Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-02 / 209. szám

1993. augusztus 2., hétfő a j Dunántúli napló 3 Üres drosztok világa? ~~| Csökken a régióban a taxizók száma Megkezdte adását a Dráva Rádió Valamennyi eredeti, a „ta­xisokat fenyegető” határidőt kitoltak december 31-ig, mi­után az APEH csak néhány napja adta áldását az első, számára is elfogadható, Prin- tax-tipusú taxiórára. A taxisoknak ugyanis - akik­nek száma a sárga rendszám bevezetése óta a régióban több, mint félezerrel csökkent - több új feltételnek is meg kell felel­niük ahhoz, hogy a szakmában maradhassanak. E feltétel közül - a lapunkat tájékoztató Pánics Zoltán, a pécsi Kockás vezetője szerint - a legrázósabbak: a 100 ezer forintos kaució, amit a tár­saságok átvállalhattak, a taxi­óra, melynek 30-40 ezer forin­tos árából az APEH jócskán visszatérít, valamint a tanfo­lyam, mely a különböző gya­korlattal és képzettséggel ren­delkező sofőröknek mást és mást ír elő. Egy most kezdő ta­Vasárnap a határátkelőknél A Határőrség Országos Pa­rancsnokságának tájékoztatása szerint vasárnap délelőtt a sze­mélygépkocsikban utazóknak kilépésekor Szegednél és Zá­honynál egy-egy órát, Tompá­nál 2 órát, Gyulánál 5, Ártánd- nál 8, Nagylaknál pedig 15 órát kellett várakozniuk. Belépéskor Hegyeshalomnál 1, Tompánál, illetve Ártándnál 2-2 óra, míg Rajkánál 4 óra kényszerpihenőt tartottak. A magyar és a román állampolgárok vasárnap este 7 óráig a Méhkerék-Szalonta, il­letve este 8 óráig a Batto- nya-Turnu közötti ideiglenes határátkelőhelyet is igénybe ve­hették. A kamionoknak belé­péskor Ártándnál 1 órát, Ré- dicsnél 3 órát, míg kilépéskor Ártándnál és Gyulánál 4-4 órát, Nagylaknál pedig 20 órát kellett várakozniuk. Nemzetközi művésztelep Zalában Festők és Grafikusok Nem­zetközi művésztelepe nyílt va­sárnap Cserszegtomajon. A műhelyt második alkalommal szervezte meg a Zala-megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont. Tavaly az alkotók még csak Rezi és Cserszegtomaj vendégei voltak, ám az idén már Söjtör, Rédics, Zalaeger­szeg, Vonyarcvashegy és Lend- vadedes is otthont ad a hazai és a környező országokból érkező művészeknek. A több mint 40 részvevőt eddigi alkotói tevé­kenysége ismeretében hívták meg a telepre. xisnak - már amennyiben hoz­zájut az önkormányzatok által drasztikusan csökkentett keret­ben lévő engedélyek egyikéhez - például 144 órás tanfolyamon kell részt vennie, melyben a ve­zetéselmélettől az adózási és vállalkozási ismeretekig sokféle tantárgy szerepel - utóbbi miatt egyébként már el is ment a levél az Alkotmánybíróságra, mert sokan diszkriminatívnak tart­ják, hogy míg egy zöldséges elég, ha könyvelőt alkalmaz, a taxisnak adózási ismeretekből is vizsgáznia kell. S ami a következő, legvaló­színűbb szűrő lesz, az az új rendelkezés, mely a kocsik műszaki állapotához köti majd az engedélyeket. S itt nem holmi egyszerű, környezetvé­delmi előírásokra kell gondolni ez esetben... A magyaror­szági taxisok számára is előírt, s januártól életbe lépő úgyne­A rét közepén hatalmas füst gomolyog. A széleken gyerekek ülnek a fűben, érdeklődve fi­gyelik a történteket. Néhány társuk tűzoltó egyenruhába öl­töztetve szaporán oltja a lángo­kat kis kézi poroltóval. Bemuta­tót tartanak a tűzoltók a sikon- dai gyermektábor résztvevő­inek. A Cigány Kulturális Egyesü­let kézműves tábort szervezett Sikondán vidéki cigánygyere­kek számára. Két olyan telepü­lésről (Alsószentmárton és Gil- vánfa) hívtak gyerekeket, ahol zömében cigányok élnek, vi­szonylag elszigetelten, igen ne­héz körülmények között. Mint Kosztics Istvántól, az egyesület vezetőjétől megtudtuk, a tábor igyekszik minden lehetőséget vezett EGB '83-as szabvány még a szélvédő ütésállóságá­nak minimumát és az ajtók anyagának vastagságát is elő­írja - márpedig egy valamikori keleti csoda hamar kihullik egy ilyen rostán. Szintén az egész régióban gondot jelent majd, hogy szinte valamennyi autó műszaki álla­potának felülvizsgálatára de­cemberben kerül sor - amikor pedig hagyományosan a legna­gyobb az igény a taxik szolgál­tatásaira. A december vége lesz tehát a nagy vízválasztó a taxisfron­ton, bár sokan már az utóbbi hónapokban kénytelenek vol­tak visszaadni az ipart. Pécsett például idáig mintegy négy­százan hullottak ki a rostán, s bennfentesek szerint még az is előfordulhat, hogy a szigorodó feltételek miatt a három nagy, a Kockás, a Volán és a Gábriel megadni nekik, hogy később esélyük legyen a környezetük­ből kiemelkedni. Ehhez persze jó lenne, ha állandó tábor-lehe­tőséget tudnának biztosítani, ahol a gyerekek évről évre, rendszeresen találkozhatnának, s tudnának fejlődni, hiszen na­gyon meghatározó és vissza­húzó az a környezet, amelyben élnek. Fontos, hogy tudják vál­lalni önmagukat, cigányságu­kat, mert nem szabad szégyellni azokat az értékeket, amelyekkel a táborban is találkozhattak a résztvevők: a teknővájással, ko­sárfonással, a kemenceépítés­sel, a pogácsakészítéssel, és a nyelvvel, amelyen kitűnő ci­gány költők írnak, a beás da­lokkal, amelyeket a gilvánfai hagyományőrző együttes gyűjt belátható időn belül fúzióra kényszerül. Kaposváron továbbra is több az eszkimó, mint a fóka - tehát sok a taxis az igényekhez ké­pest -, Szekszárdon viszont a régió nagyobb városai közül a legkisebb az ántivilágban még személyszállító kisiparosnak elkeresztelt szakmát gyakorlók száma. Jelenleg mintegy 50-70 taxi fut a szekszárdi utcákon. Újdonság még a drosztok vi­lágából, hogy hamarosan ki­sebb áremelésre számíthatunk, igaz a szakmabeliek szerint, a jelenlegi költségek mellett reá­lisnak mondott 70 forintos ki­állás, 50-es gurult kilométer­pénz, s 13 forintos várakozási tarifa még sokáig nem jöhet szóba. Pedig, mint mondják, egyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: a taxi a világon mindenütt luxus-szolgáltatás. P. Zs. és ad elő. Ezeket az értékeket vállalni kell ahhoz, hogy elő­rébb lehessen haladni, hogy fel­nőve értékes emberei legyenek falujuknak. Hiszen ezekből a falvakból nagyon kevés cigány- gyerek tud csak kiemelkedni, s eljutni középiskolába és egye­temre. S amíg ez nem valósul meg jelentősebb számban, ad­dig a cigányság helyzete nem fog változni, mert a cigányság így nem képes beépülni a társa­dalom minden szintjébe. A Cigány Kulturális Egyesü­let azt szeretné, ha ezek közül a gyerekek közül kerülnének majd ki a helyi vezetők, akik ma, komolyan véve a tanulást, megpróbálnának többet elérni, mint a szülők és a nagyszü­lők. Cs. L. A hazai rádiózás történetének különleges eseménye volt vasár­nap a Dráva Rádió megszólalása. A 91,2 megaherzes ultrarövid hul­lámon hallható adást horvát terü­letről sugározzák Dél-Magyaror- szágra, de fogható lesz a Vajda­ságban és erdély-közeli területe­ken is. Balogh Zoltán, a Dráva Rádió főszerkesztője és Jánosi Károly, az Eszéki Baranya Rádió A meglehetősen hirtelen és tragikus végkifejletet sejtető cím alatt, ismeretlen szerző tol­lából megjelent írás rosszul tá­jékozottságból (?) fakadó meg­jegyzéseket és jóslatokat zúdít a gyanútlan újságolvasó elé. Va­lamennyi „vádpontjára” nem kívánok válaszolni, hiszen hoz­záférhető a kérdésre vonatkozó (évtizedes) szakirodalom. A közhangulatot legjobban befolyásolni képes, a fekvőbe­tegek ellátásának veszélyes ki­szolgáltatottságát, és annak okát ecsetelő „előrejelzései” mellett azonban nem mehetek el szó nélkül. A homogen betegségcsopor­tok képzése (mint betegosztá­lyozási módszer) lényege az egyedileg ugyan különböző, de ellátásuk során hasonló (azo­nos) klinikai jellemzőkkel bíró betegek azonos csoportba soro­lása. Olymódon, hogy az egyes csoportokon belül a hasonlósá­guk sokkal nagyobb mérvű mint a (természetesen elismert) kü­lönbözőségük. A hasonló (azonos) klinikai jellem­zők alapján várható, hogy hasonló, diagnosztikus és therápiás eljárásokat igé­nyelnek hasonló mér­tékben. Vagyis a ráfordítá­sok komplexitása és intenzitása alapján is az adott csoportba so­rolhatók. Amennyiben ezt számszerűsítjük a betegosztá­lyozási rendszer valóban „sta­tisztikai adathalmazt” hoz létre. Alapja azonban természetes so­kaság: a betegek betegségükkel és az ellátásuk érdekében fel­használt erőforrásokkal. A gyógyító orvosnak pedig mielőtt a „kódok tanulmányo­zásába” fogna mindenekelőtt a beteget kell „tanulmányoznia”, hogy fel tudja sorolni azokat a klinikai jellemzőket, és el tudja rendelni azokat a bea­vatkozásokat, amelyek alapján szinte önmagát sorolja a befeje­zett ellátást nyert „kórházi eset” (vagyis a beteg betegségével és felhasználásaival) az adott kör­vonalú csoportba. Ezenmód a cikkíró által említett „ideális kórházi beteg” (egyenlő: rövid ideig foglalja az ágyat; nem igényel költséges beavatkozá­sokat) máris a számára adott csoportba sorolódik és így a számára adott költség-visszaté­rítést biztosítja a kórháznak. igazgatója bejelentették, hogy az új rádiót magyar-horvát vegyes­vállalat működteti. A műsort pé­csi rádiós-stáb készíti az eszéki stúdióban, azt egy horvát terüle­ten álló adóantennáról sugározzák Magyarország, Vajdaság és Er­dély irányába. Az alapítók szerint a Dráva Rádió jogilag nem kifo­gásolható módon előzte meg a frekvenciamoratórium feloldását. Hogy ellátása mennyire lesz veszteséges vagy nyereséges, azt eldönti elhelyezkedése az adott csoportra jellemző átlag­felhasználáshoz képest. Egyértelműen nem derül ki számomra, hogy vajon a tételes elszámolást (azaz valamennyi elvégzett beavatkozás és vala­mennyi felhasznált nap költsé­gének térítését) bírálja-e a cikk írója, vagy éppen a statisztikai átlag alapján történő visszatérí­tést. Előbbit túlzott felhaszná­lást eredményezőnek utóbbit a szükséges, de költségigényes beavatkozások elhagyását eredményezőnek általánosítja. Azonban nem említi, hogy ezek a kétségkívül figyelmet igénylő, lehetséges „mellékhatások” már az eddigi gyakorlatban is érvé­nyesültek és ugyancsak financi­ális okokból. („Hiány és pazar­lás együtt jár” - szokás divato­san összefoglalni.) Azt pedig természetesen fel sem tételez­hetjük, hogy ajól működő egészségügyi rend­szerben az elvégzendő be­avatkozás indikációját a kórház villanyszámlája fogja képezni. (A kórház profilja amúgy egé­szen más kérdés!) Megjegyzését, mely szerint „. .. ez a fajta reformkísérlet mái évekkel ezelőtt... úgy mint az USA-ban vagy a haj­dani NSZK-ban egyértelműen megbukott..mi sem cáfolja jobban, mint hogy a hagyomá­nyosan évente megrendezésre kerülő nemzetközi tapasztalat- csere legközelebb 1993. szep­temberében Münchenben a kö­vetkező országok részvételével történik: Amerika, Anglia, Ausztrália, Belgium, Csehor­szág, Franciaország, Hollandia, Izrael, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Svédország ... A cikk írójának - amennyi­ben szakmabeli - figyelmébe ajánlom a Népjóléti Miniszté­rium GYOGYINFOK 1993 jú­niusban kiadott kézikönyvét. Szerzői: ár. Nagy Júlia és ár. Bordás István; címe: „Gazda­sági és szakmai tervezési elem­zési lehetőségek a szakellátás teljesítményelszámolási rend­szerében”. Dr. Gróf Ágnes szaktanácsadó a GYOGYINFOK munkatársa A táborlakók is tevékenyen részt vehettek a tűzoltásban Cigány kézműves tábor Sikondán K. O. (de minek?) Pécs digitális térképe Az elmúlt héten adta át a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat a Pécs belvárosá­ról készült digitális térképet a város önkormányzatának. Ez a munka majd egy számítógé­pes, úgynevezett térinformati­kai térkép alapja lesz. Erre a számítógépen lehív­ható térképre kerülhet például a gázvezeték-, a vízvezeték­rendszer, a légszennyezettségi adatok, a házak tulajdonjoga, hol vannak például önkor­mányzati lakások, stb. Tehát néhány perc alatt minden adat a rendelkezésre áll majd, pél­dául milyen átmérőjű és mi­lyen anyagból készült a ve­zeték. Bár ez egyelőre csak a jövő zenéje, és ma még a grafikus térképeken kell keresgélni, mi­lyen vezetékek húzódnak még az érintett területen. A 6300 hektáros város digi­tális térképéből az első részlet, a belváros közepe készült el. A munka ezen szakaszában a szabatosan készített kataszteri térképeket még jól tudták használni a szakemberek, de a külső területeken több mérésre lesz szükség. Jelenleg a Me­csek oldalban, Postavölgyben és a pécsi zártkerteknél folyik térképészeti felmérés. A PHARE program kereté­ben az országban az összes ka­taszteri térképet a jobb kezel­hetőség kedvéért digitális tér­képpé kel átalakítani, s ebben jelentős mértékben vesz részt a Pécsi Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat, már csak azért is, mert a területéhez számos település tartozik Szombat­helytől Szegedig. Ä teljes pécsi térképet jövő év végéig kell átadniuk az ön- kormányzatnak. P. E. Választási programot készít az 56-os Szövetség Az utolsó lehetőség az 1956-os forradalom eszméinek gyakorlati megvalósítására, az ezek alapján végrehajtandó igazi rendszerváltásra az 1994-es választás - mondotta szombaton délelőtt a Baranya megyei szervezetnek Pécsi Vá­rosháza nagytermében tartott gyűlésén Rácz Sándor, az 56-os Szövetség május közepén meg­választott új elnöke. Rácz Sándor ezzel kapcsolat­ban azt is bejelentette, hogy a szövetség országos vezetősége hétfői ülésén megkezdi a vá­lasztási programjának kidolgo­zását. Úgy vélekedett, hogy ok­tóberre dőlhet el, milyen politi­kai erőkkel összefogva lehet a nemzeti egység jegyében a vá­lasztásokon sikerrel síkra szállni a szerinte fenyegetően nyilvánvaló kommunista visz- szarendeződés és a néptől el­idegenedett, ígéreteit be nem váltott politikai elit további uralma ellen. A pécsi gyűlést azért hívták össze, hogy a szö­vetség baranyai tagsága tájékoz­tatót kapjon az új országos el­nöktől a kongresszus óta vég­zett, illetve a jövőbeli munká­ról. Ez a tájékoztató a követ­kező választásokra való felké­szülés fontosságának hangsú­lyozása jegyében hangzott el olyan elemzés foglalatában, amely a 3 és fél éve fennálló po­litikai rendszer viszonyait a nemzet végveszélyére utaló, felháborodottan szenvedélyes minősítésekkel illette. A kom­munista visszarendeződés - ki­emelten a gazdasági szférában kimutatni szándékozó - veszé­lyének felemlegetésével együtt ezekkel a minősítésekkel a gyű­lés mintegy 70 résztvevője tap­sokkal is kinyilvánított lelkese­déssel értett egyet. Azzal is, hogy 1956 forra­dalmárai nem olyan világot akartak, mint amilyen most megvalósul. Ennek kritikája­ként az országos elnök többek között az idegen érdekek to­vábbi, csak más irányú szolgá­latát, a munkásönigazgatás he­lyett az igazságtalan tőkés rend­szer visszaállítását,a koldus szintre kényszerült forradalmá­rokat az igazságtétel elmaradá­sát, az ország gazdaságának el- kótyavetélését, a hatalmi elit előjogait említette vádponton­ként. Valamint azt is, hogy szemmel láthatólag ennek a rendszernek csak az 56-os for­radalom halott hősei kellenek, az élőket minden eszközzel igyekszik háttérbe szorítani, a hatalomtól távol tartani. Teszi ezt abból a felismerésből, hogy a jelenlegi politikai struktúrá­nak ezek a forradalmárok a leg­keményebb ellenzékei. A gyűlésen felvetődött a poli­tikai üldözötteknek járó kárpót­lási jegy felhasználhatósága is. Konkrétan az, hogy azt Pécsett nem lehet a bérlakás megvásár­lására fordítani. Ezt a szövetség országos el­nöke törvénytelennek bélye­gezte. Ugyanakkor bejelentette: sikeres tárgyalásokat folytattak a az ÁVÜ-vel arról, hogy min­den megyében kijelölnének egy olyan eladásra szánt céget, ame­lyet a volt politikai üldözöttek vehetnének meg kárpótlási je­gyeikkel. Rácz Sándor ugyanitt azt is kijelentette, hogy a kárpótlást szerte az országban elszabotál­ják. Egyébként is ez a fajta kár­pótlási jegy - amit nem kértek az 56-os forradalmárok - a po­litikai elit elháríthatatlanul ügyes taktikai húzása, amellyel megpróbálja egy halom papír révén a társadalmat a forra­dalmárokkal szembe állítani. Pedig az 56-osok nem ilyen formában, hanem az igazságté­teltől várják kárpótlásukat.- mondotta. D. I. y i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom