Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-23 / 229. szám
1993. augusztus 23., hétfő oj Dunántúli napló 5 Albin, a nyugdíjas örömzenész Az örökifjú, hatvanhat éves, nyugdíjas katonazenész a 120 basszusos Weltmeister tangóharmonikájával olyan hangulatot varázsol a Club Fregatt Étterem vacsorázó vendégei körében, hogy azok étkezés közben nem egyszer ütemre ringatják felsőtestüket. Pedig az öregúr nem tolakodó, csak zenéjével és elmaradhatatlan mosolyával mindenkit megtisztel. Fülbemászó dallamaival szinte észrevétlenül van jelen. Francia sanzonok, magyar nóták, operettek, Strauss kerin- gők és polkák követik egymást az örömzenész hangulata és a vendégek burkolt vagy nyílt tetszésnyilvánítása szerint. Hangszerének nem csak súlya (van vagy tizenöt kiló), de lelke is van, s hűségesen szolgálja az őt dédelgetve megszólal tatót.- A földből nőttem ki magam - meséli még a szálláshelyén Sztergár Albin.- Bányászcsalád hetedik gyerekeként cseperedtem fel a Borsod megyei Királdon. Az egyik nős bátyám nekem ajándékozta a 32 basszusos Hohner tangóharmonikáját, hát persze, hogy zenész szerettem volna lenni. A taníttatásomra nem tellett, tizenkét éves koromban munkába kellet állnom. Aztán már földalatti csillésként lettem a helyi bányászzenekar trombitása. Hogyan lett végül hivatásos zenész? Megnősült, a lakás miatt lett trombitásként katonazenész. Őt is vezényelték mindenfelé, végül Pécsre került, ahol elvégezte a konzervatóriumot harsona szakon és lett nyugdíjas 1975-ben. Azóta sem tud meglenni zene nélkül. Otthoni pia- nínóján naponta tíz órát gyakorol és tanulja az új számokat. Ha hívják, örömmel megy, s garantálja a jó hangulatot. A nyári szezont^ az alsóbélatelepi Margaréta Étteremben kezdte és itt, a Club Fregattban fejezi be. Az egyik német vendég a szünetben odamegy hozzá, barátságosan vállon veregeti és csak annyit mond: „Musik universal.” Megilletődve mosolyog az elismerésre, hiszen a zene az ő egyszemélyes vállalkozása, melyre az életét tette fel. Esténként hat órán át szórakoztatja a vendégeket. Hogy erőnléttel hogyan bírja mindezt? Sportszerű életmóddal. így nem fárasztó munka, hanem öröm a zenélés. Murányi L. Légimozgékonyságú egység alakult a honvédségnél Helikopterrel érkezik a különlegesen kiképzett, válogatott csapat Az AIDS és a gyerekek A WHO (Egészségügyi Világszervezet) becslése szerint 1992 végére a világon 13 millió felnőtt fertőződött meg HIV-vírussal és 2,5 millióan lettek AIDS-esek. Minden nap megközelítőleg 5 ezer ember fertőződik meg - derül ki az UNICEF 1993-as éves jelentéséből. A HIV-fertőződések a nők és a gyermekek körében gyorsan teijednek, ennek eredményeként a gyermekek fokozott veszélynek vannak kitéve. Becslések alapján a HÍV fertőzött anyák minden harmadik gyermeke - még mielőtt elérhetné az ötéves kort - az AIDS áldozata lesz. Még ha a gyemekek nem is fertőzöttek, mégis szenvednek a betegség következményei miatt, ha szüleik megfertőződnek. Az AIDS elteijedése közvetlen kapocsolatban van a a nők helyzetével: a szegényebb nők és a fiatal leányok a legveszélyezte- tebbek a társadalmon belül. Az UNICEF az AIDS megakadályozása érdekében tett erőfeszítéseit ezért a fiatalokra és a nőkre összpontosítja. A segítségnyújtás fontos része, hogy a társadalom minden szintjén elterjesszék az ismeretet és növeljék a politikusok és a társadalom egyéb vezetőinek elkötelezettségét. Magyar rendőrruha tajvani múzeumnak Komplett nyári rendőröltözéket ajándékozott a tajvani Nemzetközi Rendőrmúzeumnak a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság. A tajvani Tajtung kormányzóságban a múlt év végén nyílt meg a rendőrmúzeum, s eddig már több, mint hatvan ország rendőrsége járult hozzá a kiállítási anyaghoz. Nemrég hozta létre a Magyar Honvédség a Bercsényi László Felderítő Zászlóalj légimozgékonyságú századát. Lapunk kérdésére Kozma Miklós alezredes, a Magyar Honvédség Gépesített Lövész és Harckocsizó Szemlélőség helyettes szemlélője elmondta: a honvédség speciális feladatainak végrehajtásához - más katonai szervekkel együttműködésben, vagy önállóan - hozták létre ezt az alakulatot. Alapvető feladata a századnak, hogy a nem várt események kezelésében, biztosítási feladatok és zárások végrehajtásában, illetve egyéb erőkkel nehezen, vagy nem elérhető célok leküzdésében működjenek közre. Ilyen feladat lehet például a terrorcselekmények veszélye esetén az őrzés-védelem végrehajtása, a menekülttáborokat veszélyeztető fegyveres támadások elhárítása és a határszakaszok gyors zárása.- Az alegységek felkészítését és kiképzését a honvédség különböző bázisain, repülőterein, illetve speciális körülményeket biztosító területein hajtják végre. A speciális felkészítés keretén belül - eltérően az általános katonai kiképzéstől - jelentős szerepet kap a légi szállítás, az ejtőernyős ugrás, az egyedi harcászati és lőkiképzés, a gépjárművezetés, a közelharc, az önvédelem és az igen intenzív testnevelési feladatok végrehajtása. A haditechnikai eszközöket úgy válogatják ki, hogy a légi és a szárazföldi szállíthatóságot biztosítani tudják. A fegyverzetük gyalogsági és könnyű támogató (aknavető, páncéltörő, légvédelmi) eszközökből áll.- A légimozgékonyságú alegységekbe a fiatalok a hadkiegészítési parancsnokságokon jelentkezhetnek, amennyiben megfelelnek a különleges szellemi és fizikai feltételeknek, akkor nincs akadálya a felvételüknek. Előnyben részesülnek az ejtőernyős alapképzettséggel rendelkezők. A sorkatonai idő letöltése után is van mód arra, hogy továbbszolgáló katonaként a légimozgékonyságú egységeknél teljesítsenek szolgálatot a fiatalok. Hajdú Zs. Várnay Dea és Kiss Attila Fotó: Szundi György Szponzorra vár a magánmúzeum Művészházaspár Pécsett A huszonhat éve jó- ban-rosszban együtt élő Kiss Attila festőművész és Várnay Dea költő házaspár világmegváltó szándékkal költözött (vissza) három éve Pécsre, a feleség szüleinek családi házába, melynek bejáratánál márványtáblán olvasható: Kiss Attila múzeum. A főváros önkéntes hátrahagyása számukra eddig nem hozta azt az eredményt, amiben reménykedtek. Egy világ omlott össze bennük emiatt? Nem. Csak csalódottak. De a remény még élteti őket. A nem kevés anyagi ráfordítással eddig megvalósított önzetlen álmuk még nem válhatott maradéktalanul valóra. A félj portrékat, tájképeket, virágcsendéleteket és Pécs hangulatos városrészeit megörökítő olajképei ugyan már ott láthatók a márvány padozatú múzeumi kiállítóteremben, maga a múzeum megnyitása egyelőre mégis várat magára. A pénzük elfogyott. Szponzorokéra várnak. Segítő(k)re, aki(k) álmaik beteljesülésében, terveik valóra váltásában eszmei és anyagi társukká válnának. Pezsgő művészeti központ, irodalmi és képzőművészeti szalon létrehozásáról álmodva hagyták hátra azt, aminek részesei, gyakorta motoija lehettek. Most egyedül szállnak szembe a rideg valósággal: rohanunk a létünkért, nincs időnk (s tán már igényünk se?) ellazulni a festmények és a vers szépségeinek nyugalom-szigetén, feledve a köznapok gyötrelmeit és magányát, lefojtott vágyaink-álmaink valósággal dacoló, fel-feltörő lávafolyamát. Ők nem adják fel. Bíznak a minőség-igény mindent feledtető diadalában. A nagyharsányi születésű, iskoláit, a jogi egyetemet is Pécsett végző, magát pécsinek valló költőnőt és a nagyváradi születésű, a Képzőművészeti Főiskolán Bemáth Aurél tanítványaként művészi és művésztanári képesítést szerzett festőművészt kollégaként is tisztelhetem. A feleség a Veszprémi Naplónál kezdte az újságírást, Abody Béla és Nagy László tanítvány-barátjaként jelentette meg ez ideig egyetlen, „Idők és szerelmek” című önálló verseskötetét, de versei azóta is antológiák és lapok tucatjaiban jelentek meg. A félj majd négy évtizede rajzolója és grafikus szerkesztője a honi sajtónak, eddig több mint kéttucat bel-és külföldi kiállítást tud maga mögött, köztük négy pécsit is. Néhány éve a kifogyhatatlan témaadó Pécs szerelmese. Szeretnék befejezni a színvonalas műveket alkotó kortárs művészeknek is bemutatkozási lehetőséget nyújtó magán-múzeumukat, azt Pécs szellemi műhelyévé varázsolni. Ők már letették a garast (s nem csak azt!). Erejük végére értek. A remény még élteti őket. Szponzorra várnak. Murányi L. A DÉDÁSZ-labor: legenda Bender József nem értette, miért hívatják a minisztériumba . . . Egy aranykoszorús gazda Siklósról Bender József, siklósi szőlész-borász vaskos kézfogásától lehet, hogy felszisszennek a gyengébb csontozatúak. Amikor Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban bemutatkozunk egymásnak, e kézszorítás után kételkedve fogadom az információt, hogy a vasgyúró alkatú, szelíd arcú férfi már hetvenkét éves. Az ok ami miatt a minisztériumban találkozunk: Bender Józsefet aranykoszorús gazda díjjal tüntették ki a mezőgazdaság területén végzett, kimagasló eredményességű munkájáért. Az díjat az alapító, Szabó János miniszter nyújtotta át meleg szavak kíséretében a siklósi gazdának, és a más megyékből érkezett kitüntetetteknek.- Számított a rangos elismerésre, vagy meglepetésként érte a „minisztériumi behívó”?- Hogy számítottam-e? Jó ideig fogalmam sem volt, hogy itt mi vár rám. Amikor értesítettek, hogy augusztus 18-ára semmilyen programot ne tervezzek, mert a minisztériumba kell mennem, én biztos voltam benne, hogy a Szőlő és Bor Terméktanácsnak lesz valami összejövetele. A terméktanács elnökségében ugyanis én képviselem Baranya megyét. Csak a hivatalos meghívólevélből derült ki, hogy egészen másról van szó. Azonnal telefonáltam is a megyei Földművelésügyi Hivatalba, érdeklődtem, hogy mi ez az aranykoszorús dolog, mert én még nem hallottam róla. Beszélgetésünk során egyébként kiderült, mi lehet Józsi bácsi acélos szorításának gyökere: a születési adottságokon kívül minden bizonnyal kemény élete. Volt hadifogoly (igaz, nem sokáig, mert megszökött), majd hentes, édesapja mellett és önállóan is. Sportolóként, kalapácsvetőként az országos válogatottságig is eljutott. Szenior versenyzőként az ifjúkori eredményeket egy világbajnoki címmel tetézte meg. 1956 végén hat év börtönre ítélték, s csak a szabadulást követő több éves culágerkedés után tudott ismét tanult szakmájának tárgyával, szerelmével: a szőlővel foglalkozni. Birtokát egyre csak szépítette, a területet növelte, boraival rendre aranyérmeket szerzett a megye borversenyein. Az aranykoszorúval ezt az életművet jutalmazták a minisztériumban. Megtudtuk: Józsi bácsi kedvenc bora a siklósi borvidék jellegzetes fajtája, az olaszrizling. Tüke siklósiként hogy is lehetne más? Balog Nándor Az ország legjobban felszerelt pszichológiai laboratóriuma Pécsett a DÉDÁSZ Rt.-nél található. Szombathelytől Nyíregyházáig adják egymásnak a kilincset mindazok, akik speciális vizsgálataikra számot tartanak.- Dr. Liebhardt László vezető pszichológust kérdeztük, hogy klienseik vajon milyen területekről verbuválódnak.- Új felvételis dolgozóink számára mi, a pszichológiai labor vagyunk az első szűrő, de itt végezzük a régió fegyveralkalmassági vizsgálatait is. Szek- szárdtól Nagyatádig széles a skála. (Vadászok, vagyonőrök, de az önvédelmi fegyverek odaítélésének vizsgálatait is mi végezzük bérmunkával).- Mindezt hány fővel?- Laborunk létszáma * három fő. Ez maximum napi 10 páciens vizsgálatát teszi lehetővé. Éves szinten 1Ó00-1500 ember fordul meg itt.- Balesetvisszaszorító eredményeik legendásak.- No, az talán túlzás, de valóban a régió legjobb baleseti statisztikájával rendelkezünk. 1984 óta negyedére mérséklődött vállalatunknál a balesetek száma, s ez nagyban a munkábaállást megelőző vizsgálatoknak volt köszönhető. Évi 30-40 főről 10 főre csökkent a sérülések száma. Ehhez természetesen hozzájárult az a tény is, hogy dolgozóink magánéleti problémáikkal is folyamatosan felkeresnek bennünket.- Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést is. Valóban az ötödik diploma megvédésén dolgozik?- Igaz, de ez maradjon magánügy, hisz az ember helyett a munkája beszél. Bayer Béla Munkahelyet keres? 'Munkaerőt kölcsönöz? Keressen bennünket! Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel.: 336-861 A MI-8-as helikopterek pillanatok alatt a helyszínre szállítják az alakulatot Fotó: Szundi
