Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-06 / 213. szám

1993. augusztus 6., péntek aj Dunántúli napló 21 Fotók: Löffler Gábor 2,5 milliárd forintot fektetett be Pécsett az olasz Hantarex cég Kedvező piac, emelkedő termelés Alig készült el a pécsi Hanta­rex új üzemépülete, máris köl­tözik a termelés a világosabb, légkondicionált, jobb körülmé- nyeklet nyújtó csarnokba a régi helyszínekről. Az átszervezés azért nagy jelentőségű a gyár életében, mert így teljes techno­lógiai gyártó sorokat tudnak be­állítani, míg a felszabaduló régi épületeket raktárként hasznosít­ják majd a jövőben. A főépületből kiszoruló mű­anyag részleg számára egy új üzemcsarnok építését kezdték meg a gyár területén belül. A beruházás pillatnyilag áll, mert a környékbeli lakók ellenzik az épület felhúzását. Az üggyel a Köztársasági Megbízott Hiva­tala foglalkozik. Az új beruházásokkal 2,5 milliárd forintot invesztált a pé­csi gyárba az olasz cég. A to­vábbi bővülés következménye az is, hogy a Hantarex Industry 670 millióról 1,5 milliárd fo­rintra emelte alaptőkéjét. A nagyarányú fejlesztésekre a kedvező piaci lehetőségek ki­használása érdekében került sor. A korábbi megrendelők mellett a cég szerződést kötött az egyesült államokbéli Com- paq-kal számítógéppel egybeé­pített monitorok gyártására. A partner az eredeti havi 20 ezer darabos megrendelését rövid időn belül megduplázta, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a pécsi gyár a lehető legy- gyorsabban megkétszerezze mai napi 3000-es termelését. Ennek érdekében újabb na­gyértékű és kapacitásnövelő gépsorokat állítanak be a kö­zelmúltban elkészült új üzem­csarnokba. Ugyancsak a terme­lés fölfuttatását célozza a fo­lyamatos munkásfelvétel. A cég pillanatnyilag 1200 embert fog­lalkoztat, de a létszám folyama­tosan emelkedik. Gyorsíthatná a foglalkoztatásbővítés ütemét, ha a gyár megkapná a már ko­rábban igényelt állami munka­helyteremtő támogatást, ám er­ről a mai napig nem született döntés. A legújabb jó hír a Han­tarex háza tájáról, hogy elké­szült a vállalat első magyaror­szági színes televíziója. A 14-15 colos képátmérőjű hordozható típus sorozatgyártá­sát rövidesen megkezdik Pé­csett, a későbbiek során azon­ban egy új gyárat szeretne tele­píteni az olasz cég erre a célra. A vállalatvezetők a pécsváradi és a szigetvári önkormányzattal állnak tárgyalásban az új beru­házás előkészítése kapcsán. Ké­sőbb kezdik meg a 21-25-28-33 colos képátmérőjű készülékek gyártását is. Ide kapcsolódik az az újdonság, hogy a nagy ütem­ben fejlődő pécsi gyár meg­kapta termékei számára a ma­gyar forgalmazási engedélyt. A rövidesen a magyar piacon is megjelenő televízió esetében például a hazai vásárlók szá­mára egy igen jó árral szeretné­nek megjelenni. Az eredeti tervek szerint a Hantarex 1993 végére kívánja befejezni pécsi beruházásait. A cégvezető Luciano Mattiolo szerint, ha minden akadály el­hárul, a termelés fölfuttatása mellett is tartani tudják ezt az időpontot. A következő évet a stabil gazdálkozás kialakítására, illetve a termelő rendszer opti­malizálására szánják. Az Európában már most leg­nagyobb elektronikai profilú cég szeretne hosszú távon biz­tos munkahelyeket nyújtani a térségben. Erre utal az is, hogy a Hantarex beruházásai nyomán újabb olasz cégek jelentek meg Pécsett. Egy elektronikus, il­letve autókábeleket gyártó vál­lalkozás rövidesen megkezdi működését a Hantarex területén belül, egy másik bútorgyártó cég pedig megfelelő telephely kialakítása ügyében folytat tár­gyalásokat a városban. Kaszás E. Évi fizetése 12 millió A kémfőnök neve: Stella Úgy tűnik, végleg befelleg­zett a brit kémromantikának, végleg tovatűnt James Bondnak és különleges ügynöktársainak a kora, nincs szükség már ke- ménykötésü, az ágyban és az el­lenséges hátországban egyaránt remekül forgolódó, snájdig fic­kókra! Hogyan is lenne, amikor az MI5, a híres-neves brit tit­kosszolgálat fennállása óta első ízben kiterítette kártyáit, s a nyilvánosság előtt is bemutat­kozott az 56 éves, elegáns és ápolt Stella Rimington, a szer­vezet első női főnöke! A brit titkosszolgálatot 1909-ben hozta létre a brit admi- ralitás, amelyet aggasztott a német császári hadiflotta látvá­nyos erősödése és konkrét in­formációkat akart szerezni róla. Ettől kezdve mindmáig olyan titkos volt az MI5, hogy hivata­losan nem is létezett. Ma vi­szont bárki megvásárolhatja 700 forintnak megfelelő össze­gért a szervezet működését be­mutató kézikönyvet, sőt leve­lezhet is a titkosszolgálattal. A cim: pf. 1255, London SW 1 ! A kézikönyv kifejti, hogy a hidegháború elmúltával nincs szükség a korábbi titkolózásra, bár bizonyos információkat ma sem kötnek a nagyközönség or­rára a titoktartó hölgyek - a 2000 munkatárs nagyobbik ré­sze ugyanis a „gyengébb nem­hez” tartozik! Napjaink brit titkos ügynöke többnyire immár nem egzotikus tájakon ügyködik, hiszen az MI5 tavaly átvette a rendőrség­től az IRA terroristáinak felderí­tését és költségvetésének közel felét az antiterrorista tevékeny­ség emészti fel. Jócskán költenek természete­sen a tényleges hírszerzésre, a külföldi szervezetekkel való együttműködésre, de alig 5 szá­zalékjut James Bond egykori fő területére, a felforgató tevé­kenységre. Meglepő az is, hogy nem a titkos szolgálat gondos­kodik a királyi család, valamint a vezető közéleti személyiségek védelméről. Stella asszony Birmingham­ben járt iskolába, az edinburghi egyetemen szerzett diplomát, két gyermeke van. Huszonkét éve élt dolgozott a titkos szolgá­latnál, az archívumban kezdte és tavaly lett főigazgató. Szereti a súlyos ékszereket, a divatos frizurát és évi fizetése - forintra átszámítva - közel 12 millió. Amikor feltették neki az ob­iigát kérdést, hogy melyik kém­regényíró ábrázolta a leghűsé­gesebben a kémtevékenység vi­lágát, Stella asszony igy vála­szolt: „Egyik sem”. Életük legfeljebb pár óra volt Új szülött-gyilkosságok Magyarországon A pár nappal ezelőtt Budán talált megfojtott újszülött eseté­nek hallatán kerestük meg dr. Cseres Judit pszichológust, az ORFK bűnmegelőzési osztá­lyának szaktanácsadóját, aki tu­dományos kutatóként foglalko­zik a hazai csecsemő- (vagy hi­vatalosan: újszülött) gyilkossá­gokkal. Arra kerestük a választ, hogy az ilyen típusú bűncse­lekmények mennyire gyako­riak, s egyáltalán miért hogyan ölheti meg jóformán éppen csak felsíró gyermekét egy anya? 1982 és 1992 között tíz év alatt összesen 168 jogerős bírói ítélet született a gyermekeiket megölt anyák ügyeiben - mondja a pszichológusnő. Évente 16-20 újszülött meg­gyilkolása jut a hatóságok tu­domására. Ez olyan bűncselek­mény, amit sokhónapos titkoló­zás előz meg. Az ölések valósá­gos száma a látenciával, vagyis a hatóságok tudomására nem ju­tott esetekkel együtt ennél jóval több lehet. Az újszülötteknek nincs nyoma az állami admi­nisztrációban, az érintett kör­nyezet pedig az agyonhallga- tásban érdekelt. Bár a bűnözés minden fajtájában létezik láten­cia, ez az arány az újszülöttek megölésével kapcsolatban eleve nagyobb. Az évi 16-20 csecsemőgyil­kosság nyugat-európai mérték­kel mérve rengeteg. A volt szo­cialista országok statisztikájá­ban nincs hozzáférhető adat. Németországban, a wiesbadeni központ nyilvántartó adatai sze­rint (a 10 éves szakasz miatt az új keleti tartományok nélkül, vagyis csak 65 millió lakost számolva) évente 2-3 csecse­mőgyilkosság fordul elő. Az éves átlagra nem volt semmilyen hatással, hogy a ha­zai emberölések száma e 10 év­ben meredeken emelkedett. Nem okoz kimutatható válto­zást egyes rétegek elszegénye­dése, a növekvő szociális bi­zonytalanság sem. Ám míg 1982-87 között az újszülötteket elpusztító anyák fele rendezett körülmények között élő férjes asszony, 30 százaléka hajadon és általában fiatalkorú, s 20 szá­zaléka pedig rendezetlen családi körülmények között élő nő volt, addig 1987-92 között már 50 százalékra nőtt a hajadon, ezen belül megkétszereződött a fia­talkorúak aránya. A rendezett körülmények között élő elköve­tők aránya 30 százalékra esett vissza, a harmadik kategóriáé változatlan maradt. A számok az értékelést meg­könnyítik, de a pszichológus számára a legfontosabb mégis csak az ember. Én a 168 elítélt csaknem mindegyikével szemé­lyesen beszéltem, ügyeiket is tanulmányoztam. Összesen ket­ten zárkóztak el mereven min­denféle kommunikációtól. Ezekből a beszélgetésekből - a teljesség igénye nélkül - né­hány tanulságot levontam. Valamennyi gyilkosságot tit­kolt terhesség előzött meg. A gyermeket valamilyen okból nem akarták. A nem kívánatos terhesség ellen vagy nem véde­keztek a rendelkezésre álló esz­közökkel, vagy megpróbáltak ugyan védekezni, de alapvető biológiai ismeretek nélkül. (Például: szedték a fogamzás- gátló tablettát, de néhány napot kihagytak, majd utána többet vettek be, hogy - mint mondták - behozzák a lemaradást.) Az a tény, hogy nőtt a csecsemőgyil­kos anyák között a fiatalkorúak aránya, egyértelműen az iskolai szexuális felvilágosítás súlyos hiányosságára is utal. Az elkövetők családi hátterét, környezetét elemezve szinte mindig kimutatható a gyenge anya, a büntetéssel nevelő, durva apa hatása. Ha ez nincs, akkor az italozó, asszony- és gyerekverő félj vagy élettárs, az ember, akitől félni kell. Másképp: pszichológiai érte­lemben az ilyen férfi indikálja a bűncselekményt, sőt olykor fa- rizeuskodó, álságos figyelmet­lenségével (óh, én nem vettem észre rajta semmit!) még ösz­tönzi is. Az ilyen kapcsolatban - ha egyáltalán tartósabb kap­csolat eredménye a terhesség - teljes egészében hiányzik a konfliktusok emberhez méltó megoldásának lehetősége. Elő­fordul, hogy a nőnek nincs pénze a legális abortuszra. Fél a környezete reagálásától, külö­nösen vidéken. (Az újszülöttek 70 százalékát vidéken ölik meg.) Egy közeli, másik vá­rosba utazni, ahol nem ismerik, elfogadható ok hiányában nem tud. A hónapok telnek, csoda nem történik, ő pedig egyre in­kább beszűkülő tudattal már csak a gyermek elpusztításában látja a megoldást. Azzal menti fel magát, hogy a gyermek az ő teste, azzal pedig azt csinál, amit akar. Az ölést gyakran ön­pusztításként éli meg, mégis mindent kegyetlenül, kiszámí- totnak tűnőén tesz. Ebből az el­lentmondásból fakad, hogy ha kiderül a szörnyű tette, a legrit­kább esetben tagad. A legvédtelenebb ember, az újszülött, aki leginkább rá van utalva egy másikra, elsősorban a saját anyjára. Az anyától az élet után halált kapni - ez ször­nyűséges bűn. Mégis, észre kell venni, milyen vélt és valódi kényszerpályák, évszázadokkal elmaradott értékrendek, kör­nyezeti hatások, micsoda félel­mek, önzések együttes hatása teszi gyilkossá a nőt. A sokté­nyezős negatív hatásokkal szemben csak összehangolt, több irányú, pozitív társadalmi cselekvés, a konfliktusok fel- oldhatóbbá tételére irányuló ne­velés lehet eredményes. Némethy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom