Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-29 / 235. szám

Érdemes odafigyelni! „Az Atilla dramaturgiai kí­vánnivalóival együtt az utóbbi idők színházi életében a legigé­nyesebb vállalkozás. Komolyan fölfogott újraszínházasítása a terepszürkévé simult színház­nak” -írja többek között a rockopera augusztus 20-ikai bemutatója után a Népszabad­ság kritikusa. Az eddig meg­szervezett csoportos utazások után az IBUSZ pécsi irodája szeptember 10-ikén, az ECOSYSTEM Kft. (megtalál­ható a pécsi Konzum irodaház­ban) szeptember 3-ikán, 4-ikén, és 11-ikén induló autóbuszaival lehetővé teszi a fővárosi Mar­gitszigeti Szabadtéri Színpadon az Atilla megtekintését. Jk A Rubicon című történelmi magazin nemrég megjelent 30. száma a „Valóság és mitikus torzkép” című összeállításában foglalkozik Attilával, külön­böző történelmi dokumentu­mok, kutatások eredményeinek segítségével. Ezekkel érdekes háttérinformációkkal szolgál a rockopera értékeléséhez. Megkezdte az 1993/94-es évadra a bérletek árusítását a Pécsi Nemzeti Színház. Műsor­ajánlatukban többek között a Bohémélet, a Traviata, a Faust operák, a Három testőr musical, a Bál a Savoyban operett, ba­lettbemutatók, színművek, drámák szerepelnek. $k Szeptember 26-áig közleke­dik (hétfő kivételével minden nap) a pécsi állatkert és a vi­dámpark között a közkedvelt gyermekvasút. * Tóth István iparművész bőr­képeiből nyílt kiállítás a mű­helygalériában (Pécs, Szent Ist­ván tér 1.), mely szeptember 19-éig tekinthető meg. A 33 éves művész korábban a pécsi kesztyűgyárnál, a bőrgyárnál volt formatervező, jelenleg a pécsi művészeti szakközépisko­lában tanít. Mohácson a városi könyv­tárban szeptember 18-áig lehet megtekinteni a Kedves János festőművész alkotásaiból ren­dezett kiállítást. Jk A balatonlellei városi könyv­tárban szeptember 30-áig tart nyitva a dunántúli festőművé­szek munkáiból megnyílt kiállí­tás. Kemping és üdülő a Zselicben Boldogasszonyfa Aki autóval halad a Sziget- vár-Kaposvár közötti úton, ha Szentlászló környékén nem te­kint le a völgybe, talán észre sem veszi a szép zselici tájban meghúzódó tavat, s a partján ki­alakított üdülőközpontot. Egy jól járható bekötőúton juthatunk el a kempinghez, ahol megfelelőek a sátrazáshoz, la­kókocsikhoz a feltételek. Füves, árnyékos a terület, van elegendő áramcsatlakoztató. A tó partján épített motelben a tisztálkodás, főzés biztosított, jól felszerelt büfé működik. Akik nem a kempingezést vá­lasztják, igen olcsón, 2 ágyas szobákban lakhatnak. Pihenés közben a Szelicben lehet kirán­dulásokat tenni, akit érdekel megtekintheti a közelben lévő Ibafán a híres pipamúzeumot. Van lehetőség a jól halasított tóban horgászni, kívánságra csónak is bérelhető. Az üdülőhelyet szívesen ke­resik fel a külföldi és a hazai tu­risták, az üdülni vágyók, akik különösen azt dicsérik, hogy milyen nyugodt, csendes a kör­nyék, tiszta, egészséges a le­vegő. A körülmények olyanok, hogy még a kiskeresetűek is megengedhetik maguknak, hogy családjukkal együtt né­hány napot eltölthessenek Bol­dogasszonyfán. A nyugodt csendes környék, a tiszta levegő teszi vonzóvá a kempinget Fotó: Puskás Gábor Már több ezerre tehető a hobbiból tartott vadállatok száma Tigris a kertben, viperák a lakásban Híre járt a nyáron, hogy a Mecseki Kultúrpark Állatkertje tigriskölyköket adott el magán- személynek. A hír részben ka­csa: egy tigriskölyök valóban kikerült az állatkertből magán- személyhez, de csak ideiglenes tartásra, amíg felcseperedik. Azt viszont éppen az állatkert környékén lakó vagy sétáló pé­csiek tudják legjobban, hogy ar­rafelé mégiscsak él egy apró kö- lyöknek már aligha mondható tigris egy magánház kertjében. A kutyaszelídségű állattal állító­lag ^olykor sétát is tesz a gazdi. Ám mindez csak vízió: hiva­talosan ez a tigris egyszerűen nem is létezik. Hogy miért? Pécs kisebbségként azon váro­sok közé tartozik, ahol még a tanács idejéből származóan az állattartásról szóló hatályos rendeletben a helyi közhatalom engedélyhez kötötte az olyan ál­latok tartását, amelyek harapá­suk, csípésük, szorításuk vagy egyéb más veszedelmes sajátos­ságuk miatt az emberre veszélyt jelenthetnek. Nos, az utóbbi négy-öt évben mindössze két homoki vipera tenyészet tartá­sához kértek és kaptak enge­délyt a városban. A többi tehát hivatalosan nem létezik, noha számukat a szakemberek egy-kétszázra becsülik. Ez azonban nem pécsi sajá­tosság. Egész Magyarországot elérte a világdivat: mind többen tartanak nálunk is lakásban, csa­ládi ház kertjében hobbiból vadállatokat. Becslések szerint- mert csak becslések léteznek- számuk többezerre tehető. A rátartibbak, tehetősebbek igyekszenek valamilyen egzoti­kus vadat és veszedelmes faj hí­rében állót beszerezni. Amikor egy állatkerti szakembernek ab­szurdumként emlegetve grizli- vel példálóztam, óvatosságra in­tett: lehet, hogy ez az egyik leg­nagyobbnak számító medve nem található még Magyaror­szágon „magánkézben”, de másféléről már hallott. Hovatovább tehát már-már ott tartunk, hogy csak olyan rit­kaságok nem szerepelnek még a hobbi „miniállatkertekben”, amelyeket különösen nehéz és drága beszerezni, illetve tartá­suk roppant körülményes: ele­fánt, orrszarvú, víziló ... A többit nem is olyan nehéz hozzájutni, tekintve a vadálla­tok kereskedelme eléggé szabá­lyozatlan, tartásuk engedélyhez kötése még inkább. Központi Van aki tigrist tart otthon Fotó: Läufer László szabályozás ugyan is nincs iga­zán. Az állattartás komplex tör­vényi szabályozása - benne a veszélyes vadállatok tartására vonatkozó előírások - 1988 óta készül. Nem túl valószínű, hogy ebben a parlamenti ciklusban törvény lehet belőle. Az is kérdéses, hogy meny­nyire lesz szigorú, vagy egyálta­lán mennyire kell szigorúnak lennie? Földrajzilag és időben nem túl távolról mindenképpen említést érdemel az olasz példa. Az olasz parlament tavaly éve­lején fogadta el az egzotikus ál­latok kereskedelméről szóló törtvényt, amely kitér azokra a vadállatokra is, amelyek veszé­lyeztethetik az ember testi ép­ségét. Az olasz környezetvé­delmi miniszter a törvény ezen passzusainak indoklásában érv­ként azt hozta fel, hogy Olasz­országban évenként 3-4 állattar­tót ölnek meg a felháborítóan szűk ketrecekben vegetáló tigri­sek és oroszlánok, a kígyók pe­dig ennél is több tragédiát okoznak. Itáliában a törvény most úgy rendelkezik, hogy ilyen állatokat sem lakásban tar­tani, sem kereskedelmi forga­lomba hozni nem szabad. Ezt a szigort persze lehet vi­tatni, ellenezni, de az aligha kétséges, hogy valamilyen zsi­nórmértéket adó szabályozás kellene nálunk is. Az alapkérdés az, hogy mennyire veszedelmesek a kü­lönféle vadállatok az emberre?- Semmivel sem veszedel­mesebbek, mint egy vegyi hul­ladékégetőt telepíteni lakott hely közelébe, vagy 10 éves au­tóbuszt ellenőrizetlenül been­gedi a közlekedés forgatagába. Vagyis könnyen túlmisztifikál­ható a vadállatok veszedelmes- sége, pedig minden a szakszerű felügyeleten és a tartási körül­ményeken múlik. S nemcsak a különösen veszélyesnek tartott állatfajok esetében. Az őzbak például legalább olyan vesze­delmes lehet az öklelése miatt az emberre, mint egy nagy­macskaféle, mégis minden ag­gály nélkül tartják őket magán­házak kertjében. Ezért a vadál­latok tartását mindenképpen engedélyhez kellene kötni és a kérelmeket egyedileg kellene elbírálni, mégpedig szakértők véleménye alapján - mondja témával kapcsolatban dr. Fülöp István, a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke. A szövetség tíz évvel ezelőtti magalakulása óta kezdeménye­zője volt annak, hogy legalább a települések maguk alkossák meg a vadállattartásra vonat­kozó szabályzatukat. Nem állít­ható, hogy nem lett foganatja, bár a szabályozottság messze nem teljes körű. A magyar ál­latkertek hivatásuknak tekintik, hogy felkérésre véleményt ad­janak a vadállattartás engedé­lyezésének kérdéseiben - elég szép számmal is fordulnak hoz­zájuk az önkormányzatok -, de a szakvéleményük nem köte­lező érvényű. Vagyis az állat­kertek az igazán profiljukba tar­tozó témában egyáltalán nem rendelkeznek szakhatósági jo­gosítvánnyal. Elég nagy köny- nyelműség! D. I. Vízparton Kétúj falui horgászélet Ősszel sor kerül a haltelepítésre? Nemsokára két év telik el az­óta, hogy megalakult a kétújfa- lúi Gyöngyös Horgászegyesü­let. A 80 tag most nem igen tud saját taván horgászni, az egy­kori agyagbánya-gödörből kia­lakított kicsiny tóba tavasszal telepített pontyok és kárászok többségét már kifogták. Azért még most is van aki szerencsét próbál. — Itt épül a falú határában az új horgásztavunk - mutatja a már kész tómedret Hódossy At­tila az egyesület titkára. - So­kat áldoznak ennek érdekében tagjaink, kaptunk támogatást a MOHOSZ-tól és a község pol­gármesteri hivatalától. Azt sze­retnénk, ha a fákkal körülvett tavunk partján nemsokára jól érezhetnék magukat a helyi és a vendég horgászok. A közel 3 hektáros tónál ha közeljövőben elvégezik a vízki­vételi mű megépítését, és a kí­vánt szintre duzzaszthatják a vi­zet, akkor késő ősszel sor ke­rülhet a halak betelepítésére is. Ezután szeretnék megépíteni a tóhoz vezető utat és egy autó­parkolót kialakítani. Az igazi horgász esőben is horgász(ik) Fotó: Puskás Gábor Ahol az égnél is kékebb a tenger A csodálatos szépségű kolostor a Meteorán A magyar turisták kedvelt úti célja a nehézkes, de félelem- mentes szerbiai-makedóniai át­utazás ellenére Görögország. A pécsi utazási irodák gyakran szerveznek csoportos utazáso­kat Chalkidikére. Különösen a mi pénztárcánknak viszonylag olcsóbb, önellátós apartmanok népszerűek Polychronon, Pef- kohoriban, Vrasnán vagy a 2917m magas Olymposz lábá­nál fekvő Platamonasban. A nyár hosszú, még az utószezon­nak tartott szeptemberben is kellemes meleg a tenger vize és égetők a napsugarak. Az tájak szinte kínálják a látnivalókat, érdekességeket. Mások, mint Németország, Olaszország, Spanyolország, de még egy ki­csit a Balkántól is eltérnek. Olyan görögösek. Idén is igen sokan utaztak ezekre az üdülőhelyekre, és to­vábbi csoportok készülődnek. Aki csupán pihenni kíván, an­nak öröme telik a tengerben fü­rödni és a megtévesztő, enyhe fuvallatban napozni a homokos parton. Kora tavasztól október közepéig élénk a turistaforga­lom. Mégis kora délután kihal­tak az utcák, általános a szi­eszta, és csak este indul be az élet, megtelnek a vendéglők, sé­tálók népesítik be a parti korzó­kat. Itt halkan, mértéktartóan szól a zene, tiszteletben tartva a pihenni vágyók nyugalmát. Per­sze nem maradhat el a speciális görög ételek kóstolója, mint a tintahal, a polip, vagy kísérőül az úzó nevű pálinka. A legtöbb csoportnak lehető­sége van fakultatív kirándulás keretében elutaznia a Meteo­rára, vagy hajókirándulást tenni az Athos félsziget mentén, ne­tán bevásárlásra beutaznia Thesszalonikibe. Az előző 45- 60 Márkába, míg az athosi út 25-35 Márkába kerül. A Mete­ora és Athos kolostoregyüttesei egyedülállóak egész Európá­ban. Különös találkozása a ter­mészet és az ember alkotóké­pességének. A Meteora furcsa sziklaképződményeire egykor 21 kolostort építettek. Ma már csak hat kolostorban élik visz- szavonult remeteéletüket a szerzetesek, közöttük a Roussa- nouban a szerzetesnők. A fé­lelmetes, szinte függőleges, több száz méter magas sziklák a visszahúzódott tenger munkáját őrzik. A Varlaam kolostorhoz 200 lépcsőn jut fel az ember és megcsodálhatjuk belülről is a 11. és a 18. század között emelt épületeket, bizánci stílusú kat- holikonokat, az ikonfestészet emlékeit, vagy éppen a kötéllif­tet. Ám csodálatos és hátbor­zongató helyről néz felénk a Nagy Meteora, az Agios Stefa­nos, vagy az Agias Trias kolos­tora. Kihagyhatatlan utazás, még akkor is, ha a korlát nélküli kanyarokban el-elkapja az em­bert a tériszony. Athos 80 km hosszú félszi­gete egy itt maradt középkor, mely a 11. századtól kezdve őrzi magányosságát. Ma a szer­zetes-köztársaság autonómiá­jára hivatalosan vigyáznak az Ouranopoli melletti határon, de a tenger felől is csak 300 mé­terre közelíthető meg. A 2033 m magas Athos szent hegye kö­rül 20 kolostoregyüttesben 1700 szerzetes él és dolgozik, tera­szos kerteket művelnek, ikono­kat festenek, kódexeket másol­nak és imádkoznak. Az Agoios Pavlou, Dimitriou, Grigoriou, Petras, Xenofondas és a többi kolostor szinte belenő a sziklás tájba. A tenger felől, mint egy külön világ a csend ölében. Ezek az élmények gazdaggá teszik görögországi utazásun­kat. Lenyűgöző hatásuk alatt a turista megfeledkezik a fo­rint-valuta átszámításáról, még a határátkelőkön eltöltött több­órás várakozásokról is, csak az égnél kékebb tengeről nem. 8 Új VDN 1993. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP i

Next

/
Oldalképek
Tartalom