Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-03 / 210. szám
1993. augusztus 3., kedd oj Dunántúlt napló 7 Egy simogatás a természet meggyötört arcára Az erdők türelmet kérnek Hangulatos erdőrészlet a Keleti - Mecsekben Möller Andrea felvételei Félreértve? Vita, megnem értés, feszültség Besancon Franciaországban van. Ott, ahol 14 millió hektár az erdő, ebből pedig csaknem 10 millió magánkézben van. Erre érdemes felfigyelni: a magántulajdon ott (is) szent, a gazda azt tehet az erdővel, amit akar. Mégis: az erdők évi 70 millió köbméteres növedékének alig több mint a felét termelik csak ki. Ez a 14 millió hektár az ország területének csaknem a harmada. Nálunk az erdősültség mintegy 17 százalékos. Van tehát mire vigyáznunk - és nem mindegy, ezt hogyan csináljuk. Pro Silva Besancon-ban rendezték meg a közelmúltban a Pro Silva első európai konferenciáját. Pro Silva: a természetszerűen gazdálkodó erdészek egyesülete. Mondhatunk mozgalmat is, amely tulajdonképpen Szlovéniából indult el négy évvel ezelőtt, amikor megalapították - 10 ország, közöttünk hazánk részvételével - a Pro Silvá-t. S hogy élő az igény, követendő a gyakorlat, amely a mozgalmat szülte és terebélyesíti: a franciaországi kongresszuson már 24 ország 700 szakembere vett részt. Képviseltette magát az amerikai és az afrikai földrész is. Ami persze jó a Jura-Alpokban, nem biztos, hogy jó a Mecsekben. Azaz: eltérőnek kell lennie az erdőgazdálkodásnak a különböző élőhelyi adottságú területeken. Jó példa erre a már említett afrikai képviselő, aki Besancon-ban egyre az égetést, mint erdőművelési gyakorlatot hiányolta. Náluk az a ,jó” ... Vagy a gyakorlat. A lényeg azonban: a világ bármely pontján, bármelyik erdejében lehet természetszerűen gazdálkodni. Ennek pedig a lényege: olyan kíméletesen beavatkozni az erdőbe, hogy ez a munka ne zavarja meg a természetben lezajló folyamatokat. Sőt: ezeken a folyamatokon alapuljon az erdőgazdálkodás. Az igény, amely ezt az erdő- művelési gyakorlatot szülte: részint a nyugat-európai erdők, a hatalmas monokultúrák pusztulása, másrészt az az elfogadott felismerés, hogy az erdő nem csak fatermesztésre szolgál, többcélú hasznosítása a feladat. Szálaló vágás A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese, dr. Papp Tivadar ott volt Besancon-ban.-Egy példát mondok arra, hogy milyen sok oldalról közelíthető meg az embernek az erdőhöz való viszonya: a stras- bourgi egyetem teológus-professzora volt az egyik díszelőadó, aki az erdőhasználat és az etika kapcsolatát taglalta. Más előadók azzal foglalkoztak, hogy az ökonómia és az ökológia, azaz a gazdaságosság és az élőhelyi adottságok nem választhatók el egymástól. Az pedig, hogy Ljubjanában alakult meg a Pro Silva, nem véletlen. A szlovéniai hegyekben ugyanis félévszázados természetszerű erdőgazdálkodást tudhatnak maguk mögött! Ők ezen a területen már profik. Maradjunk azonban egyelőre a francia Jura-Alpoknál. A hegyekben az évi csapadékmeny- nyiség 1 800-2 000 milliméter, ahogy Papp Tivadar mondja: ha este az erdőben felejtik a fejszét, reggelre kizöldül a nyele. Ott tehát jobbak az adottságok, hogy többet bízhassanak a természetre. Megtehetik, rengeteg a fájuk. A kongresszus részét képező terepbejárások során nem egyszer hallották a magyar szakemberek a kérdésükre a választ: ezt a vágásérett állományt azért nem termeljük ki, mert nem kell a fa. Mégis sok tapasztalat átültethető Franciaországból a Mecsekbe.- Például a szálaló vágásmódra való áttérés az üdülőerdőkben - mondja dr. Papp. - Csakhogy ehhez óriási türelem kell - és az erdők kérik ezt a türelmet -, mert így 30-60 év alatt lehet felújítani egy-egy erdőt. Óriási előnye, hogy ez a gazdálkodási mód segíti a többcélú hasznosítást és védi a talajt az erózióval szemben. Van ennek gazdasági előnye is: minimálisra csökkenthető a felújítás költsége. A természet nem kér pénzt. A szálaló-vágás során gyakorlatilag szinte egyesével nevelik a fákat, nem az erdőt „egészében”. További előnye, hogy elegyes erdőket alakíthatnak ki, s az ilyen állomány a természetszerű. Az üzemmód, a gazdálkodási gyakorlat, a Pro Silva-szemlélet elterjedésének-teijesztésének vannak feltételei is. Ezek közül csak kettőről. Optimális szintre kell hozni a vadállományt, egyebek között a természetes felújulás kulcsát jelentő makktermés megóvása érdekében. A másik: szakítani kell a nyereségcentrikus erdőgazdálkodással. Ez a keményebb dió. Az a cél, hogy az erdő tartsa el magát, az itt megtermelt profitot az erdők érdekében használják fel.- Ne a költségvetésből neveljék az erdőket! - foglalja össze dr.Papp Tivadar. Kíméletesen! A természetszerű gazdálkodás nem idegen Magyarországon, s különösen nem a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban. A ma úttörői ennél a cégnél dolgoznak, s van is mire támaszkodniuk: a hazai erdőállománnyal való szakmai foglalkozás színvonala ugyanis szerte Európában elismert. Amit persze sokan fogadhatnak kétkedve - egy régebbi erdőművelési gyakorlat eredményeként. Az azonban sokat mond: Magyarországon nem csökken, ellenkezőleg, év- ről-évre nő a kitermelhető fa mennyisége. Már csak annyit kell széles körben gyakorlattá tenni: kíméletesen bánni az erdőkkel. Meg fogják hálálni. Mészáros Attila Hiába ajánlotta annak idején Nixon amerikai elnök, a politikusok még mindig nem tekintik kötelező olvasmánynak Murphy törvényeit. Sem itthon, sem külföldön. Pedig, ami elromolhat, az a politikában is bizonyosan elromlik, kedvezőtlen visszhangra talál, félresiklik. Aztán menthetetlenül elkezdődik a magyaráz- gatás: Ki kit és mit értett félre? Az utóbbi hetekben mintha a megszokottnál is gyakrabban lenne vita bizonyos kérdések értelemzéséről. Budapesti vélemények szerint például külföldön többfelé félreértették a magyar magatartást Szlovákia Európa Tanács-i tagsága ügyében, majd nem jól értelmezték Prágában Antall Józsefnek a cseh kormányfőhöz intézett levelét, illetőleg a Benes egykori csehszlovák elnökkel kapcsolatos nézeteit. Hazai ügyekben úgymond félremagyarázták a Budapest Táncegyüttes és az A franciaországi Bordeaux- ban évről évre megrendezik a világ legnagyobb szakmai borvásárát, amelyen az idén 42 ország több mint 2000 kiállítója vett részt. A szakértők három dolgot állapítottak meg: egyre drágábbak a minőségi borok. Németországban a luxuskategóriába tartozó bor, például egy palack 1990. évi montrachat ára annyi, mint amennyibe egy színes tévé kerül. A magas árak miatt csökken a borivók száma: a Közös Piac felmérése szerint a megkérdezett fiatalok 39 százaléka sohasem iszik, s az összlakosság mintegy harmada fogyaszt csak rendszeresen bort. S mindinkább tért hódítanak az Európai Közösségen kívüli országok: Chile, Argentína, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zé- land, az Egyesült Államok, s az egykori szocialista országok közül elsősorban Magyarország. Az európai bortermelők a többi között úgy próbálnak védekezni a konkurencia ellen, hogy felvásárolják a külföldi szőlőket: a francia Chateau La- fite Chilében vásárolt szőlőket, A General Motors a közeli években személyautó-gyárat létesít Kínában - idézte Louis Hughest, az amerikai autóÁllami Népi Együttes politikai pikantériával is fűszerezhető összeházasításának állítólagos tervét, s egyesek szerint félreértették a társadalombiztosítási önkormányzatok választott vezetőinek esetleges javadalmazását. A nagyvilágból is hozhatók példák. Ukrajna úgy véli, hogy rosszindulatú magyarázatok kísérték deklarációját az atomhatalmi státuszról. Irak és Észak-Korea is „magyarázza” az egymástól független, de egyformán veszélyesnek látszó lépéseit atomügyekben. Az amerikaiaknak még mindig nem sikerült el- fogadtatniok Szomáliái akciójuk indokait. S a következmények? Vita, meg nem értés, feszültség ... És sok-sok energia a problémák tisztázására. Vajon nem lenne jobb ezt az energiát az egyértelmű és pontos fogalmazásra, a kiszámítható magatartásra fordítani? Kocsis Tamás az ugyancsak francia luxuskonszern, a Lousi Vuitton-Moet- Hennessy pedig Új-Zélandban. A hamburgi Der Spigel és más lapok a magyar bor offen- zíváját úgy emlegetik, mint amit a nyugati tőke is egyenget. A magyar borászat privatizálása a francia Crédit Lyonrtais Bank felügyelete alatt megy végbe, s Piero Antinori, az olasz borkirály 20%-kal részesedik a 220 hektáros bátaapáti szőlészetben, akárcsak a brémai Reidemeister und Ulrichs borkereskedőház. A Henkell und Söhnlein tavaly 60 százalékos részesedéshez jutott a Hungarovin pezsgőgyártásban. Fritz Keller kaiserstuhli borász a francia Jean-Louis La- borde-dal tokaji szőlők birtokába jutott - a tölgyfahordókban érlelt fehér furmint palackját 15 márkáért, a 83-as évjáratú aszút 44 márkáért tudja eladni. A szakértők szerint az idén Franciaország, Olaszország és Spanyolország után Magyarország exportálja a legtöbb bort Németországba, ahol 1993-ban alighanem több magyar bor fogy majd, mint bordói vagy burgundi! gyártó óriáscég igazgatótanácsának alelnökét a China Daily című, angol nyelvű kínai lap.(Nagy piac lehetséges.) A kíméletes bánásmódot meghálálják az erdők , Riadó a Közös Piacban? Jön a magyar bor (is) GM autógyár Kínában Drága az élet 15 400forint kell a megélhetéshez Mennyivel emelkedtek az árak? A kérdésre másképpen válaszol a család jövedelmét beosztó háziasszony és a statisztika. Az előbbi általában a ténylegesnél jóval magasabbnak érzi az áremelkedést. Nos, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatása szerint egy év alatt átlagosan 20,9 százalékos volt az árnövekedés, de ennél jóval nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek és egyes szolgáltatások ára. 1992 júniusához képest a fehér kenyér ára 1993 júniusáig 46, a sertészsíré 74, a fejeskáposztáé 79, a kristálycukoré 47, a vízé 33, míg a csatorna díja 46 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a darabos szén ára 6, a burgonyáé 8, a sertéscombé 4, az almáé 10 százalékkal csökkent. Változott a létmimimum szintje is. Egy városban lakó, aktív korú, egyedülálló személy 15 400 forintból, egy falun élő nyugdíjas „már” akár 8730 forintból is meg tud élni - a statisztikusok számításai szerint. A városi és a falusi, illetve a még dolgozó és a már nyugdíjas családok életvitele közötti különbségekre vezethetők vissza a több ezer forintos eltérések. Az „aktívak” többet költenek ruházkodásra, utazásra mint a nyugdíjasok, a községek kertes házaiban meg lehet termelni a konyhára szükséges zöldséget, gyümölcsöt, s jószágtartással is csökkenthető a családi költségvetés terhe. Az adótábla módosítási tervezete kétféle változatban készült el, csökkenés és emelkedés mindkettőben egyaránt lesz. Annyi azonban már sejthető, hogy a szeptemberben Ország- gyűlés elé kerülő javaslat szerint a jelenlegi legalacsonyabb 25 százalékos adókulcsot jövőre 20-ra kívánják csökkenteni, míg a mostani legmagasabbat 40-ről 44 százalékra akarják emelni. Az egyik változat szerint a legmagasabb adósávba az 500 ezer feletti, a másik szerint az 550 ezer forint feletti jövedelmek tartoznának. Mindkét tábla 110 ezer forintnál húzza meg az adómentesség határát, a mai 100 ezer forinttal szemben. A 100 és 150 ezer forintot keresőktől mintegy 5 százalékkal kevesebbet vonnak majd le. 150 és 300 ezer forint között gyakorlatilag az idei terhekkel számolnak, e fölött azonban mindenki többet fizetne. 300, vagy 380 ezer forintnál lépne be a 40 százalékos kulcs. Mozognak a kulcsok, fizetni kell a juttatások után Változások várhatók a személyi jövedelemadóban Jelentős változásra van kilátás az adóalap kiszámításánál: az idén még a (gyermekek után járó és egyéb kedvezményekkel csökkentett) „bruttó” bevétel után, jövőre viszont a tb-járu- lékkal csökkenett összeg után fizetnénk személyi jövedelemadót. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás címén levont 10 százalék „ellentételezéseként” megszűnik az alkalmazottak havi 200 forintos adócsökkentő kedvezménye. Módosul a természetbeni juttatások adóztatása is. A meghatározott kivételektől eltekintve 1994-től ezek után is 44 százalékos - a maximális szja-nak megfelelő mértékű - adót kell fizetniük a cégeknek. (A természetbeni juttatásra fordított kiadások a társasági adóban valószínűleg elszámolhatók lesznek.) A látra szóló forint- és devizabetétek után jövőre sem számítanának adót, viszont a lekötött devizabetétek után 10 százalékos forrásadó bevezetését tervezik. Az idén még 750 ezer forintos bevételig nem adóznak a mezőgazdasági kistermelők, jövőre viszont várhatóan 850 ezer forintra emelik az adómentes bevétel határát. Az adóköteles nyeremények - például a totó-lottó - eddigi 20 százalékos forrásadóját 10 százalékkal megemelnék. Szigorodnak a vállalkozók költségelszámolásának szabályai is. Az úgynevezett amortizációs szabályok jövőre már csak az egyéni vállalkozókra és a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőkre vonatkoznak. Módosítják a személygépkocsik költségelszámolását is, megváltozik a kilométerenként felszámolható költségnorma: a mostani 8 Ft/km-t csak a magántaxisok számolhatják el, míg mindenki más - igazolás nélkül - 3 forintot számolhat el kilométerenként. A magáncélú használatba adott személygépkocsi után annak, akinek a vállalat fizeti az üzemanyagköltséget - ez is szigorítás - évi 20 ezer kilométernyi üzemanyagtérítést a személy adóalapjához kell hozzá számolni. Ezzel szemben jövőre már nem az autó hivatalos új árát, hanem csak az átlagos forgalmi értékét veszik figyelembe amikor azt a használójánál adóköteles jövedelemként felszámítják.-sz-
