Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-30 / 236. szám

1993. augusztus 30., hétfő qj Dunántúli napló 3 A munkanélküliek az SOS-szolgálatnál Pécsett miért nem lesznek kék telefonok? Mennyiben változott a munkanélküliség növekedé­sével az SOS telefonos segély­kérés tematikája, és tervezi-e a szolgálat Pécsett a kék tele­fonok kihelyezését? E kérdés­körre válaszolt dr. Kézdy Ba­lázs pszichiáter a JPTE Böl­csészettudományi Kar pszi­chológiai tanszékének a veze­tője, az SOS-telefon megalapí­tója.- A munkanélküliség prob­lémája felkészületlenül érte tár­sadalmunkat- mondta a doktor úr. - Egy nyugat-európai átlag­ember számol azzal, hogy élete egy bizonyos szakaszában eset­leg munkanélkülivé válik. Ezt a helyzetet nem csődként, krí­zis-helyzetként éli meg, ahogy azt teszik magyar sorstársai, hanem a gazdasági élet termé­szetes velejárójaként. A felké­Polgármester­választás Vázsnokon Lezárult a jelölési időszaka a 117 főt számláló baranyai falu­ban, Vázsnokon, s szeptember 11-re tűzték ki a polgármester- választást, ugyanis Renner Fe­renc 1993 június 7-én lemondott tisztségéről. A választók szava­zataiért induló négy jelöltet el­képzeléseikről, terveikről kér­deztük. Árki Tibor nem tervez előre konkrét dolgokat, tudja ugyan hogy hol szorít a cipő, de úgy gondolja, hogy majd a lehe­tőségei szabják meg a feladatait. Véleménye szerint az ígéret csak úgy szép, ha meg is valósul. Pa­taki Ferenc: - Szerintem aki az önkormányzatban bármilyen tisztséget vállal, akár polgármes­ter, akár képviselő, a demokrácia szabályai szerint kell, hogy kép­viselje a lakosságot, tudomásul véve, hogy a falu „szolgájának” és nem a „gazdájának” kell len­nie. A négy fős testület vélemé­nyének mindig tükrözni kell a falu lakóinak az akaratát. A tes­tületi ülések nyilvánosak, ezért szeretném elérni, hogy minél többen segítsék véleményükkel, javaslataikkal a falu felelős veze­tőjének döntés-előkészítését. Rácz Csaba kiemelte elképzelé­sei közül azt, hogy egymással együtt és nem egymás ellen kell dolgozni; és elmondta: a lakos­ság igényét a lehetőség szerint a legteljesebb mértékben szeretné kielégíteni. Renner Ferenc, aki ez év nyaráig betöltötte a faluban a polgármesteri tisztet, több em­ber megkeresésére indul újra a választásokon. Mivel ő három évig élt együtt a falu gondjaival, a legfontosabbnak az aktuális te­endők mellett, az élni és élni hagyni elvet szeretné megvalósí­tani. Mindannyian beszéltek a kövesutak és járdák építéséről, a főárok tisztításáról, a játszótér megépítéséről és a sportolási le­hetőségek kielégítéséről, a nyugdíjasok, fiatalok és munka- nélküliek helyzetének javításá­ról. Megyeri Tibomé születlenség, a váratlanul jött munka nélkül maradás ténye indokolja azt, hogy - bár az SOS segélykérések száma nem nőtt, de - a hívások tematikája megváltozott. Eszerint az állás­nélküliség, a munkahely elve­szítése hólabda-szerűen az egyéb kudarcokat is mobilizálja az emberi lélekben. Megfigye­léseim azt mutatják, hogy könnyebben esik lélektani krí­zisbe olyan, aki más, kisebb ok miatt is pánikhelyzetbe kerül. Segélykérő szolgálatunkat nemcsak a felnőtt lakosság ve­szi igénybe, hanem sokszor for­dulnak hozzánk kamaszok is. Budapesten már néhány hó­napja műkődnek úgynevezett kék telefonok, melyeken éppen a serdülők kérhetnek tanácsokat a fővárosi segélykérő központ­ban. Sey Gábor középiskolai ma­tematikatanár már vagy hu­szonöt esztendeje foglalkozik heraldikával - címertannal - és származáselméleti kutatások­kal. Amint említette: kétféle ember van. Az egyik, akit érde­kel a múltja, a másik, akit nem; s azoknak a bogaras emberek­nek sincsenek több ősei, akik számbatartják felmenőiket. Sey Gábor egy remek hely- történeti munka kéziratát zárta le a minap: esély is akad a kia­dásra. Pécs város címeres emlé­keit gyűjtötte össze szívós munkával, nyitott szemmel járva, aprólékos elemzéseket készítve. A közterületeken fel­lelhető, bárki által észre vehető és megtekinthető országcíme­reket, megye- és városcímere­ket, rendi, családi és egyéb fel­ségjeleket. Középületeken, ma­gánépületeken, s kint a temető E telefonok kihelyezését azért nem tervezzük Pécsett, mert tapasztalataim szerint a do­log nem perspektivikus. Szolgá­latok jönnek és szűnnek meg. A segély-hívó szolgálatban eltöl­tött évek tapasztalatai alapján, beleértve a nemzetközi tapasz­talatokat is, a kék telefonos rendszernek nincs igazán jö­vője. Ugyanis e rendszerben a telefon csak a segély-hívások eszköze, míg az általunk kidol­gozott és működtetett hálózat­ban a telefon nem eszköz, ha­nem módszer. A módszerkénti alkalmazás­hoz olyan lelki törvényszerűsé­geket kell ismerni, mint az ano­nimitás. A névtelenség ténye azért lényeges, mert az egyén önmaga számára is megfogal­mazhat olyan dolgokat, amiket egyébként a hétköznapi életé­sírjain. (A tanár úr családjának történetét feldolgozó munkájá­val néhány éve országos pályá­zaton nyert díjat. Erről annyit: családjukat, mely még a Ha- merli családhoz is kötődik, egy 1387-es okirat említi először.) Nos, a pécsi címeres emlékek igen alapos munka, a hozzá kö­tődő történetek a város történe­tei. Ki tudta vajon, hogy a köz­ismert Vasváry család 1882-ben még Traiber családnévvel is­mertetett, vagy hogy Pécsnek három egykori, egymástól kü­lönböző címere is fellelhető a házaink homlokzatain. Az 1445-ös, az 1505-ös és az 1780-as, melyet újólag a hivata­los városcímeri rangra vissza­emeltünk. Nem elírás: 126 kü­lönféle címert örökített meg ko­rabeli kőműves vagy kovács­mester városunkban, kitéve közterületre. Köztük a Zsol­ben nem tesz meg. Másfelől, és ez jellemző a serdülőkre is, a segélykérő az operátorba bele­vetítheti a szülő, tanár, barát fi­guráját is. A telefon-módszer jellegének éppen ez a lényege. Pécsett a nyolcvanas évek végén volt egy kezdeményezés, mely jellegében hasonlított a kéktelefonos rendszerhez. Itt az operátor szerepét diákok töltöt­ték be. Megszűnésének oka nagyrészt ennek tudható be, ugyanis a serdülők fejlődéslé­lektani sajátosságaiknál fogva nem tudnak empatikusán viszo­nyulni a világhoz, és kapaszko­dóként a felnőtteket választják. Annak a kamasznak, akinek gondjai vannak, azt hiszem, tel­jesen mindegy, hogy segélyké­résekor milyen színű telefont is tart a kezében. E. É. nayék, a Nádosyék, Bakitsék, Szikorszkyék, Belitskáék vagy éppen Pilaszanovichék családi címerei. Kardokkal, szablyák- kal, pajzsokkal. Berényi Zsig- mond család-jelképében pél­dául ott a mogyorót törő mó­kus is. Sokan, maga a szerző is joggal reménykedhet abban, hogy a „városi címertan” kötet kiadását talán valamelyik könyvkiadónk fölvállalja, hi­szen a lektorok mielőbbi köz­kinccsé tételét javasolják. A kiadáshoz Sey Gábor már némi pénzt is megpályázott sikerrel, mindenesetre jó lenne, ha akár az önkormány­zat, akár más - a pécsiségben fantáziát és reklámot látó cég - segítené, hogy mielőbb nap­világot lásson e sajátos törté­nelmi kalandozás. Kozma Ferenc Címerek Pécsett, a Yasváry-házon és a Városházán Läufer László felvételei Pécs város címeres emlékei Még a mogyorót törő mókus is Rémmesék felborzolt idegzetűeknek Mindannyian ismerünk olyan "igaz", szinte hihetetlen történe­teket, amelyek barátunk barát­jával, unokaöcsénk barátnőjével estek meg. Ezek a történetek nagyon hasonlítanak egymás­hoz, csak a helyszín, a nevek változnak meg bennük. A sztori mesélője mindig abban a meg­ingathatatlan hitben él, hogy amit elmesél, az cáfolhatatlanul igaz, valóban megesett. Pedig nem történt meg soha az egész. A félelem beszél. Egy víg történet. Nyaralásból érkezik haza az ifjú házaspár. A szomszéd, aki eddig virágaikat öntözte, lelkesen újságolja: "Mi­lyen jó, hogy nálunk volt a kulcs! A hűtőben nagyon rossz szag volt. Kidobáltam belőle mindent!" A fiatalasszony elsá­pad. A PÖRKÖLT feliratú té­gelybe rejtette összes ékszerét. Félelem a szexben. A férfi felébred. A nő persze már sehol. A fürdőszobai tükrön rúzzsal írt feliratot talál: "Üdvözlünk az AIDS-klubban". A strandra ki kellett hívni a mentőket,mert az egyik öltöző kabinban egy szerelmes párra rányitották az ajtót. Hüvely­görcs állt be! Ránk maradt mí­toszok szerint az emberek min­dig is féltek a hüvelyükben éles fogazattal bíró nőktől, bár ilyen nő még sohasem született. De a gépek is szörnyűséggel teliek. Rengeteg olyan történet van, ahol a közlekedési baleset áldozata halála előtt még valami tettet hajt végre. Egy motoros fejét levágja a teherautóból ki­álló rúd, de a motoros száguld tovább. Az autóban összeron- csolódott ember kiszáll, és be­szél. A döglött macska történeté­nek rengeteg változata van. Az alap: A nénike kiviszi élettelen macskáját a temetőbe elhan- tolni. Egy sötét arcú férfi ugrik elé, és elrabolja a macskát rejtő szatyrot. Ez a történet a bűnt rögtön bünteti. A rossz lelkiismeret törté­nete. A férj csak titokban mer otthon dohányozni. Egy reggel amint a kagylóba dobja a csik­ket, lángcsóvák csapnak elő. A feleség túl sok vécétisztítót használt, és az felgyulladt. A megérkező mentősök annyira nevetnek a megégett férfin, hogy elejtik, és eltörik a lába. Miért mesélünk egymásnak ilyen soha meg nemförtént ese­teket, miért hiszi mindenki azt, hogy igazat mond, igazat hall? Pszichológusok szerint ezeknek a töréneteknek a segítségével megszabadulunk azoktól a rej­tett félelmeinktől, amiket más­ként nem tudunk legyőzni. Ki­beszéljük őket. Ezek a történe­tek azért szólnak oly sokszor a halálról, a szexualitásról, vagy a büntető hatalmakról, mert nem tudjuk őket kiszámítani, kiis­merni. A történetekben azonban mintha felvillanna igazi arcuk. Mintha megismerhetnénk őket itt. Azért vágyunk rémmesé­inkre, hogy megnyugodjunk. Ha elég erős a vágy borzalmaik iránt, akkor erős a hit is abban, hogy igazak. U. G. Tájékoztatás a folyószámla egyeztetéséről A sajtóból már értesültek a Tisztelt Adózók arról, hogy az APEH megkezdte az adófolyó­számlák kiküldését. Ezekben a napokban azok a magánszemé­lyek és egyéni vállalkozók kapják kézhez a kivonatokat, akiknek 1993. március 31-én 100 Ft-ot meghaladó túlfizetése, illetve tar­tozása, valamint az adó késedel­mes befizetése miatt késedelmi pótléka mutatkozott az adófolyó­számláján. Az adófolyószámla-kivonat ál­tal felölelt időszak: a társasági adótörvény hatálya alá nem tar­tozó magánszemélyek esetében 1992. I. 1.-1993. III. 31., vala­mennyi magánszemély esetében 1992. IV. 1.-1993. m. 31-ig ter­jed ki. Az azonosítórészben az adófo­lyószámla-kivonat tartalmazza a kivonatkészítés időpontjának megfelelő adóalany nyilvántartási adatokat, továbbá az illetékes megyei igazgatóság nevét és címét, ahova egyeztetés céljából fordulni lehet. A kivonat fő részében szerepel adónemenként az érintett idő­szakban benyújtott adóbevallások (a 0-ás adattartalommal benyúj­tottak is), önrevíziók, egyéni vál­lalkozók esetében az 1993. I. 1-i nyitóegyenleg. Ezek az adatok al­kotják a kötelezettség oldalt. Pénzforgalmi oldalon szintén a jelzett időszakban teljesített befi­zetések találhatók, a befizetés dá­tumának feltüntetésével. A köte­lezettségoldal és pénzforgalmi oldal összehasonlításával történik a tartozás vagy túlfizetés megál­lapítása. Az 1992. évi adófizetési köte­lezettség késedelmes teljesítésé­ből eredő késedelmi pótlék fel­számítása is most történik. Az adóhatóság által közölt ké­sedelmi pótlékot a közléstől szá­mított 15 napon belül kell megfi­zetni. Mi a teendője az adózónak a folyószámla kivonat átvétele után? Először is szükséges egyez­tetni a kivonatban közölt adatokat a nyilvántartásokkal. Amennyi­ben minden bevallás és befizetés szerepel az adófolyószámlán és adóhátralék mutatkozik, a kivonat kézhez vételéig nem teljesített be­fizetéseket a mellékelt postautal­ványokkal lehet rendezni. A befi­zetést mindig a megfelelő adó­nemre kell teljesíteni. Ha az adózónak túlfizetése van, az értesítéstől számított 30 napon belül rendelkezhet az ösz- szeg visszatérítéséről. Rendelke­zés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja fel. A kivonaton tapasztalt eltéré­sek esetén egyeztetés céljából az APEH Baranya Megyei Igazga­tósága adókönyvelési és pénzfor­galmi osztályához lehet fordulni. Ügyfélszolgálatot az igazgatóság tanácstermében tartunk hétfő- től-csütörtökig 8-12-ig és 13-16 óráig. Kérjük az adózókat, hogy a folyószámla egyeztetéshez lehe­tőleg személyesen, könyvelő ese­tében a meghatalmazással rendel­kező könyvelő jelenjen meg és az adóévet érintő bevallás-másola­tokat, befizetést igazoló feladó­vevényeket, illetve egyéb iratokat szíveskedjenek rendelkezésre bo­csátani. Minden esetben a személyi azonosító (személyi szám, adó­szám) pontos közlése szükséges. A folyószámla-kiküldés első ütemében a megyében közel 40 ezer magánszemély és egyéni vál­lalkozó érintett, ezért az egyezte­tések eredményes lefolytatásához segítőkész együttműködésüket kérjük. Marton Mária osztályvezető A termelők öt pontja Demonstrációt terveznek ha­zánk mezőgazdasági termelői ab­ban az esetben, ha követeléseik­nek, a kormány szeptember 2-i agráregyeztető tárgyalásán sem sikerül érvényt szerezniük. A kormány szakértői, valamint a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) vezetői között fo­lyó tárgyalások jelenlegi ered- mény(telenség)eiről a napokban tájékoztatta tagjait a Baranya me­gyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöksége.- Bár a kormány elismeri, hogy rossz helyzetben van a ma­gyar mezőgazdaság - mondta Németh Zoltán, a TESZÖV el­nöke, aki a MOSZ szakbizottsági munkájában vesz részt -, de a termelési adottságok és a téves politika következményeit már há­rom éve mi szenvedjük. Az elnök értékelése szerint a pénzügyi helyzet fenntartásával és a mezőgazdaság jövedelempo­zíciójával foglalkozó szakbizott­sági munka jobbára felületes, lát­szatintézkedéseket produkált. Sajnálatos továbbá az is, hogy az agrárkamara és az érdekképvi­seleti szervek között az azonosság helyett a széthúzás mutatkozott meg, mert bár elképzeléseik tar­talma egyező volt, sokan szubjek­tív érzelmeiknek adtak hangot. Baranyára egyébként mindez nem jellemző, s az egyeztetés vé­gére kompromisszum született. A mezőgazdasági termelők 5+1 pontba szedték’ kiemelt önálló kérdéseiket, amelyek első­sorban a hitelek elengedésére irá­nyultak, ám a kormány csak a hi­telek átütemezéséről hajlandó tárgyalni. A napokban tájékoztatták a bankokat, hogy tekintsenek el a lejárt és soron lévő hitelek hoza­mától, mert rövidesen lesz meg­egyezés. A felhívást azonban ed­dig nem vették tudomásul, már­pedig az aszálykáros üzemeknél nem termett annyi, hogy a vissza­fizetést fedezze. Szerencsére me­gyénkben az aszály sújtotta terü­letek nagysága nem annyira jelen­tős, de ha hitel-átütemezés nem, akkor újabb hitellehetőség sem lesz. A mezőgazdasági termelők második „pontja”, hogy a vetési támogatások összegét a hektáron­kénti 1500-ról 5000 forintra emelje a kormány, ám a kamara végül 2000 forintot ajánlott. Vitatott még, hogy törvény nélkül vagy törvénymódosítással oldható meg a támogatás; kik kaphatják és pályázni kell-e érte. A negyedik pont az exporttá­mogatások mechanizmusának megváltoztatása, mégpedig hogy a jövőben ne csak az élelmiszer­ipari-forgalmazói szféra, hanem az alapanyagot termelő is része­süljön export-támogatásban. A legjelentősebb eredményt eddig a garantált árak területén si­került elérni. A búzáé most 8200 forint. További problémák forrása a még tartó kárpótlás. A termelők felháborodással vették tudomá­sul, hogy a kormányzat önkor­mányzati agronómusokat kíván beállítani. Ha a kéréseknek nem sikerül érvényt szerezni, lesznek térsé­gek, ahol nem vetik el a búzát. A MOSZ szervező bizottsága már egy eseüeges demonstráció lebo­nyolításán, engedélyeztetésén dolgozik, ugyanis ha egyezség mégsem születik, demonstráció­val „válaszolnak” a mezőgazda- sági termelők - politikai színeze­tet mellőzve, a gazdasági problé­mák rendezése érdekében. A szeptember 2-i tárgyalást egyébként demonstratív, de alap­vetően tájékoztató jellegű falufó­rumok előzik meg - az országos programhoz megyénk is csatla­kozik. Ugyanis mint Németh Zol­tán hozzátette, félő, hogy pont az érintett tömeg számára nem vilá­gos a mezőgazdaság jelenlegi, el­lentmondásos állapota. Információink szerint a MOSZ, a hat pontos követelést tartalmazó röplapokat is készít, amelyből Baranya 6000 darabot rendelt, a vezetőségi ülést köve­tően. Tröszt É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom