Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-10 / 248. szám (247. szám)
8 aj Dunántúli nopiö 1993. szeptember 10., péntek Aki nem tudja, hova akar menni.. . Meddig kell adni a járadékot ? A Központi Statisztikai Hi- vaal megyei igazgatóságának jelentése szerint Baranyában a júniusban nyilvántartott munkanélküliek száma 27 000 volt. Az elhelyezkedési lehetőségek korátozottabbá váltak: 100 álláskeresőre az egy évvel ezelőtti kilenccel szemben csupán hat munkahely jutott. A megyében regisztrált munkanélkülieknek mintegy a fele vidéken él. Igen sokan közülük apró településeken, ahol a lakosság lélekszámához viszonyítva néhol megdöbbentőn magas az arányuk. Bogádmindszenten a 443 lakosból 267 a munkaképes korú, közülük 132-ten vannak munkanélküli segélyen. Utóbbiakból 30-can már a járadékot kapják, a havi 5 120 forintot. Mindehhez teszi hozzá a polgármester, Bodonyi Ferenc:- Sokan vannak sajnos olyanok, akik egyszerűen nem akarnak dolgozni. A nevelési segélyre, családi pótlékra, szociálisjuttatásokra alapozzák az életüket. A munkanélkülieknek közel a negyedére-ötödére ez a jellemző. % A bogádmindszenti példa közel sem egyedi - általános panasz a kistelepülések polgármesteri hivatalaiban, hogy ha megpróbálnak - néha sikerrel - kereseti lehetőséget teremteni a munkanélküliek egy részének, azok kerek-perec visz- szautasítják. Azt mondja Szentdénesen Varga Zoltán polgármester: náluk ugyan csak hét munkanélküli van, „de igen nehéz elképzelni, hogy ne találhatnának maguknak munkahelyet.” Neki- Varga Zoltánnak - tehát nem ez a gondja.-Országos intézkedésre várunk a munkanélküli segély és a járadék ésszerűsítése, „kijóza- nítása” érdekében. Szerintem óriási probléma, hogy hiányzik egy átfogó felmérés. Valahol fent e nélkül határoznak el valamit, kitalálnak egy „megoldást”, miközben nem tudják, hogy milyen a pontos helyzet lent. Nem lehet úgy megbecsülni a jégverés okozta kárt - teszi hozzá -, hogy a közelébe se megyek a szőlőnek . .. Bodonyi Ferenc másban látja a gond enyhítésének lehetőségét.- A munkanélküliek közül többen földet kémek, arra várnak, hogy a község rendelkezésére álló 200 hektárból adjunk nekik. Csakhogy az önkormányzat még nem rendelkezhet a terület felett - ennek határidejét meghosszabbították -, így egyelőre nem tudunk osztani. Úgy látom azonban, mihelyt megnyílik ennek lehetősége, a birtokba adott 4-5 hektárokon a mostani munkanélküliek közül többen elkezdenek majd gazdálkodni. Tűnhet megoldásnak a közhasznú munka. Valójában - több okból - nem az. Számos helyen tapasztalni: a közhasznú munkára felvettek immel-ám- mal és csak egy-két napig dolgoznak, amit csinálnak, abban sincsen sok köszönet. Találkoztunk ilyen jelenséggel is: miközben a helybeli munkanélküliek - a felajánlott munkalehetőséget majd’ mérgesen visszautasítva - a kocsmában üldögéltek, „idegeneket” hoztak - az önkormányzattal kötött szerződés alapján - a közmunkák elvégzésére. A kocsmában nagy lett a felháborodás: hiszen nekünk sincs munkánk .. ! Egy másik kis település, Nyugotszenterzsébet polgár- mestere az erdészetben szerzett kereseti lehetőséget nyolc munkanélkülinek. Nem rossz pénzt kaptak volna. Mégis az volt a válasz: ennyiért?! Ennyiért mi nem dolgozunk! Kisbudmérban történt: valaki azért utasította el a közhasznú munka lehetőségét - egyébként három gyereke van, már korábban lejárt a segélye, csak a járadékból él -, mert most éppen bodzát szed, azzal jól kereshet. Az önkormányzat - mondja Novacsek János polgármester - a tapasztalataiból okulva úgy döntött, hogy aki a felajánlott munkát nem fogadja el, attól megvonják a járadékot. A zalátai körjegyzőség területén - két község tartozik még ide, Piskó, illetve Kemse - általános a munkanélküliség. Egy-egy falu keresőképes korban lévő lakosságából legfeljebb 4-6 embernek van munkahelye. Itt az a gond, hogy valaki nem akar dolgozni, nem került az önkormányzatok elé - hallottuk dr. Zelefai József körjegyzőtől -, mert természetesen ezt nem teszik közhírré, másrészt a közhasznú munka lehetősége is annyira csekély, hogy ilyen ellentmondásnak nincs lehetősége felszínre jutni, harmadsorban pedig az egész környéken egyszerűen nincs munkahely. Itt valóban csak a munkanélküli segély, illetve a járadék marad. A munkahely azonban nem azonos a kereseti lehetőséggel - ezt az illetékes hatóságok és a Van, ahol a közhasznú munka lehetőségét sem vállalják feketén dolgoztatok és dolgozók egyaránt tudják. Talán ez a döntő körülmény, ami miatt a segélyen lévők egy része teljesen érdektelenné vált: kaphat-e valahol állást, vagy sem. Úgy gondolkodnak: a segély és a feketén megkeresett jövedelem összege magasabb, mint magában az előbbi. Másrészt: aki nem tudja, hova akar vitorlázni, fújjon az bármely irányból, annak egyik szél sem jó. Azaz: ha valaki kerüli a munkát, nem akar dolgozni, kínálhatnak neki bármilyen munkalehetőséget, nem vállalja Mészáros Attila Négy millió német analfabéta , Akom-bákomot írnak ezek a gyerekek Alaposan téved, aki azt hiszi, hogy Németország, a költők és a gondolkodók hazája, a boldogok szigete, amelyen csak egész kevés analfabéta él. A csaknem 81 millió németből mintegy négy millió - többen mint München és Hamburg lakossága együttvéve - ugyanis az iskolában olyannyira ki nem elégítően sajátította el az irás-olvasást, hogy a gyakorlatban már nem használja egyiket sem. Az analfabetizmus elleni világnap, szeptember 8-a alkalmából ezért a mainzi székhelyű Olvasás-alapítvány, amely az analfabetizmus problémájával is fogal- kozik, riadót fújt, mondván, hogy „a világ egyik leggazdagabb kultumemzetét az olvasás és írás kultúrájának elhalása fenyegeti”. A helyzet azért távolról sem olyan tragikus. Az UNESCO becslése szerint a földkerekség 5,45 milliárd lakosából csaknem egy milliárd az analfabéta. Kereken 130 millió gyermek általános iskolába sem jár és 12 és 15 közötti fiatalok soraiból több mint 250 milliónak semmilyen képzésre sem nyílik lehetősége. A világ legszegényebb országai közé számító Szudánban a lakosság 60 százaléka írástudatlan. De miként lehetséges, hogy egy olyan országban, mint Németország, ahol ráadásul kötelező az oktatás, j ilyen sok az ími-olvasni nem tudó? - teszi fel a kérdést az UNESCO-jelentést ismertető DPA hírügynökség. Solveig Weber, a mainzi Alapítvány munkatársa szerint ennek egyik oka, hogy különösen a hátrányos helyzetű családok gyermekeit gyakran átengedik anélkül, hogy helyesen megtanultak volna írni és olvasni. A csaknem négy millió német J írástudatlan nagy többsége arra még képes, hogy ákom-bákomokkal aláírja a nevét, de az utcai közlekedésben már alig képesek eligazodni, mert nem tudják elolvasni a forgalomirányító 3 táblákat. Emellett egyre többen idő előtt abbahagy- ják az iskolát, de analfabéták kerülnek ki a magántanulók köréből is. Az Alapítvány hangsúlyozza, mindenekelőtt a szülőknek kell ráébredniök arra, hogy milyen fontos az iskolán kívüli olvasás. Sokat tehet a televízió is, kü- | lönösen családi sorozatok műsorra tűzésével. A népi főiskolákon vagy más tanintézményekben in- 1 dított tanfolyamok ezzel | szemben csak kevés eredményt hoznak, mert évente legfeljebb tízezer írástudatlant képesek oktatni. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatósága egyfordulós, nyílt pályázat útján együttes megvételre felajánlja a I „KOMLÓ” KERESKEDELMI Kft-ben (Komló, Kossuth Lajos u. 75.) lévő és az 1990. évi LXXIV. törvény alapján rá átszállt 84,9%-os üzletrészt és az a.,-h. pontok alatt felsorolt bérleti, illetve tulajdonjogokat. A Társaság működésének kezdete: 1989. szeptember 01. A Társaság határozatlan időre alakult. Cégjegyzékszáma: 10.138/1989-2. A Társaság törzstőkéje: 7.950 ezer Ft. A pályázati irányár: A Kft. üzletrész 7.344 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 144 ezer Ft. a. , Szászvár, Arany János u. 1. sz. alatti üzlethelyiség bérleti joga 200 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 20 ezer Ft. b. , Szászvár, Május 1. tér 4. sz. alatti (37m -es) üzlethelyiség bérleti joga 83 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 13 ezer Ft. c. , Szászvár, Május 1. tér 4. sz. alatti (155 + 12m -es) üzlethelyiség bérleti joga 347 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 37 ezer Ft. d. , Komló, Városház tér 6-8. sz. alatti (214rrT-es) üzlethelyiség bérleti joga 3.348 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 128 ezer Ft. e. , Komló, Városház tér 6-8. sz. alatti (193m -es) üzlethelyiség bérleti joga 3024 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 124 ezer Ft. f. , Komló, Gorkij u. 18. sz. alatti üzlethelyiség bérleti joga 1.464 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 64 ezer Ft. g. , Komló, Kossuth Lajos u. 75. sz. alatti „PIRAMIS ÜZLETHÁZ” tulajdonjoga 10:332 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 232 ezer Ft. h. , Komló, Ifjúság u. 1/A. sz. alatti üzlethelyiség tulajdonjoga 2.758 ezer Ft, melyből a privatizációs költség 108 ezer Ft. Pályázhat bármely belföldi természetes személy, illetve a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági társaság, ideértve az ajánlattevőnek minősülő személyek (e célra alapított alkalmi egyesülések) együttes pályázatait is. A pályázatokat a kiíró titkosan kezeli. A pályázatnak tartalmaznia kell:- az ajánlattevő (személy, cég) adatait (név, cím, székhely, egyéni vállalkozási igazolvány, cégbejegyzés hiteles másolata, cégadatok, telefon, stb.);- a felajánlott vételár összegét;- a fizetés módját, ami lehet készpénz, vagy KÁRPÓTLÁSI JEGY A KAMATTAL NÖVELT NÉVÉRTÉKEN: és garanciáit (BB. által kiállított letétigazolás a kárpótlási jegyekről, készpénzletétigazolás, stb.) A privatizációs költség csak készpénzben fizethető. Egzisztencia-hitel igénybevehető.- 2000 ezer Ft összegű bánatpénznek az MNB 232-90107-8024 ÁVÜ elnevezésű bevételi számlára történt befizetése igazolását:- nyilatkozatot az ajánlati kötöttség időtartamáról, amely nem lehet kevesebb, mint a benyújtási határidőtől számított 90 nap. Az ajánlattevőt megillet minden olyan rendelkezésre álló információ, amely nem sért üzleti titkot.- Az ÁVÜ fenntartja a jogot arra, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. A pályázatok elbírálása:- A pályázatokat az ÁVÜ képviselőiből álló bizottság közjegyző jelenlétében bontja.- Az értékelést az ÁVÜ képviselőiből álló Értékelő Bizottság végzi.- A pályázatot - versenytárgyalás megtartása nélkül - a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti meg.- Az ÁVÜ a legkedvezőbb ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170-171. paragrafusaiban megjelölt jogosult!ak)nak - az ajánlati kondíció alapján - a Ptk. 373. paragrafusa szerint, az elővásárlási jogot biztosítja. Ha a jogosult(ak) ezzel élni kívánnak és ennek biztosított feltételeit igazolják, a külső ajánlattevő által befizetett bánatpénz visszautalásra kerül.- A pályázatok eredményéről a kiíró a bontástól számított 45 napon belül értesíti a pályázókat.- Az ÁVÜ fenntartja a jogot arra, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. A pályázatot és mellékleteit három példányban, magyar nyelven, cégszerű aláírással zárt, cégjelzés nélküli borítékban „PÁLYÁZAT KOMLÓ KFT” felirattal az Állami Vagyonügynökség Központi Iktatójába (1133 Budapest, XIII., Pozsonyi út 56., fszt. Központi Iktató) kell benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. október 26. A pályázat elbírálásának határideje: 1993. november 5. A Kft-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatóságán (1133, Bp., XIII. Pozsonyi út 56. V. emelet 531. szoba) tekinthető meg munkanapokon 9 és 12 óra között. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ Versenyeztetési Szabálya az irányadó. , (7525)
