Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-26 / 232. szám
1993. augusztus 26.. csütörtök oj Dunántúli napló 7 Ezekben a napokban az utóvizsgákra készülnek a gyerekek Fotó: Läufer László A nyolc osztály nem elég (1.) Minél többen érettségizzenek! Hány hadosztálya van a pápának? A szerb hadiipar Kis-Jugoszlávia helyreállította hadiiparát, és jelenleg a fegyvergyártás továbbfejlesztésén dolgozik - állítja a Jane’s Defense Weekly című katonai szaklap. A fejlesztésre az ENSZ-szankciók ellenére, vagy talán éppen azok következtében került sor. A kutatás fő irányvonalait egy új repülőgéptípus, száz milliméteres páncéltörő lövegek és a katonai szállító- járművek új családjának kifejlesztése jelenti. A londoni szaklap emlékeztetett arra is, hogy a délszláv válság kirobbanása és a föderáció szétbomlása előtt a hadiipar volt Jugoszlávia legjövedelmezőbb ágazata: évente mintegy 2,5 milliárd dolláros bevételt hozott a fegyverexport, a fő vásárlók pedig Irak, Líbia és Burma voltak. Világkereskedelem A világkereskedelem tavalyi árucsere-értéke hét százalékkal növekedett - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Washingtonban közzétett legfrissebb jelentésében. 1991-ben négy százalékos volt a növekedés, 1986- 1990 között pedig évi átlagban 13,5 százalékos. Az IMF kereskedelemstatisztikái részlegének összegzése szerint a világexport tavaly 6,9 százalékkal, az import pedig 7,7 százalékkal növekedett. Káosz a levegőben is Oroszország távol-keleti légterét továbbra is jól őrzik, noha az élet egyéb területére jellemző káosz a levegőben is érezteti hatását. Az utóbbi egy hónap leforgása alatt ezt két magánrepülőgép utasai is tapasztalhatták, ugyanis az orosz elfogó vadászgépek leszállásra kényszerítették őket. Szerencsére nem végződött tragédiával egyik eset sem, de a repülőgépek utasai alighanem életük végéig emlékeznek majd arra, milyen érzés elfogó vadászgépek kíséretében landolni. Balti katonák új svéd bicikliken A svéd hadsereg kénytelen elismerni, hogy tévedésből 750 új kerékpárt küldött a balti államok katonáinak. A svéd hadsereg leselejtezett kerékpárjait egy olyan program alapján kívánták Észtországba, Lettországba és Litvániába küldeni, amelynek keretében a svédek vállalták, hogy feleslegessé vált, nem fegyverjellegű felszereléssel segítik a szomszédokat. A hiba a szállítási papírok körül csúszhatott be. A szinte minden családot érintő közoktatási törvényt 2 szavazat híján kétharmados többséggel fogadta el a parlament. Sokan azonban továbbra is féltik a jelent, a jövőt, s a történelem oktatás kapcsán még a múltat is. Dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkárral a törvény megszületésének körülményeiről, leginkább vitatott paragrafusairól, s várható következményeiről, bevezetésének ütemezéséről beszélgettünk.-Miért volt szükség az új közoktatási törvényre, s ha már szükség volt rá, miért nem „koppintottuk le" valamelyik e tekintetben sikeres ország szabályozását?- A közoktatás reformja nem most kezdődött Magyarországon. Folyamatról van szó, amelyet a mindenkori modernizációs törekvések tartanak életben. Azt akaijuk, hogy a magyar gyerekek is megtanulják, amit Európában tudni kell, s hogy megszerzett tudásukat a világ bármely részén tudják használni és elfogadtatni. Ennek a folyamatnak kellett megfelelő kereteket teremteni. Amig eddig külön engedélyhez kötötték a másként tanítást, az új törvény természetesnek veszi az iskolai formák és módszerek sokszínűségét, és több beleszólást engedélyez a szülőknek és a diákoknak egyaránt.- Az elsajátítandó tartalom persze nem lehet vitatéma ...- Dehogyisnem! Csak nem a parlamentben. Nagyon örülök, hogy egyes javaslatokkal szemben a képviselők végső soron arra az álláspontra helyezkedtek: ők nem érthetnek mindenhez, így meglehetősen furcsa lenne, ha parlamenti szavazással dőlne el, mit tanuljon a gyerek matematikából negyedikben. Nem beszélve arról, hogy az elsajátítandó tananyag a világ fejlődését követve állandó változásban van. A törvény tehát a fentiekből következően a mindenkori szaktárcára bízza a nemzeti alaptanterv és a különböző iskolatípusokra vonatkozó kerettantervek kidolgozását, amelyek megvalósítására az iskolák helyi tanterveket dolgozhatnak ki. Azt viszont már törvénybe kellett iktatni, hogy milyen hosszú legyen az általános műveltséget meghatározó tanulási időszak, mert e tekintetben elmaradtunk a világ műveltebb részétől.- így született meg a 10 osztályos általános iskola. De miért pont 10? Miért nem 9 vagy 12?- Most válaszolok az előbbi kérdésére: hogy miért nem vettük át változtatás nélkül valamely sikeres ország ott bevált oktatási törvényét? Köztudott, hogy a szédületes fejlődést mutató távolkeleti országok nem kis részben oktatási rendszerüknek köszönhetik sikereiket. De vajon kibírná-e egy magyar gyerek azt a vasfegyelmet, ami a japán iskolákban magától értetődő? S vajon elviselné-e a magyar társadalom, hogy egy-egy osztályba 50 gyerek járjon, mint ott? Nem valószínű. Hasonló okok miatt nem másoltunk le szolgaian európai példákat sem. Nem vettük át a francia szisztémát, ahol 5 + 2x3, összesen tehát 11 évig tart az alapoktatás. De van, ahol 9, van, ahol 12, Dániában ÍO évig koptatják az iskolapadot a gyerekek. Egy biztos: a nyolc osztály nem elég. Az alapműveltség minimumának egyre inkább az érettségi számít.-Ez a tendencia Magyarországon is érzékelhető?- Igen. A korábbi évek 45-48 százaléka után az idén először az adott generációnak több mint a fele érettségizett. A szülők felismerték ugyanis, hogy minél nagyobb alapműveltséget szerez valaki, annál jobbak lesznek az életben az esélyei. Hiszen bizonyos szakképzéseket már el sem lehet kezdeni érettségi nélkül. Húzóerőt jelent az is, hogy az egyetemek évről évre 10 százalékkal több diákot vesznek fel, s az sem elhanyagolható tény, hogy a diplomások között jóval kisebb a munkanélküliek aránya - jelenleg 1,4 százalék - mert az ő tudásuk konvertálható. Mindezek miatt a törvény koncepciója arra irányul, hogy a lehető legtöbben szerezzenek érettségit. Szeretnénk ha ez az arány elérné a 60-65 százalékot.- Talán igaza volt Vitányi Ivánnak, az MSZP képviselőjének, amikor azt mondta: elkésett a törvény, már rég meg kellett volna csinálni.- Hogy jó lett volna, azt elismerem. Jó lett volna 10 évvel ezelőtt is. Most sikerült. Másfél évig dolgoztunk a törvény előkészítésén, mert azt akartuk, ez legyen az első olyan közoktatási törvény Magyarországon, amelynek kidolgozásában részt vettek a szülők, a pedagógusok és az önkormányzatok képviselői, A szakszervezetek és a különféle szakmai kamarák mellett az ő véleményüket is megkérdeztük, sőt, javaslataik jó részét beépítettük a törvénytervezet szövegébe. Vígh Sándor (Folytatjuk) Kiben, melyik politikusban vagy intézményben bíznak leginkább az emberek? Ma itthon is divatban vannak az ilyen körkérdések, s az eredmények mindig tanulságosak: a népszerűség lista dobogós helyein tanyázóknak éppúgy, mint a sereghajtóknak. És külhonban? Ahol a közvélemény kissé talán más szemmel néz a pártokra, parlamentre, mint idehaza? Ott sem érdektelen, ki végez a közvéleménykutatások élén - s persze hogy miért. Olaszországban például a minap tették közzé a legfrisebb felmérést, amelyből kiderült: Itália legmegbecsültebb személyisége (69 százalékos mutatóval) II. János Pál. Kissé meglepő a hír, hiszen az olvasó azt gondolná, hogy a katolikus egyházfő nem politizál. Vagy legalábbis nem közvetlen módon, a megszokott értelemben. S ez így igaz is, ám ne feledjük, a pápa napi állásfoglalásai, elvi encik- likái, szentbeszédei egyben A Közös Piac országai között nincs két hasonló - állapította meg a brit „Intel” Piackutató Intézet, amelynek a megbízásából hét országban végeztek életmódra, szokásokra és igényekre vonatkozó kutatásokat. A felmérésbe - amely megelepetések sorát eredményezte -, több mint 17 ezer embert vontak be. Kiderült például, hogy nem az ínyencségükről közismert franciák költik a legtöbbet élelmiszerre, hanem a szerénynek látszó belgák, akik havi fizetésüknek 21,5 százalékát hagyják ilyen boltokban. A spanyolok mindössze egytized százalékkal maradtak le mögöttük, az olaszok 20,1 százalékkal a harmadikok. A franciák pedig a negyedik helyre szorultak. A németek élelmiszerfogyasztásban egy százalékkal az európai átlag alatt végeztek, 17,7 százalékkal. Viszont a legtöbb időt a németek töltik el a tévé előtt: 87 százalékuk naponta több mint egy órát nézi a képernyőt. Utánuk a rangsorban a britek, a belgák, franciák következnek. Spanyolország, ahol a kábeltévé még kevésbé terjedt el, mint másutt, a várakozásnak megfelelően a mezőny végén kullog, de a nézők 70 százaléka rendszeresen végigüli a spanyol műsorokat. A divattal kapcsolatos közvékomoly politikai súlyt is hordoznak. Hány hadosztálya van a Vatikánnak? - kérdezte annakidején Sztálin mintegy lekicsinyelve azt a szerepet, amelyet a modern világban a katolikus egyház betölt. Azóta azonban számtalanszor bebizonyosodott, hogy a Szentszék fontossága nem becsülhető le. Különösen egy olyan sokat utazó, igen aktív személyiség esetében, mint II. János Pál. Amikor a fejlődő világ ter- heiről beszél, éppúgy milliók hallgatják, mint amikor a boszniai vagy a közel-keleti ellenségeskedések beszüntetésére hív fel. Egyenesben közvetítik, akár Afrika mélyén jár, akár - mint legutóbb - felhőkarcolókkal teli amerikai metropoliszokban szól a tömeghez. Bármilyen furcsa tehát: Olaszhonban - és a világban, így nálunk is - az egyházfő népszerű, még akkor is, ha nem állnak mögötte hadosztályok. lemény-kutatás is váratlan eredményt hozott. E szerint ugyanis a rendkívül csinosnak tartott franciák külcsínjüket mindössze fizetésük 6,2 százalékáért vásárolják meg. Csak a britek költenek ruházkodásra még náluk is kevesebbet, jövedelmük 5,6 százalékát. Igaz, az angolok egyben verhetetlenek: ők vásárolják a legszebb és legdrágább alsóneműket. A legtöbb egyedül élő embert Németországban találták, ahol a háztartások közül minden harmadik egyszemélyes. A spanyolok a másik véglet: ott csak minden tizedik ember él egyedül. A franciák utaznak a legtöbbet a munkájuk miatt, közülük minden második legalább napi egy órát vagy ennél is több időt tölt a lakás és a munkahely között. Németországban például csak minden harmadiknak ennyire fáradságos a pénzkeresés. A szabadidejükre a németek áldoznak a legtöbbet. A háztartási pénz 10,7 százalékát fordítják különböző hobbikra, kirándulásokra, utazásokra. A legkevésbé a belgák sportosak, állapítja meg a közvéleménykutatás, - amely a magyarok teljesítményeit nem értékelte. A felmérés megállt az EK határán: szerencsénkre? Tóth Zsuzsa Milyenek az európaiak? A franciák alig költenek ruhára, a németek keveset esznek Ismertem Hofmannt Egy rejtélyes úr még rejtélyesebb belépője Nem tudom, célszerü-e manapság kijelentenem: ismertem Hofmannt, mi több, találkoztam is vele .. . Hogy Hofmann kém volt-e, vagy csak fegyvercsempész, esetleg afféle modem Strasznov Ignác? Majd kiderül. Annyi bizonyos, hogy az utóbbi hetek sajtószenzációként kezelt ügyének főszereplőjével a Hargita Kft óbudai, poros, törmelékes telephelyének udvarán találkoztam - három esztendővel ezelőtt, egy szép nyári napon. Hofmann nem volt egyedül: társaságában tartózkodott Barna István, az akkori budapesti rendőrfőkapitány és Valenta László főkapitányhelyettes, valamint a Hargita Kft. azóta „sikkasztási hősként" közismertté vált ügyvezető igazgatója, Szabó Ernő. És ott volt a lapokban manapság csak V. úrnak nevezett Vincze Béla is. Meg sokan mások, többek között e sorok Írója, aki a Népszabadság fotóriporterének társaságában várta Hofmann úr érkezését. Hősünket egyenesen Bécsből várták, Hegyeshalomnál afféle biztonsági előfutó csatlakozott Hofmann úr Chrysleréhez, amelyben magyarországi barátnője is helyett foglalt. A kocsi előtti kísérő autó tetején kék fény villogott. Ám az mégsem rendőrségi autó volt: ügyes har- gitások tettek úgy, mintha rendőri csapat óvná a misztikus bécsi szakértőt. Akiről azt mondták nekünk - az odacsődített fotósoknak és újságíróknak - hogy a vendég a bécsi belügyminisztérium terrorelhárítással foglalkozó szakembere, s mint ilyen érkezik a Hargita Kft. udvarára, Barna, Valenta, és más rendőrök színe elé: az új biztonsági berendezéseket bemutatni. Begördült az udvarra Hof- mannék konvoja. A kocsik között volt egy osztrák rendszámú Chrysler Voyager kisbusz, rejtélyesen sötét üvegekkel. Amikor kinyitották az ajtaját, különféle elektromos berendezések látszottak. Rádióadók, lehallgatók - mondták a hargitások. Mind-mind olyan korszerű technika, amelyet a bécsi rendőrök és a schwechati repülőtér biztonsági emberei már használnak. És amelyeket bemutatni érkezett Hofmann úr. Nézegettek a magyar rendőrségiek különféle radarpisztolyokat is - hogyan kell majd velük lőni a gyorshajtók elé, után. Próbálgattak valamiféle videokamerás berendezést is. Az újságíróknak bennfentesek elmondták, a biztonságtechnikai szakértő, akinek most inkognito rejti osztrák belügyi tanácsosi, főtanácsosi sarzsiját új technikai eszközöket közvetít a magyar belügyi szerveknek. Elárulták azt is, hogy van a bécsieknek izraeli golyóálló üvegük is autóba, épületbe, amire egy titkos telepen ŰZI géppisztollyal Jöttek, s az üveg mögött Hofmann úr fia ücsörgött, majd elősétált sértetlenül. Az óbudai találkozóról készült képes tudósítás kikereshető a Népszabadságban, de talán mára az a sztori kicsit beporosodott. Szóval, ismertem Hofmannt. És azt a Vincze Bélát is, akiről szintén nem tudom, hogy kém- e, vagy „csak" fegyvercsempész, szélhámos. Saját meséje szerint apja a hetvenes években a rendőrségen személyzeti főnök volt. O a mamával Izraelbe ment, ami persze nem tett jót a rendőr Vincze papának. A fiatal Vincze Izraelben katonáskodott, majd titkos megbízatással tért vissza előbb Ausztriába, később pedig Magyarországra. Vincze hazatérte után, itthon, zakója alatt pisztollyal közlekedett (lehet, hogy csak gázpisztoly volt elegáns tokban?), s ha idegesítette a nagy városi forgalom, kicsapta kocsija tetejére a kék villogót, és harsány szirénaszóval elporzott a villamossíneken. Azt már csak félve kérdem, hogy egy külföldről visz- szatért, állítása szerint külföldi állampolgár milyen Jogosítvány" alapján közlekedett fegyverrel, kék fénnyel a budai Alkotás utca kellős közepén? Ez a Vincze úr volt egyébként az, aki ott bábáskodott egy emlékezetes, botrányba fulladt nemzetközi szépségversenyen körül is .. . Úgy tűnik, hamarosan több V. úrhoz hasonló szereplő lép a Hofmann-színdarab rivaldafényébe. Ki tudja, milyen szerep- osztásban? Bencze Szabó Péter Mexikói gyógyvíz Egy mexikói „gyógyvíz” már megtette első csodáját Argentínában. Mint a DPÄ beszámolt róla, a kezdeti tiltás után az argentin kormány - egészségügyi megfontolásokból - átmenetileg engedélyezte a víz behozatalát, amelynek gyógyító hatást tulajdonítanak. Buenos Aires repülőterén közben az utóbbi 24 órában Mexikóból érkezett utasok tucatjai ostromolták a vámhivatalt és hangosan követelték vizüket, amelyet előző nap elkoboztak tőlük. Nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy nagyobb hisztéria kitörését megakadályozza, Julio Calcagno argentin egészségügyi államtitkár elrendelte a behozatali tilalom ideiglenes felfüggesztését. A víztől elsősorban rákbetegségben és AIDS-ben szenvedők remélnek gyógyulást. Egy uru- gayi parapszichológus az utóbbi időben több népszerű tévé műsorban állította, hogy a víznek „csodás gyógyító ereje van”.
