Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-03 / 210. szám

1993. augusztus 3., kedd oj Dunántúli napló ll V Benes ideálja a nemzeti, a szláv állam megteremtése volt A kassai program Eduard Benes Az utóbbi időben sűrűm sze­repel a sajtóban és másutt, a szlovák-magyar, s a cseh-német kapcsolatok elemzésekor az ún. Benes-féle dekrétumok, illetve hatályon kívül helyezésük ügye. Nevezetesen azokról az elnöki rendeletekről van szó, amelyek - a kollektív bűnösség alapján - a németeket és a magyarokat megfosztották állampolgársá­guktól, vagyonukat elkobozták, iskoláikat bezárták, állásaikból elbocsátották, megvonták a nyugdíjukat stb. stb. Vagyis nemcsak állampolgári-politikai jogoktól fosztották meg őket, hanem az életlehetőségektől, az emberi jogaiktól is. Érdemes néhány dologra ki­térni a dektériumok ismertetése előtt. Az egyik Eduard Benes (1884-1948) személye. Benes Benes 1909-ben szerzett okle­velet: közgazdász, szociológus volt, mai fogalmak szerint poli­tológusnak neveznénk. Több évet töltött külföldi, főként francia egyetemeken. 1915-ben T.G. Masaryk után ment emig­rációba s attól kezdve a cseh emigráció egyik oszlopa volt. Rendkfvüli érdemei voltak az első köztársaság létrehozásában és elismertetésében. Ténylege­sen ő irányította a békekonfe­rencián a csehszlovák delegáció munkáját is. A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere volt 1935-ig, amikor Masaryk lemondása után köztársasági el­nökké választották. Külügyesként ő volt a lelke a „kisantatant” nevű csehszlo- vák-jugoszláv-román1 szövet­ségi rendszernek, amely lénye­gében a trianoni (és a bolgárok­kal kötött Neuilly-i) békerend­szerben kialakult status quo biz­tosítására jött létre. IV. Károly két visszatérési kísérlete („ki- rálypuccsok”) idején a katonai beavatkozástól, Magyarország megszállásától (szövetségesei­vel) csak az angol-francia fellé­pés tartotta vissza. A szlováko­kat sem szívelte különösebben, lévén a „csehszlovakizmus” híve (a csehek-szlovákok egy nemzet két ága), nem ismerte el az önálló szlovák nemzet léte­zését. A müncheni egyezményt (1938. szept. 29.) követően, ok­tóber 5-én Benes lemondott a köztársasági elnöki tisztségről (22-én Angliába távozott). A nemzetgyűlés teljesen jogsze­rűen Emil Hácha-t választotta elnökké. Benes újra emigrációban, és ismét sikeresen akárcsak az első világháború idején. Emigráns kormányát elismerték, ő vissza­vonta lemondását s jogfolyto­nos elnöknek nyilvánította ma­gát; a szövetséges hatalmak ezt is elismerték. Mi több: a mün­cheni egyezményt hatálytala­nítva - Csehszlovákia jogfoly­tonosságát is elismerték. Ennek lett egyik furcsa következmé­nye, hogy a fasisztoid Tiso-féle Szlovákiát, amely résztvett Lengyelország és a Szovjetunió elleni háborúban (természete­sen a többi nagyhatalomnak is hadat üzent) s elsőként - 1942-re - „felszámolta” a zsi­dóságot, nemzetközi-jogilag nem létezőnek tekintették. Ez­zel „megúszta” a nürnbergi nemzetközi bíróságot, a hábo­rús bűnökért a felelősségre vo­nást Csehszlovákia belügyének tekintették. 1945. április 5. Benes ideálja (nemcsak az övé, szinte mindenkié) a homo­gén nemzeti állam, illetve szláv állam megteremtése volt. Ez természetesen a nem szlávok, a németek és a magyarok eltávolí­tását követelte meg. A németek „humánus” kitelepítésére a szö­vetséges hatalmak már 1943-ban rábólintottak, a ma­gyarok kitelepítéséhez csak a Szovjetunió támogatását nyer­ték meg, a másik kettő ellen­állása megakadályozta a „német megoldást”. Benes és a cseh politikusok 1945 márciusában indultak haza - Moszkván keresztül. Itt tár­gyaltak a Gottwald-vezette kommunista emigrációval, más pártokkal, (szoc. demek, nem­zeti szocialisták, néppárt) és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja programjáról, amit 1945. IV. 5-én Kassán hirdetett meg az előző nap Benes által kinevezett új, koalíciós kor­mány. A dekrétumok, törvé­nyek, rendeletek e programot voltak hivatva megvalósítani. Tudni kell, az ún. kassai program az állami élet minden területével foglalkozik 16 feje­zetben. Közülük a nyolcadik fe­jezet foglalkozik a németekkel és magyarokkal. De még a né­metek esetében sincs szó benne kitelepítésről, hanem „mély és tartós beavatkozásról”. Sőt, ki­nyilvánította, hogy akik 1938 előtt Csehszlovák állampolgá­rok voltak, megerősítik állam- polgárságukat. Nos, éppen az ellenkezője történt. A helyreállított .jogfolyto­nos” Csehszlovákia jogalkotása eléggé bonyolult volt az első időkben. Az 1944. augusztus 29-i felkeléskor a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) önma­gát nyilvánította Szlovákia terü­letén a kizárólagos hatalom bir­tokosának és számtalan tör­vényerejű rendeletet bocsátott ki, önállóan, Benestől, az emig­rációtól függetlenül. 1945. IV. 5-től, az új helyzetben a jogal­kotás összehangolása érdeké­ben kötötték meg az ún. prágai egyezményeket. Ezek értelmé­ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáig a köztársaság elnöke bocsáthat ki ún. alkot- mányrendeletet, az egész orszá­got érintő ügyekben, a SZNT-al előzetesen egyeztetve. Szlová­kia területére vonatkozóan a SZNT hozhatott törvényerejű rendeletet. És természetesen a csehszlovák kormány is adha­tott ki az egész országra érvé­nyes rendeletet - az SZNT-vel előzetesen egyeztetve. (Folytatjuk.) Polányi Imre Meghirdetik a Kassai programot Növényvédelmi tanácsadó Zöldségnövények Szabadföldi és fólia alatti termesztésnél egyaránt a hűvö­sebb, csapadékos időjárás be­köszöntésével az uborka beteg­ségei közül a szögletes levél­foltosság (baktériumos beteg­ség) és az uborka peronoszpóra (gombabetegség) járványszerű fellépésére lehet számítani. Mindkét kórokozónak kedvez a csapadékos időjárás. A peronoszpóra és a szögle­tes levélfoltosság elleni haté­kony védekezés csak támbe- rendezéses területeken végez­hető. A szögletes levélfoltosság el­len a speciális baktériumölő KASUMIN 2 L javasolható 15-20 ml/10 1 víz dózisban 2 napos élelmezésegészségügyi várakozási idővel. A pero­noszpóra és szögletes levélfol­tosság ellen egyaránt hatásosak a rézkészítmények (Rézoxiklo- rid 50 WP, Rokkol, Rézoxiklo- rid 450 FW, Bordódé FW, Bordódé + Kén WF, Rézkén, Bordói por, Champion stb.) 5 napos élelmezésegészségügyi várakozási idővel. A rézkészítmények kontakt - érintő - hatásúak, tehát ha egyenetlen a kijuttatás, akkor nem érünk el kellő eredményt.- Szisztemikus - felszívódó készítmények közül a pero­noszpóra elleni védekezésre használható az idén forga­lomba került Aliette 80 WP, melynél az é.v.i. 2 nap. 3 napos élelmezésegészségügyi vára­kozási idővel alkalmazhatjuk a Previcur N szisztémikus ké­szítményt. 5 napos várakozási idejű a MIKAL C-64, melynél a felszívódó és kontakt hatás egyaránt érvényesül.- A rovarkártevők elleni vé­dekezésre 3 napos élelmezése­gészségügyi várakozási idő be­tartásával használható a Karate 5 EC, és a Karate 2,5 EC, va­lamint fólia alatti termesztés­nél az Actellic 50 EC 2 napos várakozási idővel. Javasolható komplex perme­tezési technológiák: 5 napos é.v.i. - Rézoxiklorid (vagy egyéb rézkészítmény), Karate 5 EC, vagy 2,5 EC.- Rézoxiklorid (vagy egyéb rézkészítmény) Hostaquick 50 EC, vagy Decisquick (II. kategó­ria), Kasumin 2 L.- Mikai C-64, Karate 2,5 vagy 5 EC, vagy Hostaquick 50 EC, vagy Decisquick. 3 napos é.v.i. - Previcur N, Karate 2,5 EC, vagy 5 EC, Ka­sumin 2 L. 2 napos é.v.i. - Aliette 80 WP, Kasumin 2 L, Actellic 50 EC. A zöldségféléken a levéltetvek elleni védekezésre felhasznál­ható az alábbi élelmezésegész­ségügyi várakozási idővel 3 nap: Karate 5 EC, Karate 2,5 EC, Óecis 2,5 EC (csak akkor, ha nincs atkakártétel). 4 nap: Decisquick, Hosta­quick (II. forgalmi kategóriájú, gyökérzöldségeknél 14 napos várakozási időt kell betartani mindkét készítménynél.) 7 nap: Pirimor DP, Unifosz 50 EC. A szerek használata előtt ala­posan tanulmányozzuk át a cím­kén feltüntetett használati útmu­tatót. A növényvédőszert árusító üz­letekben megjelent a Bayleton 5 WP. A Bayleton 5 WP-nek csak almatermésűekre és szőlőre van engedélye. Más kultúrák­ban felhasználni tilos! Élelmezésegészségügyi vára­kozási idők a következőképpen alakulnak: almatermésűekben: 10 nap, szőlőben: 28 nap. Mun­kaegészségügyi várakozási idő 3 nap. A fenti várakozási idők a Bay­leton 25 WP-re nem alkalmaz­hatók. Czigány Csaba Kioktatás Egon Erwin Kischnek, a prá­gai születésű német nyelvű új­ságírónak („A száguldó ripor­ter”, ,A megváltozott Ázsia”, „Kiszállás Ausztráliában”) igen kardosmenyecske anyja volt, egy igazi matriárcha, akitől még távol i rokonok is nagyon tartot­tak. Érthető hát, hogy amikor egy eset, miután egy rosszhírű kávéházban hamiskártyások tel­jesen megkopasztották, az ifjú Kisch nagy szorongások köze­pette sompolygott hazafele. Természetesen be kellett valla­nia anyjának, hogy minden zsebpénzét elveszítette: hatal­mas égzengésre számíthatott. Annál nagyobb volt meglepe­tése, amikor gyónását a mama, dörgedelmek helyett sztoikus nyugalommal fogadta.- Úgy kell neked - vetete oda a fiának egykedvűen. - Minek ülsz le olyanokkal kártyázni, akik teveled leülnek kártyázni? Az esztétikusán kialakított madáritató a kert dísze lehet. Készítsünk madáritatót! Nyári madárvédelem a kertben Kertünk-házunk tájékán, la­kóhelyünk környezetében min­den évszakban megtalálhatók az ember közelségét kedvelő, ah­hoz jól alkalmazkodó madárfa­jok. A fajgazdaság ugyan meg sem közelíti egy erdei vagy vi­zes jellegű élőhely változatos­ságát, de kevés gondoskodással is sok segítséget nyújthatunk a madarak megtelepedéséhez. A madárbarát a nyári időszakban sem feledkezik meg tollas bará­tairól, s elvégzi a ház körüli leg­fontosabb madárvédelmi teen­dőket. A városok zöldövezetei, a parkok, ligetek üde szigetek a sivár beton- és kőrengetegben. Az urbanizálódott madárvilág nagyobb része ide koncentráló­dik, hisz a táplálkozási, fészke - lési lehetőségek leginkább itt adottak. A sövényekben, bok­rokban a feketerigón kívül a ba­rátposzáta a leggyakoribb fész­kelő, de a kis poszáta is sokszor megtelepszik. Aki kertjében madárvédelmi ültetvényt hozott létre, az naphosszat gyönyör­ködhet a madárdalban, s elles­heti a szülőmadarak fiókaneve­léssel kapcsolatos viselkedésé­nek érdekes pillanatait. A sövé­nyek, bokrok nyírásakor óvato­san jáijunk el, mert az eredeti­leg biztonságosnak hitt fészke­lőhely lecsupaszításával köny- nyen észrevehetővé válnak a fészkek. Maga a nyírás is za­varó főleg olyan esetekben, amikor már fiókák lapulnak a fészekben. A pöttömnyi gom­bócok a mozgástól megzava­rodva riadtan elhagyják a fész­ket, s a talajon szanaszét kóbo­rolva könnyen áldozatul eshet­nek a macskáknak. A sövénnyí- rás előtt ezért győződjünk meg arról, van-e lakott madárfészek, s lehetőség szerint a fészek kö­rüli 1-2 méteres sávot a fiókák kirepüléséig hagyjuk érintetle­nül. Több madárfaj, köztük a köz­ismert feketerigó fiókái is röp- képességük elérése előtt elhagy­ják a fészket. A földön szétug­rálva meglapulnak egy-egy rej­tett zugban, s az öreg madarak itt etetik őket további 3-4 napig, röpképességük eléréséig. A ház körül kóborló macskák nagy pusztítást végeznek a rigófiókák között. A városi szaporulat 60- 70%-a is elpusztulhat így. Meg­előzhető a baj azzal, ha a fész­ket elhagyó fiókákat egy kalit­kába összegyűjtjük, amit a fé­szek közelében biztonságos helyre felfüggesztünk. A rigó­szülők a kalitkában is tovább etetik a fiókákat, melyeket né­hány nap múlva már szabadon engedhetünk. A kalitka tisztítá­sáról természetesen naponta kell gondoskodni. A ház körül kihelyezett mes­terséges fészekodúkat is rendsze­resen ellenőrizzük. A telepítés különösen az erdővel határos kertekben, a zöldövezetekben eredményes. A megtelepedett cinegék, csuszák, légykapók, ba­rázdabillegetők, de még a házi és mezei verebek is nagyon sok ro­vart pusztítanak el. A madarak ezért a biológiai védekezés fon­tos eszközei. A fészekodúk el­lenőrzésével nyomon követhet­jük a fészkelések menetét, ered­ményességét. Az elhagyott fé­szekaljakat, elpusztult fiókákat távolítsuk el. A fiókák kirepülése után a fészekanyagot égessük el, mert ezzel a fészekparaziták számát csökkentjük. Az odúkban keletkezett kisebb hibákat, ha azok közvetlenül nem veszélyez­tetik a fészkelés sikerességét, csak a fészkelési idő után javít­suk ki. A nyári hőség a madarak szá­mára is nagy próbatétel. Verej­tékmirigyek híján a fölöslegei hőt csak lihegéssel vagy testük fürdéssel történő hűtésével tud­ják leadni. A vízszegény helye­ken szomjaznak a madarak, s ez különösen áll a városi környe­zetre, ahol néhány fokkal még melegebb is van, mint a szom­szédos területeken. A madárba­rát számára ezért az egyik leg­fontosabb nyári feladat a madári­tató, fürdő létesítése. A madári­tató medence tetszőleges nagy­ságú lehet, javasolt mérete 1-2 m . Cementből vagy betonból is kiönthető. Legmélyebb pontján (10-15 cm) az elhasznált víz fa­dugó segítségével egy nyelőgö­dörbe leengedhető. Megfelelő anyagok híján egy nagyobb tepsi vagy műanyaglavór földbe sül­lyesztésével is elérhető a kívánt eredmény. Az itatót a kert ár­nyékos részén, bokrok mellett lé­tesítsük. A víz így kevésbé me­legszik fel, s a fürdőző, átázott tollú madarak a karvaly vagy macska támadása elől a közeli sűrűben kereshetnek menedéket. A vízcsrét naponta végezzük. Az itatót a környék madarai a nap minden időszakában felkeresik, s hajó rálátásuk van a medencére, naponta gyönyörködhetünk a fürdőző tollas sokaság tarka lát­ványában. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom