Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-26 / 232. szám

10 üj Dunántúli napló 1993. augusztus 26., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Baranyai szem A munkanélküliségről - másképp A munkanélküliség nem egy könnyű műfaj, mégis van hu­mora. Igaz, kicsit sötétszürke. Ami a szereplőket illeti, az ál­lam és a munkavállalók gyakran kifejtik nézeteiket, míg a har­madik oldal, a munkaadók rit­kán nyilatkoznak. Van vélemé­nyük, de mintha nem akarnák egyik oldalt sem megbántani, mindenkinek elég a maga baja. Az általánosítást messze elke­rülve: egyes szubjektív munkaa­dói vélemények szerint az állam (a kormány) ebben a szerepben úgy viselkedik, mint egy furcsa hajótörött, aki egyik kezével meri a vizet a csónakból, a má­sikkal meg újabb lyukat fúr, a munkanélküli pedig két dolo­gért mindenre képes: hogy le­gyen munkája - és ne legyen! Volt-nincs munkakönyv Az állam milliárdokat költ segélyezésre, járadékfizetésre, munkahelyteremtésre, ugyan­akkor mindent elkövet - a pénzügyi források növelése ér­dekében - a meglévő munkahe­lyek csökkentéséért, ami tovább csökkenti a bevételi forrásokat. Persze, van amit csak tétlenül szemlél - a bölcsődék, óvodák megszűnését, a dolgozók utaz­tatási, étkeztetési költségnöve­kedését -, mellyel szintén eredményesen segíti a munka- nélküliség növekedését. Az ál­lam mégis bizonyítani tudja, hogy erejét meghaladóan támo­gatja a munkanélkülieket, a munkahelyteremtést. Például 250 ezer forintot ad a munkaa­dónak, de csak akkor, ha annak is van ugyanennyi pénze egy munkahelyre, kivéve, ha már ráköltötte, vagy folyamatban van már a beruházás. (Mert aki­nek volt pénze elkezdeni, fe­jezze is be!) Egyre többet von el a munkáltatóktól és a még dol­gozóktól, hogy támogathassa a munkanélkülieket, köztük azo­kat is, akik a rendszerváltás al­kalmából szakítottak azon káros ideológiával is, mely szerint a munka nemesít, magyarán szólva: felmondták a munkavi­szonyukat! Bár nem hiszem, hogy a dol­gozó politikai okokból döntene így, inkább a szabályozásban van a hiba. Arról van szó, hogy a legjobb menedzsert megszé­gyenítő gyorsasággal méri fel a helyzetet, és ha rájön, hogy egy termelő munkahelyen a mini­málbért is csak kemény munká­val lehet megkeresni - annál a kevesebb segély is több! Mindazoktól elnézést kérve (hiszen a cikk írója sincs bizto­sítva az ellen, hogy ne kerüljön közéjük), akik legjobb szándé­kuk ellenére sem kapnak mun­kát, az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a munkálta­tók néha dolgozó-felvételt hir­detnek. Nosza, küldi is a mun­kaügyi központ a regisztrálta­kat, ezek egy része azonban a munkahelyre vezető úton csodá­latos átalakuláson megy keresz­tül: egyikük életében nem látott még ilyen gépet, másik ilyen korán nem tud bejárni, a har­madik igen, hasonló cégnél dolgozott, de mint takarítónő, a negyedik szerényen mosolyog, ennyiért? - mikor megtudják, mennyit lehet keresni. A fenü bemondásokkal szemben könnyen zavarba le­hetne hozni a jelentkezőt, de va­laki - csak egy munkanélküli lehetett az ötletgazda, a kor­mány meg vevő volt rá - meg­szüntette a munkakönyvét! (Én meg az új személyi igazolványt szüntetném meg, úgysem jó semmire, viszont kiadnék egy igazolást, mondjuk 1000 forint illetékbélyeg ellenében, mely szerint hivatalosan igazolom, hogy ez az ember az, akinek mondja magát.) Munkanélküli a magasban A mosópor reklám után sza­badon kérdezhetné valaki: na és mi van azokkal a dolgozókkal, kiket személyesen ismerünk? Nos, az egészség ellen is van orvosság. Egyik ismerősöm mesélte, hogy váratlanul ko­moly megrendelést kaptak, tető- felújítást sok millióért. Rögtön kiértesítette a segélyen lévő szakembereit, van munka! Az adott időre be is jött - egy ács. Húsz évet töltött a cégnél a szakmában. Meghallgatta a be­vezetőt és így szólt: Főnök, en­gem annyira megviselt ez a munkanélküliség, magasban nem is dolgozhatok. Nézze, pa­pírom is van róla ... Nos, ezek után huncut, aki arra gondol, hogy ellenzem a munkanélküliek támogatását, segélyezését. Ellenkezőleg, a járadék, a segély rendkívül fon­tos mindannak, aki ténylegesen rászorul! És nem csak egy évig, mert ne tartsák őt el a rokonok, pályakezdőt fél év után a szülei, testvérei. Mert a jelenlegi sza­bályozás szerint - micsoda örömhír - egy év múlva Ma­gyarországon megszűnhet a munkanélküliség, hivatalosan! Meglehet, kiürülnek a munkaü­gyi központok számítógépei, mert az emberek százezrei ke­rülnek ki - a nyilvántartásból. Ellenkezőleg, csupán nem az ellenőrzések szigorításában lá­tom az igazi megoldást, hanem mind a munkanélküli, mind a munkaadó abban legyen érde­kelt, hogy dolgozzon, s lássatok csodát: tán még az államnak is jobb lenne. Mert lehet, hogy a munkának már nincs becsülete, de értelme kell, hogy legyen! Új remények, OF A Nem lenne igazságos, ha csak a negatívumokról esne szó, ha a munkáltatók elhallgatnák a kedvező változásokat. Igenis vannak, de nem kapnak kellő nyilvánosságot, például a pá­lyakezdők már kérvényezhetik, hogy járadék mellett alkalmi jövedelemhez juthassanak. Az­után itt vannak az OFA-felhívá- sok. Ez nem egy új adó, Orszá­gos Foglalkoztatási Alapítvány. Munkaügyi tanácsok a meg­mondhatói, hány éve mondja a munkaadói oldal: nem csak az új munkahelyek teremtése fon­tos, az lehet - talán olcsóbban - a meglévők fennmaradása is! Vigyázat nem mindegy! Ezek ugyanis külön pályázatok. A pá­lyázati felhívás terminológiája szerint munkahely megtartásá­ról akkor beszélünk, ha a cég adósságállománya a könyv sze­rinti vagyon 20-50 százaléka közé esik, míg munkahely meg­őrzésről akkor, ha az adósság meghaladja az 50 százalékot. Különösebb logikát ne keres­sünk benne, nézzük a lényeget. Az alapfeltételekkel nincs kü­lönösebb baj, mert csődeljárás, vagy felszámolási eljárás alatt vagy ez előtt álló vállalkozások pályázhatnak - így egész Ma­gyarország. Igaz, említ egy he­lyen olyan feltételt is a felhívás, hogy a banki hitelképesség­vizsgálat pozitív legyen, de ez - különösen felszámolás alatt álló cégek esetében - nyilván téve­désből került az anyagba (ha­csak nem orvosi értelemben használja a pozitív szót). Mégsem javasolom, hogy a vállalkozások vezetői.csupán a kiírás szerint készítsék el a pá­lyázatot. Keressék fel az illeté­kes munkaügyi központot, ahol készségesen megmondják mi minden kell még hozzá! Kicsi a szép Kár, hogy ezzel a lehetőség­gel csak ez év október 30-ig be­nyújtva lehet munkahelyet meg­tartani (megőrizni), de ez is több a semminél. Az az érzé­sem, az elnyerhető támogatás maximuma, a 10 millió forint is súg valamit: small is beautiful, kicsi a szép, mondja az ameri­kai. A mammutvállalatokat már megmentette a kormány, míg a közepes vállalkozásokat meg... de itt abbahagyom, mert cégem nevében én is pá­lyáztam. Majd megnézhetem, mit kapunk! Soó László szövetkezeti elnök Számítógépesítik a magyar vámigazgatást A Vám- és Pénzügyőrség számítógépesítési programjá­nak szerződését hivatalosan is aláírta a tendernyertes Digital Equipment Hungary, az Euró­pai Közösség budapesti képvi­selete, továbbá a Vám- és Pénz­ügyőrség. Az Európai Közösség 1991-ben 8 millió ECU támoga­tást adott a Phare-program kere­tében a magyar vámigazgatás számítógépesítésére. A nemzet­közi tenderen a Bull és a ICL céget megelőzve nyert a Digi­ti . A most aláírt szerződés sze­rint 5,5 millió ECU-t szánnak a magyar vámigazgatás számító- gépesítésére, ebből a hardver és a rendszerszoftver 2,8 millió, az alrendszerek és hálózat pedig 2,7 millió ECU-ba fog kerülni. A beruházás révén olyan in­tegrált rendszert hoznak létre, amely hatékonyan támogatja a Vám- és Pénzügyőrség munká­ját. A rendszer egyaránt megfe­lel majd a hazai és az európai követelményeknek is. A vámi­gazgatás számítógépesítésében már több országban tapasztala­tot gyűjtött Digital cég Magyar- országon országos számítóköz­pontot és regionális központo­kat alakít ki, 80 vámhivatalt számítógépesít. Az új rendszer teljes körű be­vezetése másfél évet vesz igénybe. A vámigazgatás számítógé­pesítését a megnövekedett munka indokolja: a külkereske­delem liberalizálást követően évi 300-tól 70 ezerre bővült az ügyfelei és 200 ezerről 2 milli­óra a vámkezelések száma. A vámigazgatás banki művelete száznegyvenszeresre nőtt az idén. (Világgazdaság) Jövőre várhatóan kevesebb társasági adót kell fizetni Jól jár a vállalkozó, ha munkanélkülit foglalkoztat Az adótörvény tervezett módosítása szerint jövőre a jelenlegi 40-ről 38 százalékra csökkenthet a társasági adó kulcsa. Ezzel a viszonylag szerény mértékű engedménnyel és a többi változással is a vállal­kozók fejlesztésre, beruhá­zásra fordítható pénzét kíván­ják növelni. A munkahely teremtés ér­dekében, elsősorban a mun­kanélkülieket foglalkoztató vállalkozókat kívánják ked­vezményekben részesíteni. A javaslat szerint, ha nem csök­ken a dolgozók létszáma, vi­szont felvesznek egy volt munkanélkülit, akkor az utána fizetendő tb-járulék 70 százalékát le lehet vonni az adóalapból. Mint ismeretes az egész­ség- és nyugdíjbiztosítási kö­telezettség a fizetés 44 száza­lékát teszi ki, ha a javaslatot jóváhagyják, akkor ennek több mint két- harmadával le­hetne csökkenteni azt az ösz- szeget, ami után társasági adót kell fizetni. Az előterjesztés a munka- nélküliek foglalkoztatásáról szóló törvény módosítását is javasolja. A veszteségesen gazdálkodók a 44 százalékos tb-járulék 70 százalékára ese­dékes társasági adót vissza­igényelhetnék a Foglalkozta­tási Alaptól. Nemcsak az adófizetők, hanem a szakemberek is pon­tosan tudják, hogy „okos” költségelszámolással milyen jelentősen csökkenthető az adóalap. Éppen ezért jövőre már nem érdemes túl magasra srófolni a reprezentációs kia­dásokat, azokat ugyanis csak a bevétel 0,5 százalékáig le­het leírni. Hasonlóan korlá­tozni kívánják a szintén az adót csökkentő „adományo­kat.” Alapítványi és közér­dekű hozzájárulásokkal vár­hatóan csak az előző évben fizetett adó 5 százalékáig mérsékelhető az adóalap. A tervek szerint bevezetik a minimum adót, akinél az adóalap nem éri el az árbevé­tel 1,5 százalékát, az ennek a másfél százaléknak a 38 szá­zalékát fizeti majd be adó­ként. Az adóalapot, a személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, a korrigált nettó árbevétel - ami a kereskedelemben az árrés - alapján kell majd jövőre ki­számítani. Az adókedvez­mény a minimális jövedelem utáni adóra is érvényes, így nem sérti az egyébként 100 százalékos adókedvezmény­ben részesülőket sem. A ja­vaslat viszonylag szűk körben - például a közszolgáltató kö­züzemi vállalatok esetében - mentességet is tartalmaz, il­letve a kormányra bízza, hogy elemi csapás, vagy más, a vál­lalkozás működését lehetet­lenné tevő objektív körül­mény miatt, megadja-e az adómentességet. A könyvkötő újra keresett szakma Pécsi iparos munkái Rooseveltnél, Sztálinnál, Churchillnél A könyvek szeretete csaknem minden embert megérinti az élete során. Az azonban keve­seknek adatik meg, hogy egy emberöltőnyi időt a díszes borí­tójú olvasmányok készítésére, gondozására fordíthasson va­laki. A pécsi Wágner Mária (Berényi Istvánná) apjától ta­nulta a ritka mesterséget, s im­már 70 éve, hogy ennek a szakmának szentelte az életét. A Wágner könyvkötő dinasz­tiát 1873 óta ismerik a baranyai városban. Apja is, nagyapja is könyvkötő volt Mária néninek, s már a XIX. század végén üzle­tük volt a Jókai téri Idegeny- nyelvű Könyvesbolt helyén, az egykori Hacks házban. Az 1920-as években az Apácza ut­cába költözött a családi műhely, s a kisleány itt barátkozott meg az érdekes, színes történeteket kínáló papírokkal. A családfő azonban hallani sem akart arról, hogy a gyermek ezt a mestersé­get válassza, mondván: egy lány ne legyen könyvkötő, an­nak főkötő való! Végül a család barátai hosszas unszolására lá­gyult meg csak az atyai szív. A tanonc évek után 1937— 1956 között már Mária néni keze alól került ki mind több ta­nítvány. Ez időtájt a városban tucatnyi műhely működött, munkában azonban sehol sem volt hiány. A Wágner név kö­zöttük igen jó márkának számí­tott. Ennek köszönhette Wágner Mária egyik legemlékezetesebb megbízatását is a II. világhá­ború végén. Műhelye alkotta meg azt a 28 darab fotóalbumot, melynek képeit a Pécsre bevo­nuló szovjet katonákról és a vá­rosról készítették, majd a bár­sony, selyem és bőrkötéses könyvek tulajdonosai olyan vi­lághírességek lettek, mint Churchill, Roosevelt és Sztálin. 1956 után a magánműhely - ekkoriban már csak 2 hasonló profilú cég volt a városban - bezárta kapuit. Berényi Ist­vánná a Pécsi Orvostudományi Egyetem könyvkötő részlegé­nek élére került, s innen ment nyugdíjba is 1979-ben. Jó né­hány professzor nagydoktori ér­tekezése viseli magán azóta a szakember kezei nyomát. A műhely mai dolgozói közül pe­dig többen épp Mária nénitől tanulták meg a könyvkötészet fortélyait. A nyugdíjas évekre a könyv­kötő mester ismét kiváltotta az iparengedélyt. A vállalkozói világ újra visz- szaadhatja a szakma becsületét - mondja, s a tények őt igazolják, hiszen egyre több cég választja Baranyában ezt a tevékenységi kört, láthatóan nem eredmény­telenül. Szerteágazóbb lett időközben a nyomdai munka, ami számos új könyvkötészeti feladatot je­lent, divatba jött a régi könyvek kliséjét elkészíteni, s ez is csak a mesterség javára szblgálhat.- Uj könyvet csinálni ke­vésbé izgalmas, mint régieket új életre kelteni, saját elképzelés szerint visszavarázsolni eredeti küllemüket - indokolja meg Mária néni a kijelentést, majd összegzi véleményét a mester­ségről.- Ebben a szakmában a leg­fontosabb a kézügyesség, de erős akaratra is szükség van, mert sok a babra munka. Aki vi­szont belekezd, annak nem kell tartania a jövőtől. Amíg köny­vek készülnek, addig a könyv­kötő nem lesz munkanélküli. Mintegy magyarázatképp hoz­záteszi, leány unokája, Eszter, ugyancsak erre a pályára ké­szül, s ha lehetősége lenne rá, maga is még egyszer ugyanezt választaná. A Wágner könyvkötő dinasz­tia tehát tovább él, s remélhe­tően hamarosan újra ott kínálja portékáit a belváros valamelyik üzletében. M. B. E. Magyarország nagy vállalatai és vállalkozásai A Hoppenstedt Bonnier & Társa Információs Kft. novem­berben jelenteti meg közhasznú kézikönyve harmadik, aktuali­zált és bővített kiadását, több, mint 5000 cég friss adataival. A lexikon - amely két változatban (magyarul és német-angol ver­zióban) készül - alapítói (a Ma­gyar Gazdasági Kamara, a né­met Hoppenstedt kiadó és a svéd Bonnier vállalatcsoport), valamint érdekeltségeik révén egész Európában teijesztésre kerül. A könyvben térítésmen­tesen szerepelnek azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének: legalább 100 millió forintos éves bevétel, vagy legalább 100 alkalmazott; legalább 10 millió forintos tőke. Kisebb cégeket különleges ese­tekben jegyeznek be. (Pl. szak­mája egyedüli hazai képvise­lője, vagy vegyesvállalat jelen­tős külföldi partner részvételé­vel.) A cég címe: 1211 Buda­pest, Petz F. u. 6. Posta- fiók-cím: 1751 Budapest, Pf. 78. A hivatalos baranyai utazási irodák listája A Pécs-B aranyai Kereske­delmi és Iparkamara idegenfor­galmi tagozata, valamint a Ba­ranya Megyei Idegenforgalmi Információs Hivatal közzéteszi a megyében országos hivatalos engedéllyel működő utazási irodák listáját. Ezek a követke­zők: Mecsek-Tourist, IBUSZ, Cooptourist, Bonus Tourist, Agrotours, Expressz, Grand Tours, Ikarosz, Juve, Lenau Rei sen, Jade Tours, Zeusz, Uni To­urs, Márton, Atlantisz Travel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom