Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-29 / 235. szám
Postakocsin Budapestről a Balatonra? Lótenyésztő és lovastréner Berényben Kiss János hároméves korában ült először lóra, s ma is a lovak szerelmese. Megannyi díjugrató verseny győztese lett közben, s a Balaton menti Fenékpusztáról előbb Keszthelyre, majd Berénybe költözött. Utóbb itt lótenyésztésbe kezdett, s ezzel élete a lovakhoz kötődött végleg. Sokan irigylik helyben is, pedig nem éppen rózsás anyagi körülmények között él, szülei segítségével. Az istállót hitelbe építette. A lótartás felettébb költséges dolog. Ma vállalkozó, legalábbis ez van iparengedélyére írva: bér- kocsiztató és bérlovagoltató. Főleg nyáron, idényben kénytelen keresetkiegészítést eképpen szerezni. Külföldieknek, belföldieknek szervez kisebb- nagyobb túrákat a környékben, tanítja azt, aki tanulni akar. (Időnként ráérős szülők apró gyermekét kantárszáron vezetgeti.) Kategorikusan fogalmaz:- Lótartásból ma már nem lehet megélni, versenyzésből pedig még nem. Kénytelen az ember lovagoltatást vállalni, pedig időnként nagyon fáj a szívem, ha látom, az értékes lónak mit kell szenvednie. . .- Hogy érti ezt?-A díjugratásra trenírozott, két-három évet tanított lovak nagyon drágák. Némelyik majd egymilliót is megér. Rengeteg munkám van bennük, s olykor-olykor rá kell ültetnem egy pénzes külföldit, olyat, aki még soha sem lovagolt az életében.- Ön igen jó versenyző volt, dijak sokasága jelzi. Miért lett magánvállalkozó ?- Sok oka van. A legfőbb: magam neveltem a lovakat, de mihelyt a jószág nemzetközileg is jó eredményeket ért el, azonnal eladták, s kezdhettem mindent élőiről. Harminc éves vagyok, beleuntam. Kiss János sokféle vállalkozást forgat a fejében, talán egyiket-másikat meg tudná valósítani. (Bevételre volna szüksége ahhoz, hogy a sportra is fussa idejéből, pénzéből.) Balaton körüli szafarikat álmodik, de arra is gondolt már, hogy Budapest és Balaton között postakocsiforgalmat szervezne a nyári időszakra. Megfelelő állomásokkal, vendéglátóhelyekkel, lóváltó-állomásokkal, egyébbel. Mint pár száz esztendeje. Csak éppen valamiféle idegenforgalmi iroda kéne, ahol megszerveznék, kezdetben szponzorálnák a dolgot. Mondjuk, a világkiállítás idejének egyik attrakciójaként. Kozma Ferenc Néhány ló értéke elérheti az egymillió forintot is Fotó: Löffler Új szakok Barcson Egy sikeres pályázatnak köszönhetően szeptembertől már új szakokkal indulhat a képzés a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában. Az említett pályázatot a Világbank finanszírozza, és a Munkaügyi Minisztérium hirdette meg még 1991-ben az ifjúsági szakképzés szerkezetátalakítása, korszerűsítése céljából. A barcsi iskola pályamunkája „nyerőnek” bizonyult. Mintegy 300 ezer dollárnyi támogatást nyertek el, amelyet három év alatt folyamatosan használhatnak fel. Az intézmény a támogatással nem speciális szakképzést valósít meg, hanem szakmacsoportos képzést. Tehát nem egy speciális szakmára készítik fel a tanulókat, hanem egy ágazat szakmáinak alapjait sajátíthatják el a diákok az érettségi vizsgáig. Csak ezt követően, a technikusi képzés indulásakor kell dönteniük a tanulóknak arról, hogy milyen speciális szakmát kívánnak választani. A konkrét döntés idejét tehát érettebb korukra halaszthatják a fiatalok.- A mi iskolánk konkrétan a mezőgazdasági szakcsoportban indít egy osztályt, amelynek elvégzése után igen sokféle szakmában (erdész, vadász, mezőgazdasági menedzser, gazda) szerezhetnek technikusi képesítést a tanulók - kaptunk tájékoztatást Horváth Ferenc igazgatótól. - A másik új szakmacsoport, a környezetvédelmi és vízügyi, amelyben két osztályt indítunk ugyancsak széleskörű szakmai ismereteket nyújtva, külön hangsúlyt fektetve a természetvédelemre. A támogatás egy része eszközök formájában már megérkezett az iskolához, főképp az informatikai képzés területén sikerült előrelépniük. Horvát Ferenc igazgató egyébként a szakközépiskolában folyó színvonalas szakmai munka elismeréseként augusztus 20-a alkalmából Pedagógiai díjat kapott a megyei közgyűléstől. B. N. Az épületek veszélyben vannak, míg nem sikerül a beázó zsuptetóket felújítani Huszonöt éves a Göcsej Falumúzeum Veszélyben a házak A zalaegerszegi Göcsej Falumúzeum a napokban ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. A Holt- Zala partján építették fel. A zsúptetős házakat eredeti állapotukban telepítették át. A gerendák, falszerkezetek 80-200 évesek. Egymás mellett áll a Kálócfáról származó lakóház, a Náprádfáról való pajta, a sövényfalú méhes. A kávási ház udvarán lévő kettős istálló Hot- tóról, a kamrás pajta Lendvaja- kabfáról, a kamrás ól Bagodvi- tenyédről, a pálinkafőző kunyhó pedig Csődéről került a múzeumba. Látható itt kis- kamra Gombosszegről, torkospajta Nagykutasról, díszes haranglábak, kerített ház, faragott, festett házormok. A kustánszegi terménytároló kástu mindenkit megállásra késztet. A vízimalom az egyetlen, amelyik az eredeti helyén áll.- A falumúzeum huszonöt éves évfordulóján rendezett ünnepségre mindenkit meghívtak, aki annak idején részt vett az építésben - mondja Bischof Zoltán, a múzeum vezetője. - Társadalmi munkában készült, utána már nem volt rá se pénz, se energia. Az elmúlt negyedszázad alatt tényleges felújítás nem volt. Az épületek elöregedtek. Mindegyik ház veszélyben van, mert a zsúptetők beáznak, és nedvesek lesznek a vert falak, összedőlnek. A fa több száz évet is kibír, ha nem éri víz. A zsúpfedés jelenleg az egyik legdrágább tetőfedési mód, mert csak kézzel aratott, csépelt rozs felel meg erre a célra. A Zala megyei önkormányzattól a falumúzeum több, mint egymillió forintot kapott a házak újra- fedésére, amit a falumúzeum karbantartói csinálnak meg. Annak idején ezekre az épületekre nem kértek építési engedélyt, amikor áttelepítették őket, ezért nem számítanak épületnek, nem képezhető felújítási alap. Csak a malom ipari műemlék, ami az eredeti helyén maradt. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség is csak annak a helyreállítására ad pénzt. A környékben található tájházakat is fel kellene újítani Káváson, Zalalövőn, Galambokon. Pályázat útján próbáltak pénzt szerezni, de csak az egyikre kaptak. Tavaly Cseszt- regen helyreállították a tájházat, a falubeliek és a helyi önkormányzat is sokat segített. Küszöbön a balatoni ősz Elmúlt az 1993-as balatoni nyár - mi sem mutatja ezt jobban, mint a hűvösre fordult időjárás, no meg az, hogy elcsendesednek a tó körüli szabadtéri színpadok, koncerttermek, újra csak egyházi célokat szolgálnak a hangversenyteremmé alakult templomok. Ám úgy az északi, mint a déli parton Balatoni ősz címmel rendezvénysorozatot hirdetnek: Balatonfüred és Siófok a két házigazda. A siófoki rendezvények közül először szeptember elsején a Honvéd Művészegyüttes Néptáncszvit című előadására kerül sor a Dél-Balatoni Kulturális Központ színháztermében. Szeptember negyedikén Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét mutatja be a veszprémi Petőfi Színház társulata ugyanitt. Az előadást szeptember 11-én még egyszer megismétlik. Ugyané napon lesz a balaton- berényi szüret: 16 órától felvonulással, a (csak ezen a napon megengedett) szőlőlopási lehetőséggel, borkóstolással s este szüreti bállal várják a mulatni vágyókat. (W. P.) Sok az eszkimó Zombai intermezzo Négyet egy csapásra? Soronkövetkező (harmadik!) földárverését tartja szeptember 9-én, a Tolna megyei Zomba község Földrendező Bizottsága. Az eszkimó, azaz az igénylő számos, a kijelölt terület maroknyi. A dolog pikantériája az, hogy egy-egy darabkára négyen is benyújtják igényüket. Mint ahogy azt dr. Fábián László jegyzőtől megtudtuk, a jelzett napon 11 ezer aranykorona értékű föld kerül kalapács alá. Úgy hírlik, jóval több kárpótlási jegy forog közkézen, mint amennyit az aukció kielégíteni képes. Honnan ez a dömping?- Kitelepítések, malenkij robot, internálások, politikai elégtétel, egyszóval sok a kárpóto- landók száma s értelemszerűen a kárpótlási jegy is. A földkijelölések meg nem tartanak lépést az igényekkel. Zomba község speciális helyzetéből adódóan (a község négy nemzetiségű!) van úgy, hogy egyazon földterületre négyen pályáznak. A kitelepített sváb éppúgy, mint a helyébe került felvidéki telepes vagy a vallásos okokból elűzött orosházi evangélikus.- Mit ér errefelé egy aranykorona ?- Legutóbb ezer forintot. Nagyon jó földjeink vannak, úgy átlag 30 aranykoronásak.- Milyen területekre licitálhatnak a szeptemberi érdeklődők?- Valamikori közigazgatási területhez tartozókra. Tormás és a tabódi földek vannak most soron. Az érdeklődés nagy, még Budapestről is jönnek. Noha a kilencedikit 22-én újabb követi majd, az igényeket így sem tudjuk kielégíteni.-Miért?- A kimérhető földterület nagy része (60 ezer aranykorona) a Hőgyészi ÁG-hoz tartozik, s ebből egy kis rész van kárpótlásra kijelölve. Az érdeklődés pedig országos, hisz a demográfiai-etnikai mozgás itt élénkebb volt az átlagosnál. A nagypapa jegyével az unoka vásárol, az Alföldre felépítettnek mégiscsak ez a szülőhely, a külföldről haza települőkről nem is szólva.-A falu jóléte is a földre épül.- Úgy igaz, hisz eddig is a második gazdaság hozta az igazi tejbeapríthatót. A nagybani sertéshízlalásé a valódi szerep. Sommázva: a földárveréseknek itt igazi tétje van, még akkor is, ha a teljes foglalkoztatottságot nem oldja meg. Jelenleg 120 a munka- nélküli. Bayer Béla Országos mézvásár Jászberényben Az évszázados hagyományokat felújítva ismét megrendezték a Jászság központjában, Jászberényben az országos mézvásárt. Az idei eseményt - amelyet Magyar Levente polgármester nyitott meg, s jelen volt és felszólalt Szabó János földművelésügyi miniszter - ezúttal a nagy méhészeti kutató Örösi Pál Zoltán emlékének szentelték. A nektártermelők és kereskedők népes seregszemléjén különféle mézfajtákat kínáltak, méhészeti eszközöket, biotermékeket árusítottak, mézkóstolót tartottak. A résztvevő szakmai közönség, kutatók és termelők közös kerekasztal-konferencián értékelték a méhészkedés, a méztermelés helyzetét, eredményeit és gondjait. A méhészeti rendezvényt követően a Honvéd Jász Kaszinóban agrárfórumot tartottak. Tolna megyei oktatási központ Amerikai típusú képzés munkanélküliek számára Brutális emberölés Madocsán A pénzszerzés reményében szabadsága idején követte el a gyilkosságot a kiskatona Kisvállalkozókat képző instruktorok számára kezdődik tanfolyam augusztus 30-án a Tolna megyei oktatási központban. A munkanélküliek vállalkozóvá válását szolgáló amerikai típusú programot pénteken sajtótájékoztatón mutatták be a magyarországi bevezetés szakmai irányítását végző Ohiói Állami Egyetem Nemzetközi Vállalkozási Akadémiájának szakemberei. A program célja, hogy - a megyei munkanélküli központok segítségével - olyan ismeretanyagot adjanak át a munkanélkülivé válóknak, amelyek birtokában képesek önálló kisvállalkozások indítására. A munkanélküliek képzése az idén elkezdődhet azt követően, hogy lezajlottak az instruktorképző tréningek. A most kezdődő instruktorképzésben 70 leendő oktató vesz részt, kiválasztásukra a megyei munkaügyi központokon keresztül került sor. A program magyarországi adaptálását az Ohioi Állami Egyetem vezetésével Glob Info Alapítvány végzi és közreműködik benne az Országos Kisvállakozásfejlesztési Iroda, a Munkaügyi Minisztérium és az Országos Munkaügyi Központ is. Emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást augusztus 13-án a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság. A bejelentés Madocsáról érkezett, ahol a Zöldmező utcai lakásán holtan találták meg Szabados Györgyné helybeli lakost. A helyszíni szemlén egyértelműek voltak az „idegenkezűség” jelei. A gyilkos a bejárati ajtó ablaküvegét betörve jutott a házba. A szerencsétlen idős asz- szonyra szomszédja lelt rá. Az orvosszakértő megállapítása szerint a halál beálltát a torok durva, erőszakos széttörése, valamint a szívre irányuló késszúrások okozták. A vizsgálatokból arra lehetett következtetni, hogy a halál augusztus 11-én, 20 és 24 óra között következett be. A nyomozók valószínűsítették, hogy az elkövető pénz után kutatott a a konyhában, és a szoba egyik szekrényében. Szabados Györgyné augusztus 6-tól 10-ig a szekszárdi kórházban gyógykezelés alatt állt, hazaszállításakor 2500 forinttal rendelkezett. Mint később kiderült, a tettes 1500 forint körüli összeget talált meg. A nyomozók jelentős erők bevonásával kezdték meg a felderítést. Dr. Kodba Ferenc, a megyei főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője, elmondta, hogy a későbbi gyanúsítottat, Sz. László helybeli lakost 14-én már tanúként kihallgatták. A fiatalember éppen sorkatonai szolgálatát töltötte, és mint a környéken élők beszámolójából kiderült, korábban gyakran segített a vele rokonságban álló idős asszonynak a bevásárlásban, a ház körüli munkákban. Miután ráterelődött a gyanú, augusztus 25-én ismét előállították. Akkor már gyanúsítottként hallgatták ki. Az első ízben általa elmondottak ugyanis számos ellentmondást, valótlanságot tartalmaztak. Különösen az keltett gyanút a nyomozókban, hogy a szabadságát töltő Sz. László a szórakozóhelyeken bőkezűen fizetgetett ismerőseinek a gyilkosságot követően, pedig korábban már elfogyott a pénze. Miután szembesítették a tényekkel, a fiatalember bevallotta tettének elkövetését. Közreműködött a nyomozókkal a történtek pontosításában, sőt ő találta meg az elhajított kést is. A szerény iskolázottságú (gyermekként csak kevés szere- tetet kapott) fiatalember meglehetősen zaklatott életet élt, veszekedős, agresszív, kötekedő személy hírében állt. Saját bevallása szerint az idegenlégióba készült, s mert megszökött a börgöndi laktanyából, egy ideig fegyelmező zászlóaljban szolgált. Ennek ellenére katonai parancsnoka nem akarta elhinni, hogy ő lehet a madocsai emberölés elkövetője. A sikeres nyomozás elismeréseként dr. Berta Attila rendőrezredes, Tolna megyei rendőrfőkapitány több nyomozót jutalomban részesített. Balog Nándor 1993. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP Új VDN 5 i 4 4
