Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-31 / 237. szám
8 uj Dunántúli napio 1993. augusztus 31., kedd A moszkvai acélkutató intézetben bemutattak egy golyóbiztos ruhát augusztus 26-án, amely ellenáll az amerikai M-16-os fegyver és a Kalasnyikov géppisztoly golyóinak. A ruha súlya 62 kilogramm. Földrengésriasztó Mexikóváros 18 millió lakója mostantól talán valartiivel kisebb aggodalommal nézhet a földrengések elé. A hónap kezdete óta ugyanis működésbe állítottak egy rendszert, amely a földrengés kezdete előtt 50 másodperccel figyelmezteti a lakosságot. Szakértők arra számítanak, hogy még a 2000. év előtt ezen a vidéken heves földrengés lesz, a Richter-skála szerint legalább 8-as erősségű. Összehasonlításképpen: az 1985. évi földrengés, amely Mexikóvárosban több mint 10 000 emberéletet követelt, 8,1-es erejű volt. Tudósok a guerrerói partvidéken - ahol a legtöbb mexikói földrengés epicentruma található - érzékelőket állítottak fel. Ezek földmozgás esetén elektromos jelzést küldenek Mexikóvárosba. A jelzés egy számítógép segítségével minden televízió- és rádiókészüléken megjelenik, miután megszakítja az adást. A guerrerói partvidék és Mexikóváros közti távolság 400 kilométer. A földrengés-hullámok és az elektromos jelzés sebessége közti különbségből adódóan Mexikóvárost a földrengés 50 másodperccel a riasztás után éri csak el. Ez az időkülönbség a helyi hatóságok szerint elegendő ahhoz, hogy az épületeket kiürítsék. Manuel Camacho Solis polgármester véleménye szerint a rendszer a lakosság 95 százalékát figyelmeztetné. (DPA) Baktériumkúra kőszobroknak Baktériumoknak kell a jövőben az időjárás és a kipufogógáz által fenyegetett templomportálokat, szobrokat és történelmi emlékmveket megmenteni: Jean-Pierre Adolphe francia professzor az UNESCO első kővédelmi kongresszusán mutatta be az általa kifejlesztett „baktérium-kőkúrát”. A restaurátorok eddig a kőszobrokat legtöbbször egy drága eljárást alkalmazva, levegőt áteresztő műgyantával vonták be. Jean-Pierre Adolphe a párizsi Rene Descartes egyetemen most olyan „csodaszert” fejlesztett ki, amit „biominera- lizációnak” nevez. Ennek lényege: baktériumok, amelyek oxigéntől elzárva gyorsan szaporodnak, mészkéreggel vonják be önmagukat, ha a tápoldatot megvonják tőlük. Az autók és az ipar légszeny- nyeződésétől károsított eső kémiai összetétele például a mész-baktériumok tápoldalata. Adolphe ötlete: a baktériumokat „kihelyezik” egy szoborra, s amikor esik az eső, elszaporodnak. Ha pedig nincs eső, mész- kérget alkotnak, amely lassan bevonja az egész szobrot és ez megvédi a műtárgyat a környezeti ártalmaktól. Elsőnek egy, a Louvre-ból származó, a felismerhetetlensé- gig elpusztult szobron próbálják ki ezt az eljárást. Hosszú évek munkája és egy milliárd dollár megy veszendőbe Hol van a Mars Observer? Hiába vártak egy álló napon át életjelt a Mars Observer nevű műholdról az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA központjában, a vörös bolygó feltérképezésére tavaly szeptemberben útnak indított szerkezet néma maradt. Szertefoszlani látszik hát a tudósok reménye, hogy újabb adatokkal gazdagodhat az emberiség ismeretanyaga a Marsról. Arról nem is beszélve, hogy a kudarccal hosszú évek munkája és mintegy egymilliárd dollár megy veszendőbe. A Mars Observer egy hete hallgatott el, miután folyékony héliummal nyomás alá helyezték az üzemanyagtartályait, hogy a rakétahajtóművek segítségével megkezdhesse a pályára állást a Mars körül. Kezdetben voltak olyan találgatások, hogy esetleg egy meghibásodott rádióadó okozza az üzenetkimaradást, ám most a NASA szakértői arra gyanakodnak, hogy a tartályokban túl magasra emelkedett a nyomás, és ezáltal valahol repedés támadt. Ha ez a feltételezés bizonyul helytállónak, a Mars Observer valószínűleg már nem is létezik. A NASA pasedenai központjából húsz percenként próbálkoztak kapcsolatba lépni a kutatószerkezettel, de mindhiába: válasz nem érkezett. Azt sem tudják, hogy fogja-e a Földről feléje sugárzott parancsokat. Talán ez lehet a tudósok utolsó reménysugara - ugyanis a Mars Observer úgy van programozva, hogy ha öt napig nem hall semmit a földi központtól, bekapcsol egy automatikus rendszer, amely megkérdezi, hogy minden rendben van-e odalent, miért a csend? Az öt nap közép-európai idő szerint szerda este telt le. Időközben ez a határidő is letelt, és a műhold csak nem hallatott magáról. A NASA emberei közölték, hogy ennek dacára sem adják fel a néma várakozással és egyre inkább szomorúsággal teli küzdelmet. Igaz, fogalmuk sincs, hogy mi történt odafent a világűrben: rádiókapcsolat nélkül az sem ér túl sokat, ha a Mars Observer előírásszerűén már a célpontja körül kering. A műholdnak a múlt hét kedden este kellett volna pályára állnia a Mars körül, szintén előre beprogramozott irányítással. Hogy sikerült-e a manőver, egyáltalán működnek-e még a berendezései, homály fedi. így a lehetőségek közül az sem kizárt, hogy az Observer elzúgott a vörös bolygó mellett, és megkezdte végtelen keringését a Nap körül Az amerikai űrtudósok tizenhét év elteltével először próbálkoztak Mars-kutató berendezéssel, és óriási reményeket fűztek a műholdhoz: további adatokat és felvételeket vártak a bolygoról, esetleges bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy létezhet-e élet a Marson. (Több mint másfél évtizeddel ezelőtt a Viking landolt a bolygón, hogy megkezdje a Mars feltérképezését.) A 2,8 tonnás Mars Observer csaknem hétszázmillió kilométert tett meg eddig útjának célpontja felé száguldva. A rendkívül korszerű berendezésekkel felszerelt műholdat az első lépcsőnek szántak a Marsra tervezett, jövő századbéli, ember irányította űrexpedíciók megvalósításában. Rácz Péter „Öngyilkos” gének a rák ellen Rekord mélyfúrás Francia kutatók több helyen is kísérleteznek génterápiával a rák ellen. Patkányokon már sikerült elérni, hogy a daganatba bejuttatott speciális gének segítségével a daganat megsém- misült. Tervbe vették, hogy embereken is kipróbálják az eljárást. A „gyilkos gént” a kutatók egy fajta herpes vírusból nyerték. Ezt az „öngyilkos gént” befecskendezik a tumorba. A gének retrovírussal vannak beoltva. A folyamat akkor indul el, amikor antivirá- lis injekciót kap a kísérleti alany. Ekkor a rákos sejtek, amelyek az öngyilkos génnel „fertőzöttek” elhalnak és a velük kapcsolatban álló szomszédos sejtek is. A kísérleti állatokban a rákos sejtek száma hatvanszorosan lecsökkent. Pandamentés Amikor Londonban 1944-ben kimúlt egy nőstény panda, a The Times a hagyományokkal szakítva első ízben közölt nekrológot egy állatról : „Ming álmában halt meg. A szíve felmondta a szolgálatot.” Nyugat-Kínában ma már csak ezer panda él, s ezeknek is veszélyben forog az élete, mert szűkül a mozgásterük, kiirtják a bambuszerdőket, kerülgetik őket a prémvadászok. A szakértők szerint nem hal ki a faj, amennyiben sikerül legalább ötszáz pandát életben tartani. Ehhez viszont nem elég megvédeni a völgyet, ahol élnek, de véget kell vetni az erdőirtásnak és az élettér lerombolásának is. A panda-védelem nem olcsó mert - forintban kifejezve - legalább hatmilliárdba kerül. A német kutatási és technológiaügyi minisztérium 1994 végéig 528 millió márkával támogatja a Kontinentális Mélyfúrás Programot. Ennek értelmében a Windischeschenbach közelében végzett földtani fúrásoknak a jövő év végéig 10 000 méter mélységet kellene elérniük, ami a mélyfúrások történetében az eddigi legnagyobb teljesítmény lenne. Jelenleg a fúrófej 8075 méter mélységnél tart. Németek is részt vállalnak a Kalifornia nyugati partja mentén húzódó Szent-András törésvonalnál tervezett mélyfúró programban. A kutatási eredmények alapján az Egyesült Államok nyugati partvidékén gyakorta előforduló földrengésekről remélnek előrejelzéseket nyerni. A kutatásügyi minisztérium hivatalos magyarázatában jelentős hangsúlyt kap az, hogy az Oberpfalzban végzett fúrások mind a szövetségi köztársaság nyersanyag ellátása, mind a környezetvédelem és a földrengések előrejelzése szempontjából kiemelt fontossággal bírnak. A Windischeschenbachban folyó kutatófúrások már eddig is szolgáltak tudományos meglepetéssel. Egy négyezer méter mélyen végzett fúrás eredményeképpen 75 000 liter, 118 fokos és valószínűleg 200 millió éves mélyvíztömeget találtak. Németországban egy 8000 méteres fúrás alkalmával találták az eddigi legforróbb víztömeget, amely 215 fok hőmérsékletű volt. A majd tíz kilométer mélységig lehatoló fúráskor a számítások szerint 300 fokos víztömeget találnak majd. Sebvarrás helyett- Az orvosok hamarosan ragasztót használhatnak a bőrön ejtett vágások összevarrása helyett a műtétek után - közölte egy brit kutató. Dr. Alan Roberts, a bradfordi egyetem bioanyagokkal foglalkozó laboratóriumának vezetője elmondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy az új „szuperragasztó” kémiai anyagok valóságos koktélja. - A sebek felületi bezárásához nincs már szükség varrásra, és ugyanígy nincs szükség vastag kötésekre sem - jelentette ki Roberts egy sajtóértekezleten. - Ezt az anyagot jól lehet használni például a harctéren megsebesült katonák kezelésénél - fűzte hozzá. Roberts szerint csoportjának 8 évre volt szüksége a ragasztó kifejlesztéséhez. Az anyag egy éven belül a sebészek rendelkezésére fog állni, minthogy a klinikai kísérletek sikeresek voltak. A ragasztó kevesebb, mint 10 másodpercen belül lezárja a vágást, és Roberts szerint számos előnye van a varrással szemben, így például nem sérti meg a szöveteket. A hegképződés is mérsékeltebb lesz. Ezen felül: a testnek olyan részein is lehet alkalmazni, ahova nehéz hozzáférni tűvel. A ragasztót tárolni lehet mindaddig, amíg használatára szükség van. Dr. Roberts azt hiszi, hogy hasznos lesz olyan esetekben, amikor emberek utcai balesetek során sérülnek meg.-Az orvostudomány területén szerénynek kell lenni, de azt hiszem, egy lépést tettünk előre - hangoztatta dr. Roberts, hozzátéve, hogy a ragasztó sohasem lesz majd képes teljesen pótolni sebek bevarrását. Génterápia elérhetőbb közelségben A génterápia hamarosan kikerül a laboratóriumokból, és öt éven belül megjelenhet a „piacon” - mondják a szakemberek. Kezdetben a génterápiát olyan örökletes betegségek kezelésére használták, amelyet egyetlen hibás gén okoz. Ma azonban rákos daganatok, HIV-fertőzés, valamint szív- és érrendszeri rendellenességek gyógyítására is megpróbálják alkalmazni ezt az eljárást. Világszerte végeznek génterápiás kísérleteket embereken.- Ritkán telik el úgy hét, hogy ne azonosítanánk újabb és újabb géneket-mondja Tony Vickers doktor, aki mostanáig vezette Angliában az emberen végzett génkísérlet-programot, amelynek célja az emberi test részletes genetikai feltérképezése. A legnagyobb sikert akkor könyvelhetjük el, ha olyan betegségeket is tudunk majd kezelni, mint például a szív- és érrendszeri betegségeket vagy a rosszindulatú daganatokat - mondja Vickers. A génterápia során a hibás vagy hiányzó gének helyébe másikat ültetnek, megváltoztatják a sejtek DNS-szerkezetét. A legnagyobb problémát most az jelenti a kutatók számára, hogy melyik az a legmegfelelőbb módszer, amellyel a hibás gén cseréje végrehajtható. Az egyik lehetőség a vírusos génterápia lenne, amikor szállító adenoví- rusok juttatnák célba a géneket, ez az eljárás azonban számos veszélyt rejt magában és csak korlátozott esetben alkalmazható. ígéretesebbnek tűnik - vélik amerikai kutatók - a mikroszkopikus méretű zsírgolyócskákat, a liposzómákat segítségül hívni. Az elmúlt hónapban kaliforniai kutatók bejelentették, hogy az egereken végzett kísérletek reményt keltőek, mivel ezek nyomán bebizonyosodott, hogy a liposzó- mák gyakorlatilag bármelyik szövetbe el tudják juttatni az egészséges gént. Többek között beteg csontvelősejtek és a betegségekkel harcoló fehérvérsejtek terápiáját is lehetővé teszik, jóllehet a jelenleg alkalmazott génterápia során ezeket a sejteket még ki kell venni a testből, majd visszaültetni. A kaliforniai kutatások során továbbra is vita tárgya az, hogy a génterápiát a testen belül kell-e végrehajtani, vagy előbb ki kell venni a testből az érintett sejteket és kezelés után visszaültetni őket. Néhány kutató szerint ugyanis a testen belül kockázatosabb nyomon követni a kezelés hatásait. (Reuter) Elektromos halak számítógép-akváriumban Új technikai csoda Nem kell többé törődni a hőmérséklettel, sem a vízminőséggel, sem a halak egészségével, táplálásával. Mindent elintéz a számítógép. Egy szoftver vállalat konferenciatermében hatalmas akvárium van, ahol szinpompás halak úszkálnak szépséges növények között. Mindezt a mesterséges életet a számítógép irányítja. Létrehozza a halak formáját, színét, uszkálási rendjét és mindent. Hamarosan az elektronikus hal a boltba kerül és mindenki személyi számítógépén csinálhat magának akváriumot otthon.
