Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-06 / 213. szám

WM. uugus/tus 6., péntek aj Dunántúlt napló 5 Meddig mehet el az adóellenőr? Kivizsgálás és jogorvoslat követi a vitatott eseteket A napokban történt, hogy Pécs belvárosában angolul kért kél képeslapot egy vásárló és miután nem kapott számlát, kö­zölte, hogy ő az APEH ellenőre. A jegyzőkönyvbe ugyan beke­rült az is, hogy nem magyarul történt a vásárlás, ám az árusító hölgy nagyon felháborodott. De vajon meglepő-e ez, hi­szen mi is lépten-nyomon ta­pasztalhatjuk külföldön járva, hogy állampolgárságunktól függetlenül kapunk számlát. Itthon pedig legtöbbször mi va­gyunk azok, akik nem kérünk, csupán téves szolidaritásból. Ha hibás az áru és visszacserél­nénk, csak akkor jövünk rá, hogy hasznunkra lett volna a számla. Orosz Bertalan, a Baranya Megyei Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Igazgatóság igazgató helyettese elmondta, hogy a re­vizor bármilyen nyelven vásá­rolhat, hiszen a törvény nem ál­lampolgárságtól függő nyugta­adási kötelezettséget ír elő. Ta­pasztalataik szerint a külföldiek általában nem kapnak nyugtát nálunk, ami különösen az ide­genforgalmi helyeken feltűnő. Ám van mód a jogorvoslatra is. Amennyiben nem ért egyet az ellenőrzés módjával az áru­sító, fellebbezhet és akár bíró­ság elé is kerülhet az ügy. Nem szeretnék ha az a kép alakulna ki, hogy az APEH csak büntetni tud, ők csupán a törvényi előí­rások betartását ellenőrzik, amelyek egyben biztosítják az észrevételezési és jogorvoslati lehetőségeket is. Hogy meddig mehet el az el­lenőr, mik az irányadó elvek, arra Katómé dr. Szabó Anna­mária osztályvezető helyettes­től kaptunk választ. E szerint a revizor mindent megtehet amit egy vásárló, hiszen ez a fel­adata. Munkájukat jogszabá­lyok és elnöki utasítások szerint végzik. A revizorok - a hírekkel ellentétben - nincsenek érde­kelve a bírságolásban, fix fize­tésért dolgoznak. Állítólag előfordult már, hogy valakik revizornak adták ki magukat és helyszíni bírságot szedtek. Ezt az APEH ellenőrei nem teszik, hiszen a jegyző­könyv alapján, jogászok hozzák meg a határozatokat. Az ellen­őrök a hasonló esetek elkerülése végett igazolvánnyal, megbízó- levéllel rendelkeznek. A revizorok mellett azonban érdekes kérdés lehet az is, vajon meddig mehet el az árus? A re­vizorok élményei ugyanis sok­szor hátborzongatóak. Késsel fenyegetik őket, kilökdösik az üzletből, széttépik a jegyző­könyvet. Természetesen az ilyen esetet feljelentés követi. Sajnos az ellenőrzések elle­nére az eladók 30%-a nem ad számlát a vevőknek. Ezt jórészt a még most is hiányzó adómorál számlájára lehet írni. Úgy tűnik a vásárlók, de az eladók is csak saját tapasztalatukból, a maguk kárán jönnek majd rá a kényel­metlen és divatosan szidott nyugtaadás némely előnyére is. Mint az a vállalkozó, aki a nyugtaadási kötelezettség beve­zetése óta ébredt rá, hogy eddig becsapták az alkalmazottai, nem minden pénz vándorolt a közös kasszába. Vagy az a ku­tató, aki számláival igazolva le tudja vonni az adóalapjából a vásárolt szakkönyveket. P. V. Faluház létesül Boly központjában egy, az önkormányzat tu­lajdonában lévő épület átépítésével. Most a tetőfedési és külső ' vakolási munkák készülnek (képünkön), valamint a kupolás nagyterem tetőszerkezetét ácsolják. A műszaki átadást október 23-ára tervezik. Az építést a község és németországi testvérfa­luja támogatja. Fotó: Puskás Gábor „Itt tanultam meg szeretni és gyűlölni.. Amerikai medikusok Pécsett A pécsi belvárossal is megismerkedtek a diákok Fotó: Läufer Merre folyik (el) a háztartási tüzelőolaj? A lakossági utalvánnyal rendelkező komlóiak, de a környékbeli tüzelőolaj-igény­lők sem tudnak választ adni a címben feltett kérdésre. Hiába kopogtatnak a helyi Tüzép-te- lepen, és hiába az ÁFOR-ku- taknál. „Központi utasítás” - mondják Komlón, na és ko­rábban is csak „kocsis” kiszál­lítások voltak. Nagy tételben. Kérdezzem Gradwol Pétert, a Tüzép pécsi gazdasági igazga­tóját.- Olyan kicsi volt az igény, hogy már régen leálltunk a forgalmazásával - mondja az igazgató. - Ez az ÁFOR ha­tásköre, érdeklődjön náluk.- Nálunk megszűnt a tüze­lőolaj-forgalmazás - mondja Várnagy József, az ÁFOR komlói kútjának egyik keze­lője. - Addig is a Tüzép dolga a forgalmazás. De erről kér­dezze inkább a főnökömet, Bodai Ferencet. A lakók, Komlón immáron 500 utalványos pedig ott van két szék között a földön, talán azért, mert egy újabb, a jöve­déki adóról szóló rendelet ér­vényesítéséhez jövedéki en­gedélyt kell szerezniük a ku­taknak és a tüzépeknek is. Hi­ába rendelkezik úgy a jogsza­bály, hogy a tüzelőolaj a szük­séges engedélyek beszerzé­séig is árusítható, ez idő alatt inkább megszüntették az áru­sítást. Tóth József polgármester elmondta, tegnap levélben kértek választ az említett cé­gektől, és elégtelen válasz esetén Béígner Miklós köztár­sasági megbízotthoz fordul­nak. B. R. Az Egyesült Államok-beli Delaware egyetem tanárát és öt orvostanhallgatóját látja vendé­gül ezekben a napokban a pécsi Orvostudományi Egyetem és a Janus Pannonius Tudománye­gyetem. A szimpatikus fiatalok nem vakációjukat töltik váro­sunkban már ötödik hete: hazá­jukban kredit-pontot érő tanul- mányútjuk során hazánk kultú­rájával, történelmi múltjával ismerkednek, ugyanakkor az amerikai és a magyar egészség­ügy területeit igyekeznek ösz- szehasonlítani. A kezdetben személyes ba­rátság rövidesen intézményes méretű kapcsolatot teremtett a Philadelphia-i Jefferson, a De- laware-i és a pécsi egyetemek között, ám a hallgatóknak ez az első találkozása. A cserelátoga­táson túl közös számítógépes programok kialakítását is terve­zik. A huszonéves fiatalok a nyári kurzusok előadásait hallgatják, de dr. Blasszauer Béla orvoseti­kussal látogatást tettek már a Gyermekklinikán, a geriátriai osztályon, a szülész-nőgyógyá- szaton, a reumatológián, a pata- lógiai intézetben, a sebészeti klinikán, a belgyógyászaton, egy körzeti orvosi rendelőben, sőt egyikük egy műtétet nézett végig: - Az Amerikában széles körben alkalmazott magas szín­vonalú technikai háttér Ma­gyarországon meglehetősen hi­ányos - osztja meg tapasztala­tait. - Ugyancsak sokkal keve­sebb nővér jut a betegekre, mint nálunk, ahol a nővérek képzett­sége is magasabb, nagyobb a szakmai szabadságuk.- Különbségeket láttunk a be­tegek pszichés kezelésében is. Az Egyesült Államokban az or­vosokat kiegészítő terapeuták, pszichológusok jóval nagyobb gondot fordítanak a betegek lelki egészségének megőrzésére. Nálunk viszont 37 milliárd pol­gárnak nincs biztosítása, míg Magyarországon nagyjából mindenki egyenlő eséllyel jut az egészségügy szolgáltatásaihoz, A hazai orvosképzés pozití­vumaként azt emelték ki, hogy a magyar medikusok már a harmadik évfolyam elvégzése után részt vehetnek a klinikai gyakorlatban, míg ez Ameriká­ban csak a hatodik év után le­hetséges, mint mondják, bizo­nyára az európai gimnáziumok erősségének köszönhetően. Szerintük a magyar egyetemi tanárok nagyon felkészültek, jól informáltak. A munka mellett azért pihe­nésre, csavargásra, szórako­zásra is futja a diákok feszes tempóra szabott programjából. Mindannyian ismételgetik, óri­ási élményt jelent számukra az itt töltött idő; a kultúra, a nyelv és az egészségügy apró berkei­ben való együttes barangolás.- Nagyobb biztonságban éreztük magunkat még Buda­pesten is, mint például Phila- delphia-ban. Az itteni emberek nagyon kedvesek, türelmesek, s mintha a szegénységet is na­gyobb méltósággal tűrnék, mint a jobbára egoista amerikaiak. Az itteni történelem tanárnőnk­nek a barátai dobták össze a pénzt, hogy lakást tudjon venni- az Államokban ez szinte el­képzelhetetlen.-Én itt tanultam meg sze­retni bizonyos dolgokat - foly­tatja egy 21 éves kreol kislány.- Eddig azt fogadtam el normá­lis állapotnak, hogy az emberek többsége ingerült, rosszindu­latú, közönyös, de az itt töltött napokban „kiderült”, hogy másként, azaz kedvesen is köze­ledhetnek egymáshoz az embe­rek. Tröszt É. „Idővonat” olvasótábor Sikondán Középkori városépítés és a fabatka A kartondobozokból épített Városkapu még leomlik néha, .de szorgos kezek újjáépítik, s épül a középkori város egyéb lé­tesítménye is, a piac, ahol az ünnepen, a vigadalmak során fabatkával vásárolhatnak a pol­gárok, az Idővonat elnevezésű «dvasótábor lakói, ötvenheten, akik az itthoniakon kívül Hor­vátországból, Kárpátaljáról, Szlovéniából, Erdélyből, Szlo­vákiából és a Vajdaságból ér­keztek. A tábor hatalmas fáinak ár­nyékában, szétszórva, kisebb csoportokban, gyerekek kupo­rognak, olvasnak, játszanak, némelyikük nagy vásznakra régi, omladozó városfalakat fest. Mint Szabolcsiné Orosz Haj­nalka, táborvezető elmondta, hatodik éve vezeti az Idővonat tábort, ez a mostani a második négyéves program része. Ta­valy kezdték ugyanis az őskor­ral, most a középkorba „utaz­nak” el. Minden a művelődés- történetre épül, ami nem jel­lemző az iskolai oktatásra. Sze­repet kap a korai középkor vi­lágtörténelme, zenéje, képző- művészete, és irodalma. Ki­emelten foglalkoznak a ma­gyarság középkori kultúrájával, történelmével, már csak azért is, mert sok határon túl élő magyar gyerek is a tábor lakója. A foglalkozások, amelyek kis csoportokban zajlanak főiskolás csoportvezetők irányításával, leginkább a szituációs játékokra emlékeztetnek, a gyerekek bi­zonyos helyzeteket eleveníte­nek meg, közben pedig egy nar­rátor a történelmi eseményeket követi. Nem céljuk a tanítás, inkább a játszva tanulásra fektetnek hangsúlyt, a gyerekek szinte észre sem veszik, mennyi min­dent megtanulnak a tíz nap alatt. Van táborkönyvtáruk, amely a felkészülést is segíti a napi munkához, és tulajdon­képpen a gyerekek rá vannak kényszerítve, hogy a könyveket használják. Ez különösen a ha­tárokon túlról érkezettek eseté­ben fontos, hiszen ők otthon nem juthatnak hozzá ezekhez a magyar nyelvű könyvekhez. A foglalkozások délelőttön­ként zajlanak, délután előadá­sokat hallgatnak a középkor mindennapi életéről, a címerek­ről, fegyverekről, az égbolt és a középkori kultúra kapcsolatá­ról, zenéről, és folyamatosan építik a középkori várost, ahol 9-én tartják azt az ünnepet és vigadalmakat, ahol majd a vá­ros pénzével, a fabatkával vásá­rolhatnak, amelyből mindenki ötöt kap majd. Lesz vásári komédia, lesznek ceremóniamesterek, akik fogad­ják a vendégeket, vezénylik az egész ünnepet, működni fog a kolostoriskola, ahol különböző feladatok végrehajtásáért lehet szerezni plusz fabatkákat is. És lesz egy csapat, akik az aljané­pet képviselik, ők fosztogatnak, és ők azok akik majd a főtéren felállított vesztőhelyen vég­zik. Cs. L. Tinódi-nap Rózsafán Egy apró nézeteltéréstől elte­kintve kellemes légkörben tar­tották a napokban^ Rózsafán a falugyűlést. Megállapodtak ab­ban, hogy a járdaépítésből visz- szamaradt utakat lebetonozzák, a sérülteket megjavítják. Mint Varga Sándor polgármester tá­jékoztatta a helybélieket, az ön- kormányzat a vízdíjak ötven százalékát vállalja át a jövőben. Nemrégiben készült el Ró­zsafán az impozáns házasság- kötő terem, amelynek költségeit a két szomszédos községgel kö­zösen vállalták. Központi fűtést kapott az általános iskola, és megjavították az óvoda kidőlt falát. A napokban kezdtek hozzá az orvosi rendelő építé­sének előkészületeihez, az álta­lános iskolában pedig a toma- és két osztályterem parkettáját tették rendbe, s folyamatosan újítják fel a ravatalozót, amely­hez koporsóhűtőt is vásároltak. A templom kerítésének kiépí­tésével szeptember 5-ére, a köz­ség szülöttjéről elnevezett Ti- nódi-napra szeretnének elké­szülni. Áz ünnep kapcsán avat­ják majd fel azt a világháborús emlékművet, amelyen a telepü­lés 19 áldozatának neve olvas­ható, és amelyhez a helyi Köz- művelődési Egyesület önerőből teremtett fedezetet. A nagysza­bású rendezvényre a katolikus, a református és a zsidó hitkö­zség papjait is meghívják. • Mit hozott a fináncok harca a zugárusok ellen? • Mi a valódi oka az idei negatív termésrekordoknak? • Kiket és miért jelentett eddig fel a kormányzat? Mi történik a nyugati valutákkal?

Next

/
Oldalképek
Tartalom