Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-06 / 213. szám

1993. augusztus 6., péntek üj Dunántúli napló 9 A városunkba érkező turisták mindenre kíváncsiak Fotók: Läufer László Kik karolják fel a vendégeket? Nincs válságban a hazai idegenvezetés, de ... Eltévedt robotrepülőgép Hétfőn egy amerikai robotre­pülőgép üzemzavar következ­tében behatolt Mexikó légte­rébe, majd a tengerbe zuhant San Jósé del Cabo közelében. A robotvezérlésű kémrepülőgép próbarepülést hajtott végre - je­lentette a mexikói Notimex hí­rügynökségre hivatkozva az ITAR-TASZSZ. A kamerával és éjszakai felvételek készíté­sére alkalmas felszereléssel el­látott felderítő repülőgép közel ezer kilométerre távolodott el az amerikai légierők egyik határ menti bázisától. 16 év után jégbe fagyva 16 évvel ezelőtt történt tragé­dia áldozatát találták meg a fran­cia csendőrök a Mont Blanc, Eu­rópa legmagasabb hegycsúcsa egyik gleccserében. Az áldozat osztrák turista, aki 1977-ben tűnt el. Néhány nappal ezelőtt a csendőrök egy szemmel látha­tóan régi cipőt találtak az Argen- tiere gleccseren. Ennek nyomán kezdték átvizsgálni a jégmezőt, s találtak a holttestre, amely sok év után most jutott el oda, ahol a lassan mozgó gleccser jege ol- vadozni kezd. A jég között vi­szonylagos épségben maradt te­tem ruházatát megvizsgálva azonosítani tudták az áldozatot. Új pulzár Az amerikai űrkutatási hiva­tal (NASA) csillagászai egy speciális megfigyelő-műhold segítségével - 15 év után elő­ször - ismét új pulzárt fedeztek fel. A pulzárok neutroncsilla­gok, amelyek lüktetésszerű kozmikus sugárzást bocsátanak ki. A Tejúton most felfedezett pulzár különlegessége, hogy röntgensugarakat lövell ki ma­gából -jelentette a dpa. Cikk-cakkban az autópályán Hasztalanul próbálkozott egy motoros rendőr, hogy a Bonn melletti autópályán megelőzzön egy Citroen CV2-t. A „rűt kiska­csa” ugyanis olyan hajmeresztő cikk-cakkban haladt, hogy mindkét forgalmi sávot igénybe vette. A rendőrnek végül egy au­tós segítségével sikerült megál­lásra bírnia az ámokfutó kisau­tót. Ekkor a Citroen volánjánál gyors személycsere történt, s a hölgyvezető helyére ült férfi megpróbált ellógni a rendőr elől. Végül a riasztott rendőijárőrök megállásra kényszerítették. Az igazi meglepetés csak ekkor kö­vetkezett. A megszondáztatott férfi vérében 3,9 ezrelék alkoholt mutatott a műszer, női utitársá- nál pedig - aki korábban ült a vo­lánnál -4,1 ezreléket. Válságban van a hazai ide­genforgalom. Néhányan hozzá­teszik, ebbe a „mélyrepülésbe” beszállt az idegenvezető szakma. A vendégforgalom, az ide­genvezetés helyzetét jól ismerő emberek, akikkekel beszélget­tem, állítják: szó nincs arról, hogy a turistákat kalauzoló ma­gyar idegenvezetők felkészület­lenebbek lennének, mint kül­földi társaik.- Nehéz pontosan megmon­dani, de legalább 4000 idegen- vezető van az országban - mondja dr. Sárhegyi Erzsébet, a Baranya Megyei Országjárás­vezető Szakosztály elnöke -, többségük alaposan felkészült. Ezt jó okom van feltételezni, hi­szen a képzés nagyon magas szintű, s hogy az idegenvezetők követhessék a változásokat, rendszeresen, nálunk minden évben, másutt két-három évente továbbképzést tartanak. Dr. Sárhegyi Erzsébet szerint - maga is húsz éve „idegenve­zet”, főleg Magyarországon, s a szomszédos országokban - nem a szakmai felkészültséggel van gond: a legnagyobb problémát az okozza, hogy a sok kis uta­zási iroda ezen akar spórolni, azaz nem szakképzett idegen- vezetőket kér fel az utakra. S csak utaskísérői feladatokat el­látó hölgyektől, uraktól aligha lehet elvárni, hogy ismerjék a meglátogatott terület történel­mét, kultúráját, megtekintésre érdemes nevezetességeit...-Az elmúlt időszakban külö­nös figyelmet fordítottunk arra, hogy hazánkban és a környeze­tünkben végbement változáso­kat kövessük. Az új helyekre rendszeresen mennek az ide­genvezetők úgynevezett bejáró túrákra. Régebben illett tudnia egy idegenvezetőnek, ha pél­dául Dunaújvároson keresztül vitt csoportot, hogy a vasműben mennyi vasat gyártanak és mi­lyen kohókban. Most erre nincs szükség - persze, ha ismeri nem baj -, viszont el kell mondani mást, mondjuk, hogy milyen ál­landó kiállítás tekinthető meg a városban. Külföldön egyáltalán nem ritkaság, hogy hiába van a cso­portnak szakképzett, széleskörű ismeretekkel rendelkező ide­genvezetője, az adott városban A gyerekek is vendégek ... csak helyi ember dolgozhat, természetesen kellő díjazás el­lenében.- Nálunk is lehetne ilyen rendelkezést hozni, szükség is lenne rá, de úgy látszik ezt nem tartják fontosnak azok, akik eb­ben a kérdésben döntésképesek. Baranyában a legnagyobb idegenvezető-képző szervezet a Mecsek Tourist. Lengyel József a hivatal tanfolyamvezetője hangsúlyozza.- Érettségi és egy idegen nyelv - középfokú vizsgával - ismerete kötelező ahhoz, hogy valaki az egy éves tanfolya­munkra jelentkezhessen! A tan­anyagunk elsajátításával na­gyon alapos és széles ismerete­ket szereznek hallgatóink, s akik dolgoznak is a szakmában, számukra kétévente kötelező a továbbképzés. Persze, az a nagy kérdés, hogy ők, akik elvégzik ezeket a tanfolyamokat, vezetik-e a tu­ristákat vagy pedig hostessként csupán kisérik. Lengyel József szerint évente 40-45-en szerez­nek bizonyítványt, de jó ha 6-8-an a pályán tudnak ma­radni. Természetesen munka mellett, mert idegenvezetést csak nagyon kevesen végeznek főállásban. Ő is megerősítette: a munkáltató oldal, tehát az ide­genforgalmi cégek elenyésző hányada alkalmaz profikat, így rengeteg az olyan idegenvezető, aki várja a hívást. S közülük so­kan munkanélküliek ... Pedig azt nem lehet mondani, hogy az idegenvezetés a jól fi­zetett munkák közé tartozik: egy napra 1200 forintot kap a vezető. Dr. Kövecs Ferenc - nyugdí­jas, de évek óta idegenvezető - úgy gondolja.- Aki idegenvezetést vállal, nemcsak a pénzért teszi, több­ségünk nagyon szereti csinálni, de sajnos manapság egyre ke­vesebb a hívás. Válságról nem beszélnék, legalábbis szerintem nincs válságban ez a szakma, de az tény, a kóklereket, az idege- nelvezetőket valamilyen módon ki kellene szűrni. Legalábbis, ha Magyarországon komolyan gondolják, hogy a turisztika az egyik legjövedelmezőbb ágazat lesz. Ez pedig több, mint remény. Roszprim Nándor Kié legyen a föld? Újabb vihar felhői riasztanak Azé, aki megműveli? Napja­ink gyakorlata szerint egyre in­kább azé, aki megveszi. Fel­gyorsult a kárpótlási kérelmek elbírálása, a kárpótlásra jogo­sultak nagyobbik hányada már kézhez kapta a határozatot. Megszaporodtak a földárveré­sek is, hogy az idei termés beta­karítása után végre tisztázódja­nak a tulajdonjogok, ősztől a szántó-vetők újra a magyar gazdáktól megszokott gondos­sággal lássanak a jövő évi ter­més előkészítéséhez. Mindeki számára megnyug­tatók a mai állapotok? Koránt­sem. Az egykori termelőszö­vetkezetek tőkehiánnyal küzde­nek, alaposan leapasztotta bankszámlájukat az évek óta tartó aszály, a terméshozamok állandó csökkenése, az ólomlá­bon járó hitelezési eljárás. A frissen-lett gazdák sem túl lel­kesek: a kistermelők számára alig kaphatók ideális gépek, s ha egy-egy mégis feltűnik a bol­tokban, az áruk megfizethetet­len. A nagygazdák - mert már ilyenek is vannak - egyelőre szintén a helyüket keresik. A bankok is, a kereskedők is vo­nakodva tekintik őket igazi vál- lakozóknak, nincs pontosan meghatározott helyük a gazda­sági élet palettáján. Nemzeti kincsünk a föld? Az, ha nemzetközi mércével mérve még nincs is igazi forgalmi ér­téke az ekeszántotta rögnek. Az ország meghatározó politikai erői úgy vélik, nemzeti kincs­nek is kell maradnia. Azon per­sze lehet vitatkozni, hogy az el­kerülhetetlen tulajdonosváltás­nak kell-e, érdemes-e határokat szabni? Jó-e ha több száz hektá­ros magángazdaságok szület­nek, ha a föld adok-veszek meg­int csak pénz dolga lesz? Most egy újabb vihar komor felhői riasztanak. Nyilvános­ságra került a mezőgazdasági tárca újabb földtörvény-terve­zete, amely szöges ellentétben áll mind a koalíciós pártok, mind az ellenzék föld-koncep­ciójával. Ha valóra válik, sza­bad utat nyithat a tőkeerős kül­földi vállalkozóknak, idegen kézre adhatja a szó fizikai ér­telmében is az ország jelentős területeit. Magas energiaár - magas életszínvonal? Az olcsó a drága „A megfelelő energiapiachoz olyan ár kell, amely az energia- források bővített újratermelését biztosítja, vagyis fedezi az eset­leges erőműépítések költségeit, az energiaimporthoz szükséges exportáruk termelését és a kör­nyezetvédelmi beruházásokat” - írja egy, a Levegő Munkacso­port támogatásával készült ta­nulmány. Ehhez képest Magyarorszá­gon még nem történt rendszer- váltás az energiaárakban, az ál­lam még mindig aránytalanul nagy mértékben támogatja - közvetett módon - az energia­felhasználást. A támogatás éves mértéke a lakossági villamos­energiánál 95 milliárd, a föl­dgáznál 70 milliárd; a termelői szférában a villamosenergia áránál 44 milliárd, a földgáznál 50 milliárd forint. A tanulmány szerzői szerint a külföldi tapasztalatok azt iga­zolják, hogy ahol a felhasználók nem közvetlenül fizetik meg az energiát, ott pazarlóan bánnak vele. A Szovjetunióban például a lakásokban ismeretlen volt a gázóra, a lakók csak átalányt fi­zettek a valóságos felhasználá­suk helyett. Ezzel szemben Nyugat-Eu- rópában, ahol relative magas az energia ára - mert az állam nem támogatja a termelőket, s így a valós piaci árak érvénye­sülnek - jóval kevesebb ener­giát használnak fel a háztartá­sokban és az iparban egyaránt. Persze, az egykori keleti blokk országainak állampolgárai is megfizették a különbséget, csak nem az energia megvásár­lásakor, hanem az alacsonyab­ban meghatározott jövedel­mekben, minden egyéb termék és szolgáltatás árában, úgy­mond szétterítve. Állami támogatásnak minő­sült mostanáig a 0, illetve 6 szá­zalékos áfa is, amely az ener­giaárakat terhelte. A tanulmány szerzői elképzelhetőnek tarta­nák, hogy az energiaárak „pia­cosításával” egyidőben egyéb fogyasztási cikkek, élelmisze­rek adókulcsát csökkentse az ál­lam. Számításaik szerint körül­belül 3 százalékos ÁFA-csök- kentés megfelelően ellentéte­lezné az energiaárak növekedé­sét. Szociálpolitikai megoldás­ként pénzbeli ellentételezést is elképzelhetőnek tartanak. Az így kapott pénzt sokan valószí­nűleg nem az energiafogyasztás finanszírozására fordítanák, ha­nem inkább takarékos megoldá­sokat keresnének, újszerű ház­tartási gépeket vásárolnának. A vezetékes földgáz az állami tá­mogatás miatt ma jóval ol­csóbb, mint például a tűzifa, ezért a háztartások ezt a fűtési módot részesítik előnyben, ami a gázfogyasztás kényszerű nö­vekedését vonja maga után. (domi) Nyugdíjas „osztálylétszám”: 2 767 000 Az ez év január elsejei sta­tisztikai helyzetképből kitűnik, hogy tovább növekedett a nyugdíjasok tábora s jelenleg összesen 2 767 413-an része­sülnek nyugellátásban, jára­dékban. Ä növekedési folyamat évtizedekre visszamenően nyomon követhető: 1955-ben még alig több mint félmillió, 1965-ben körülbelül 1 millió, 1980-ban pedig 2 millió volt a nyugdíjasok száma. A nyugdíjra és egyéb jára­dékra jogosultak életkor szerinti csoportjai közül legnépesebb a 60-69 év közöttiek tábora: 1 032 234. A sorban utánuk 775 005-tel a 60 év alattiak, majd 632 491-gyel a 70-79 év közöttiek és 327 683-mal a 80-asok vagy annál idősebbek következnek. Az ellátások összegéről ké­szült statisztikákból meglehető­sen lehangoló kép kerekedik ki a nyugdíjas társadalom anyagi viszonyairól. (Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a ja­nuár elsejei adatok nem tartal­mazzák a későbbi 10 százalékos emelést). Tavaly az év végén 34 604-en ötezer forintnál, 107 288-an hatezer, 278 417-en hétezer, 560 927-en nyolcezer forintnál kisebb összegű ellá­tásban részesültek. Együttesen a nyolcezer alattiak „klubjának” taglétszáma tehát meghaladta a 980 000-et! A juttatások felső régióiban az érintettek száma így alakult: 20-25 ezer közöttiben 6 516-an, 30 ezer fölöttiben pedig 1573-an részesültek. sz. m. E-hitel - új feltételekkel Kik vehetik igénybe? Új fejezetéhez érkezett az 1991-ben éltre hívott Egziszten­cia-hitel. A kormány még feb­ruárban rendeletben módosí­totta a hitelfelvétel feltételeit, s azóta megduplázódott a hitel- folyósítások száma. Ez élő bi­zonyítéka annak, hogy az E-hi­tel feltételei a rendeletmódosí­tás nyomán lényegesen kedve­zőbbek lettek. A változás lényege a követ­kező: a hitelösszeg visszafize­tésének futamideje 15 évre nőtt - korábbi 10 évvel szemben, a hiteltörlesztést a felvételtől számított 3 év után kell meg­kezdeni s a három éves türelmi idő alatt csak a kamatokat kell fizetni., A kamat is változott. 1991-ben még 20 százalékról indult, s ehhez képest mára 7 százalékra csökkent. Ráadásul a nemrégen alakult Hitelgaran­cia Rt. készfizető kezességet vállal az E-hitelekre is, ha a bank nem találja elegendőnek a hitelfelvevő által kínált fedeze­tet. (A kívánt fedezetet minden esetben a bankok állapítják meg. Általában a többi hitel- felvételhez hasonlóan lakatlan ingatlant, illetve saját tulajdonú üzletet, üzletrészt fogadnak el.) A Hitelgarancia Rt. ezért a szolgáltatásért nem számít fel pénzt, vagy kamatot, tehát ez nem terheli újabb összegekkel a kérelmezőt. Változás még, hogy míg ed­dig csak magánszemélyek, egyéni vállalkozók vehették igénybe az E-hitelt, ettől az év­től jogi személyek, társaságok, szövetkezetek is kérhetik. Hogy erre a „nyitásra” mek­kora szükség volt, azt már most igazolják a tapasztalatok: az elmúlt fél évben 115 MRP-szer­vezetnek folyósítottak a ban­kok E-hitelt, állami vállalatok, vállalatrészek kivásárlására. A szövetkezetek körében eddig mindössze két példa akadt E-hitel felvételére, de az átala­kult építőipari, mezőgazdasági, beszerző, fogyasztási, kister­melői, kereskedelmi, értéke­sítő, kisipari, ipari és kisszö­vetkezetek körében a közeljö­vőben várhatóan megnő ez igénylők száma. Továbbra is érvényes, hogy nemcsak tulajdonjog, hanem bérleti jog megszerzéséhez is kérhetnek E-hitelt a magán-, il­letve társasvállalkozók. Az igényelt összegnek elvileg nincs felső határa: félmilliótól akár 200 millió forintig legkü­lönbözőbb nagyságrendű hite­leket adtak eddig ki a bankok. A hitelkérelem benyújtásakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a pénzintézetek saját pénzforrást is megkövetelnek. Ez az összeg 5 millió forintnál kisebb hitel- igénylés esetén minimum 2 százalék, 5 millió forint feletti igény esetén minimum 15 szá­zalék. Ezenkívül a kérelme­zőknek számolniuk kell még az úgynevezett privatizációs költ­ségekkel is. Például a megvá­sárolni kívánt gyárat, vállala­tot, üzletet terhelő, korábban felvett beruházási hiteleket is át kell vállalnia az új tulajdo­nosnak. Eddig főként a kereskede­lem és a szolgáltatás területén működő vállalkozók vettek igénybe E-hitelt. Például a Vasedény Rt. üzleteinek bérleti jogát is E-hitel segítségével szerezték meg a pályázók. Domi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom