Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-04 / 211. szám
1993. augusztus 4., szerda 0 j Dunántúlt napló 3 A tűz után is lesz BNV A péntek délutáni pavilontűz ellenére sem lesz fennakadás az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron: valamennyi rendezvényt a program szerint megtartanak. A Hoventa szakkiállítást viszont, melyet a BNV-vel párhuzamosan kívántak lebonyolítani a helyhiány miatt október 12-16. között, a Comp- fair fémjelezte kiállításblokkban rendezik meg - közölte a kedden tartott sajtótájékoztatón Kovács István, a Hungexpo Rt. elnök-vezérigazgatója. A tűzben a Hungexpo összes fedett kiállítási területének csaknem egyötöde, 4200 négyzetméter vált használhatatlanná. A kár mértékét még nem sikerült felmérni, de a közeli napokban tisztázódik: teljesen új pavilont kell emelni, vagy az eredeti épület még helyrehozható. Még az sem világos, maradt-e valami a pavilonban lévő irodák értékes felszereléséből és dokumentumaiból. Ezek pótlásához továbbra is kérik partnereik segítségét, és a sajtó útján szeretnének köszönetét mondani az eddigi szolidaritásért. Az irodák új helyeiken már működnek, régi telefonvonalaik élnek. A kiállításszervezés zavartalan, a fontos adatok a központi számítógépen voltak, így nem sérültek. A pavilon biztosítási öszszege függ a tűz okát megállapító szakértői véleménytől. Mulasztás, szándékos gyújtogatás esetében kisebb lehet. Az elnök-vezérigazgató szerint ezek azonban majdnem kizárhatók. 100-150 millió forintos biztosítási díj valószínűsíthető, ez azonban előreláthatóan nem lesz elegendő a szükséges munkálatokra. Remélik, nem kell új pavilont építeni, hiszen az 5-700 millió forintba kerül, még ha nem is akarnának korszerűbb pavilont létrehozni. A biztosítási díjon felüli költségeket a Hungexpo Rt.-nek magának kell előteremtenie lehet, hogy magas kamatú bankhitelből. Esetleg kormánytámogatásra is számíthat a cég, habár ez rendhagyó eset volna - mondta Kovács István. A Hungexpónak azonban nagy a jelentősége az ország számára: a magyar cégek számára rendkívül fontos nemzetközi bemutatkozási lehetőséget kínálnak, ügyfélkörük kiterjed a gazdaság nagy részére. A tűz után szigorúbb tűzvédelmi utasításokat léptetnek életbe a Hungexpón, bár e területet eddig sem hanyagolták el - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Megpróbálnak megoldást találni arra is, hogy a kiégett pavilon ne rontson az őszi BNV képén. A baranyai termelők az összefogásban keresik a kiutat Súlyos válságban a magyar méhészet A mézpiac most mélyponton van, állítják a méhészek Indokolatlanul magas cukorárak Indokolatlanul magasak a jelenlegi hazai cukorárak - jelentette ki az MTI kérdésére válaszolva a Földművelésügyi Minisztérium illetékese. Rámutatott: annak érdekében, hogy a magyar cukorárak reálisan közelíthessenek az alacsonyabb világpiaci árakhoz, azt fontolgatják: az állami tartalékkészletekből felszabadítanak egy bizonyos meny- nyiséget. Kifejezetten azzal a céllal, hogy befolyásolják a piacot. A szakértők a jelenlegi árakat annak tudatában sem tartják megfelelőnek, hogy az aszályos időjárás jelentős mértékben csökkenti az idei cukorrépa-termést. Egyes szakemberek véleménye szerint a helyzet megoldásának kulcsa az lenne, ha közgazdasági eszközökkel lehetne olyan módon befolyásolni a termelőket, hogy adminisztratív kényszer nélkül adják el a cukorrépát a hazai feldolgozóknak. Jelenleg ugyanis a cukorrépa importját az Agrár- rendtartási Hivatal nem engedélyezi. így aztán a termelők kényszerhelyzetben vannak. Ha viszont exportengedélyek birtokában lennének, akkor a magyar feldolgozók is minden bizonnyal magasabb árakat kínálnának a cukorrépáért és valószínűleg hajlandók > lennének termelési szerződés kötésére is. Az utóbbi biztosíthatná a hazai piac kiegyensúlyozottságát. Dolgozni a semmiért. Röviden talán így jellemezhető manapság a méhészek helyzete. A hajdan stabil, biztos valutabevételeket jelentő ágazat magára hagyottan, részben a kereskedők, az exportáló cégek miatt kialakult káosz közepette las- san-lassan a padlóra került. Az elérhető árak már a költségeket sem fedezik, a készletek példátlan méretűre duzzadtak.- Katasztrofális a helyzet. A mézpiac mélyponton van - vélekedik Kovács Lajos vajszlói méhész, aki két fiával együtt 500 méhcsaláddal gazdálkodik.-Majdnem három vagon eladatlan mézem van, amelynek kétharmada akácméz. Feltétlenül kormányzati intézkedésekre lenne szükség - folytatja. - Egyrészt el kellene érni, hogy ne hozhassanak be külföldi mézet az országba, másrészt, hogy bizonyos árszint alatt ne is kerülhessen ki méz Magyarországról.- Mennyiért adná el az akácméz kilóját?- Százötven forintért, de akkor is csak pár forint hasznom lenne rajta. Szentpáli László, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője maga is méhész. így inkább ez utóbbi minőségében váltottunk vele szót. Mint mondotta, a mézfogyasztásnak itthon sajnos nincsenek hagyományai, így az ágazat teljesen kiszolgáltatott az exportnak.-A nyugati országok lakói nagy mézfogyasztók. Jó ideig nem is volt baj, mert a németek biztos piacot jelentettek a magyar méz számára. Stabil volt az ár is, egy kiló akácmézért 3-3,5 német márkát fizettek. Ám most minden összeomlott.- Mik lehetnek az okok?- Valamelyest közrejátszhat a tavalyi mézkészleteink fel- halmozódásában a nyugati gazdaságban tapasztalható visszaesés, a recesszió is, ám bátran merem mondani, hogy a Hun- garonektár az egyik főbűnöse a kialakult helyzetnek. Nem igazán volt korrekt a kapcsolatuk a méhésztársadalommal. Mint a visszatekintésből kiderült: 1991-ben igen rossz volt a termés az akácmézből hazánkban. Ekkor orosz virágmézet és kínai akácmézet hoztak be az országba, amelynek a minőségét a magyar termelésű mézzel .javították fel” és ezeket a mennyiségeket igen alacsony áron adták el a német piacon. Ugyanekkor konkurenciaként közvetlenül is megjelent a kínai méz a nyugati országokban. Aztán jött az 1992-es év, amikor a kereskedők, az exportálók számának megnövekedésével irreálisan magasra szöktek itthon a felvásárlási árak, csakhogy a felvásárolt készletek zömén a cégek nem tudtak túladni. A tárolók jó része tele van, az idei, mind mennyiségben, mind pedig minőségben jónak mondható termést pedig nem tudják felvásárolni. Az óriási kínálat egyenes következményeként pedig az árak megkezdték mélyrepülésüket. Alig van termelő, aki nagy tételben tudna eladni. A hazai piacon pedig csak éppen, hogy csepegtetni lehet a készleteket. Szentpáli László szerint az lehetne a megoldás, ha a termelők saját maguk, saját kiszerelésben tudnák nyugatra vinni a piacképes árut. Baranyában csaknem 150 jelentősebb méhészet van. Mivel a kormányzat exporttámogatása a tavalyi készletek egy részének felszippantását segítheti csak elő, a gazdák zöme az összefogásban keresi a kiutat. Egy német partnerrel folytatnak tárgyalásokat közös vállalat létrehozásáról. Reméli, hogy a cégalapítás eredményre vezet.-Az mindenesetre nagy tragédiája lenne „nemzeti gondolkodásunknak”, ha ősszel a cukor helyett akácmézzel táplálnánk a méheket - zárta keserű szájízzel Szentpáli László a beszélgetést. Balog Nándor Képernyő előtt Szívhez szóló közvélemény A lány ábrándos tekintetű, barna szemű, ajkai így, széles mosolyra nyílva is pirosak és teltek. A kérdésre fülelő kecses fülcimpák mögött a magyar nyár zöld, pipaccsal hímzett lombsátra remeg. A kérdés is hasonlóan nyílt, egyenes és őszinte - némi költői túlzással azt is mondhatnánk - szívünkbe markol. Mert hogy A Hét körkérdése ekképpen hangzik: „Az Ön számára ki a legnépszerűbb politikus Magyarországon?” Ennek a kérdésnek ebben az aszályos nyárban, ebben az el- tékozolt, a régi-új ősök által megrabolt nyárban súlya van. A nyár könnyű szellője egyszer- csak tovaszáll, a lombsátor zöld ragyogását felváltják az ősz édes-bús színei, a dús lánymosolyt az érett asszony csendes tűnődése az első ősz hajszálak és hajdanvolt rendszerváltás fölött. De a rendszerváltás szempontjából is sorsfordító kérdés velünk marad. Ott zümmög tovább a fülünkben, s úgy ragad ránk, mint a légypapírra a zölden dongó nyári döglegyek: Mert ki is a legnépszerűbb? Talán az Orbán Vikiék, a fi- deszesek, mondja a lány frissen harapott csókok emlékével az ajkán. Szeme összevillan a kamerával, beragyogja a képernyőt. Szavazz hát a Fideszre - mondják a szemei -, de a közvéleménykutatók aktuálpolitikai szempontból nem sok esélyt adnak az effajta elfogultságoknak. Egy másik fiatalasszony azt mondja - kedves és nőies részvétlenséggel hogy nem nézzük. Ezt a kijelentést már nem érheti az ellenzékieskedés vádja, ahogy az sem derül ki belőle, hogy ez a „nem-nézés”, mint önmegtartóztató, apoliti- kus életmód a Magyar Televízió egészével szemben nyilvánul-e meg, vagy csak a politikai műsoraira vonatkozik. De még ez a válasz sem az igazi. Óvatos elemzők szerint egyébként is lehetetlen szondázni ezeknek a fakanál mellé szelídült fiatalasszonyoknak ízlését, amióta a Magyar Televízió kínosan ügyel arra, hogy véletlenül se sugározzon olyan műsort, amelyben nincs legalább egy félpercnyi Kónya Imre, negyedperc cserkészhíradóval és negyedperc Pető Ivánnal keverve. Az arányok tetszés szerint módosíthatók. A feltáró munkához a nyilatkozó szociológus szerint közvéleménykutató kamarára lenne szükség, amelynek nemes célja, tovább nem odázható feladata a közvéleménykutatások kutatása lenne. A közvélemény szereplőinek megnyilatkozásaiban a tényleges, a valódi, a tőrül metszett, a leglelkünk mélyéről jött szimpátiát ellenőrizné. Mert ha egy öregember azt mondja; mintha az alsó réteg egy kicsit el volna nyomva, akkor ez már úgy-ahogy a közvélemény része lehet. A hetven éves férfi hálája a bruttó havi tízezerért és a visszakapott földért, különösen alkalmas közvélemény reprezentálására. És felelősnek tekinthetjük a boltosnő vívódó, e szempontból rendszerspecifikus magatartását is. A boltosnő, emlékezzünk, nem orbánviktorozott, nem an- talljózsefezett azonmód, hanem kényszeredetten menekült a mikrofon, a kamera elől, mondván, nem adhat erre választ csak úgy, gondolkodás nélkül. Igaz, a riporterek mégis átkönyököltek a pulton, mégis megtalálták, mert most mindennél fontosabb idejekorán, még a választások előtt felkészülni arra, hogy eny- nyire - már-már fokozhatatla- nul - szimpatikusak vagyunk. Bóka Róbert A lisztpótló anyagot csomagolják a Kenyérgyárban Fotó: Läufer Lisztérzékeny gyermekeknek Az országban egyedül Pécsett gyártanak gluténmentes terméket A hagyományos sütőipari termékek mellett a Pécsi Sütőipari Rt. vállalkozott egyedül az országban arra, hogy a lisztérzékeny (cöliákiás) beteg gyermekek részére lisztet helyettesítő terméket gyártson és forgalmazzon. Évtizedeken keresztül megoldatlan volt a gluténmentes táplálkozás. A gyermekek mellett ezzel a szülők is nehéz helyzetbe kerültek. Szerencsére kevesen ismerik ezt a betegséget, de jó lenne, ha ezt a lisztpótló terméket megismernék mindazok, akiknek erre szükségük van. Sudár Imrex a Pécsi Sütőipari Rt. gazdasági igazgatóhelyettese mutatja be vállalatuk specialitását: - A Coelipan néven forgalomba hozott termékünket a 80-as évek elején orvosi közreműködéssel kísérleteztük ki. Magyarországon ma is kizárólag mi állítjuk elő. Nem lehpt azt mondani, hogy ez egy nyereséges termék, mégis mindent megteszünk azért, hogy, mint eddig is, az egész ország ellátását biztosítsuk. Szinte minden településen kapható azokban a kereskedelmi egységekben, akik rendelnek tőlünk. Külön kérésre postán házhoz szállíttatjuk. Az előző évek alacsony termelése után mára már havonta 800-900 kg Coelipan lisztpótló anyagot gyártunk és félkilós csomagolásban szállítjuk. A kereslet beállt erre a szintre. Ma érvényes ára 62,40 Ft/fél kiló. A vásárlóközönség előtt kevéssé ismert Coelipan termék főbb jellemzőiről kérdeztük az üzem egyik laboránsát, Szlaviko- vics Zoltánnét: - A Coelipan eltérő recept alapján készül. Kukoricalisztből, rizslisztből, burgo- nyapehely-őrleményből álló gluténmentes keverék. Ezekből és más kiegészítő anyagokból készítjük, mert az ilyen betegségekben szenvedők bélműködését zavarja a főként búzalisztben nagymennyiségben megtalálható glutén. Egyébként, ha lisztpótló is, mégis a sajátos ízlésnek megfelelő bármilyen sütőipari termék, tésztaféle előállítható belőle. A készítés megkönnyítésére külön recept-füzetet is adunk, amely tartalmazza az általunk kikísérletezett készítmények összetételét és főzési vagy sütési módját. Néhány házilag előállítható Coelipan-készítményt érdemes felsorolni: kenyér, sütemények, különböző ízesítésű, olajban sült tészták, kuglóf, piskóta, palacsinta, dióstorta, galuska, gyümölcspuding, kalács, fánk, kifőtt tészta, stb.-A szavatosság ideje 3 hónap. - folytatja az ismertetést Sudár Imre. - Termékeink iránt már külföldi érdeklődők is jelentkeztek, például Izraelből, de más partnerekkel is tárgyalásban vagyunk. Fontos tényező az élelmiszer szállítására vonatkozó feltételek tisztázása, mert csak a Coelipan lisztpótló termék szállítható hosszabb ideig, természetesen a szavatossági időn belül. Szebb csomagolást is tervezünk. Továbbiakban kísérleteket folytatunk eltartható késztermékek előállítására. Az export kérdését marketing tevékenységünk részének tekintjük. Naponta kapja a Pécsi Sütőipari Rt. az elismeréseket a szülőktől. Az asztalon sok-sok köszönő levél tanúskodik a vásárlók megelégedéséről, főként arról, hogy ezzel a lisztpótló termékkel megoldották a lisztérzékeny gyermekek táplálkozási gondját. Rozvány Gy. A kárpótlási jegyek árfolyama Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek augusztus 1-jei értéke 136,9 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1369 forint, az 5000 forintosé 6845 forint, a 10 000 forintosé pedig 13 690 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. ♦ í
