Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-09 / 247. szám (246. szám)
1993. szeptember 9., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Úton van az ércbányászok járandósága Környezetvédelmi pénzekből kénytelen megelőlegezni a MÉV a kártérítési járadékok jelentős részét A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál közel 300 ember várja március óta egészségkárosodási vagy baleseti járadékának a tavalyi béremeléssel arányos kiegészítését. Legfrissebb információink szerint a jogosultak végre e hónap második felében kézhez kapják járandóságukat. Mint arról már korábban hírt adtunk, a MÉV az ilyen címen járó mintegy 20 millió forintot abból a pénzből tudja csak elkülöníteni, melyet az első félévben kifizetett 63 százalékos keresetkiegészítések utólagos térítéseként kap meg a pénzügyminisztériumtól. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium munkatársa, Mérei Kádár Éva lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nemrégiben kapták meg a MEV első féléves elszámolását. A tárcaközi ügyintézés a pénzügyminisztériummal egy-két hét időt vesz igénybe, ezt követően a MÉV 43 milliót, a Me- csekurán Kft. pedig 100 ezer forintot kap az első hat hónapra járó bányászati keresetkiegészítések fedezeteként. Érdemes arról is szót ejteni, hogy miért ebből az összegből kell kifizetni a járadékkülönbözeteket. Az IKM eddig is sokat tett azért, hogy a korábbi években folytatott uránércbányászatból származó adósságoktól a bányavállalat megszabaduljon és az évekkel ezelőtt keletkező, de napjainkban jelentkező költségekre is jusson pénz. Rendezték az Állami Fejlesztési Intézettel a beruházásokból származó 834 millió forintos tartozást, rekultivációs és környezetvédelmi kiadásokra két éve 470, tavaly 250 idén pedig 300 millió forintot folyósítottak, egyedül az úgynevezett humáncsomag (foglalkozási és baleseti kártérítés, bányászati keresetkiegészítés) kérdése tisztázatlan. Ez év júniusában a 63 százalékos keresetkiegészítések ügye is megoldódott, kormányhatározat intézkedik a negyedévente kifizetett tételek utólagos megtérítéséről. Egyetlen kényes pont maradt, a kártérítési járadék problémaköre. Ez a MÉV-nél évi 120-140 millió forintos kiadást jelent - folyamatosan csökken a mértéke, s 10-15 év múlva jelentéktelenné válik, mert a Me- csekurán Kft. működéséből származó újabb tételek már a kft. költségeit gyarapítják. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint a vállalatnak kellene kigazdálkodnia ezt az összeget. A cég azonban termelő tevékenységet nem folytat, így ezt a fedezetet nem képes előteremteni. A Mecseki Ércbányászati Vállalat az elmúlt két évben úgy egyenlítette ki a „humán csomag” számláját, hogy kénytelen volt több vagyontárgyát értékesíteni, valamint a rekultivációra és környezetvédelmi munkákra kapott támogatásból előlegként ilyen célra használt fel 200 millió forintot. Az emberek jogosan követelik illetményüket, a MÉV viszont csak azzal a pénzzel tud gazdálkodni, ami rendelkezésére áll, de a környezetvédelmi munkák sem tűrnek halasztást. A forintokat rakosgathatják egyik kalapból a másikba, de a 120 millió forint valahonnan mindenképp hiányozni fog. Elgondolkoztató, hogy az összegszerűen igen jelentős problémákra azonnal sikerült megoldást találni, ezzel szemben egy viszonylag kis tétel előteremtése mindmáig gondot okoz - mely ráadásul szociálpolitikai jellegű kérdéseket oldana meg. Mészáros B. Endre Országos tanácskozás a hüllőkről Tíz éves idén ősszel a Magyar Allatkertek Szövetsége Az „újszülött” kígyó levedli puha bőrét Ez év őszén emlékezhet meg megalapítása 10. évfordulójáról a Magyar Állatkertek Szövetsége. A Közép- és Kelet-Euró- pában szinte egyedül álló szövetség létrejöttének - sőt előzményeinek -, eddigi munkájának, de magának az évfordulónak is számos pécsi vonatkozása van. így például az is, hogy megalakulása óta dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója az elnöke. Annak idején a kezdeményező szerepet is javarészt ő töltötte be:-Több, mint 25 éve, fiatal igazgatóként az első felismerésem az volt, hogy a hazai állatkertek számára elengedhetetlenül szükséges a szervezett keretek közötti szakmai együttműködés. Még 1972-ben el is készítettem egy ilyen szövetség alapszabályának tervezetét. Akkori személyi ellentétek miatt 11 évet késett az egyesületünk létrehozása, amely idén tavasszal felvételt nyert az Európai Állatkertek Egyesületébe is - emlékezik dr. Fülöp István. A Magyar Állatkertek Szövetsége munkájának szakmai eredményeit hosszasan lehetne sorolni a jelentősebb állatkerti állatok számítógépes nyilvántartásának megoldásától a tavaly elfogadott etikai kódexig, amely az állatkertekkel szemben támasztható elvárások minimumát rögzíti. A nagyközönség természetesen ennek hatásaival is találkozik, de még inkább az ismeretterjesztés számtalan formájával. Ezek mindig is a szövetség tevékenységének középpontjában álltak és nem ritkán éppenséggel pécsi kezdeményezés, illetve példa alapján váltak a magyar állatkertek gyakorlatává. Zoo-iskola 1974-ben Pécsett indult először és a Madarak és fák napját szintén pécsi kezdeményezés nyomán sikerült újra országos mozgalommá terebélyesíteni. A szövetség szakmai programjai viszont ez idáig nem voltak a nagyközönség számára nyitottak. A 10. évforduló előtt - és éppen a Pécsi Napok jövő héten kezdődő rendezvénysorozatába ágyazódva - szeptember 17-kén és 18-kán a Városháza nagytermében a Magyar Állatkertek Szövetsége először rendezi meg az Országos Herpeto- lógiai Tanácskozást, amely minden érdeklődő számára nyitott lesz.- Azért választottuk a hüllőket témaként, mert ezek azok az állatféleségek, amelyekből legtöbbet tartanak otthon a lakásban. Márpedig ezeknek a lakásban tartása a legveszélyesebb: nagy szakértelmet és elővigyázatosságot, fokozottan biztonságos tartási körülményeket igényel. Ezek hiánya jó néhány tragikus, vagy majdnem azzá váló kígyómarást eredményezett már az utóbbi időben. Sajnos pécsi példa is volt rá, hogy még a legkiválóbb szakember is elkövethet a mérgeskígyók tartásánál végzetes hibákat. Mivel ültással nem sok eredményre lehet jutni, a nagyközönségnek is szánt herpetológiai tanácskozásunkon neves előadók közreműködésével olyan ismereteket szeretnénk adni, amelyek nélkülözhetetlenek a hüllők és különösen a mérgeskígyók biztonságos tartásához - mondja dr. Fülöp István, hozzáfűzve, hogy nemcsak az állattartók, de a természet iránt vonzódok számára sem lesz érdektelen a tanácskozás, amely- lyel egy időben országos állatszépségverseny és kiállítás is zajlik majd Pécsett az Ifjúsági Ház előtt. D. L Gazdára várva A pécsi Köztemető jogi viszonyai a mai napig sem tisztázottak. A furcsa jogi bonyodalom hátteréről kérdeztem dr. Czoboly Istvánt, a Vagyonátadó Bizottság elnökét, tanácsost és dr. Páva Zsoltot, a Baranyai Vagyonátadó Bizottság tagját, városi alpolgármestert. A pécsi Köztemető gazdára vár. A gazdátlanságának oka egy jogvita, amely évek óta zajlik a Baranya Megyei Önkormányzat és a Pécs Városi Ön- kormányzat között. A vita tárgya a Temetkezési Vállalat vagyonának tulajdonlási joga- Ezzel a témával jelenleg a bíróság foglalkozik — mondja dr. Czoboly István. A vita lezárását olyan fonák helyzet késlelteti, miszerint a rendszerváltás előtt a temető kezelése a tanácsi alapítású állami vállalat feladata volt, viszont maga a terület a város tulajdonát képezte. A Temetkezési Vállalat korábban hármas funkciót látott el. EgyKié a pécsi Köztemető? részt saját rezsiben elvégezte a temető gondozását, másrészt ellátta a temetkezés technikai, kegyeleti előkészítését, lebonyolítását is. Ez utóbbi tevékenysége különböztette meg mindenféle egyéb temetkezési vállalattól. Ez a közüzemi vállalat az akkori megyei tanács vállalata volt. A Baranya Megyei Önkormányzat ezért továbbra is igényt tart rá. Az 1991 évi Va- gyontörvény szerint azonban a települések területén lévő köztemetőket a helyi önkormányzatok tulajdonába kell adni. Ez történt a pécsi temető esetében is. Az előállt helyzetben Pécs Város Önkormányzata a temető területének mint ingatlannak a tulajdonosává vált, de tulajdonosi jogait a fenti tisztázatlan vagyonjogi állapot miatt nem tudja gyakorolni, mert a területén lévő vállalat a megyei ön- kormányzaté.-A Vagyonátadó Bizottság döntésénél mi arra számítottunk, hogy majd a gazdaságosságot és a racionalitást veszik elsősorban figyelembe - mondja dr. Páva Zsolt, hiszen a temetkezések nagy hányada Pécs városára korlátozódik. Az igaz, hogy a Temetkezési Vállalat köteles lebonyolítani a temetéseket Baranya egész területén, de ezek a megrendelések elenyésző számban jelentkeznek a pécsi temetések mellett.-A VÁB-döntés ellen peres eljárást indítottunk, mely jelenleg folyamatban van. Döntés- hozatalra az ősz folyamán számítunk. Ha ez a döntés nem is hozna számunkra kedvező eredményt, akkor is szükségét érezzük annak, hogy a megyével olyan tárgyalásokat kezdeményezzünk mely segít majd a mindkét fél számára kedvező helyzet megteremtésében. Itt, szóba kerül majd a temető bővítése is, hiszen e törekvést a városi önkormányzat anyagilag is támogatni kívánja. A tervek szerint a pécsi temető a nagyár- pádi oldalon delta alakú toldást, területet kap, melyet a város ingyen bocsájt a megye rendelkezésre. A jogi vita mielőbbi lezárását az is indokolná, hogy a területi bővítés mellett újabb létesítmények, egy új ravatalozó, hűtőház, esetleg egy önálló krematórium építési munkálatai mielőbb megkezdődhessenek. Nos ez a rendezetlen, szövevényes helyzet okozza a pécsi Köztemető jelenlegi egyre romló állagát is. Évekkel ezelőtt, amíg gazdája volt, méltón szolgálta küllemében is a tőle elvárt kegyeleti kívánalmakat. A két pereskedő fél ígérte, hogy még a végső bírósági ítélethozatal előtt megpróbálnak majd megegyezni a tulajdonlás kérdésében. Mi polgárok és természetesen a vállalat is közösen reménykedhetünk abban, hogy a pécsi Köztemető mielőbb megtalálja végre jogos tulajdonosát és visszanyeri régi ápolt, rendezett külsejét. Lehet-e többet fizettetni a tényleges fogyasztásnál? Fűtés nélkül maradó lakások Pécsett Nem a lakók hibája a meglévő fűtési rendszer szétválaszthatatlansága Közeledik a fűtési idény kezdete, és Pécsett még mindig több épület, társasház bizonytalan helyzetben van, részesül- nek-e a távhőellátásban. Szerkesztőségünkbe özönlenek ez ügyben a telefonhívások és levelek. 1992-ben a Pécsi Távfűtő Vállalat szorgalmazta és felajánlotta a hőmennyiségmérők beszerelését. Azzal érvelt, hogy a mérés esetén az épületek egyenként érdekeltek, minden ház annyit fizet, amennyit fogyaszt. Ä Polláck Mihály utca 1-17 számú házakba be is szerelték, sőt a 17-be lakásonként költségmegosztókat is beépítettek 3750 Ft-ért és évi 720 Ft kezelési díjért, amiben benne van a leolvasás és a mérőfolyadék-csere. Ezt követően szerződést kötöttek a lakásonkénti elszámolásról, ami előlegként havi átalánydíjat és idényvégi korrekciót jelent. Lengyel Zoltánná, a 17. számú ház közös képviselője panaszolja: - Ez így is ment egy darabig, mire kiderült, hogy egyes lakóknak túlfizetése, másoknak elmaradása van. Most úgy tűnik, hiába takarékoskodtunk. Összességében kevesebb hőt fogyasztottunk, tehát visszatérítés járna, de a tartozók helyett most a PÉTÁV a rendesen fizetőkkel fizetteti meg a 31 676 Ft hátralékot. Nyáron a szolgáltató egyoldalúan , felmondta a szerződést és a további hőellátásra csak új feltételekkel hajlandó szerződést kötni. Azaz, egy összegben fizessük ki a ház fűtését, közös felelősségvállalásra kényszerítve a lakókat. Ezt a szerződés- tervezetet nem fogadtuk el, hiszen nem vállalunk egymásért kezességet. Most fennáll a veszélye annak, hogy fűtés nélkül maradunk. A kimutatásból kitűnik, hogy az épületek 556 és 707 GJ között fogyasztottak. A 17 számú ház a kevesebb tényleges /556 GJ/ fogyasztás ellenére többet fizetett, mint ahol megmaradtak az átalánydíjnál. A lakásonkénti költségmegosztók szerint több lakónak visszatérítés jár, de abban hiába reménykednek. A Csatlós J. utca 5-7 számú társasház lakói hasonló helyzetbe kerültek. Ők már belefáradtak a tárgyalásokba, vitákba, kétségbe vannak esve. Horváth Jánosné közös képviselő tolmácsolja a lakók véleményét.-A PÉTÁV felhívására beszereltettük velük az épületbe a hőmennyiségmérőt, és most az év végével felmondják a szerződésünket. Havonta átalánydíjat fizettünk, és kértük a mérés alapján a különbözet visszatérítését. Az elmúlt fél évből korrekció címén 48 997 Ft visszajárna. Mint megtudtuk, ehhez az összeghez nem juthatunk hozzá, bármennyire is megillet minket, mert ugyanakkor a tartozók összes hátraléka 67 998 Ft. Kérdezzük, miért sújtanak bennünket jogtalanul, hiszen kézfizető kezességet egymás helyett nem vállaltunk? Ha fűtést akarunk, akkor mások helyett is mi fizessünk? Közeledik a fűtési idény. Elgondolkodtató, hogy a törvényes út kihagyásával, piaci viszonyokat emlegetve .játszik” az emberekkel a hőszolgáltató, akinek kötelessége lenne az alapvető egészségügyi és élet- fenntartó szolgáltatást biztosítani. Számolni lehet a tartozók számának növekedésével, amit a lakók, a PÉTÁV, de az ön- kormányzat is tud. A fűtést nem lehet megtagadni a rendesen fizetőktől, sőt, akik egyénileg még többet is fizettek a kelleténél. A hőszolgáltatás felmondása nem lehet megoldás, ilyen megokolásból nem fázhatnak az emberek jutalmul azért, mert egy, a kivitelezésének idejében érvényes távfűtési műszaki előírással épített és elszámolással kezelt lakást vásároltak. Az energiagazdálkodás nem hagyhatja figyelmen kívül az adott műszaki lehetőséget, és nem teheti kiszolgáltatottá, egymás ellenségévé az embereket. Bíznunk kell benne, hogy ezt a helyzetet a PÉTÁV, az ön- kormányzat és az illetékes minisztérium mielőbb megvizsgálja, mert bárki önmaga hibáján kívül belekerülhet. A piac viszonyait csak az alkalmas műszaki adottságra lehet építeni, ennek hiányában minden ehhez kapcsolódó intézkedés megalapozatlan, sőt jogsértést teremt. Ki a hibás, hogy ezek az épületek, lakások így épültek? Miért nem dolgoznak ki olyan rendszert, ahol a lakások kü- lön-külön kikapcsolhatok a fűtésből? Rozvány György Nincs megegyezés a villamosenergia-áremelésről A kormányzat november 1-jé- től a magasabb fogyasztási szintnél villamosenergia-áreme- lést terve. Erről tárgyaltak az Érdekegyeztető Tanács gazdasági konzultatív bizottságának szerdai ülésén. A munkaadói és a munkavállalói oldal csak a jövő év január 1-jei bevezetést tartotta tárgyalási alapnak. A munkaadói oldal egységes, és nemcsak a magasabb fogyasztási szintre vonatkozó áremelést javasolt. A munkavállalói részről rámutattak: további szakértői egyeztetésre lenne szükség egy elfogadható szisztéma kialakításához. A kormányzat javaslata szerint az átlagosan 5-6 százalékos emelés leginkább azokat terhelné, akik igen sok villamosáramot, havonta 250, illetve a másik változat szerint 300 kilowattóránál többet használnak fel. Havonkénti 50 kilowattóra fogyasztásig fennmaradna a 3 forint 70 filléres tarifa, az 50 kilowattóra fogyasztás felett csak egy határig - 250, illetve a másik változat szerint 300 kilowattóráig - alkalmaznák az 5 forint 30 filléres tarifát. Az ennél több villamosenergiát fogyasztók már 7 forint 50 fillért fizetnének kilowattóránként. Az éjszakai áramnál is változnának a tarifák. Az 50 kilowattórás havonkénti 3 forint 70 filléres tarifa csak az állandó lakhelyen illetné meg a fogyasztókat, a hétvégi háznál vagy az üdülőnél, garázsnál már nem. Az áremelésre azért lenne szükség, mert a Magyar Villamos Művek Rt. fennállása óta először, múlt évben már veszteséges volt, illetve a kormány és a Világbank közötti megállapodás is előíija a villamosenergia-árak 1995-ig történő rendezését. Az áraknak addigra az önköltségen felül bizonyos profitot is biztosítania kellene a fejlesztések megvalósításához. A villamosenergia jelenlegi önköltsége kilowattóránként átlagosan 6 forint, nappal pedig 7 forint 50 fillér.
