagykövet­ség többi munkatársa is sokat utazik, pl. a sajtóattasénkra, kul- túrattasénkra, vagy a gazdasági attasénkra, hogy csak három személyt nevezzek meg. Megle­pődtem azon, hogy Magyaror­szágon a vidék a kívülálló szá­mára milyen nagyon szép képet mutat. Nagyon örültem, hogy szép városokat láthattam, az or­szág nagy részén jól ápolt falva­kat. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar klasszikus parasztépíté­szet nagyon megváltozott. En­nek ellenére nagyon gondozottak a falvak mindenütt. Nagy be­nyomást tett rám az utaknak, ut­cáknak, a hidaknak a jó állapota. Ha nem tudnám, hogy Magyar- ország komoly gazdasági nehéz­ségekkel küzd, akkor az ember azt gondolná, hogy Magyaror­szág egy viszonylag jómódú eu­rópai ország.- Igazán elismerő vélemény, de az újságszerkesztő tudja, hogy hazánkfiai azért nem ennyire elégedettek pl. az utak, a hidak, a közművek állapotával... Nagykövet Úr! Milyen érzel­mekkel, milyen személyes isme­retekkel érkezett Magyaror­szágra?- Egy nagykövet általános feladataival jöttem Magyaror­szágra, természetesen, hogy a kapcsolatokat javítsam. Ez azt jelentette, hogy az együttműkö­dés minden területével foglal­koznom kellett. Tudtam, hogy Magyarország a KGST-n és a Varsói Szövetségen belül is kü­lönleges szerepet játszott. Tud­tam azt is, hogy Magyarország sokkal fejlettebb volt abban az időben, mint bármelyik keleti or­szág. Tehát azzal a várakozással jöttem ide, hogy könnyebb lesz itt a munkám, és így is volt.-A bonni tevékenységemből volt ismeretem Magyarország­ról, a külügyminisztériumban dolgoztam, de egyébként szemé­lyes tapasztalataim nem voltak. Ott azon az osztályon tevékeny­kedtem, ami Magyarországgal foglalkozott, de egyébként Len­gyelországért voltam felelős... Gazdasági kapcsolatok-A magyarországi rendszer- váltás közben, Németország egyesülése után teljesített ha­zánkban szolgálatot. Úgy gondo­lom érzékelhetően hasznosan látta el feladatát. Ön miként ér­tékeli az elmúlt évek diplomáciai tevékenységét?-Amikor megérkeztem, már nagyon jól megnyugodtak a gaz­dasági kapcsolatok. Már 1974 óta létezett egy német-magyar vegyesvállalat a Siemens-szel, és az érkezésemig többszáz né­met-magyar vegyesvállalat is létrejött. Ezen kívül jó kereske­delmi kapcsolatok is léteztek már, egyébként Nyugat-Német­ország volt Magyarország első nyugati partnere, de Kelet-Né- metország és a Magyarország között is erős gazdasági együtt­működés élt. Kelet-Németország Magyarország első külkereske­delmi partnere volt, a Szovjet­ünk) után a keleti blokkon belül. Az első időben a kollégáim és én nagyon sokat fáradoztunk annak érdekében, hogy ezek a né­met-magyar vegyesvállalatok jól működjenek. Ezeknek a cégek­nek nagy része van a magyar ex­portban Németország felé. Ezek a vegyesvállalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a munkatársak technikai, ökonómiai tapasztala­tokra, ismeretekre tegyenek szert. Úgy gondolom, hogy ezek a német-magyar vegyesvállala­tok nagymértékben hozzájárul­tak Magyarország világpiaci kö­zeledéséhez. A nagykövetség és én is gondoskodni tudtunk arról, hogy német vállalatok más válla­latok mellett részt tudjanak venni a privatizációban. Magyarország Németországtól két és fél milli­árd márka segítséget kapott, amit Magyarország részben már visz- szafizetett. Elképzelhető, hogy az emberek többre számítottak. Németország az egyetlen olyan állam, aki ilyen kölcsönt adott Magyarországnak. Az utolsó kölcsön, ami éppen a szemem előtt van, az 450 millió márka. Ez a magyar vonatszerelvények felújítására és Budapest-osztrák határ közti vasútvonalak felújítá­sára szolgál.- Nagykövet Úr, előbbi kérdé­sem második része Németország egyesülésére célzott... Hány esztendeje, mikor és hol vetődött önben először fel a történelmi esemény bekövetkezésének lehe­tősége?- 1988 első részében még Moszkvában voltam. Moszkvá­ban egy szövetségi miniszter lá­togatott el hozzám. Annak idején arra gondoltam, hogy ha a pe­resztrojka tovább folytatódik itt, akkor jó lenne fölkészülni arra, hogy a volt NDK-ban is egyfajta peresztrojka létrejöhet, és jó lenne felkészülni a két német ál­lam egyesülésére. Az én elképze­lésem akkoriban az volt, hogy egy megváltozott NDK együtt tudna növekedni a Német Szö­vetségi Köztársasággal. Ez az elképzelés nem vált be, hamis volt, mert maga a rendszer nem változott meg egészen a végső időkig. Nem is fordult elő, hogy együtt növekedtünk volna, ha­nem egy egyszerű csatlakozás történt kelet-német részről a Német Szövetségi Köztársaság­hoz ...-Az ön következő állomáshe­lye Kiev lesz. A hazánkban eltöl­tött évek alatt tudtunk valamiféle útravalót, tapasztalatokat, isme­reteket adni egy keleti-, egy rendszerváltást átélt, egy újból önálló országban végzett mun­kához?-Minden tapasztalat valami­lyen módon hasznos, ha más­képp nem, indirekt módon a ké­sőbbiekben az itt szerzett tapasz­talatok is. Hála istennek Ma­gyarország sokkal jobb helyzet­ben van. Ukrajnában sokkal ne­hezebb problémákkal kell szem­benéznem, úgy belpolitikailag, külpolitikailag, mint Magyaror­szágon. Az ukrán-német kapcso­latok nem is lehetnek olyan fej­lett állapotban, mint amilyen fej­lett állapotban a kitűnő ma­gyar-német kapcsolatok vannak. Ukrajnában nagyon sok újat kell majd megtanulnom, rá kell han­golódnom az ottani helyzetre... Magyarország jovojerol-A búcsúzásnál elkerülhetet­len a kérdés: milyen jövő előtt áll hazánk?-Úgy érzem, hogy Magyar- országon a tudományok nagy­mértékben fejlődni fognak, és erre a magyar politikusok is nagy hangsúlyt kívánnak fek­tetni. Különösen az alkalmazott tudományok fejlődése nagy­mértékben eldönti, hogy Ma­gyarország új, modem árúter­mékek gyártásában mennyire tud felzárkózni, mennyire tud előbbre lépni. Ez határozza meg, hogy Magyarország mi­lyen sikeresen tud majd fellépni az export-piacokon. Ha magyar nemzeti érdekekről beszél az ember, akkor úgy gondolom, nagyon fontos, hogy sikeres le­gyen Magyarország az export­ban Magyarországnak más eu­rópai országokkal, mint Auszt­ria, Franciaország, Olaszország, Anglia, hogy csak néhányat em­lítsek. Tudjuk azt is, hogy a közvetlen szomszédos orszá­gokkal a kapcsolatok még nem olyan jók, nem olyan fejlettek. De: egy másik előrejelzés, hogy ezek a kapcsolatok a szomszé­dos országokkal is hosszútávon jól fejlődnek majd. Magyaror­szág teljesjogú, teljes érvényű tagja lesz az Európai Közösség­nek, és a NATO-nak is. Egy eu­rópai Közösségben, Európában méltó helyet foglal el majd Ma­gyarország. Nagykövet Úr, köszönöm a beszélgetést! Lombosi Jenő Az együgyű és látva látó szem Korszerű vasúti kocsikat vásárol a MÁV Futnak a képek „Uram! adj együgyű szemet, hogy észrevegyük a haszonta­lan dolgokat, és adj látva látó szemet, hogy meglássuk igazságodat.” Ezek a szavak, amelyeket Kierkegaard, a nagy dán filozófus egyik könyve mottójaként vetett papírra, ezek jártak eszemben, amikor a Baraka című film különlegesen szép képsoraiban gyönyörköd­tem a parányi Apolló-terem zsúfolt nézőterén. Nem tudom, a mű rendezője, Ron Fricke elmondta-e ezt a fohászt, mi­előtt belekezdett volna a forga­tásba, vagy egyáltalán is­meri-e, ám kétségkívül része­sült ama kettős adományban. Képes volt észrevenni a ha­szontalannak tűnő dolgokat, s ezért azok hálából feltárták számára igazságukat: létezésük csodáját. Baraka ... Melyik jelentését válasszam e furcsa kelet-ázsiai szónak, hogy visszaadjam az élményt, amelyet a látottak ki­váltottak belőlem? Lélegzet? Igen. Ron Fricke szófián film­költeménye egy élő, lüktetőén eleven világ mozaikképét tárja elénk, s ezeket hallatlanul tuda­tos gondolatritmus formálja egységes látomássá. Valóban létezik itt minden, még az a csonka törzsű fa is, amely az egyik jelenetben egy romos épület széthányt kövei között nyújtja görcsös gyökereit a so­vány talajba. Vagy az égbe­nyúló hegycsúcsok fölött elénk táruló égbolt. Ez a vissza-visz- szatérő motívum ugyanakkor arra int, hogy a „lélegzet” szót ez esetben kívánatosabb lenne a régi helyesírás szerint írni, így: „lélekzet”. De a „baraka” azt is jelenti: életerő, s ez az értelme talán még pontosabban kifejezi a látvány lényegét. Az ázsiai szerzetesek drámai lendületű kultikus táncából úgy árad ez a titokzatos esszencia, mintha csak annak a lezúduló vízesés­nek romboló energiája válna itt jótékony hatalommá, amelyet egy másik képben láthatunk. Feltehetően ebből a vitalitásból árad a film humora is, ahogy a modem városi élet groteszk je­leneteit felidézi, hol a rohanó idő értelmetlenségét kifejező gyorsított felvételekkel, hol el- gondolkodtatóan mulatságos képzettársításokkal, mint ami­lyen a mozgólépcső és a csibé­ket szállító futószalag remek montázsa. Ez a humor többnyire meg­fontolt bölcsességgel társul. Az egyik képen például egy nyo­morgó hajléktalant veszünk észre valamelyik nagyváros nyomornegyedének utcáján, amint egy hevenyészett párká­nyon álló viskóban alszik. Nincs semmije. De nini, a vi- tyilló alatt meghúzódva ott szunyókál a kutyája, „aki”, lám csak, hűségesen megosztja vele nincstelenségét. A tényszerűen komor ábrázolásba így egy cseppnyi vigasz is vegyül. Sze­líd pátosz, szentimentalizmustól mentes részvét, ami egy kol­dusnak, sőt egy ebnek is kijár. Mint látjuk, Ron Fricke tár­gyilagos képeinek mindig a né­zőpont, az észrevétel egyedisé­géből fakad a pátosza, s ezt kö­vetkezetesen annak »a bizonyos látva látó szemnek az igaza he­víti át. Ezért értjük meg a jele­net szimbolikus sugárzását, mi­dőn egy néger táncost pillan­tunk meg, amint el-elrugasz- kodva a talajtól a magasba emelkedik. S amikor a film gyorsított felvételein (ezek néha plánváltással készültek, ami kü­lön bravúr) felhők áramlását lá­tom, majd elfordul az égbolt, elvonulnak fejünk fölött a csil­lagok, és felkel a Nap, már tudni vélem, hogy a „baraka” szó valójában annyit jelent: ál­dás. Mert Ron Fricke szerint is egy ismeretlen Úrnak a vendé­gei vagyunk. Nagy Imre Korszerű vasúti kocsik be­szerzésével kívánja, jármű­parkját bővíteni a MÁV - je­lentette be Benczédi Annamá­ria, a MÁV vezérigazgató-he­lyettese a cég sajtótájékozta­tóján. A sajtóértekezlet indokául az szolgált, hogy a Magyar Államvasutak Rt. a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából a vásár főbejáratával szemben kiállította azokat a vasúti ko­csikat, amelyeken az utasok a jövőben kényelmesebben utazhatnak. Ezeket a vagonokat német, spanyol és magyar cégektől szerzik be. A nagy sebességű 200 kilométer/órás vontatásra is alkalmas vasúti kocsik - összesen 76 darab - Spanyol- országból érkeznek ez év no­vemberétől kezdődően. A 160 kilométer/órás köz­lekedésre alkalmas belföldi forgalomra gyártott 70 darab kocsit egy német cégtől, DWA Vagongyártól szerzik be Ezeket a német gyár jövő októbertől kezdi szállítani. A magyarországi Ganz-Hunslet már leszállí­totta az első 30 darab elővá­rosi közlekedésre szánt vasúti kocsit, ám ebből még 10 darab érkezik a MÁV-hoz két rész­letben, az idei év végén, il­letve a jövő év elején. A korszerűsítéssel a Ma­gyar Államvasutak alkalmassá kívánja tenni kocsiparkját az európai közlekedésre. A kocsipark ugyanis elöre­gedett, a járművek átlagos életkora eléri a 20 évet. Elhangzott az is, hogy már tervezőasztalon vannak azok a villamosmozdonyok, amelyek nullszériája várhatóan két év múlva készül majd el. Ezek 4-6 ezer lóerősek lesznek. » 'i * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom