Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-24 / 230. szám
10 aj Dunántúli napió 1993. augusztus 24., kedd j£d A szerkesztőség postájából A szökőkút nem működik a Köztársaság téren, levelek és szemét borítja környékét Fotó: Läufer Az úttesten csörgedezik a szennyvíz Ki fizeti az elfolyó ivóvizet? Orvosi rendelői panaszok A „Hová jut el a kerekes szék?”, valamint a „Nem tudnak lépcsőt járni az idősek” című, az Új DN-ben megjelent írásokkal kapcsolatban az alábbiakat szeretném elmondani: A Kertváros út 1. szám alatt lévő orvosi rendelők felújítására 1992-ben került sor. A kor követelményeinek megfelelő, or- vosszakmailag magasabb szintű betegellátás lehetőségét biztosító rendelőegység kialakítására került sor. A felújítás kapcsán komoly dilemmát okozott, hogy a kétszintes épületben mely szintre helyezzük el a felnőtt-, illetve a házi gyermekorvosi rendelőt. Az emeletre, korlátozott pénzügyi lehetőségeink nem tették lehetővé a lift építését és beszerelését. Úgy ítéltük meg, hogy a gyermekellátást nyújtó rendelőt a földszinten kell elhelyezni, ezzel megoldva a babakocsik biztonságos őrzését, továbbá a sokszor több kisgyermekkel érkező szülő gondját, hogy gyermekeit karba véve vigye az emeletre. Megértjük az idős és mozgásukban korlátozott személyeket, hogy nehezen tudnak felmenni az épület felső szintjén található háziorvosi rendelőbe, azonban az épület adottságai és pénzügyi lehetőségeink csak a leírt megoldást tették lehetővé. Tájékoztatjuk azonban a beteg, idős, mozgásukban korlátozott embereket, hogy a háziorvosi szolgálat orvosai készséggel állnak a betegek rendelkezésére,hívásra házhoz mennek, és otthon végzik el a szükséges vizsgálatokat. A szabad orvos választás rendeletileg biztosított joga mindenkinek és lehetőséget nyújt arra, hogy a lakásához közelebb levő rendelőbe játjon ahhoz az orvoshoz, akit választ. A Lőtéri dombokhoz pár száz méterre van a Melinda utcai rendelő, ahol négy háziorvos dolgozik. Érthetetlen számomra, miért szükséges a több kilométerre lévő Kertváros út 1. szám alatt lévő rendelőbe járni, egy mozgásában súlyosan korlátozott személynek (mint az Új DN július 6-i számában megjelent „Nem tudnak lépcsőn járni az idősek” cikk írója). A „Hová jut el a kerekesszék?” írásban foglalt észrevételt köszönettel vettem, intézkedtem, hogy a Munkácsy Mill ly utcai Rendelőintézet wécé- jébe kapaszkodók kerüljenek beépítésre. Dr. Ütő Tamás, az Egyesített Egészségügyi Intézmények orvos igazgatója Nem működik a szökőkút Pécsett, a Köztársaság téren. A medencében bűzlik az elalgáso- dott, poshadó víz, ami kitűnő termőhelye a szúnyogoknak és szárnyas hangyáknak. A környéken élők nem tudnak ablakot nyitni, mert friss levegő helyett kellemetlen szag tódul a lakásokba - tette szóvá Fazekas Miklós a Rét utcából. A panasszal megkerestük a Városgondnokságot és a következő tájékoztatást kaptuk: A baj áramellátási zavarokkal kezdődött, majd leégett a szökőkút szivattyúja. A bűz-forrás megszüntetése folyamatban van. Kicserélik a vizet, megtisztítják a medencét. A szökőkút hibáinak javítása azonban hosz- szabb időt igényel. Van mit szagolnia Pécsett, a Baltika és a Népfront utca lakóinak is. Szenny-folyam terjenged az "illatot” (esetleg fertőCitrom utcai gondok Minden igyekezetünkkel és eszünkkel a tiszta környezetért és a levegő szennyezettségének meg- akadályozáért meg kell tenni mindent. Harsogja ezt a tévé, a rádió, a sajtó. De mi a valóság? Pécsett, a Citrom utcában a várfal alatt szemét szemét hátán, a takarítás csak ritka munka. De még ennél is elviselhetetlenebb, hogy kutyasétáltató utcává alakult e szűk kis köz. Hajnali ötkor, délben és este kis és nagy kutyák végzik napi sétáikat és szükségeiket. A Rákóczi út 39/a, b. és c. ház lakói- akiktől a levelet kaptuk -, „élvezhetik” az ezzel járó bűzt. Nehéz helyzetet teremtenek ezzel a kutyusok és gondos gazdáik, akiknek eszébe se jut, hogy ezen házak lakói akik általában nyugdíjasok (ezt sem szabadna figyelmen kívül hagyni) a lakást a Rákóczi út felé a por a benzingáz miatt nem szellőztethetik. Marad hát a Citrom utca kellemetlen bűze, mely beárad a lakásokba, természetesen megjelennek a legyek is. Arról nem is szólva, hogy a várost látogató tu- risák, orrát is csavarja e kellemetlen illat. A város vezetésére pedig ugyancsak nem vet jó fényt e tény. Nem lehetne ennek érdekében tenni valamit? zést) a házak előtti árkokban, sőt most már eláradt az úttesten, a Hősök-tere felé vette az irányt, ott nyeli el a csatorna- nyílás. A környékbeliek jelzése szerint ez nem kivételes, egyszeri állapot. Mindenki próbálja ugyan tisztogatni a háza előtt az elvezetőt, de ez csak félmegoldás. Az út szélére halmozott szemétkupacok elszállításáról is gondoskodni kellene. Van-e elgondolása ezzel kapcsolatban? A Városgondnokságnál Kurucz István vette kezébe az ügyet. Elmondta: lakossági bejelentés alapján azonnal „rámozdultak”, már megkezdték az eldugult cső-átereszek tisztítását. Hetente egyszer ellenőrzik rendszeresen a környék szennyvíz elvezetőit, ám elismerte, talán sűríteni kellene az „őrjáratot”. * Egy hölgy telefonálónk viszont akár örülhetne is a mosNegyvenkét hónap tüskésdrót és rács mögött töltött hadifogság, illetve internálás kárpótlásaként a rendeletek szerint jegyet kaptam. Mivel az idő a velem egykorúakkal együtt gyorsan múlik, nem tudom, hogy mit kezdjek tekintélyes értékű kárpótlási jegyeimmel. Idős fejjel nem tartom érdemesnek különböző befektetésekbe ölni, vagy ingatlanba fektetni tani hőségben annak az üdítő pataknak, amely már egy hete csörgedezett zavartalanul, amikor felfigyelt rá, hogy milyen víz ez, és honnan jön. Az Anna utcai csatornába torkolló vízfolyás mentén a Papnövelde utca 11. számú házig jutott. Tartott tőle, hátha rosszul sül el, ha közvetlenül ártja bele magát a dologba. Dehát a tiszta ivóvíz pénzbe kerül. Vajon ki fizeti? Takarékossági ösztöne nem hagyta nyugodni olvasónkat. Felhívta a vízmüvet. Kijöttek, megnézték, megállapították, a ház a PIK tulajdona, a vízdíj az ő számlájukra meg. A hibaelhárítás megrendelés kérdése. A PIK-nél semmit sem tudtak a dologról. Kiderült, a lakók bemondása alapján, az ott lakó személyek száma szerint általányt fizetnek. Zsebüket tehát nem terheli a patak vízhozama. Rezes Zs. jegyeimet. Miért kerülök hátrányos helyzetbe azzal, hogy a jegy névértékének csak 50 százalékát kaphatom meg, ha eladom, hová lesz a másik 50 százalék? Miért adta az állam ezt az „értékpapírt”, ha nem fizethető ki névértéken? A velem egykorúaknak készpénzre lenne szüksége, nem földre, vagy egyéb ingatlanra. H. L., Mohács Anyagi támogatás A lippói önkormányzat testületi ülésén elhatározta, hogy az 1993/94-es tanévre fedezi valamennyi általános iskolai tanuló tankönyveinek árát. Az elsősök a füzetcsomagot is ingyen kapják, továbbá tanulónkét 1000 forinttal támogatják a családokat. A középiskolásoknak személyenként 2000 forintot adnak a tanévkezdéshez. Katona Endre tanító Buszjegyárusítás Az Új DN július 20-án megjelent „Mindennapi bosszús busz-ügyeink” című cikkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adom: Buszjegyet azok a hírlappavilonok árulnak, ahol a hírlapárus szerződést kötött a Pécsi Tömegközlekedési Rt-vel, amelyet a Magyar Posta Vállalat tudomásul vett. Augusztus 1-től hétvégeken is nyitva van az összes hírlap- pavilon. Remélem, hogy ezáltal javul az utazóközönség buszjegy ellátása. Szlávecz József osztályvezető Magyar Posta Vállalat Pécsi Igazgatósága Miért csak 50 százalékot ér a kárpótlási jegyem? Tiszteljük a tiltó táblát! Valljuk be, bocsánatos bűnnek tartják az autósok, ha - „csak egy perc az egész” felkiáltással - tilosban állítják le a járművüket, szabályos hely híján. Kétszer körbefurikázta a nagy parkolót az a húszéves fiatalember is, aki az OTP központjába igyekezett. A bejáratnál már ott toporogtak a kezesek. Egy aláírás, irány a pénztár, meddig tart? - semeddig, gondolta. Odakanyarodott hát a járdaszegélyhez, a Jókai utca kiöb- lösödő részén, ahol - szerinte - senkit sem zavart. A razzia azonban csak a megállni tilos táblát vette figyelembe. így esett, hogy a pénzszűkében lévő fiatal házasember hűlt helyét találta a nászajándékba kapott öreg Ladájának. Elvitte a „lopó”-autó. Mit tehetett a pórul járt tulajdonos? Leszurkolta a három ezrest az autójáért és ezzel a dolog az ő részéről elintézettnek tűnt. Csak amikor újabb ötezer forint bírság fizetésére szólították fel, nézte meg jobban a szállító számlát. Bizony azon ott állt az is, hogy további rendőri intézkedés várható. Vajon, ha ennek nyomán azonnal jelentkezik, megússza-e a helyszíni bírság olcsóbb változatával? Lehet, hogy csak a késlekedés miatt bizonyult a kihágás ötezer forintnyi súlyosságúnak? Sőt, az indoklás szerint azért „csak” ennyi, mert közlekedési előélete feddhetetlen. Különben húszezerig is terjedhetne a büntetés. A vétkes persze az ötezret sem tartja méltányosnak, eljárási hibára gyanakszik, illetve arra, hogy ez a keménység csak Pécsett tapasztalható, az ország már részén nem. Czukor János, a Pécs Városi Rendőrkapitányság vezetője végighallgatta a történetet és a következő választ adta:- Hivatalbalépésemkor, tavaly októberben első intézkedéseim egyike volt, hogy szigorítottam. Tilosban parkolás esetén a belvárosban nincs figyelmeztetés, nincs helyszíni bírság, csak feljelentés és szabálysértési eljárás kezdeményezése. Hogy miért ez a kérlelhetet- lenség? Az önkormányzat, joggal várja el a rendőrségtől, hogy oldja meg Pécs belvárosának súlyos közlekedési gondjait. Eddig kibúvót jelentett, hogy nincs elég parkolóhely. Most van. Az említett esetben például leállhatott volna az illető az új Centrumnál, vagy a Konzum Áruháznál. Három perc séta mindössze, annyival előbb kell elindulni. Tudom, a bírság mértéke riasztó, de éppen ez a cél. Az utólagos enyhébb büntetés nem érte el a kívánt hatást. Méltányosság azonban azért van. Felmentettük például azt az apát, akinek a gyereke elájult a kocsiban. Érthető, ha a Munkácsy Mihály utcában nem azzal foglalkozott elősorban, hogy tilosban áll-e, hanem, hogy a kislányának segítséget szerezzen. Utánanéztünk, mentőkörülményei igazolódtak, elengedtük a büntetést. Ha az emberek megértik, hogy a belváros szűk utcáiban közlekedési fennakadásokat okoz a rossz helyre állított jármű és önként vállalják az elvárható fegyelmet, szóval, ha javulás mutatkozik, akkor lehet szó enyhítésről. Addig marad az elrettentés. Rezes Zs. Kétújfaluiak látogatása Alsómocsoládon Augusztus 14-én Alsomo- csoládon ünnepre készült a község lakossága. A délutáni órákra vártuk a kétújfaluiak látogatását Farkas János polgármester vezetésével. A nagy hőség ellenére vidáman és jó hangulatban érkeztek meg falunkba, amit ha lehet még csak fokozott a szívélyes fogadtatás. A meghívott vendégek között voltak az Alsómocsoládi Baráti Kör vidéki tagjai is, valamint megtisztelte találkozónkat Hoppá József, a választókörzet országgyűlési képviselője is. A köszöntő után dr. Kozma Huba országgyűlési képviselő, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke és Jakab István alelnök tartott előadást a gazdakörökről, a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeiről és a szaktanácsadói rendszerről. Az előadás után sokakban felmerült a gondolat, hogy a szövetkezet felbomlása után célszerű lenne csatlakozni egy érdekvédő és egyeztető országos szervezethez. Vendégeink megnézték a festés és restaurálás alatt álló templomunkat - melynek fele költségét a püspökség, felét pedig a helyi polgármesteri hivatal finanszirozza. Ellátogattunk Kulcsár József néptanító sírjához is. A terfietői séta közben arról beszélgettünk, hogy milyen nagy szükség van árra, hogy egymástól távolabb eső faluban élők is találkozzanak, megbeszéljék problémáikat, barátságot kössenek egymással. Mindannyian éreztük, hogy ez a hagyományteremtő kapcsolat, amely az 1991-i népfőiskola tartásával kezdődött, hosszú időre összefogja a két falu közösségét. A napot éjszakába nyúló bállal fejeztük be. Dicső László polgármester Jogi tanácsadó Többször foglalkoztunk már az Új DN-ben azzal a kérdéssel, hogy kinek mennyi éves szabadság jár, valamint ki jogosult a végkielégítésre és annak mennyi a mértéke. Az olvasói levelek sokasága miatt azonban most újból visszatérünk rá. Az 1992. július 1. napján életbelépett rendelkezések a szabadság mértékét a korábbiaktól eltérő módon szabályozták. Az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) 130. §-a szerint a munkavállaló minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pót- szabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A húsz munkanap szabadság a munkavállaló a) 25. életévétől 21; b) 28. életévétől 22; c) 31. életévétől 23; d) 33. életévétől 24; e) 35. életévétől 25; f) 37. életévétől 26; g) 39. életévétől 27; h) 40. életévétől 28; i) 43. életévétől 29; j) 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik. A részletezésből egyértelműen megállapítható, hogy a szabadság az új szabályozás szerint az életkorhoz kötődik. A Munka Törvénykönyvének- 1992. évi XXII. törvény - 95. §-a szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A most írtaktól eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további munkaviszony megszűnésekor. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál az alábbiakban meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítés mértéke: a) legalább 3 év esetén: 1 havi b) legalább 5 év esetén: 2 havi; c) legalább 10 év esetén: 3 havi; d) legalább 15 év esetén: 4 havi; e) legalább 20 év esetén; 5 havi; f) legalább 25 év esetén; 6 havi átlagkereset összege. A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emlekedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a fentiekben meghatározott módon, az öregségi nyugdíj korhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
